Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-31 / 205. szám, hétfő

Egy levél a nyárból SZÁZHANGÚ ORGONA így nevezi Kodály Zoltán egyik írásában a népzenét, melynek „a szelíd tréfától a tragédiáig

1' mindenre van hangja. Népzenei hagyományunkról és annak társadalmunkban betöltött szerepéről már sok szó esett. Kultúrpolitikai céljaink között ott volt és ma is ott van népzenei hagyományunk ápolása. Az óvodában, iskolában, egyáltalán mindennapi életünkben jelen van zenei anyanyelvünk — gyermekdalok, játékdalok

4 lírai dalok, katonadalok, népballadák formájában, népi táncok kísérő zenéjében, éneklő csoportok, folklóregyüttesek és énekkarok műsorában. Örvendetes jelenség, hogy a nyári táborozások műsorából sem hiányzott a népzene, a népi tánc. Évekkel ezelőtt, kissé elszomorodva vettük tudomásul, hogy népi táncosaink a népi tánchagyományt csak a színpadon ismerik. Ahogy vége a műsornak és levetik a népviseletet, szórakozás közben már csak a divatos táncdalokat éneklik és csak a divatos táncokat járják, tehát a hagyomány csak színpadi produkció. Ma viszont annál nagyobb örömmel fogadjuk fiatalságunk érdeklődését a népi hagyományok iránt. Bebizonyosodott, hogy a népi tánc nemcsak színpadi produkció, hanem mindenki szómára hozzáférhető, és elsajátítható szórahozás is lehet. Néhány évtizeddel ezelőtt a cigányzenekarokon kívül nem volt más hangszeres együttesünk, melyek népi muzsikát játszottak volna. Ma már egyre több olyan hangszeres együttes alakul, amelyeknek előadási stílusa sokkal közelebb áll a népzenéhez, mint a cigányzenekarok sírvavigadó, kávéházi nótás, modoros játéka. De nemcsak az előadási stílus, a cigányzenekarok hagyományos harmóniavilága is gyakran távol állt a parasztdalok egyszólamú dallamaitól. A hagyományápolás immár mozgalommá vált. Ezt bizonyítja a OSEMADOK-szervezetek keretében működő több mint más= félszáz éneklő csoport. A sok szólóénekes. A népi táncegyüttesek, gyermek táncegyüttesek, melyek műsora főleg a népi hagyományokon alapul. A népi hangszeres zenélés, mely szintén egyre jobban hódít a fiatalok körében. Mindez szép eredmény, jog gal lehetünk büszkék rá. De egyet feltétlenül tudatosítanunk kell. Minden mozgalom, de különösen a művészeti mozgalom, csak akkor lehet hasznos a társadalom számára, ha azt megfelelő módon irányítani tudjuk. A Népművelési Intézet az énekkarok és a népi tánccsoportok irányítása terén évtizedek óta sikeresen tevékenykedik. Sajnos, a népdalt éneklő szólisták és csoportok, valamint a népi hangszereken játszó együttesek magukra vannak hagyva. A róluk való gondoskodás, módszertani és műsoranyaggal való ellátásuk enyhén szólva hiányos. Az éneklő csoportok vezetőinek képzése, a csoportok szerepeltetése, az éneklési kedv ébrentartása fontos feladata lenne az irányító szerveknek. Érdemes lenne elgondolkozni réla, hogy — a művelődési táborozásokhoz hasonlóan — kimondottan népzenei táborozást is lehetne szervezni. Ilyen nyári táborozás sokban segítené a népzenei mozgalom fejlődését. Különösebb anyagi megterhelést sem jelentene, hisz a résztvevők saját költségükön vennének részt a táborozáson. Kedály Zoltán 1925-ben a Magyar népzene című írásában a kővetkezőket Sita: „A falu megmentette a tradíció folytonossá-' gát. A mi dolgunk átvenni tőle és tovább ápolni." ÄG TIBOR „Maradtunk volna még, marasztaltak is, de mennünk kellett. Meghívtak bennünket ismét, tavaszra, nyárra, sőt még szüretre is. Köszönjük a szeretetet, amelyben részünk volt Ahán, és ígérjük, elmegyünk!" Ezekkel a szavakkal fejeztem be tizenegy esztendővel ezelőtt, még főiskolásként írt cikkemet, melyben nemcsak arról számoltam be, hogyan szerepelt irodalmi színpadunk ebben a Zsitva melletti kis faluban, hanem arról is például, hogy „Legkellemesebb ahai emlékünk ... özv. Tóth Józsefné nevéhez fűződik. Velünk töltötte az estét, és énekelt ... Bizony, mi fiatalok csak bámultunk a sok gyönyörű, gyakran ismeretlen népdal hallatán"; majd az következett, hogy: „A falu ez évben ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. januárban népviseleti bált rendeztek, Rendás Mária színdarabot tanít, aratási ünnepélyt és még sok műsort terveznek a falu népének. Azonban nincs Ahán kultúrház. Az, amit itt kultúrháznak neveznek, egy régi, alacsony épület. Azelőtt üzlethelyiség volt. Régen meszelt falak, néhány magányos szék és egy deszkából öszszetákolt minipódium. Ennyi az egész. Az a falu, ahol még az öregek is ilyen lelkesek, erősek, tehetségesek, igazán megérdemelne egy kultúrházat. Biztos vagyok benne, akkor többen ismernék ennek a kis falunak, Ahánák a névét." Hát ennyit abból a régi tudósításból, mellyel kapcsolatban még be kell vallanom, hogy ígéretünk csak ígéret maradt, nem mentünk el, nem vittünk több műsort Ahára (Homy Óhaj), én magam sem voltam ott azóta, riporterként is legföljebb a közelében. Pedig amikor most emlékezni is kényszerítenek az egykori sorok, kedves képek • elevenednek meg bennem egyszerű szavú, munkaszerető, kis dolgokért is lelkesedni tudó emberekről, akiktől évek múlván is lett volna mit kérdeznem: van-e új művelődési ház?, jártak-e ott azóta nyitrai pedagógusjelöltek kulturális műsorral?, kapnak-e megfelelő segítséget munkájukhoz? És hogy lett volna miről írnom is, azt bizonyítja az a levél, mely nemrégiben érkezett a községből szerkesztőségünk címére. Hozzám került, mivelhogy tulajdonképpen válasz egyik nyári kulturális jegyzetemre. Szerzője, Mészáros Lydia többek között ezeket írja: Ahán 1981 tavaszán alakult folklór együttes, május 3-án községünk hagyományaiból adott elő, melyek a XV. századba nyúlnak vissza. A gyermekek szlovák iskolába járnak, de ennek ellenére is tökéletes magyarsággal mondták a rigmusokat, énekelték a népdalokat. Az idén Zselízen részt vettünk a felvonuláson ... Igen, nyáron is kell a kultúráról beszélni..., augusztusban a lakosság kívánságára újra előadtunk műsorunkat. A napokban tartjuk a tervezett faluszépitésí akciót, az iskola és a kultúrház előtti teret tesszük rendbe. Persze, a folklór együttes legifjabb tagjai is részt vesznek a munkában .., A szép eredményekért a gyermekeket Bajmócra vittük, ahol jól érezték magukat... A nagyok szeptemberben adják elő Ladislav Luknár Két nyári est című darabját... A rendezvények, a szervezés, a kirándulások az örökifjú Rendás Máriának köszönhetők, aki korát meghazudtoló frisseséggel irányít, szervez. A község tanító nélkül maradt, kell és fontos a gyermekekkel a szünidőben is foglalkozni, főleg ápolni anyanyelvüket. Ők azok, akik ellátogatnak a családokhoz és megrendelőket szereznek az Oj Szónak és a Hétnek. A fennebb idézett cikk és e levél születése között tizenegy esztendő múlt el. Tizenegy esztendő, amely alatt gyors léptű korunkban sok minden történhet, történik az olyan kis falvak kulturális-közösségi életében is, mint Aha. Emberek, fiatalok vondorolnak el a faluból, iskola szűnik meg, kátyúba kerül a kulturális élet szekere, póknak, penésznek, mindenféle bogaraknak, a törött ablakon betévedt szélnek válik otthonává a művelődési otthon. De történhet mindennek az ellenkezője is. Aztán hullámhegyek és hullámvölgyek is váltogathatják egymást. És van a kiegyensúlyozott, folytonos munka, természetes emberi mivoltunk megőrzésének, életünk megmaradásának, és további, minőségi alakításának egyik alapvető feltétele. Megkockáztatom: erre, a folytonosságra, érzem példának Ahát, tizenegy esztendő távolából is — és persze Mészáros Ltfdia levele nyomán. E kissé személyes vonatkozású jegyzetet mi mással zárhatnám, mint azzal, hogy el kell menni Ahára, valóra váltani az egykori ígéretet. Vinni már aligha vihetek valamit is, hisz a diákkori szereplések ideje régen elmúlt. Hozni akarok. BODNÁR GYULA LEMEZ Csak egy kis emlék Fényes Szabolcs Erkel-díjas kiváló művész korunk magyar könnyűzenéjének kétségtelenül egyik legkimagaslóbb, legsokoldalúbb és legtehetségesebb képviselője. Tizennyolc éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét, amely azóta bejárta szinte a fél világot, s jelenleg is számos operettszínház repertoárjának megbecsült darabja. Pedig a Maya csak a kezdet volt, hiszen Fényes Szabolcsnak több mint negyven művét adták elő, melyek között volt operett, musical és zenés vígjáték is. De írt filmzenét is; mégpedig nem is keveset: 130 filmhez komponált muzsikát. S ki ne ismerné az immár örökzölddé vált Fényes Szabolcs-slágereket. Érthető tehát a magyar könynyű muzsika kedvelőinek öröme, mellyel a Csak egy kis emlék címmel a közelmúltban megjelent Fényes Szabolcs profillemezt, a népszerű PEPITA-sorozat új kiadványát fogadták, s amely a kitűnő zeneszerző életművébe enged szerény bepillantást 19 száma révén. Köztudott, hogy Fényes Szabolcs muzsikája mennyire dallamos, ötletgazdag és invenciózus, az ember érzelmi világának művészi szintű tolmácsolója. Külön érdekessége a lemeznek, hogy a kitűnő számok előadóinak igen széles a skálája: van közöttük operaénekes és popdalénekes, prózai színész és a klasszikus táncdalok több ismert tolmácsolója. íme a lista: Cserháti Zsuzsa, Darvas Iván, Bofi Géza, Kalmár.. Magda, LuKönyv — Lennonról kács Sándor, Máté Péter, Ruttkay Éva, Psota Irén, Vámosi János, Záray Márta. A slágerparádé zárószámát, az Ugye nem felejtesz el című dalt maga Fényes Szabolcs adja elő. A zenei kíséretet a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia Vokálegyüttes adja, vezényel: Bolba Lajos. SÄGI TÖTH TIBOR John Lennon 1980. december 8-án meghalt. Meggyilkolták. Ma már kevés emberben ébreszt ez a mondat kétségbeesett gondolatokat. A rideg valósággal szembe kell nézni, a hatalmas vihar, melyet Lennon halála kavart, lassan elült. Az első, inkább ösztönös, szubjektív reakciókat felváltotta Lennon [befejezetlen] életművének vizsgálata, helyének megjelölése századunk hetedik és nyolcadik évtizedének kavargó viharai között. Erre a nem kis feladatra vállalkozott Koltay Gábor is a Zeneműkiadó által figyelemreméltó gyorsasággal kiadott fohn Lennon 1940—1980 című könyvében. Koltaytól nem idegen a dokumentumkönyvek összeállítása, hiszen ö szerkesztette a Szörényi és Bródy pályafutását bemutató nagy sikerű könyvet is. Adva volt tehát egy művész, esetünkben John Lennon és a bevezetőben emiitett cél. „A trükk, hogy sohasem mondom ki egy az egyben, amit akarok" — mondta Lennon David Shett amerikai íróval folytatott beszélgetésében. Ugyanezt a formát választotta Koltay Gábor is a könyvben. Terjedelmes és tudálékos értekezés helyett véleményeket, cikkrészleteket, interjúkat és ami talán a legfontosabb, dalszövegeket közöl. Ahogy Lennon szövegei nem érthetők meg első hallásra (olvasásra) és ahogy ezek a szövegek gondolkodásra, állásfoglalásra késztetnek, ugyanúgy kívánja Koltay az olvasó elé tárni Lennont. A könyv alapján mindenki maga dönti el, mi az értékes Lennon munkájában, maga alakít ki véleményt róla. E a S3 £ TO N a, MU M K3 Ííl e <3 0) S? • h. SS ü fj 01 fc. • Q. •O Vi ti A: A könyv négy részre tagolj« Lennon életútját. A Beatles kez= deti évei, a Bors őrmester és a Mágikus, titokzatos utazás kiváltó okai és körülményei, Ono hatása Lennonra és a Beatles felbomlása közti kapcsolatleírás, valamint Lennon és Yoko Ono pályafutásának felvázolása alkotják a könyv gerincét. Mindezt keretbe foglalja Lennon meggyilkolása és az azt követő első reakciók ismertetése, va lamint John utolsó terjedelmes interjúja. A szakaszokon belül » szerző jól csoportosítja a részeket, a körülményekhez képest kimerítően és logikusan ábrázolja Lennon fejlődését A sorból némiképp kilóg három Beatles-film leírása, az Epstein halála utáni huzavonák és John Amerikában való letelepedése körüli problémák ecsetelése. Talán éppen a gyors reagálás miatt ezeket a fejezeteket nem sikerült zökkenőmentesen beépíteni a könyvbe, nem sikerült szerves egésszé kovácsolni a visszaemlékezést, Ismétlem, ezeket a szépséghibákat a sietség magyarázhatja, valamint a szándék, hogy Lennont és a Beatlest minél több oldalról vizsgálhassuk meg. És még egy megjegyzés: Lennonnak az USA-beli letejepedése körüli bonyodalmait Koltay úgy mutatja be, mintha a hivatalos szervek ellenállását csupán a londoni kábítószerügy váltotta volna ki. Megemlíti ugyan, hogy ez csupán ürügy volt, de nem részletezi a valódi okokat. A kormányzat egyes körei, ha nem is értékelték túl Lennon hatását a tömegekre, mindenesetre mérlegeltek. Megéri-e a Lennon tevékenységéből eredő üzleti haszon azt, hogy immár az USA-ban fejtse ki egyre radikálisabbá váló, a hivatalos politikával néha homlokegyenest ellentmondó nézeteit. Mindenesetre amíg az ügy húzódott, igyekeztek őt „jobb belátásra bírni" telefonjai lehallgatásával, postája ellenőrzésével, zaklatásokkai, Hogy ennek milyen szerepe 'volt az ötéves hallgatásban, nehéz volna megmondani, de valószínű, hogy ez is közrejátszott Lennon visszavonulásában. Persze nem lehet a könyv mondanivalójának egészét nem érintő hiányosságokat felnagyítani és így véleményt mondani a könyvről. A szerző a lehetőségekhez mérten igyekezett objektíven bemutatni Lennont és azt hiszem ez sikerült neki. Az egyik fejezet címe: Lennon jelkép, ha halott is. És bár Koltay nem mondja ki egy az egyben a véleményét, a könyv mégis sugallja a végső sunimázást: Lennon nem csupán jelkép. Életműve nemcsak a tegnap, hanem a ma és a holnap emberéhez is szól és éppen azáltal él tovább. GYUROVSZKV lASZi.0