Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-05 / 183. szám, szerda

nmMw Aktív pihenés a javából Idénymunkás diákok a SLOVLIK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében A nyár a vakációzás ideje. A diákok java része pihen, de azért akadnak közöttük olya­nok is, akik néhány hetet munkával töltenek. Az üze­mekben ebben az időszakban nagy szükség van a segítsé­gükre. A SLOVLIK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemében Gaál Dezső mérnökkel, üzem­gazdásszal az itt dolgozó diá­kokról beszélgettünk. — Üzemünkben már nagy hagyománya van a diákok nyá­ri munkájának. Jelenleg 140 főiskolás és 70 középiskolás diák segít ki bennünket a szá­munkra csúcsforgalmat jelentő napokban. A Komenský Egye­tem bölcsészkarának hallgatói már 7 éve dolgoznak nálunk, s először vannak itt középis­kolás lányok, akik a helybeli szlovák tannyelvű gimnázium­ból jöttek. —■ Miben segítenek a fiata­lok, milyen munkákból veszik ki a részüket? — Az idénymunka júliustól szeptemberig tart, s főleg a gyümölcs- és zöldségfeldolgo­zásnál nyújtanak nagy segítsé­get, például a zöldbab, az uborka és a barack tartósításá­nál. A fizetést norma szerint kapják, s náluk is ugyanazok a feltételek, mint saját dolgo­zóinknál. Ha egy műszak alatt figy főre számítva ezer üveg barackkompótot készítenek el. a napi munkabér 86,60 korona. Szeletelt uborka esetében ezer üveg után 140 korona jár, de kézzel rakott apró uborka eset­tében 206 koronát fizetünk. A diákok három műszakban dolgoznak, reggel 6-tól délután 2-ig, 2-től este tízig és este tíz­től reggel 6-ig. Az éjjeli műszak­ban dolgozóknak 2 koronát, a délutáni műszakban pedig egy koronát fizetünk minden óra után. így állandóan forgalom van a szalagokon, nincs meg­állás. Habár sokszor így is van kiesés, ugyanis elég régi a gyár berendezése, s ha el­romlik valami, sokszor órákig szünetel a munka. Ilyenkor órabért szoktunk fizetni. — Milyen kapcsolata van az üzemnek a Komenský Egye­temmel? — Kapcsolatunk ezzel az is­kolával elég jó, főleg a bölcsé­szeti karral. Már kétszer kö­töttünk ötéves szerződést és rXv cü Gaul Dezső mérnök, üzemgaz­dász megkötöttük már a szerződést az őszi idénymunkára is, ami­kor 120 főiskolás segítségére számítunk. — Az (izem mit nyújt a diá­koknak? — Biztosítva van számukra az ingyenes szállás, a koszt és a szórakozás. Beszélgetéseket rendezünk számukra, igyek­szünk kielégíteni minden igé­nyüket Kirándulásokat szerve­zünk, az útvonalat ők szabják Hath Zsuzsanna és Cseh Lenke (Gyökeres Jenő felvételeiJ meg. Általában Nvitra és Pieš­ťany az igényelt célpont. Aki szeret sportolni, annak rendel­kezésére áll a tornatermünk, s röplabdapályánk is van. Mint minden évben, az idén is meg­rendezzük az állandó munká­sok és az idénymunkások kö­zötti röplabdaversenyt. Ami a középiskolás diákokat illeti, ők első ízben dolgoznak üzemünk­ben, de munkájukkal elégedet­tek lehetünk. Tanári felügyelet alatt dolgoznak, tanáruk saját maga mutat példát, ő is kive­szi részét a munkából. Amint az a Csánó Adéllal és Köles Adriannal folytatott be­szélgetésből kitűnt, a duna­szerdahelyi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai elé­gedettek a munkával. — Nincs okunk panaszra, hi­szen nagyon hamar és kelle­mesen eltelik a nyolc óra. Mi reggel hattól délután kettőig dolgozunk. A munka nem meg­erőltető, egész idő alatt szele­telt uborkával dolgozunk. A délutánunk szabad, mehetünk strandolni. — Mire fogjátok költeni a keresetei? — Szeretnék rajta kirándul­ni, lemenni a Balatonra. Per­sze az én keresetem nem lesz rá elgendő, de nagyon jó ér­zés, hogy én is hozzájárulha­tok a nyaralásom költségeihez — mondja Csánó Adél. Cseh Lenke, a Komenský Egyetem bölcsészkarának ma­gyar—szlovák szakos hallgató­ja, Rozsnyó mellől érkezett. — Számunkra ez a nyári ak­tivitás az iskolában tanultak­kal nem függ ugyan össze, mégis örömmel jöttem ide. Már tavaly ősszel is voltam itt, na­gyon jól éreztem magam, ezért jelentkeztem újból. * Hatan va­gyunk egy szabában, a tisztál­kodási lehetőségek jók, a koszt is nagyon jó, mindig változa­tos. Közösen szervezünk kirán­dulásokat, amelyekhez az üzem ingyenesen biztosít autóbuszt. Ismerkedési estet ís rendez­tünk, mehetünk moziba, napoz­hatunk és fürödhetünk is a strandon. Both Zsuzsanna Éberhardról (Malinovo) származik. Éppen egy kis városnézésről érkezett vissza. — Milyen a város, hogy ér­zed itt magad? Alig egy hetet voltunk még csak itt, de máris a szí­vemhez nőtt ez a kedves kis város. Én személy szerint az üzem vezetőivel is elégedett vagyok. Megértők, csak annyit kívánnak tőlünk, amennyit tel­jesíteni tudunk. SZÉLLÉ BEÁTA Kommentáljuk Az új követelményekhez igazodva Az a megállapítás, hogy a gazdasági életben, a termelés különböző szakaszain ma már nem elégségesek az eddig alkalmazott, megszokott módszerek, a mezőgazdasági ter­melésre fokozott mértékben érvényes. A mezőgazdasági termelésben például az utóbbi 10 év alatt megszokott dolog volt, hogy a húsfogyasztás gyors ütemű növekedését elsősorban a nagy mennyiségű abrak- takarmányt fogyasztó vágósertések termelésével biztosí­tottuk, s a termelők keveset törődtek azzal, hogy a szemes takarmányok hiányzó részét honnan és milyen áron szer­zik be az illetékes állami szervezetek. A 7. ötéves terv­időszak stratégiája ezzel szemben az, hogy a hústermelés­ben nagyobb szerepet kapjon a szarvasmarha-tenyésztés, növekedjen a tej és a tejtermékek termelése és fogyasz­tása, s ezt elsősorban jó minőségű tömegtakarmányok ter­melésével kell biztosítani. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi fejlődésére, ered­ményességére vonatkozó adatokból azonban úgy tűnik, hogy ez az átállás nem lesz egyszerű. Számos mezőgazda­sági üzemben az okozza a legnagyobb problémát, hogy nem sikerül olyan minőségű tömegtakarmányokat előállí­tani, amelyek tápérték szempontjából megfelelő mértékben pótolhatnák a szemes takarmányokat. Ebben számos té­nyező játszik szerepet, a rétek és a legelők növényzeté­nek összetételétől, a rendelkezésre álló fűfélék és pillan­gós virágúak fajtáitól, ezek vetőmag-ellátásától kezdve a betakarítás szervezésén, a tartósítás alkalmazott mód­szerein át egészen az új céloknak és követelményeknek megfelelő munkagépellátásig. E problémák egy része, például a biológiai anyag és a termesztési feltételekhez igazodó komplex gépellátás kérdése csak fokozatosan oldható meg. Az agrotechniká­ban, a tápanyag-ellátásban, a betakarítási munkák szerve­zésében, valamint a minimális veszteséggel járó tartósítási módszerek alkalmazásában azonban jelentős tartalékok vannak. Ezekre az az ellenőrzés is rámutatott, amelyet a takarmánybetakarttás első szakasza után a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Hivatal dol­gozói végeztek el Ilii szlovákiai mezőgazdasági üzemben. Az ellenőrzés tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy a tavaszi és a nyáreleji alacsony hőmérsékletek csökkentették ugyan a takarmánynövények hozamát, a be­takarítás időjárási feltételei azonban kedvezőek voltak, így a takarmány minősége a legtöbb esetben lényegesen jobb, mint a múlt évben. Ez elsősorban a széna és a sze názs minőségére vonatkozik. Egyes esetekben azonban túl nagy volt a szenázs szárazanyag-tartalma, ami viszont már hiba, mert rontja a tartósítás biokémiai feltételeit. « ezzel a takarmány minőségét is. Nagyobb hibák fordul­tak elő a silózásnál, ahol egyes szövetkezetekben a mi­nőség szempontjából szükséges három, maximálisan üt nap helyett 15, sót 20 napig is eltartott egy-egy silógödör megtöltése. A tftmegtakarmánvok termelésével és etetésével kapcso­latban érdemes rámutatni arra a régi felfogásra is, mely szerint az án. terimés takarmányoknak az volt a rendel­tetésük, hogy megtöltsék a bendőt, „a jóllakottság érzését keltsék'*, hogy az állatok, főleg télen, kevesebbet bőgje nek. Ugyanakkor a tejtermelést a laktáció időszakának megfelelően abraktakarmányok adagolásával szabályozták. Világos, hogy ma már nem ez a tömegtakarmányok sze­repe, és ezért nem is nevezzük ezeket terimés takarmá­nyoknak, hiszen még a legkevésbé értékeseknél is, pél­dául a szalmánál és a kukoricaszárnál különböző fermen­tációs, rostanyagfelbontó eljárásokkal tápértékük lényeges javítására lehet és kell törekedni. Az említett ellenőrzés tapasztalatai még az idei év szempontjából is tanulságosak, hiszen hátra van a siló- kukorica, a répafej, a kukoricaszár, a sarjúszéna. a má- sodvetemények és főleg szántóföldi takarmánynövények további kaszálásainak betakarítása, s megnyugvással álla­píthatjuk meg, hogy a jelenlegi meleg, s időnként csapa­dékos nyári napok kedvezően hatnak a kukorica és a többi növény fejlődésére. A téli takarmány jelentős része tehát még a mezőkön van, s ennek gyors, veszteségmentes beta­karításához nagy körültekintéssel kell előkészíteni a szük­séges anyagi-műszaki és szervezési feltételeket. MAKRAI MIKLÓS A feldolgozó üzemekbe is szállítják a zöldséget Naponta indulnak a gyorsított tehervonatok A zöldség és gyümölcs fel­vásárlása a galántai (Galanta) járásban sem volt zökkenő- mentes az elmúlt időszakban, ezért Bukovszky Istvántól, a Zelenina galántai üzemének agronómusától választ kértünk a termelők panaszaira. — A tavaszi időszakban szer­kesztőségünkbe Vágtornócról (Trnovec nad Váhom) és más községek kertbarátaitól több panaszlevél érkezett az eladá­si szerződések megkötésével kapcsolatban. Kifogásolták, hogy kínálatukat üzemük nem fogadta el teljes egészében. Hogyan oldották meg az ezzel összefüggő problémákat. Mi­lyen mértékben mutatkozik ez meg a felvásárlásban? — Nehéz mindenkinek ked­vére tenni. A kertbarátok több­sége a legszívesebben csak paprikát és salátauborkát ter­melt volna. Ugyanakkor nem szívesen vállalták a gyökér­zöldségek termesztését. Hason­ló törekvés mutatkozott meg a nagyüzemeknél is. — Az említett problémák, okok miatt milyen zöldségfé­lékből van hiány a piacon? — Kevés a fokhagyma és a gyökérzöldség, Sárgarépát más járásokból kell behozni. Hely­telennek tartom, hogy sárgaré­pát csak a Farkasdi (Vlčany) Efsz-ben termelünk. Rájuk va­gyunk utalva, amilyen ütemben szállítják a sárgarépát, úgy tud­juk azt tovább szállítani az üzletekbe. A jövőben jó lenne, ha más mezőgazdasági üze­mek, és természetesen a kert­barátok Is több sárgarépát és egyéb zöldségféléket termelné­nek. — Milyen zöldségfélékből van többlet? — A meleg időjárásban meg­gyorsult a paprika és az ubor­ka fejlődése. Bár a salátaubor­ka felvásárlási tervét 160 szá­zalékra teljesítettük, mégsem tudjuk átvenni a termelőktől a naponta felkínált mennyiséget. A paprika felvásárlásának problémái lassan megoldódnak. —1 Értesüléseink szerint já­rásukban jobbak a feltételek a zöldség és gyümölcs felvásár­lására. Mi tette ezt lehetővé? — Már a felvásárlási idény kezdetén azt mondtuk a terme­lőknek, hogy a helyzet csak akkor javulhat, ha országszer- te beindulnak a hűtő és fel­dolgozó üzemek. Ugyanis a pia*} £elvfivőképe«sége korláto­zott. Könnyebben okijuk meg a problémákat jelenleg, mert a diószegi (Sládkovičovo) hűtő­üzembe naponta húsz, a nyit­rai , (Nitra) hűtőüzembe pedig hat tonna paprikát szállítunk. A konzervgyárakban is sikerül elhelyezni a felvásárolt zöld­ségfélék egy részét. A felvá­sárlást úgy szabályozzuk, hogy a napi megrendelés mennyisé­gének megfelelően szállítsák a termelők a zöldséget és a gyü­mölcsöt üzemünknek. Elmond­hatom, hogy az utóbbi napok­ban a helyszíni megegyezések alapján lényeges mértékben si­került összehangolnunk mun­kánkat a nagyüzemekkel és a kertbarátokkal. A zöldség és a gyümölcs rövidebb ideig áll a raktárakban, a fogyasztók rugalmasabban, gyorsabban kapják meg a friss árut. — Üzemük milyen mérték­ben járul hozzá a cseh kerü­letek zöldség- és gyümölcsellá­tásához? — Vállalatunknál nagy vita folyt arról, hogy szállítsunk-e zöldséget és gyümölcsöt Cseh­országba. Végüí megszületett a döntés, a fölösleget minden módon értékesíteni kell. Ezt a lehetőséget a lehető legna­gyobb mértékben kihasználjuk. Naponta átlagosan J00—150 tonna zöldséget rakunk be a gyorsított tehervonatok vagon­jaiba. Volt olyan nap is, ami­kor 600 tonna zöldséget szállít­hattunk el. Ezek a vonatok a hetényi (Chotín), ógyallai (Hurbanovo), köbölkúti (Gbel­ce) és más állomásokról indul­nak, a galántai vasútállomá­son hozzá csatolják az álta­lunk megrakott vagonokat. En­nek a szállítási formának na­gyon örülünk, mert kevesebb problémánk van a termelőkkel és raktáraink is gyorsabban kiürülnek. A megrendeléseknek megfelelően további zöldséget szállítunk teherautókon Ostra- vára, Chebbe, Cadcára, Poprád- ra és más északi városokba, ipari központokba — A nyári idényben a fo­gyasztók a dinnyét is keresik. Járásukban kedvezőek a felté­telek termesztésére. Mennyit adnak belőle a piacra? — A szerződések szerint 1600 tonna dinnyét vásárolunk fel a nádszegi (Trstice), a hí- daskürti (Mostová) és a zsi- gárdi (Žiharovce) szövetkezet­ből. A mennyiség egyharmada cukordinnye, kétharmada gö-* rögdinnye. Az említett szövet­kezetek az előzetes megegye­zés szerint rendszeresen szál­lítják a dinnyét felvásárló köz­pontunkba. Az átvevés után rö­vid idő múlva a kereskedelmi hálózatba juttatjuk. Reméljük, jelentősen hozzájárulunk a fo­gyasztók igényeinek kielégíté­séhez. — Általában tehát javultak a feltételek a zöldség és gyü­mölcs felvásárlására. Milyen szakaszokon kellene még ru­galmasabban dolgozni, javítani a termelők és felvásárlók kö­zötti munkát? — Üzemünk dolgozói napon­ta látogatják a termelőket és tanácsokkal látják el őket. Be­jelentik, mennyi a megrendelés és figyelmeztetik őket, hogy fölöslegesen ne szedjék a paprikát vagy más zöldséget. Ügyszintén törődnek azzal is, hogy a termelők a minőségnek megfelelően osztályozzák az árut. A szükségletnek megfele­lően kötjük meg az eladási szerződéseket. Kedvező változá­sokra törekszünk a zöldség- és gyümölcstermesztés szerkezeti összetételében. El akarjuk ke­rülni. hogy egyes zöldségfélék­ből túl nagy, más zöldségfélék­ből viszont elégtelen legyen a kínálat. Ebben látjuk, a rugal­masabb és kevesebb problémá­val járó felvásárlás kialaku­lását. Beszélgetett: BALLA JÖZSEF 1981. Vili 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom