Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-01 / 180. szám, szombat
/\ Pentagon épülete előtt az Egyesült Államok fővárosának lakossága tömegtüntetést rendezett a salvadori juntának nyújtott amerikai katonui és gazdasági támogatás ellen. Washington jelenleg 36 millió dollár értékben nyújt támogatást a népellenes salvadori rezsimnek. Ezt a jövőben még tovább kívánja emelni (ČSTK-tel vétel) SALVADOR A KORMÁNYCSAPATOK VEGYI ANYAGOKAT IS ALKALMAZNAK (ČSTK) — A Farabundo Mar ti Nemzeti Felszabadítási Front közölte, hogy a salvadori légitámadások során napalmot és más vegyi anyagokat használnak a kormánycsapatok. Chalu- tenango tartományban több mint 100 személy azonnali orvosi segítségre szorul az amerikai vegyi fegyverek bevetése következtében. A Prensa Latina hírügynökség jelentése a salvadori helyzetről leszögezi, hogy az intervenció, a katonai tanácsadók kiküldése, a fegyverszállítmányok és katonai felszerelések továbbra is az Egyesült Államok fő ütőkártyája a salvadori játszmában. Az amerikai hadsereg déli pu- rancsnokságának vezérkari főnöke Wallace H. Nutting tábornok csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is katonai segítséget nyújt a salvadori kormánynak. Nutting tábornok Santiago de Chilében tette ezt a kijelentést, ahová a Pinochet-kormány meghívására katonai küldöttség élén érkezett. Hangsúlyozta to vábbá, hogy az elmúlt hat hónap során annak köszönhetően, hogy a két országnak „sok közös érdeke van“ javultak az Egyesült Államok és Chile kap csolatai. Az Észak—Dél-csúcs előkészítése KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSKOZÁS MEXIKÓBAN (ČSTK) — Cancún mexikói fürdővárosban ma kezdődik huszonkét iparilag fejlett és fejlődő ország külügyminisztereinek tanácskozása. A miniszterek feladata előkészíteni az említett országok október 22—23- ra tervezett csúcsértekezletét, amelyet Mexikó és Ausztria kezdeményezésére tartanak meg. A csúcstalálkozón nemzetközi gazdasági együttműködési kérdések szerepelnek majd. Az esemény az ún. Észak-Dél párbeszéd valamiféle folytatása kíván lenni, amely bár hosszú évek óta tart — eddig nem vezetett eredményre. A fejlett tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ugyanis nem hajlandók eleget tenni a fejlődő országok azon követelésének, hogy hagyjanak fel a meg különböztetéssel a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. New Yorkban a mexikói külügyminiszteri értekezlet előtt csütörtökön megbeszélést tartott 13 fejlődő ország külügyminisztere. • « • Hans-Dietricli Geuscher nyugatnémet külügyminiszter Mexikóba tartva csütörtökön este Washingtonban néhány órás látogatást tett, ahol Lawrence Eagleburgerrel a külügyminisztérium európai ügyekért felelős titkárával találkozott. A megbeszélés tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra. TEHERÁN TÜNTETÉS A FRANCIA NAGYKÖVETSÉG ELŐTT A JAPÁN KOMMUNISTA PÁRT központi bizottsága ülésének résztvevői a pórt taglétszámának növelésére, az Akaliata című pártlap példányszámának emelésére irányuló kampányra szólítottak fel a plénumon elfogadott záróhatározatukban. A PORTUGÁL KP és az MPLA- Munkapárt képviselőinek lisszaboni megbeszéléseiről tegnap nyilatkozatot adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy mindkét fél elsőrendű jelentőséget tulajdonít az enyhülés megszilárdításának és a világbéke megvé désének. A SWAPO, a Délnyugat-afri- kai Népi Szervezet Luandában kiadott közleménye szerint a namíbiai nemzett felszabadító erők májusban számos sikeres katonai akciót hajtottak végre a dél afrikai megszálló csapatok ellen. OLASZORSZÁGBAN a demokratikus szakszervezetek felhívására tegnap 24 órás sztrájkot tartott a szolgáltatások 800 ezer alkalmazottja. A sztrájkolok új kollektív szerződéseket és béremelést követelnek. PIERRE TRUDEAU, kanadai miniszterelnök liivatalos látogatásra csütörtökön Marokkóba érkezett. II. Hasszán uralkodóval és más marokkói vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről folytat megbeszéléseket. Amerikai—guatemalai kapcsolatteremtés (ČSTK) — Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy helyreállítja normális diplomáciai kapcsolatait Guatemalával. Mint ismeretes, a Carter kormányzat az „emberi jogok durva megsértése miatt“ korlátozta kapcsolatait Romeo Lucas Garcia tábornok diktátorrend szerével. A viszony rendezésének eredményeképp a guatemalai rendszer amerikai katonai segélyszállítmányokkal számolhat. Ez — nem kétséges — összefügg a szomszédos Salvadorban uralkodó helyzettel. A Reagan kor* mányzat már jóváhagyta a katonai gépjármű-szállítmányokat és jelenleg helikopterek és katonai repülőgép-alkatrészek szállításáról tárgyalnak. Az Egyesült Államok guatemalai politikája eddig csődöt mondott; nem járult hozzá az amerikai érdekek biztosításához, az emberi jogok terén uralkodó helyzet javításához annál kevésbé. (ČSTK) — Körülbelül 100 iráni tüntetett csütörtök este Teheránban a francia nagyikövetség épülete előtt tiltakozásul a francia kormány döntése ellen, hogy politikai menedéket nyújt Bani- szadr volt iráni elnöknek; a tüntetők kiadatását követelték. Az iráni külügyminisztérium átnyújtotta a teheráni francia nagykövetnek hivatalos tiltakozását amiatt, hogy a francia hatóságok engedélyezték annak a repülőgépnek a leszállását, amellyel Baniszadr Franciaországba repült. A francia nagykövet biztosította az iráni hatóságokat, hogy az elrabolt repülőgépet visszaszolgáltatják Iránnak. Szadsk Khalkhali ajatollah az iráni parlamentben csütörtökön élesen bírálta az új elnököt, Mohammed Ali Radzsait Bani- szadr szökésével kapcsolatban és gondatlansággal vádolta. A nép nem tolerálhatja továbbra is, hogy az iráni kormány nem ellenőrzi az ország légierejét mondotta Khalkhali. Felszólította a kormányt, tegyen intézke (léseket a teheráni francia Waldheim és Habib találkozója (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár New Yorkban csütörtökön találkozott Philip Habibbal, Reagan elnök közel- keleti különmegbízottjával, aki a közelmúltban tért vissza a térségből. A kétórás megbeszélésen Habib tájékoztatta &z ENSZ-főtitkárt küldetéséről és a jelenlegi közel-keleti helyzetről. Habib, mint ismeretes, már két közvetítő úton volt a térségben, de egyik sem járt eredménnyel. A megbeszélésről nem adtak ki hivatalos közleményt. Nyomdászsztrájk Bécsben (ČSTK) — Tegnap már második napja nem jelent meg az osztrák ipari körök sajtószerve, a Die Presse és a Neue Kronen Zeitung jobboldali bulvárlap — az ország két legolvasottabb napilapja. LTgyanis csütörtök óta sztrájkolnak annak a bécsi nyomdának a dolgozói, ahol ezek a napilapok készülnek. így tiltakoznak a rosszabbodó szociális és munkafeltételek, vala mint a dolgozók elbocsátása ellen. A nyomda vezetősége és a szakszervezet tárgyalásain még semmilyen eredményt nem értek el. A Neue Kronen Zeitung számára a sztrájk egy napja 3—6 millió schilling veszteséget jelent. nagykövetség ellen, melynek te* vékenysége az országban nem „feltétlenül szükséges“. A teheráni rádió csütörtök este közölte, hogy Tabrizban kivégeztek további 9 személyt, akik ellen az volt a vád, hogy Izrael javára kémkedtek. Eddig több mint 1200 áldozat került elő Kerman délkelet-iráni tartományban a romok alól. A tartományt kedden erős földrengés sújtotta. Az ENSZ adatai szerint több mint 8000 ember vesztette életét és közel ezer sebesültet kórházakban ápolnak. Az ENSZ a földrengés sújtotta vidékre elküldte képviselőjét, akinek feladata a nemzetközi segítség megszervezése. Leonyid Brezsnyev szovjet államfő táviratban részvétét fejezte ki a földrengéssel kapcsolatban Khomeini a ja to Hah nak. Leonyid Brezsnyev mély részvétét tolmácsolta a földrengés sújtotta családoknak is. Megjegyezzük Rokonság A minap kaptuk a hírt, hogy Párizsban „Szabad Afganisztán“ néven az ázsiai országtól távol élők — s méghozzá elsősorttan nem is af- 1 gánok — de állítólag az afgán nép sorsáért őszintén aggódók rádióállomást hoztak létre. S honnan jött a segítő kéz, jobban mondva a segítő pénz? A hírhedt amerikai hírszerző központtól, a Cl A tói s az e „szervezetet* támogató nemzetközi reakciós erőktől. „Szabad Afganisztán“ — ez a név kísértetiesen hasonlít és emlékeztet arra a rádióállomásra, amelyet annakidején állítólag szintén „nemes célokért" hívtak életre, de amelyről csakhamar kiderült, hogy nem más, mint az imperialista körök politikájának szószólója, vagyis a szocialista országok elleni támadások, intrikák és rágalmak tűzfészke. Az újdonsült rádióállomás most kezdte meg munkáját, de már most sem férhet kétség a két rádióadó ro konságához. (ki) 1981 már előzetesen elfogadtuk, illetve kidolgoztuk. Ide tartoznak például olyan fontos kérdések, mint amilyenek a kötelezettség az enyhülési folyamat folytatására; a harc a terrorizmus ellen, az együttműködés további fejlesztése a kultúra és a művelődés területén, valamint a humanitárius és egyéb területek kérdéseinek egész sora is. Igen fontos az, hogy nagy haladást értünk el az európai biztonság megszilárdításával összefüggő kérdések, főként a madridi találkozó kulcskérdése: az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásának elhatározása megoldásának során. Az, amit a madridi találkozón már elértünk, kétségtelenül jelentős politikai tőke, amelyet meg kell őrizni, tovább kell szilárdítani és nem szabad megengedni, hogy ezek az eredmények megsemmisüljenek. Ezt a veszélyt a NATO reakciós körei és az USA madridi eljárása következtében még nem űztük el. De egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek a nem könnyen kivívott eredményeknek lesöprése az asztalról azt jelentené, hogy a Nyugat az európai és a világközvélemény előtt mérhetetlen politikai felelősséget vállal magára a madridi találkozó meghiúsí* tásáért. 9 Milyen eredményeket hoztak az európai katonai enyhülésről és leszerelésről szóló konferencia összehívásának kérdésében, de főként a bizalomerősítő intézkedések érvényesítése kiterjesztésének megoldásáról folytatott tárgyalások? — Amint már mondottam, ezen a téren is jelentős haladást értünk el. Mindenekelőtt látni kell, hogy az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásának gondolatával — ezt az értekezletet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete kezdeményezte — gyakorlatilag egyetértett a madridi találkozón résztvevő valamennyi küldöttség. E probléma megoldására néhány eltérő koncepciójú javaslatot nyújtottak be. Ennek ellenére, mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok konstruktív és rugalmas hozzáállásának köszönhetően, sikerült gyakorlatilag elérni az előzetes egyetértést e konferencia mandátumainak kérdéseiben, kivéve a bizalom- erősítő intézkedések érvényesítése zónájának kérdését. Ebben a tekintetben a zóna kérdése a madridi találkozó kulcsfontosságú problémájává válik nemcsak az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívása szempontjából, hanem annak végső sikere szempontjából is. Tekintettel e konferencia jelentőségére, az európai biztonság sürgető kérdéseinek megoldása és a további enyhülés szempontjából a szocialista közösség országai azt a nézetet vallják, hogy e konferencia összehívásának elhatározása nélkül a madridi találkozó nem érhetné el célját. A zóna kérdésének megoldása július 20-án a madridi találkozón újabb ösztönzést kapott. A Szovjetunió olyan megoldásra nyújtott be javaslatot, amely tiszteletben tartja valamennyi résztvevő állam egyenlő biztonságának elvét és a kölcsönösség, a kiegyensúlyozottság alapelvéből, valamint kivétel nélkül az összes résztvevő állam egyenlő jogaiból és kötelezettségeiből indul ki. A Szovjetunió ugyanis készségét nyilvánította, hogy a bizalom- erősítő intézkedések zónáját kiterjeszti a Szovjetunió egész európai részére, természetesen azzal a feltétellel, ha a Nyugat részéről ezt a zónát kiterjesztik az Európát övező tengeri, illetve világtengeri területekre és a megfelelő szélességű légtérre. A nem európai résztvevő államokat (USA és Kanada) illetően a javaslat feltételezi, hogy ezek az országok jellegüktől függően bekapcsolódnak néhány ilyen intézkedésbe. Tehát a legnagyobb mértékben igazságos és kiegyensúlyozott javaslatról van szó, amely nem részesíti előnyben az egyik felet sem. Ennek ellenére e javaslat, sajnos az USA és más NATO- országok kategórikus elutasításába ütközött, amelyek egyrészt azt színlelik, hogy e teljesen világos javaslatot nem értik meg és annak tartalmát szándékosan elferdítik. Másrészt saját javaslattal léptek fel, amely a zónának csupán egyoldalú kiszélesítésére irányul, mégpedig a Szovjetunió rovására. Ez a javaslat a bizalomerősítő intézkedések zónáját a Nyugat oldalán nemcsak hogy nem szélesítené ki, hanem a helsinki konferencia Záróokmányában foglalt megfogalmazáshoz képest csupán Európa szárazföldi részére szűkíti le ténylegesen mellőzve az olyan európai szigetországokat, mint amilyen pl. Nagy-Britannia, Izland, Ciprus, Málta és Írország. Ezért e javaslat de facto revideálja a Záróokmány erre vonatkozó fejezeteit, megsérti a kölcsönösség és kiegyensúlyozottság alapelvét, ellentétbe kerül valamennyi résztvevő állam egyenlő jogainak és kötelességeinek alapelvével. Más szavakkal ez komoly lépés visszafelé. Ezért e javaslat nem szolgálhat alapul a kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséhez a zóna kérdésében. Emellett meg kell jegyezni azt, hogy nemcsak a szocialista államok vallják ezt a nézetet. Egyúttal tanúi vagyunk annak, hogy a NATO-államok tömegtájékoztatási eszközeiket arra használják ki, hogy ezt a kifejezetten egyoldalú javaslatot, amely oszthatatlan részét alkotja az egyoldalú előnyök megszerzésére irányuló erőfeszítéseiknek, a szocialista országok biztonságának rovására, valamiféle „nagy kezdeményezésnek“ nevezzék, amely állítólag hozzájárul a bizalomerősítő intézkedések zónájáról való megegyezéshez. E kérdés, valamint az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívása problémájának különféle megközelítéséről tanúskodik az a körülmény is, hogy a NATO- országok tüntetően megváltoztathatatlannak jelentik ki állásfoglalásaikat, ugyanakkor a Szovjetunió és a szocialista országok készségüket nyilvánították arra, hogy javaslatuk'alapján valamennyi résztvevő számára elfogadható megoldást keressenek, ami megnyitná a madridi találkozó sikeres befejezéséhez vezető utat. Ennek a konstruktív hozzáállásnak köszönhetően a szocialista országok küldöttségei politikai kezdeményezése állásfoglalásaik realitására támaszkodó nyílt áttekintéssel kezdik meg a szünetet. Meggyőződésük, hogy állásfoglalásuk egyre nagyobb megértésre talál a madridi találkozó résztvevőinek körében. A szocialista közösség országai készek az elkövetkező szakaszban is mindent megtenni azért, hogy a madridi találkozó olyan pozitív eredményekkel záruljon let amelyek jelentősen hozzájárulnának az enyhülési politika megszilárdításához, az európai biztonság és együttműködés folyamatának megerősítéséhez, amelyet a helsinki konferencia kezdett meg. CP)
