Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-01 / 180. szám, szombat

Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu megbeszélése a Krímben A kétoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi helyzetről LENGYELORSZÁG ( ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, tegnap a Krímben találkozott Nicolae Ceausescu val, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárával, köztársasági elnökkel, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. Az SZKP és az RKP továbbra is bővíteni és fejleszteni kíván­ja kölcsönös kapcsolatait, szi­lárdítani a szovjet—román ba­rátságot az egyenjogúság, a füg­getlenség, a nemzeti szuvereni­tás és a szocialista szolidaritás tiszteletbentartása alapján. Várható, hogy a jelenlegi öt­éves tervben a két ország köl­csönös árucsereforgalma az elő­ző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva csaknem megkétszerező­dik. A gazdasági együttműködés elmélyítése szempontjából mind­két fél még nagy tartalékokkal rendelkezik. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu áttekintette a leg­időszerűbb külpolitikai kérdé­seket is. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződése minden orszá^ és minden világ­rész érdekeit érinti. Harcolni kell a nemzetközi helyzet rom­lása ellen és törekedni kell a béke, az enyhülés és az együtt­működés politikájának felújítá­sára és folytatására. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu találkozója baráti és tárgyszerű légkörben zajlott le. A találkozón részt vett And­rej Gromiko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, valamint Stefan Andrei, az RKP Központi Bi­zottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügy­miniszter. Lépést kell tartani a növekvő igényekkel (Folytatás az 1. oldalról.) zásoknak köszönhetően tíz év alatt 49 000 új munkahely léte­sült és csaknem a kétszeresére növekedett a kerület ipari ter­melése. Ugyanakkor a nagyobb munkabérek és a szociális jut­tatások formájában 14,2 milliárd koronával több pénzbevételhez jutott a lakosság, mint a hatva­nas években. A nagyobb vásárlóerő sziiksé- szerűen megkövetelte a belke­reskedelmi bolthálózat kibőví­tését, az üzletek jobb áruellátá­sát és a szolgáltatások széle sebb skáláját. A párt- és az álla­mi szervek ennek megfelelően a 6. ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítottak az újabb áru­házak és üzlethelyiségek építé­sére. Öt év alatt 102 57ö négy­zetméterrel bővítették a kiske­reskedelmi boltok, és több mint 00 000 négyzetméterrel a raktá­rak alapterületét. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős előrelé­pés történt a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások fejlesztésé­ben is. Jelenleg 17 helyi gazdál­kodási vállalat és 16 kommu­nális vállalat összesen 1790 lie- lyen kínál szolgáltatásokat a la­kosságnak. A pártbizottság plénumán megállapították, hogy a kerület lakosai jelenleg már naponta több mint 78 millió koronát köl­tenek anyagi szükségleteik ki­elégítésére. Ennek egyharmad részét élelmiszervásárlásra for­dítják. Az élelmiszerellátásban a gyümölcs- és a zöldségboltok kivételével jónak mondható a helyzet. Gyakori panaszokra ad­Gambia az államcsíny után (ČSTK) — A dakari rádió tegnap megerősítette, hogy péntekre virradó éjszaka a gambiai elnök kérésére szene­gáli katonai alakulatok a szomszédos Gambiában részt vettek a csütörtöki állam- csínykísérlet leverésében. m szejm a népgazdasági terv módosítását sürgeti Az együttműködés bővítéséről tárgyaltak nak okot viszont a tej-, a ke­nyér- és a liúsboltok délutáni órákra sok helyen megüresedő polcai. A tartós fogyasztási cik­kek igényel Inéi szűkebb válasz­tékával ugyancsak elégedetle­nek a vásárlók. Pl. a háztartási boltok hűtőszekrény, mosógép, varrógép, kerékpár, üveg, por­celán és egyéb árukínálat még az idén sem felel meg a keres­letnek. A kereskedelmi vállala­tok vezetői a termelővállalato­kat hibáztatják ezért, mivel on­nan az idei évre megrendelt mennyiségnél kevesebb árura kaptak ígéretet.. A tanácskozás vitájában a résztvevők konkrétan rámutat­tak a belkereskedelem tökéle­tesítésének tartalékaira. A kö­zép-szlovákiai lakosság növekvő anyagi szükségleteinek kielégí­tése, a piac kínálatának bővíté­se céljából mindenekelőtt a ter­melőágazatok és a kereskede­lem között kell szorosabb kap­csolatokat teremteni. j _ (Č STK) — Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke tegnap Prágában találkozott azokkal a szovjet szakszervezeti tisztségviselők­kel, akik a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának meghívására tartózkodnak hazánkban. Az elvtársi légkörű találko­zón részt vett Vlagyimir Lesz kov, a szakszervezetek gomeli területi tanácsának elnöke, Anatolij Brailov, a szakszerve­zetek taskenti területi tanácsá­nak elnöke és Ivan Vorobjev, a szakszervezetek komi területi tanácsának elnöke. A felek a szovjet és a csehszlovák szak- szervezetek tevékenységéről és együttműködéséről tanácskoz­tak. Jelen volt Emil Grochol, az SZKT nemzetközi osztályvezető­je. Új közúti határátkelőhely (ČSTK) — A csehszlovák- magyar határon július 30-án megnyílt az állandóan igénybe vehető krali új közúti határát­kelőhely. Ez pótolja az eddigi lenartovcei átkelőhelyet, ame­lyet az új átkelőhely megnyitá­sával egyidejűleg lezártak. A krali határátkelőhelyet Cseh­szlovákia és Magyarország ál­lampolgárai a világ bármely or­szágába utazva igénybe vehetik. Az átkelőhely a közép-szlová­kiai kerület déli részén, a rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban van. o MEGGYORSULTAK A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK (Folytatás az 1. oldalról.} vákiai kerület északi járásai­ban is befejezéséhez közeledik. A kerület kombájnosai már vi­szonozzák a cseh- és a morva­országi, valamint a közép- és a kelet-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók korábbi segítségét, ezekbe az országrészekbe 879 kombájnt indítottak útnak. A rossz idő okozta kényszer­szünetet követően az aratás a közép-csehországi kerületben is teljes ütemben folyik. A ga­bona gyorsan szárad, helyen­ként már szárítani sem kell. Azt tervezik, hogy vasárnaptól kezdve minden kombájnt be­vetnek a munkákba. Ez főleg a nymburki járásra vonatkozik, ahol a gabonának mintegy há­romnegyede már beérett. (ČSTK) — Tegnap vitával folytatta munkáját Varsóban a szejm ülésszaka. A képviselők felszólalásaikban ismét az or­szág súlyos gazdasági és társa­dalmi válsága megoldásával összefüggő sürgető problémák­ra összpontosították figyelmü­ket. A lengyel szejm tegnap dél­előtti ülésén befejezte a gazda­sági kérdésekről folyó vitáját, és határozatot hagyott jóvá, amely feladatul tűzi ki a kor­mánynak: hajtson végre válto­zásokat az idei népgazdasági tervben és állami költségvetés­ben. Egy további határozatával a szejm jóváhagyta a válság le­küzdésére és a lengyel gazda­ság stabilizálására irányuló kormányprogramot. A vita során a parlamenti képviselők rámutattak a kor­mányprogram minél gyorsabb és operatívabb megvalósításá­nak és a kiskereskedelmi árre­form végrehajtásának a szük­ségességére. Az egyik képviselő rámutatott: „Túlságosan aprólé­kosan foglalkozunk azzal, mi hiányzik és mit kell megjavíta­ni, de keveset beszélünk arról, hogy kinek, mit és hogyan kell csinálnia, hogy végre bekövet­kezzen a szükséges fordulat“. A gazdasági kérdésekről szó­ló vita végén felszólalt Zbig­niew Madej miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke. Egyebek között elílélte u „Szolidaritás“ provokatív til­takozó akcóit, amelyek közül egyre tegnap a szejm épülete előtt is sor került. Az nem ve­zet ki a válságból, ha a kor­mányra nyomást gyakorolnak, újabb tiltakozó akciókat szer­veznek, amelyek megzavarják a mindennapi életet — mondotta Madej. A „Szolidaritás" újabb provokatív akciói A szocialistaellenes erők Len­gyelországban, amelyek a „Szo­lidaritást“ irányítják, a napok­ban a politikai harc újabb sza­kaszát kezdték meg az ún. „.éh­ségmenetek“, kormányellenes tüntetések és újabb sztrájkok formájában. Habár az élelmiszerpiacon a helyzet már hónapok óta na­gyun súlyos, a „Szolidaritás“ a provokácók újabb fordulójával kivárta azt az időszakot, ami­kor a kormány a mezőgazdasá­gi felvásárlások további csök­kentése és az egész árutermelés csökkentése következtében kénytelen további szükséges in­tézkedéseket tenni. A lengýel parasztok, akik túl­nyomórészt magángazdálkodást folytatnak, ez év júniusában 30 százalékkal kevesebb húst szál­lítottak, mint a tavalyi év ugyanezen hónapjában. A PAP hírügynökség jelentése szerint nagyon sok hiánycikk a fekete piacra vándorol, mindenekelőtt az ellenőrzés hiányosságai miatt. Ez a megállapítás főleg az élelmiszerekre érvényes. A lengyel mezőgazdaság az állami üzleteknek annyi húst sem szállít, amennyi a húsfej­adagok fedezésére szükséges. Ennek következtében a kormány arra kényszerült, hogy közel 20 százalékkal csökkentse a fej­adagokat. Ez az intézkedés nem arra késztette a „Szolida­ritást“, hogy a parasztokat, akiknek többsége az ún. faiusi szolidaritásba tömörül, a szál­lítások növelésére szólítsa fel, hanem arra, hogy újabb provo­katív akciókat szervezzen. A „Szolidaritás“ által csütör­tökön Lodzban megszervezett „éhségmenet“ után Walesa szakszervezetei a következő na­pokban több hasonlóan provo­katív jellegű akcióra készülnek. Durva beavatkozás Az USA képviselőháza csütör: tök este egy provokatív hatá­rozatot hagyott jóvá, amely gyakorlatilag durva beavatkozás a szuverén Lengyelország bel­ügyeibe és egyértelműen e szó cialista ország belpolitikai hely.- zetének kiélezésére irányul. Az Egyesült Államok ebben a hatá­rozatban megpróbálja diktálni a lengyel kormánynak és nép­nek a lengyel problémák meg­oldásának amerikai feltételéit. Jurij Levcsenko, a TASZSZ kommentátora szerint a határ rozat provokatív jellegét egyér­telműen megerősítette Clemenl Zablocki, a képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke. Ki­jelentette, hogy „az Egyesült Államok nem fogja közönyösen szemlélni a belpolitikai nyo­más bármiféle intézkeléseiť' Lengyelországban. Vagyis, Wa­shington igényt tart arra, hogy diktálja egy szuverén állam­nak, hogy milyen intézkedése­ket szabad, illetve nem szabad tennie, hogy rendet teremtsen országában, és megvédje a la­kosság túlnyomó többségének érdekeit a Nyugat által szított ellenforradalom támadásaival szemben. Zablocki képmutatóan kijelen­tette, hogy megengedhetetlen a külföldi beavatkozás a lengyel ügyekbe. Azonban ki más tud­ná jobban az amerikai képvi­selőház külügyi bizottágának elnökénél, hogy azok a nehéz­ségek, amelyekkel jelenleg Len­gyelország küzd, jelentős mér­tékben a nyugati és amerikai hírszerző központok, gazdasági és politikai diverziója eredmé­nyeként jöttek létre. A madridi találkozó első szakasza után Megerősíteni a biztonságot és az együttműködést A szocialista országok konstruktív hozzáállása 0 Az USA és más NATO-országok magatartása állandóan fékezi a záródokumentum kidolgozását Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt­vevő országainak madridi találkozója július 28-án felfüggesz­tette munkáját a nyári szünet tartamára, amely ez év októ­ber 27-ig tart. A találkozó eddigi lefolyásának a záródoku­mentum előkészítésében elért részleges eredmények és a táv­latok értékelésére Radoslav Klein nagykövetet, a madridi találkozón részt vevő csehszlovák küldöttség vezetőjét kértük fel. # Hogyan értékeli a mad­ridi találkozó helyzetét a nyári szünet előtt? — A madridi találkozón a helyzet nem egyszerű. Ezt már az a tény is megerősíti, hogy a tárgyalások az eredeti elvá­ráshoz képest jelentősen elhú­zódtak. A szocialista közösség országai küldöttségeinek min­den erőfeszítése, konstruktív és rugalmas eljárása ellenére sem sikerült nyolc hónapi tár­gyalás után elérni a kitűzött célt — vagyis befejezni a munkálatokat a záródokumen­tum kidolgozásán, amely a hel­sinki Záróokmánnyal összefüg­gésben új ajánlásokat tartal­maznak az európai biztonság megszilárdítása és az 'együtt­működés fejlesztése érdekében. Reméltük, hogy sikerül e fel­adatot július végéig teljesíte­nünk. Sőt, a madridi találkozó ezen a téren a semleges és el nem kötelezett országok kezde­ményezésére olyan határozatot fogadott el, amely a szerkesz­tési munka intenzifikálására és meggyorsítására szólított fel, hogy a madridi találkozót még júliusban tartalmas és kiegyen­súlyozott dokumentummal fe­jezhessük be. Tekintet nélkül erre az egy­hangúlag elfogadott határozat­ra, főképp az utóbbi időben a madridi találkozó munkája le­lassult, mégpedig két okból: áttért lényegesen bonyolultabb kérdések megvitatására és egyes NATO-országok* főként az USA szándékosan fékezni kezdte a munkát. Ez az igye­kezete gyakran egyenesen olíst- rukcióra vezetett. Mivel ezek az országok teljesen negatív álláspontra helyezkedtek azzal a szovjet javaslattal kapcso­latban, amely SZKP XXVI. kongresszusa jelentős kezdemé­nyezéséből kiindulva a biza­lomerősítő intézkedések zóná­jának kérdésére vonatkozott, sőt ezen felül e kérdés meg­oldását más területeken tá­masztott egyoldalú és irreális követelményektől tették füg­gővé, nyilvánvaló volt, hogy a Nyugatnak nem érdeke a ta­lálkozó befejezése a nyári hó­napokban. Ennek következté­ben került tehát sor a tárgya­lások további szünetelésére, ami október 27-ig tart. Miután a szocialista országok már kénytelenek voltak beleegyezni a szünetbe, egyértelműen köve­telték: valamennyi résztvevő a tárgyalások felfüggesztését ar­ra használja fel, hogy újból mérlegeljék állásfoglalásaikat, átgondolják az eddig nyitott kérdését általánosan elfogad­ható alapon való megoldásá­nak lehetőségeit úgy, hogy a madridi- találkozó ősszel sike­resen befejeződhessen. Ha általában tekintünk arra, hogy mi az, amit elvégeztünk és mi az, amit még meg kell tárgyalni, azt mondhatjuk — és itt szeretném idézni Leonyid lljicsov szovjet küldöttségveze­tőnek azokat a szavait, ame­lyek a szünet előtti utolsó ple­náris ülésen hangzottak el —, hogy azoknak a kérdéseknek a szférája, amelyekről a küldött­ségek a találkozó kezdetén el­lentétes nézeteket vallottak, lé­nyegesen leszűkült és kibővült az egyetértés szférája. Ez az a pozitív tényező, amely olyan eredmények eléré­sének javára hat, amelyeket az európai népek a madridi talál­kozótól elvárnak. Emellett azonban nem lehet megfeled­kezni arról, hogy a találkozó e pozitív fejlődési iránya nyil­vánvalóan nem tetszik a NATO vezető köreinek és elsősorban az USA-nak. Éppen az Egye­sült Államok volt az amely a madridi találkozónak a szünet előtti utolsó plenáris ülésén a szocialista országok elleni de­magóg rágalmakkal és durva támadásokkal megkísérelte a konfrontációhoz való visszaté­rést. Emellett lekicsinyelte az elért eredményeket, ultimatív követeléseket támasztott, ame­lyekről jól tudja, hogy azok számos ország részére elfogad­hatatlanok. Ez a kifejezetten destruktív fellépés újból hatá­rozottan megerősítette azt* hogy az európai népek létérde­kei, főként az európai kato­nai enyhülési és leszerelési ér­tekezlet összehívására irányu­ló erőfeszítéseik idegenek az Egyesült Államok számára és hogy az USA a madridi talál­kozóval kapcsolatban csupán saját önző imperialista céljai­ból és érdekeiből indul ki, amelyeket rendkívüli kérlelhe- tetlenséggel igyekszik kihar­colni. Ez egyebeken kívül azt mutatja, hogy ha az USA to­vábbra is ebben a szellemben fog eljárni, akkor a madridi találkozó őszi szakasza igen bonyolult lesz, mérhetetlen akaratot,- erőfeszítési és poli­tikai megfontoltságot igényel, hogy sikeresen fejeződhessen be. # Mik az eddigi tárgyalá­sok konkrét eredményei? — Igen terjedelmes volna fel­sorolni mindazokat a kérdése­ket, amelyekről előzetes meg­állapodás jött létre. Összessé­gében a tartalmas szöveg már most 36 oldalt tesz ki, ami durva becslés szerint az elő­készített záródokumentum szö­vegének mintegy ÖÜ százaléka. Emellett a helsinki értekezlet' Záróokmányának valamennyi részére vonatkozik. Például a záródokumentumnak az a ré­sze, amely a gazdaság, a tudo­mány és technika, valamint az életkörnyezet kérdéseit taglal­ja, gyakorlatilag már teljes egészében elkészült. E doku mentum többi részéről nzt mondhatj.uk, hogy nagy részüket­m IÜ8L VIII. 1 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom