Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-31 / 205. szám, hétfő

A közjót szolgáló fejlesztési program A Jelenlegi ötéves tervidőszak feladatait a losonci (Luéenec) járásban is nehezebb feltételek között kell megvalósítani, hiszen az egyre jobban megmutatkozó munkaerő-gondokon kívül behatároltak a beruházási, az építőipari, valamint a tüzelőanyag és energiagazdálkodási keretek is. Mindez természetesen hatással lesz a foglalkoztatottságra is, mely 1985 végén hozzávetőlegesen 900 fővel múlja felül a kiindulási esztendeiét, de a fejlődés üteme lelassul. A beruházásokra fordítható összeg nagysága a fejlődés ütemének viszonylagos lassúsága ellenére eléri az 1,4 milliárd koronát, ebből a csupán építésre fordított összeg is meghaladja a 884 millió koronát. Az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva ez 24 százalékos növekedést jelent. A nemzeti bizottságok által Irányított gazdaságok és szervezetek a már megkezdett kétmillió koronás felső határral Épülő létesítményeken kívül 95,7- millió korona értékű fejlesztéssel számolhatnak, s csaknem ilyen mértékben nyílik lehetőség állóeszközök, termelőkapacitások vásárlására és üzembehelyezésére. A7. ipari beruházások terén a tnár folyamatban levő építkezések gyors befejezésére lenne szükség. Égető gond ez, mivel a következő esztendőre — néhány esetben pedig már az idei évre is — az új termelőkapacitások teljesítményével ís számoltak a tervek készítői. Az 1980-as esztendőhöz viszonyítva 1985-re 21,8 százalékos termelésnövekedést irányoz elő a terv, a munkáslétszám viszonylagos alacsony növelése mellett. A döntő fontosságú ágazatok közé tartozik a gépgyártás, az üveg-, a textil-, a magnezit-, a kerámiai, a fémmegmunkáló és a bútoripar. A jelenlegi ötéves tervidőszak legnagyobb beruházásai közül meg kell említeni a húskombinát létesítését, melynek építését jövőre kezdik el Losoncon. Népgazdasági szempontból csaknem ilyen jelentősége van a meglevő üzemek továbbfejlesztésének, korszerűsítésének. Az apátfalva! (Opatová) Pofanában folyó rekonstrukciós munkálatok már régebben elkezdődtek. Meggyorsításuk, illetve befejezésük egyre Inkább sürgető, hiszen teljes gyáregységekre való technológiai berendezés pihen immár hónapok óta a gyárudvaron. Folytatódik az idén jubiláló fülekl (Fiíakovo) Kovosmalt korszerűsítése Is. A század elején létesített gyárban befejezik az üzemi étkezde építését, s hamarosan hozzálátnak a kádkészítő részleg bővítéséhez, felújításához is. Korszerű létesítményt kap a szakma utánpótlása, szaktanintézet formájában. Bővül a losonci csempe és kerámiagyár, mint ahogyan új szerelőcsarnokokkal gazdagodik a város másik dinamikusan fejlődő üzeme, a rakodógépeket gyártó nehézgépipari üzem. Felújítják a járás világszerte ismert üvegiparát is. A cinobanai, a Katarinská Huta-i, a málineci, a zlatnói és az utekáci üzemekben elkerülhetetlen a termelés korszerűsítése, az ott dolgozók nehéz fizikai munkájának megkönnyítése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételei sem könnyűek, hiszen számos úgynevezett kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemben kell hatékonyabbá, nyereségesebbé tenni a gazdálkodást. A gabonatermesztés mellett az elkövetkező négy esztendőben 8,5 százalékkal kell növelni a burgonya, 12,6 százalékkal a hüvelyesek, 61 százalékkal pedig a zöldségfélék termelését. Az állattenyésztésben az állomány feltöltésével és a tenyésztés hatékonyságának fokozásával többek között el kell érni a terhelés 29,4 százalékos növelését vágóbaromfiból. Ugyancsak igényes feladat a te] 29,5 százalékkal való növelése, valamint a tojástermelés fokozása. A feladatok végrehajtásának megvalósíthatóságát biztosítják az ágazat beruházásai. Az elkövetkező esztendőkben 2500 istállói férőhelyhez jut a tehénállomány, ezen kívül további 5 ezer juh és 1400 hízósertés elhelyezésére nyílik lehetőség. Fokozott figyelem kíséri a tárolókapacitás bővítését célzó törekvéseket, valamint a takarmánykészítő üzemrészek építését. A tervidőszak végéig előreláthatólag 440 millió koronát költenek beruházásokra. A termelés fokozását elősegítő intézkedések mellett nem marad el a dolgozók munka és életkörülményeinek javítása sem. A szociális programon belül is kiemelt feladat a lakásépítés, a falvak és városok jó minőségű ivóvízzel történő ellátása. A vízellátás javítását egy új vízvezetékrendszer biztosítja majd, s ha ennek építése a tervek szerint halad, 1985 végéig a járás lakossága mintegy felének tudják majd biztosítani a hálózati vízellátást. A nagyszabású vízgazdálkodási program keretében a mikuSovcei vezetékrendszer felépítésén kívül elkészítik a málineci víztározó összes tervdokumentációját, hogy a következő időszakban kezdetét vehesse a kivitelezés. Ugyancsak vízgazdálkodási feladat a járás folyóinak és kisebb patakjainak szabályozása. A Banská Bystrica-i Garam Menti Vízfelügyeleti Igazgatóság még a hetedik ötéves tervidőszak éveiben befejezi az Ipoly szabályozását Kalinovo és Pinc (Pinciná) térségében, s baloldali gátat épít a folyó rappi szakaszán. Az említetteken kívül az Állami Talajjavító Intézet több helyi patak szabályozását fejezi be, s ötezer hektáron folytat talajvízcsapolási munkálatokat, mintegy 2400 hektáron teremtve meg ezáltal az öntözéses gazdálkodás feltételeit. A nagy állami beruházásokon kívül milliós értékek születnek a lakosság aktív közreműködésével, ,,Z" akció keretében. Előtérbe kerülnek a szolgáltatások javításával és bővítésével összefüggő létesítmények. Jelenleg és a közeljövőben nem kevesebb, mint 115 építkezésen folyik a munka, 223,8 millió koronás költségvetéssel. Az idén és jövőre nem kevesebb mint hét óvoda átadására kerül sor, mégpedig Divin, Ruíiná, Breznicka, Uhorské, Nagydaróc, (Vefké Darovce) és Galsa [Holiäa) községekben, ezenkívül öt tornaterem bővíti a kicsik és a felnőttek sportolási lehetőségeit. A kultúrát négy újabb művelődési ház szolgálja majd, éspedig Nagydarócon, TrebeIovcén Sőregen (

Surice} és Málinecen. Az említetteken kívül Losoncon és Lovinobanán új szolgáltató központok létesülnek, Málinecen és Csornán (Camovce) pedig új bevásárlási központot kapnak a lakosok. A befejezésük előtt álló létesítményeken kívül nyolc új óvoda építésébe is kezdenek, s kilenc községben a vízveze-tékhálózat építését tűzték napirendre. Az elmúlt választási időszakban valóban szép eredmények születtek a lakásépítés terén, s ezt az irányzatot a jövőben is tartani kell. Az elkövetkező időszakban 3600 új lakás felépítését tervezik, legtöbbjüket magán- és szövetkezeti épftési formában. í HACSI ATTILA MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ ELEKTRONIKUS TELEFONKÖZPONT-CSALÁD BRNÓBAN Sokszor leírt megállapítás, hogy Magyarország és Csehszlovákia között húzódó több százkilométeres határ, valamint a két ország egymást kölcsönösen kiegészítő ipara szinte kínálja az árucsereforgalom növelésének újabb és újabb lehetőségeit. Hogy a bevezető mondat mennyire valós, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a magyarországi Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Vállalat utóbbi évtizedekben elért eredményei. A korszerű magyar híradástechnikai ipar kínálata és a csehszlovák igények egymásratalálása kölcsönösen előnyös és állandóan bővülő kapcsolatok feltételeit teremtették meg. A Budavoxnak a hatvanas évek végétől váltak Intenzívebbé üzleti kapcsolatai a csehszlovák partnerekkel. Ma már az évi forgalom volumene eléri a 20—25 millió rubelt. Ezzel az összeggel Csehszlovákia, a Szovjetunió után. második helven áll a Budavox kereskedel1981. mi partnereinek sorában. VIII 31 A legjelentősebb exporttételek kezdetben, évi 1—2 millió rubeles nagyságrendben, a tele3

fon-alközpontok voltak. A hetvenes évek eleiétől viszont mind nagyobb kereslet mutatkozott . a telefon-főközpontok iránt. Egymás után adtáik át a magyar berendezéseket. Közelmúltban például ünnepélyes keretek között Brnóban helyezték üzembe — Prága, Liberec, Ceské Budejovice és Banská Bystrica után — a legújabb főközpontot. A következő ötéves tervidőszakban, 1985-ig Plzefiben, Osti nad Labemben, Zilinán és Hradec Královében szerelnek fel újabb magyar gyártmányú telefonközpontokat. Hasonló nagy volument képviselnek a magyar gyártmányú átviteltechnikai berendezések, amelyeket mintegy évi tízmillió rubeles nagyságrendben exportál a Budavox Csehszlovákiába, valamint a mikrohullámú berendezések és rádiótelefonok, amelyeket pedig kb. egy—két millió rubeles nagyságrendben szállítanak. Az elmondottak alapján érthető. hogy a Budavox megkülönböztetett figyelmet fordít a csehszlovák piacra. Mindezt nemcsak a forgalom nagysága érzékelteti,, hanem az is. hogy a magyar vállalat Időről időre jelentkezik korszerű, továbbfejlesztett gyártmányaival a csehszlovák szakemberek előtt. Tavasszal például Prágában, a MaNagyító alatt az árukészletek gyar Kulturális Intézetben bemutatóval egybekötött előadássorozatot rendeztek. Ezúttal az Elektronikai Szövetkezet átviteltechnikai mérőműszereivel és a jászberényi Műszeripari Szövetkezet kábelvédelmi berendezéseivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Sok újdonságot tartalmaz az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron résztvevő Budavox terméklistája is. Első ízben mutatja be külföldön a magyar fejlesztésű EPEX elektronikus telefonközpont-családot. A négy tagból álló gyártmánysorozatból az EP—32, az EP—64 és az EP—128-as típust állítják kl. A sorozat legnagyobb tagját, az EP—512-es típust életnagyságúra kinagyított fényképen tekinthetik meg a látogatók. Ez az elektronikus telefonközpont-család 20—6500 vonalig a legkülönbözőbb igényeket képes kielégíteni. Újdonságnak számíthat Brnóban a működés közben bemutatásra kerülő telefonrendszer is, aminek ezúttal a kisebbik változatát, az Astersket állítják kl. Az 1981-ben 25. évfordulóJát ünneplő Bodavox gazdag árukínálattal készül a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárra. STEIGERVALD JÖZSEF A tapasztalatok szerint a folyamatos termelésnek, a termékek értékesítésének és a zavartalan közellátásnak a feltétele a megfelelő árukészletek létrehozása. Persze, az árukészletek fölösleges halmozása több kárt okoz a népgazdaságnak, mint amennyi hasznot hajt. A készletgazdálkodás ellenőrzése a Csehszlovák Állami Bank feladata, amely az árukészletek megteremtésében hitelek nyújtásával vesz részt. Sajnos, a 6. ötéves tervidőszakban a kormány Irányította gazdasági szervezetek készletei 32,2 milliárd koronával növekedtek, tehát kb. 3,3 milliárd koronával tettek ki többet az előirányzottnál. Az árukészletek megteremtésében azonban az egyes ágazatok között lényeges különbségek -is mutatkoztak. Míg az ipari és építőipari minisztérium vállalatai az árukészletek megengedett létrehozását, illetve növekedését több mint 3 milliárd koronával túllépték, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vállalatai 1980 végéig a tervezett készleteknek mintegy 1,5 milliárd korona értékkel maradtak adósai. Az aránytalanság tehát nyilvánvaló. Noha a 4,5 milliárd koronára becsült iparcikk-árukészletek kielégítők lettek volna, az áruszerkezetük fogyatékosságait megérdemelten érte bírálat. Az, hogy a keresletet a tartós közszükségleti cikkek hiánya miatt még mindig nem sikerült kielégíteni, évek óta tartó probléma, amely a sokat nélkülözött hiánycikkek megnövekedett mennyiségében és ennek következtében az áru gyakori hiányában nyilvánul meg. Ugyanakkor azonban — és ez a termelővállalatok közönyét tükrözi — megnövekedtek azok az árukészletek, amelyek iránt nem mutatkozik érdeklődés a piacon, s ezért parlagon hevernek. A Csehszlovák Állami Bank természetesen nem nézi tétlenül ezeket az aránytalanságokat. A kereskedelmi minisztérium vállalatainál és a fogyasztási szövetkezetek nagykereskedelmi — és mintegy 2500 kiskereskedelmi szervezeténél végrehajtott ellenőrzései során kiderült, hogy a lassúbb körforgású árukészletek értéke meghaladja a 390 millió koronát. A nehezebben értékesíthető készletek kimutatását azonban — tekintettel arra, hogy a szervezetek nem minősítették Ilyeneknek és mert a hibás becslések szerint mindössze 9 millió koronát tettek ki, a szakemberek nem ismerték el hitelesnek. Az észlelt fogyatékosságokat a bank szigorított eljárás során a hitelek megvonásával és magasabb kamatláb kirovásával büntette. A vállalatok a hibákat megszabott határidőre voltak kötelesek orvosolni. A Csehszlovák Állami Bank a hasonló rendellenességek megelőzésére törekedve a 7. ötéves tervidőszakban az eddiginél következetesebb ellenőrzéseknek veti alá a vállalatok árukészleteit, mindenekelőtt a bútor, a cipő, a gyermekruhák, a tévé-készülékek, a takaréktűzhelyek, a hűtőszekrények, a mosógépek, a kötőgépek, árukészleteit véve nagyító alá. Kétségtelenül jó tanulság ez a fegyelmezetlenek számára. A hibák ugyanis a komplex Intézkedések következetes foganatosításával is megelőzhetők. És hogy félreértésekre ne kerüljön sor, újonnan szabályozzák a megengedett árukészletmennyiséget, csakúgy, mint a vállalatoknak és a bankhitelnek a készletek megteremtésében való részesedését. A cél tehát a túlméretezett árukészletek megelőzése, vagyis az, hogy ne termeljenek felesleges árut és ne kényszerítsék a kereskedelmi szervezeteket az olyan árucikkek átvételére, amelyek iránt nincs érdeklődés a piacon. Ha ez sikerül, minden bizonnyal felszámoljuk a ,ma még sok bosszúságra okot szolgáltató hiánycikkproblémát is. KARDOS MÁRTA Az év első felében 3,4 százalékkal nőtt a szovjet ipar teljesítménye a múlt év azonos időszakához képest — az eredeti terv 4,1 százalékot irányozott elő 1981-re. Az előirányzottnál több kőolajat, földgázt, villanyáramot, műtrágyát, műszert állítottak elő, részben SZOVJET TERVTELJESÍTÉS szállítási problémák miatt viszont nem teljesítette tervét a fa- és fafeldolgozó ipar. A Szovjetunió minisztertanácsa ismét felszólította az Illetékes minisztériumokat: keressék a fogyasztási cikkek mennyisége és választéka bővítésének lehetőségeit. (HVG) A DUNA—TISZA—DUNA VÍZRENDSZER Az újvidéki Duna—Tisza—Duna vízrendszer létesítésére 26 milliárd dinárt költenek. A nagyarányú beruházást várhatóan 1985-ben adják át rendeltetésének. A vízrendszer segítségével százezer hektárnyi földterületet öntöznek majd, s a vizet csatornahálózaton vezetik tovább, kétszerte nagyobb területre. A víz szintjének emelésével alkalmassá teszik a csatornát folyami hajók közlekedtetésére. Kiépítik a rakpartokat, s tárházakat, raktárakat létesítenek. A beruházást Jugoszlávia a magyar és a csehszlovák partnerek együttműködésével valósítja meg. (BUDAPRESS—TANJUG) A csehszlovákiai téglagyárakban nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. A Brno—Královo pole-i téglagyár például megkezdte a CD-INA tégla gyártását. Az idén 14 200 OOO-et szállítanak belőle a piacra. A képen: FrantiSek Pohanka technológus /jobboldalt) és Jaroslav Mafíák művezető az 1NA/A1 típusú tégla minőségét ellenőrzi (Frantisak Nesvadba felvétele — CTK)