Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-03 / 181. szám, hétfő

Nem a tervezés o legfontosabb probléma, hanem az irányítás BESZÉLGETÉS ALEXANDR VASZILJEVICS BACSURINNAĽ, a szovjetunió Állami tervbizottságának alelnökével: A jelenlegi időszakban a szovjet gazdaságban számos jelentős változást készítenek elő és va­lósítanak meg, mind tárgyi vonatkozásban, mind pedig az irányítás területén. A gazdaság intenzív fejlesztésének az irányzata az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott határozatok szellemé­ben nemcsak érdekes és ösztönző általános koncepciókat tartalmaz, hanem konkrét lépése­ket is, amelyek szorosan összefüggnek a jelen­kor gazdasági realitásaival, beleértve azokat a nem csekély problémákat és ellentmondá­sokat is, amelyek megoldása nem tűr halasz­tást. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ALEK­SZANDR VASZILJEVICS BACSURINNAL, a Szov­jetunió Allamt Tervbizottságának alelnökével, a gazdasági irányítás kiváló elméleti és gya­korlati szakemberével. Az alábbiakban a beszél­getés néhány jelentősebb, számunkra is tanul­ságos részletét közöljük. 1981 VIII. 3. % A Szovjetunió gazdasági 0s szociális fejlesztésének jő irányelvei többek között fel­adatul adják a kezdeményező tervezés mozgalmi jellegű fej­lesztését. Ugyanakkor a 11. öt­éves tervidőszakra előirányzott szerkezeti és tartalmi változá­sok olyan mozgást eredmé­nyeznek, amely vállalati szin­ten bizonyára megnehezíti a kezdeményező tervezés céljai­nak kitűzését. Hogyan oldják meg ezt a problémát a gyakor­latban? Ebben a kérdésben alapjában véve az SZKP KB és a Szov­jetunió Minisztertanácsának 1979-es júliusi határozatából indulunk ki, amely kimondja, hogy a kezdeményező tervezés­ben az ötéves tervnek az egyes évekre lebontott felada­tait kell alapul venni. Az 1981- es évre, vagyis az ötéves terv­időszak első évére azonban önálló éves tervünk van. Erre az évre a kezdeményezőtervek kidolgozásához ugyanolyan fel­tételek voltak, mint 1980-ban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kezdeményező tervezés­ben most már az SZKP XXVI. kongresszusának irányelvei az útmutatók, vagyis elsősorban a hatékonyság mutatóinak a Ja­vítására, a munkatermelékeny­ség növelésére, a magasabb minőségi osztályba tartozó ter­melés növelésére stb. kell tö­rekedni. A mennyiségi mutatók növeléséhez pótlólagos nyers- és alapanyagforrásokról kell gondoskodni, amelyek előte­remtése egyre nehezebb. A kezdeményezőtervek természe­tesen a termelés növelésére is irányulhatnak, ha adva van­nak hozzá a szükséges forrá­sok. Ez főleg az olyan általá­nosan szükséges, és korláto­zott mennyiségük miatt köz­ponti elosztású termékek ter­melésére vonatkozhat, amilye­nek például a fémek és a kő­olaj. Sokkal bonyolultabb kér­dés ez a gépeknél, ahol a mi­nőség a legfontosabb szem­pont. A kezdeményező tervezés 1982-ben is az alapvető évi terv feladataihoz igazodik, 1983-tól kezdve azonban már az ötéves tervből lebontott évi feladatok lesznek a mérvadók. Ez azt jelenti, hogy a kezde­ményező tervezés az ötéves terv feladatait fogja túlszár­nyalni, miközben az évi fel­adatok túlteljesítéséért járó ösztönző normatívák háromszo­ros mértékben növekednek. Meg kell azonban említeni, hogy a kezdeményező tervezés gondolatának és gyakorlatának hosszú története van. Már a harmincas években, az első ötéves tervek időszakában is érvényesült. Most a kezdemé­nyező tervezésnek minőségileg űj szakasza kezdődik. Ennek lényege az, hogy szoros kap­csolat alakuljon ki a kezdemé­nyező tervezés és az ötéves terv kidolgozásának folyamata között, s így a tartalékok fel­tárásának lehetőségei az éves és az ötéves tervekbe kerül­hessenek. A 11. ötéves tervidő­szakban ezt még nem sikerül elérni teljes mértékben. A 12. ötéves tervidőszaktól kezdődő­en azonban a kezdeményező tervezés együtt fog haladni az ötéves terv előkészítésével. Az ötéves kezdeményezőtervek el­fogadása után sor kerülhet az éves kezdeményezőtervek ki­dolgozására. A kezdeményező tervezést természetesen tovább kell még tökéletesíteni, éspedig a terve­zés általános tökéletesítésével összhangban. Mint már mon­dottam, elsősorban a minőségi mutatók kiemeléséről van szó. A kezdeményező tervezés ak­kor lehet Igazán eredményes, ha az alapvető terv is kiegyen­súlyozott, Jól van elkészítve. 9 Hogyan vették figyelem­be a szovjet gazdaságban a nyolcvanas évek új feltételeit a 11. ötéves terv céljainak megfogalmazásánál? Milyen példákat lehetne emlltent az újszerű szemléletre és megol­dásokra? Mint ismeretes, az SZKP XXVI. kongresszusa kiemelte annak szükségességét, hogy a nyolcvanas években befejezzük a gazdaság intenzív fejleszté­sére való áttérés folyamatát, s ezzel kapcsolatban még beha­tóbban keressük a termelés na­gyobb intenzitásához vezető utakat. E problémák megoldására sa­játos feltételek között kerül sor. A nyolcvanas évek folya­mán lényeges mértékben lelas­sul a munkaerő-források növe­kedése. KI kell szélesíteni a nyersanyagjövesztéssel kapcso­latos munkákat országunk ke­leti térségeiben, ami nagy be­ruházásokat igényel. Mindez az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kiemeli a munkatermelékenység növelé­sének szükségességét, a forrá­sok, főleg a tüzelőanyagok és a fémek gazdaságosabb kihasz­nálását. Országunk európai részében például csak atomerőműveket és vízi erőműveket fogunk épí­teni. Az atomerőművek építése aránylag drágább ugyan, de az építési költségek fokozatosan csökkenni fognak. A tüzelőanyagok takaréko­sabb felhasználására átfogó programot dolgozunk ki. Ebben az irányban pártunk központi bizottsága és a kormány konk­rét határozatokat fogadott el. Természetesen ehhez Is nagy, összpontosított beruházásokra van szükség. A fémek kérdésében abból indulunk ki, hogy nálunk sok régi üzem működik, egyesek már az első ötéves tervidő­szakban is termeltek. Ezek korszerűsítése az egyik legsür­gősebb feladatunk. Jelenleg az acélgyártás növekedési üteme lelassult. A fő feladat a mi­nőségi acélfajták választéká­nak a bővítése, ami úgyszintén Jelentős beruházásokat igényel. Az ú] üzemek építését a mun­kaerő-források hiánya is korlá­tozza. Ebben a helyzetben egyedüli járható út a tudományos-mű­szaki haladás fejlesztése, főleg az élvonalba tartozó műszaki berendezések alkalmazása. Amennyiben a munkaeszközök tökéletesítése 20, 30, esetleg 50 százalékkal növeli a munka termelékenységét, a progresz- szív technológiai eljárások be­vezetésével ez háromszorosára, négyszeresére, sőt esetenként ennél Is többszörösére növel­hető. Kidolgoztuk például a porkohászat fejlesztési prog­ramját, ami egyrészt Javítani fogja a gépek minőségét, más­részt pedig Jelentékeny fém­megtakarítást eredményez. To­vábbi példaként megemlíthet­jük a pneumatikus anyagszál­lítást. Grúziában jó tapaszta­latokat szereztek ebben, külön­böző nem fémes nyersanyagok szállításánál. A 17-től 40 ki­lométerig terjedő csővezetékek­kel több mint ezer szállítómun­kást takarítottak meg. Itt több mint tízszeresére nőtt a munka­termelékenység. Hasonló ta­pasztalatokat szereztek Lenin- grában és Volgográdban is. Ilyen példákat más ágazatok­ból is említhetnénk. # A tudományos-müszakt- haladás problémájával össze­függésben szinte magától adódik az a kérdés, hogy a Szovjetunióban milyen formák­ban valósul meg a tudomány és a termelés egymáshoz való közelítése, illetve egybekapcso­lása, s milyen szerepet ját­szanak ebben a tudományos­termelési társulások. Ezen a területen nagyon sok tapasztalatot gyyűjtöttünk ösz- sze. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a tudományos-terme­lési egyesülések eddig több­nyire csak az egyes szakága­zatokban keletkeztek. Ojabban egy akadémiai társulást is lé­tesítettünk, B. E. Paton akadé­mikussal az élén, s ez a forma perspektív fejlesztést Irányt Je­lenthet a számunkra. Az akadémiai intézetek kere­sik a közvetlen kapcsolatokat a termeléssel. Az akadémiai kutatás gyakran az ágazati vagy a szakágazati kutatás előtt jár, ezért nem célszerű, ha eredményei csak az ágazati kutatás közvetítésével jutnak el a gyakorlatba. Hasznosabb a közvetlen együttműködés, mellőzve a fölösleges közvetítő láncszemeket. A tudományos kutatás eredményeinek gyor­sabb ütemű gyakorlati haszno­sítását az SZKP XXVI. kong­resszusa kiemelten hang­súlyozta. A kutatás egyébként közvet­lenül a termelésben is megva­lósítható. Jó példa erre a le- ningrádi Szvetlana társulásban az egyik szériában termelő gyáregység közvetlen kapcsola­ta a műszaki tervezési irodá­val. Itt egy sajátos tudomá­nyos-termelési komplexum jött létre, a kísérleti és a próba­gyártás mellőzésével. A műsza­ki tervezési iroda dolgozóinak anyagi érdekeltsége közvetle­nül függ a termelési társulás eredményeitől. 0 A termelés minőségi mu­tatóinak teljesítésében különö­sen fontos szerepet játszik az irányítás. A Szovjetunióban mi­lyen konkrét formákban oldják meg az irányítás területi prob­lémáit? A tervezés és az Irányítás területi problémái fokozódnak és egyre bonyolultabbak. Az egyes területek fejlesztésében növekszik az Állami Tervhiva­tal szerepe. A tapasztalatok alapján sor kerül az Állami Tervhivatal területi megbízott­jainak kinevezésére az egyes közigazgatási egységekbe. Az egyes területek fejlesztési programjait részben az orszá­gos központi tervező szervek, részben pedig a köztársaságok, a területek és a kerületek ter­vező szervei, illetve bizottságai koordinálják. A fogyasztási cikkek termelése például, a termelési feladatok teljesítésé­nek ellenőrzésével együtt, az illetékes területi tervező szerv hatáskörébe tartozik. Hasonló a helyzet a szolgáltatások fej­lesztésének tervezésénél. Megállapíthatjuk azonban, hogy gazdaságunkban nem a tervezés Jelenti a legfontosabb problémát, hanem az irányítás. Ezen a szakaszon még mindig nem értük el a kívánt javulást. Számos probléma megoldása éppen az irányítási rendszer fogyatékosságai miatt késik. Mostanában sok sző esik a vállalatok optimális nagyságá­ról. Korábban az üzemek óriá­si méretei lelkesítőleg hatot­tak, de most változik a hely­zet. Hazánk európai részében és a közép-ázsiai köztársasá­gokban jobban érvényesülnek a közepes nagyságú üzemek. A hatalmas vállalatok túl sok bonyolult problémát okoznak a munkaerő-, a fém- és általában a nyersanyagszállítás területén. Különösen nagy gonddal jár ezek átállítása más termelést irányzatra. A nagy vállalatok emellett sokáig épülnek, s gyakran már az építés alatt elavulnak. Régebben a nagy­üzemeket egyszerre építettük, most sokkal célszerűbb a foko­zatos, részletekben történő épí­tés. Ezzel összefüggésben a nagy­városok. problémáját Is meg­említhetjük. Az olyan nagyvá­rosok fejlődése, amilyen pél­dául Moszkva, számos problé­mával jár. Ezért fontolóra kell venni, hogy építsünk-e újabb nagyvárosokat, vagy Inkább a kis- és közepes városok gazda­ságát fejlesszük. Feljegyezte: RUDOLF KOSTKA Magyar mezőgépek Untában Sokszor, gyakorta leírt meg­állapítás, hogy az élelmiszer- gyártás Jelentősége egyre nö­vekszik. Sokféle, köztük tudo­mányos alaposságú és fantáziá­val színezett vélemény látott napvilágot. A probléma megkö­zelítése különböző, az alapgond azonban egy. Nevezetesen az, hogy az élelmiszergyártás egy­re jobban az érdeklődés közép- pontjába kerül. Mind nagyobb jelentőséget kapnak azok az erő­feszítések, amelyek a termelési hozamok további növelését cé­lozzák. Ehhez az egyetemes tö­rekvéshez járulnak hozzá azok a magyar szakemberek Is, akiknek alkotó munkájaként egymás nagy hatótávolság és egyszerű kezelhetőség. Különös érdeklődésre tarthat számot a Sterimob program leg­újabb fejlesztést eredményeként elkészült ST—A 80 HS típusú' hidraulikusan távvezérelt, ma­gasnyomású hldegvizes mosófer­tőtlenítő berendezés. A konst­rukció a gazdasági élet külön­böző területein alkalmazható, többi között, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban egyaránt. Általában ott, ahol a tisztaságra, a zavartalan terme­lés érdekében fokozottabbun van szükség. Ez a formaterve­zett, szabályozható, vízszállítású Sterimob modell a gyors és ha­V % ,, ŕ 4. M / v '•"< 'í'/, '//Ý'" s// -A,' ■£' í ^ ST-A 80 HS típusú hidraulikusan távvezérelt magasnyomású hi­degvizes mosó-fertőtlenítő berendezés (Gyári fotó) után születnek a korszerű, nagy teljesítményű mezőgazdasági gé­pek. Ebből a gazdag választék­ból mutatnak be többet az Idei brnói nemzetközi gépipari vásá­ron is. Újdonságnak számít a Pneu- tox Sz típusú légporlasztásos univerzális vontatott permetező­gép, amely munkaeszközei cse­réjével sokoldalúan használha­tó. Alapösszeállításban soros permetezőkerettel ágyásos kul­túrák, négyujjas szórószerkezet­tel gyümölcsös és szőlő, egyuj­jas szóróval kiegészítve pedig magas növésű fák gazdaságos permetezésére szolgál. A beren­dezés bármilyen típusú 50 LE teljesítményű traktorral üzemel­tethető, amely szabványos lég­fék- és elektromos csatlakozóval rendelkezik. A permetezőgép legfontosabb Jellemzői a követ­kezőkben foglalhatók össze: ál­lítható futómű, műanyagtartály, könnyű szerkezet, Jó porlasztás. tékony munkavégzés feltételeit biztosítja. A Kiadó betakarító gépcsalád az FKA szemeskukorica-betaka- rító adapterből, az SKA silóku- korica-betakarító adapterből és az NA típusú napraforgóbetaka­rító adapterből áll. A Jelenleg gyártott adapterek különböző típusú alapgépre felszerelhetők, munkaszélességük igazodik az alapgép magáteresztő képessé­géhez. A brnói vásáron ezúttal a Kiadó FKA—602 M típusú sze- meskukorica-betakarító adaptert tekinthetik meg az érdeklődők. Az adaperek betakarítási sortá­volsága 70 és 76,2 cm, betakarí­tási teljesítménye 100—150 ton­na tízóránként. A többéves gya­korlat Igazolta, hogy a kukorica betakarításának egyik leggazda­ságosabb módja, a gabonakom­bájnok csőtörő adapterekkel va­ló üzemeltetése. STEIGERVALD JÓZSEF Mongol külkereskedelem Mongólia legjelentősebb kül­kereskedelmi partnere már hosszú évek óta a Szovjetunió, ahonnan mintegy 50 000 féle terméket Importálnak. Ezek az áruk az ország szerszámgép- és technológiai szükségletének 90, közszükségleti cikk és élel­miszerigényének pedig 50 szá­zalékát teszik ki. Beruházások a francia élelmiszeriparban A francia élelmiszeripart be­ruházások értéke 1980-ban el­érte a 2800 millió frankot, ez 24,2 százalékos növekedés az 1979-eshez képest. Ugyanakkor az állami be.-uházási támoga­tás 441,3 millič frankra emel­kedett. E támogatást 30 válla­lat élvezi, amely vállalta, hogy a következő három évben 15—20 százalékkal növelt élei-* miszerkivttelét. Nőtt a külföldi beruházások volumene. Ugyan­akkor a francia élelmiszeripar ts rekordszintű beruházást haj­tott végre külföldön, 1980-ban 943 milliő frankot invesztált be. A francia kormány élelmi­szerexporttal kívánja kifizetni az Importenergia számla nagy részét. Az argentin fémfeldolgozó ipar helyzete Minden eddiginél súlyosabb válságban van az argentin fémfeldolgozó Ipar: az Argen­tin Fémtparosok Szövetségének Jelentése szerint Idén május­ban 46 százalékkal volt keve­sebb az ágazat eladásainak ér­téke, mint egy évvel korábban. A fémfeldolgozó vállalatok ka­pacitáskihasználása nem ért el az 50 százalékot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom