Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-05 / 183. szám, szerda

T udomásom szerint szeré­nyen, csendben, az üzem- alapításoknál szokásos ünnepé lyes keret nélkül létesült Bod­rogköz központjában a bratisla­vai Kablo vállalat kábeldobokat és fémorsókat gyártó üzeme. Talán azért is, mert adott eset­ben nem volt szükség alapkőle­tételre, hiszen csak a „cégér“ változott. A Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) székelő já­rási ipari vállalat KOVO üzem­részlege ugyanis — saját kezde­ményezése alapján — korábban is foglalkozott kábeldobok ké­szítésével. Ezt a termelőrészle­get leválasztották, és a Kablo irányításával üzemel tovább. Az üzemigazgatóság korszerű épületében Szedlák János igaz­gatóval és Kajla Ernővel, az üzemi pártbizottság elnökével beszélgettünk. Előző munkahe­lyén, a járási ipari vállalatban ugyancsak fontos beosztásban dolgozott mindkettő. Kezdemé­nyezői és elindítói voltak a le­választott termelési ágazatnak. — Itt, Királyhelmecen, tulaj­donképpen 1969-ben kezdtük el a kábeldobok gyártását, — mondja Szedlák János igazgató A Kelet-szlovákiai Vasmű úgynevezett másodlagos terme­lési programjából vettük át. Kezdetben évenként 4,5 millió korona értékben, s ezt az áru- termelési értéket 1977 végére 20,5 millió koronára fejlesztett tűk. Felfigyeltek ránk, ország­szerte növekedett az érdeklő­dés termékeink iránt. Közben 1976 decemberében a szövetsé­gi kormány elnöksege 307-es számú határozatának értelmé­ben döntöttek üzemünk levá­lasztásáról, illetve a Kablo ki­rályhelmeci üzemének létreho­zásáról. A rendelkezésre álló doku­mentumok szerint 1978. január elsejével alakult a Kablo ki­rály helmeci üzeme. Erre vonat­kozólag a Kelet-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottság taná­csának 1977. április 12-én ho­zott 119-es számú határozatából idézünk: „A tanács egyetért a járási ipari vállalat KOVO üze­mének leválasztásával és azzal, hogy az üzem a bratislavai Kab­lo vállalat királyhelmeci üze­meként működjön tovább, azzal a feltétellel, hogy a bratislavai Kablo biztosítja az új királyhel­meci üzem fejlesztését a 7. öt­éves tervidőszakba!} megvalósí­tandó, 60 millió korona értékű ráfordítást igénylő beruházás­sal ..Erre a beruházásra pe­dig a prágai Erősáramú Villa­mossági Művek hivatalos ígére­tet is tett. Tehát 1978. január 1-én a bra- tislavai Kablo királyhelmeci üzeme a régi gárdára támasz­kodva munkához látott, mégpe­dig sikerrel. A 7. ötéves terv­időszak első évében már 41 millió koronára növekedett a helmeci üzem árutermelésének tervezett értéke, s az első fél­évre tervezett 23,8 millió ko­rona értékű árutermelési tervet 100 százalékon felül teljesítet­ték. — Szeretném hangsúlyozni ~ kapcsolódott a beszélgetésbe Kajla Erhő pártelnök —, hogy a mi üzemünkben van kire és mire építeni, Ezt legjobban az bizonyítja, hogy több mint két­száz tagú kollektívánk —■ en­nek közel 28 százaléka párttag, illetve tagjelölt — folyamatosan teljesíti feladatát. — Aggasztó viszont — vette 1’ < jpi ’ H 9P ipi«f if iSi W- >IÉ> lg JBB ľ J&80 , S' ' ü lg V ä púricsoportok aiaits idején A Šakvieei Efsz értékes tapasztalatai Szedlák János • • Kajla Ernő pártelnök (Felvételek: Molnár János) Üzem — fejlesztésre várva át a szót az igazgató —, hogy „döcögve“ valósul meg az üzem­fejlesztés. Jóformán a régi kö­rülmények, feltételek között dolgozunk. Egyelőre bírjuk az iramot, de minden illetékes tudta, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban feltétlenül szükség lesz az üzem fejlesztésére. Amint ezt már korábban is hangsúlyoztuk, a kerületi, járá­si szervek a távlati fejlesztés reményében járultak hozzá en> nek a termelési ágazatnak le­választásához, illetve az új Kab­lo tizem létesítéséhez. A Szlo­vák Tervbizottság 1979. június 13-án keltezett, a kerületi szervekhez intézett 6676 79 szá­mú levelében szintén ennek a beruházásnak a jóváhagyásáról ír. Már 1979. december 5-én megtörtént a szükséges épít­kezési terület kijelölése is. Ez év elején a trebišovi járási po­litikai és állami szervek, Edu­ard Trizuljak vállalati igazgató jelenlétében, megtárgyalták az üzemfejlesztéssel összefüggő konkrét tennivalókat, s a bra­tislavai vállalati igazgatóság ez év áprilisában kidolgozta a hel­meci üzem reszletes fejlesztési tervezetét is. Ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozott július 6-án a királyhelmeci üzem igazgató­ságán megtartott értekezlet. Itt állapították meg, hogy ága­zati szinten a 60,2 millió koro­na ráfordítást igénylő üzemfej^ lesztési akció nem került a terv­be. Jozef Mendel mérnök, a Tre­bišovi Járási Nemzeti Bizottság elnöke a július 9-én Ladislav Gerle elv társhoz, szövetségi kormányunk alelnökéhez inté­zett 1926/81 számú levelében mindezeket a tényeket felsora­koztatja, és segítségét kéri a korábban minden szinten jóvá­hagyott üzemfejlesztés megva­lósítása érdekében. Ezt a kerü­leti szervek is támogatják, hi­szen a helmeci üzem egyedüli, gyártója hazánkban a kábeldo­boknak, fémorsóknak és egyéb termékeknek, amelyekre az or­szág kábelgyártó vállalatain, üzemein kívül például olyan vállalatoknak is szüksége van, mint a plzeňi Skoda Művek, a prágai ČKD vállalat, a boliumí- ni, hlohoveci drótgyár, a Žiar nad Hronom i Alumíniumfeldol­gozó Üzem, a Prerovi Gépgyár és még sok más vállalat. Két- ségteleül népgazdasági érdekek­ről van szó, és a beígért üzem­fejlesztést egyéb körülmények is indokolják. Az többek között, hogy a becsületesen dolgozó emberekre is gondolni kell. Márpedig a kassai (Košice) Munkavédelmi Felügyelőség I960, december 12-én végzett üzemellenőrzése alapján sok te­kintetben veszélyesnek, terme­lésre alkalmatlannak minősítet­te az üzem jelenlegi munkahe­lyeit. Tudatában vagyunk, hogy a CSKP XVI. kongresszusának zá­ródokumentumai, s az ezekből eredő konkrét gazdasági intéz­kedések alapján a korábbinál sokkal céltudatosabban kell bánni a beruházási eszközökkel. Mégis azt kell mondanunk a kerületi, járási es vállalati szervek vezetőinek egybehang­zó véleménye alapján , hogy a bratislavai Kablo királyhelme- ci üzemének eredetileg tervbe vett és tulajdonképpen részben már „beindított“, ha úgy tetszik előkészített fejlesztése, bővíté­se indokolt. A már felsoroltakon kívül azért is, mert a vállalati fejlesztési terv több importigé­nyességet csökkentő és innová­ciós intézkedéssel is számol. Előkészületek folynak egyéb új termék gyártásának megkezdé­sére és ezzel párhuzamosan ha­lad az ifjú szakemberek felké­szítése is. Jelenleg száz fiatalt taníttat az Üzem szakmunkás- képzőben. Végezetül, de nem utolsósor­ban, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a király­helmeci Kablo üzem kollektívá­ja sikeres munkájával rászol­gált a jövőbeni bizalomra. Ezen­kívül ez a vidék még mindig munkaerőtartalékkal rendelke­zik, és képes biztosítani azt a további néhány száz embert amennyi alkalmazásával a fej­lesztési terv 1985-ig számolt. A kerületi, járási politikai és államigazgatási szervekkel együtt reméljük, a végleges döntésnél mindezeket a körül­ményeket, tényeket figyelembe veszik az illetékes szervek. KULIK GELLERT Zöldségtermesztés — hultadékhővet 1981 VIII. 5. Mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk legfontosabb fel­adatainak egyike, hogy az ész­szerű táplálkozás alapelveinek megfelelően elegendő zöldség­gel és gyümölccsel lássa el a lakosságot. Megfogalmazódott a feladat: el kell érni, hogy 1985-ben az egy lakosra jutó évenkénti zöldségfogyasztás 91 kilogramm, a gyümölcsfogyasz­tás pedig 65 kilogramm legyen. Ez a feladat azt jelenti, hogy zöldségből lakosonként 20 kilo­grammal, gyümölcsből pedig egyharmadrésszel kell többet a piacra adni, mint a jelenlegi szint. Ez a cél pedig csak a zöldség- és gyümölcstermeszté­si koncepciónk következetes megvalósításával, valamint a megfelelő anyagi-műszaki bázis megteremtésével érhető el. Az anyagi-műszaki bázis meg­teremtése elválaszthatatlanul összefügg az anyag- és energia­takarékossággal, s e területen is előtérbe kell helyezni az energiatakarékos megoldásokat, a nem hagyományos energiafor­rások kihasználását. Ilyen ener­giaforrás a kompresszorállomá­sok hulladékhője is, amelyet ki lehet használni a zöldségter­mesztésre, de termény szárításra is. A nyitrai (Nitra) járásban az ilyen jellegű feladatok végre­hajtására hozták létre 1980- ban az űj Közös Mezőgazdasági Vállalatot. A vállalat feladatkö­rébe tartozik a zöldségtermesz­tés és a zöldség- illetve gyü­mölcs betakarítás utáni kezelé­se, feldolgozása. A vállalat székhelye Nitra-Ivánka. A ter­vek értelmében a vállalat a hőt a tranzit-gázvezeték Nitra-Iván- ka-i kompresszorállomásáról kapja majd. A közös vállalat építése több szakaszra bontódik. 1985-ig öt hektáros területen építenek üvegházakat és 10 hektáros te­rületen fűthető fóliasátrakat. Ebből az idén már egy hektáros területet építenek be üveghá­zakkal és 3 hektárt fóliával. Az újonnan létrehozott válla­lat tagja a járás minden egyes földműveszövetkezete, továbbá a nyitrai Agrokomplex, a Nyit­rai Cukor- és Konzervgyár, a nyitrai mélyhűtő-üzem, az ér­sekújvári (Nové Zámky) kon zervgyár, valamint a nyitrai Jed nota és a bratislavai Semex. A felsorolásból is kitűnik, hogy a közös vállalat nem csupán a mezőgazdasági termelőket tö­möríti magába, hanem a ter- ményfeldolgozó vállalatokat, üzemeket is; valamint az ille­tékes kereskedelmi partnereket A vállalat tagjai arányosan vállalják az építési, beruházási költségeket is. JOZEF LUK.At mérnök Gyorsan reagáló két szem a szemüveg mögött, racionális gondolkodásmód, előrelátás jel­lemzi a šakvieei Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz főköny­velőjét. Fejében a tonnák, da­rabok és koronák közt egy-ket­tőre széles körű, de szoros összefüggés jön létre. A laikus természetesen nem érti azon­nal az összefüggéseket. Beszél például a régi tradíciókról, a szövetkezetnek a baromfite­nyésztés terén szerzett tapasz­ig talatairól és sikereiről, de nem felejti el megemlíteni, - hogy a „rangot“ itt sem könnyű meg­tartani, változnak az idők. Kö­zel kilencmillió tojást kiter­melni évente már állítólag nem túlságosan gazdaságos, mikor a kooperáló szomszédos üzemek ennek sokszorosát megtermelik. A tápanyag drá­gul és haszonra szert tenni ilyen körülmények között nem is oly egyszerű. Marie Hutteroyának a šak­vieei Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Efsz elnökének,' a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjának ezekben a napokban más gondja is van. A meleg, napos idő dédelgeti a varázslatos Dyje menti tájat, egyszerre érett be a barack, a gabona, de még ki kell ásni a korai burgonyát is. A šakvi- cei szövetkezet még 1957-ben egyesült a staroviékyi és zaje- číi szövetkezettel. Most fejez­ték be a takarmánynövénytik második kaszálását. Folytatják a cukorrépa kapálást és a melegkedvelő zöldségfélék ápo­lását. Dél-Morvaországban jók a zöldségtermesztés feltételei. Szedni kell az uborkát is. De ez még nem minden. Kasza alá érett az 1200 hektár ga­bona is. Szorgos munka folyik a mű­helyekben. A júliusi pártgyülés vitája bebizonyította, hogy a sietség a földeken és a műhe­lyekben nem jelent kapkodást. Sokszor meggyőződtek már róla, hogy minél alaposabb és sokoldalúbb a felkészülés, an­nál simábban megy minden a csúcsmunkák idején. A drága és bonyolult gépeket ismét csak a megbízható emberek kezébe adják — közülük az idén sem fog hiányozni Miros­lav Trávnik, aki a dél-csehor­szági kombájnosok versenyé­ben az elmúlt évben az elsők között végzett. Aratás idején segítenek a kooperáció válla­latok a hustopečei és a Hav- líckűv Brod i állami gazdasá­gok. A kombájnosok felelőssége — A gépek és az áldozat­kész emberek biztos megbir­kóznak az aratással — állítja Hutterová elvtársnő, hosszú évek tapasztalataira támasz­kodva. — De nekünk sem sza­bad semmit elhanyagolnunk — zárja be az asztal fiókját. A šakvieei kommunisták az aratásra valóban lelkiismerete­sen készültek. Az aratási terv nemcsak az emberek jogát, ha­nem kötelességét is megszab­ja. Gondjuk volt a kommunis­ták széthelyezésére. Számíta­nak kezdeményezőkészí. égükre. de megteremtik számukra a megfelelő szervezési, gazdasági és politikai feltételeket is. Sokat várnak a kombájno- soktól. Vannak még tartaléka­ik; csak rugalmasan kell rea­gálni a gép Legkisebb hibájára és az időjárási viszonyokra. - Az agronómussal közösen dön­tik el, melyik táblát aratják le előbb, hogy az aratás menete zavartalan és a lehető legjobb legyen. A šakviceiek tudják, hogy a kombájnok teljesítőké­pessége a maximális hatékony­ság elérésének legfontosabb előfeltétele. Ezért nem szeret nék, ha a gépeket a mezőn is javítgatni kellene, mert ez kor­látozná teljesítőképességüket. Nagy szavak nélkül A pártalapszervezet legjelen­tősebb intézkedése az volt, hogy megszervezték a kombáj­nosok, a terményszállítók, a szalmapréselők és raktári mun­kások között az ideiglenes pártcsoportokat. Ezek szerve­zésével a pártbizottság két tagját, Eduard Lintner és Zde­nék Muchta elvtársakat bízták meg. Mindketten egybehangzó­an hangsúlyozták, hogy nem formális alakulatokról van szó a pártalapszervezeten belül, hanem olyan részlegeket hoz­tak létre, melyek segítségével rugalmasabban oldhatják meg a problémákat, és az aratás egész ideje alatt biztosítják á pártalapszervezet befolyását a munkák menetére. — Megbeszéléseink rövidek, tárgyilagosak és gyakran részt- vesznek rajta pártonkívüli munkatársaink is. Nagy sza­vak nélkül foglalunk állást minden kérdésben, biztosítjuk, hogy a munka zökkenőmente­sen haladjon, s mindenki pon­tosan teljesítse a rábízott fel­adatokat. Az aratási tervet minden évben, előre összeál­lítjuk és mindig sikerül is tel­jesíteni. Az emberek már az előkészületek során elmond­ják véleményüket, így a dol­gok szépen haladnak. Ha egy traktoros például időveszteség­gel küzd a gabonaszállításnál, nem titkolja, mert ráfizet. Ugyanez vonatkozik a nság- veszteségre is. Aki felelőtlenül dolgozik, hanyag, nem takaré­koskodik az üzemanyaggal — szintén rosszul jár. Közös erő­vel felszámoljuk mindazt, ami bosszant bennünket. Minden törekvésük arra irá nyúl, hogy a legmesszebbme­nőkig gondoskodjanak a dol­gozókról és megkönnyítsék a* aratás nehéz munkáját. Bizony nem irigylésre méltó mindé® nap 14 órán át a kombájn híd- ján vagy vezetőfülkéjében áll­ni, sem a poros raktárban ke­zelni a berendezéseket. Az ideiglenes pártcsoport­ban dolgoznak azok a kommu­nisták is, akik más üzemek­ből jöttek segíteni. Ilyen Bo­humil Honig elvtárs, a husto- péčei gépjavító, a CSKP KB tagja. A šakviceiek nem lennének ló gazdálkodók, ha már most nem gondolnának a jövő évi termésre. Az őszi betakarítás rendszerint még sokkal nehe­zebb körülmények közt folyik. Az aratási terv felöleli a szal­ma gyors betakarításának és a kazalrakásnak a megszerve­zését, továbbá a tarlőhántást: és a másodvetés azonnali el­végzését. Közben beérik né­hány gyümölcsfajta, a zöldsé­get is szedni kell. Ősszel pe­dig 200 hektár szőlőt kell le­szüretelni. A munka rengeteg. Mindent idejében el akarnak végezni, és ha csak lehetséges, veszte­ség nélkül. Nagyon jól ‘tudják, hogy a bőíermő, de agyagos Dyje menti fekete szántóföld az őszi esők hatására egy­kettőre sártengerré változik, a lábad se tudod kihúzni belőle és ilyenkor a traktor is erőt­len és értéktelen vashalmaz csupán. Ilyen körülmények kö­zött is jól jön a šakvieei kom­munisták és az ideiglenes pártcsoportok sok-sok tapasz­talata. Hogy hasznosak és szükségesek, arról sokszor meggyőződtek az elmúlt évek­ben KAREL VALIS A plzeňt Skoda Művek a 7. öt­éves tervidőszakban elsősorban energiaipari berendezéseket gyárt a hazai és a külföldi megrendelőknek. A Plzeň— Doudlevce-i Elektrotechnikai Üzemben most fejezik be a Fe- ketevág-i Vízerőmű' számára gyártott gépek szerelését, s köz­ben külföldi megrendeléseken is dolgoznak. A képen: Stanis­lav Pták Jbaloldalt) és Vlasti- mir Blahovec szerelő munka közben í Jiŕí Vlach felvétele — CTKj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom