Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-01 / 180. szám, szombat

/\ Pentagon épülete előtt az Egyesült Államok fővárosának lakos­sága tömegtüntetést rendezett a salvadori juntának nyújtott ame­rikai katonui és gazdasági támogatás ellen. Washington jelenleg 36 millió dollár értékben nyújt támogatást a népellenes salvadori rezsimnek. Ezt a jövőben még tovább kívánja emelni (ČSTK-tel vétel) SALVADOR A KORMÁNYCSAPATOK VEGYI ANYAGOKAT IS ALKALMAZNAK (ČSTK) — A Farabundo Mar ti Nemzeti Felszabadítási Front közölte, hogy a salvadori légi­támadások során napalmot és más vegyi anyagokat használ­nak a kormánycsapatok. Chalu- tenango tartományban több mint 100 személy azonnali orvo­si segítségre szorul az amerikai vegyi fegyverek bevetése kö­vetkeztében. A Prensa Latina hírügynök­ség jelentése a salvadori hely­zetről leszögezi, hogy az inter­venció, a katonai tanácsadók kiküldése, a fegyverszállítmá­nyok és katonai felszerelések to­vábbra is az Egyesült Államok fő ütőkártyája a salvadori játsz­mában. Az amerikai hadsereg déli pu- rancsnokságának vezérkari fő­nöke Wallace H. Nutting tábor­nok csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is katonai segítséget nyújt a salvadori kormánynak. Nutting tábornok Santiago de Chilében tette ezt a kijelentést, ahová a Pinochet-kormány meghívására katonai küldöttség élén érkezett. Hangsúlyozta to vábbá, hogy az elmúlt hat hó­nap során annak köszönhetően, hogy a két országnak „sok kö­zös érdeke van“ javultak az Egyesült Államok és Chile kap csolatai. Az Észak—Dél-csúcs előkészítése KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSKOZÁS MEXIKÓBAN (ČSTK) — Cancún mexikói fürdővárosban ma kezdődik hu­szonkét iparilag fejlett és fej­lődő ország külügyminiszterei­nek tanácskozása. A miniszte­rek feladata előkészíteni az em­lített országok október 22—23- ra tervezett csúcsértekezletét, amelyet Mexikó és Ausztria kez­deményezésére tartanak meg. A csúcstalálkozón nemzetközi gazdasági együttműködési kér­dések szerepelnek majd. Az ese­mény az ún. Észak-Dél párbe­széd valamiféle folytatása kí­ván lenni, amely bár hosszú évek óta tart — eddig nem ve­zetett eredményre. A fejlett tő­kés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ugyanis nem hajlandók eleget tenni a fejlő­dő országok azon követelésé­nek, hogy hagyjanak fel a meg különböztetéssel a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. New Yorkban a mexikói kül­ügyminiszteri értekezlet előtt csütörtökön megbeszélést tartott 13 fejlődő ország külügyminisz­tere. • « • Hans-Dietricli Geuscher nyu­gatnémet külügyminiszter Me­xikóba tartva csütörtökön este Washingtonban néhány órás lá­togatást tett, ahol Lawrence Eagleburgerrel a külügyminisz­térium európai ügyekért felelős titkárával találkozott. A megbe­szélés tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra. TEHERÁN TÜNTETÉS A FRANCIA NAGYKÖVETSÉG ELŐTT A JAPÁN KOMMUNISTA PÁRT központi bizottsága ülésének résztvevői a pórt taglétszámá­nak növelésére, az Akaliata cí­mű pártlap példányszámának emelésére irányuló kampányra szólítottak fel a plénumon el­fogadott záróhatározatukban. A PORTUGÁL KP és az MPLA- Munkapárt képviselőinek lissza­boni megbeszéléseiről tegnap nyilatkozatot adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy mindkét fél elsőrendű jelentőséget tulaj­donít az enyhülés megszilárdí­tásának és a világbéke megvé désének. A SWAPO, a Délnyugat-afri- kai Népi Szervezet Luandában kiadott közleménye szerint a namíbiai nemzett felszabadító erők májusban számos sikeres katonai akciót hajtottak végre a dél afrikai megszálló csapa­tok ellen. OLASZORSZÁGBAN a demok­ratikus szakszervezetek felhívá­sára tegnap 24 órás sztrájkot tartott a szolgáltatások 800 ezer alkalmazottja. A sztrájkolok új kollektív szerződéseket és bér­emelést követelnek. PIERRE TRUDEAU, kanadai miniszterelnök liivatalos látoga­tásra csütörtökön Marokkóba érkezett. II. Hasszán uralkodó­val és más marokkói vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és néhány nemzetközi kérdésről folytat megbeszéléseket. Amerikai—guatemalai kapcsolatteremtés (ČSTK) — Az amerikai kül­ügyminisztérium közölte, hogy helyreállítja normális diplomá­ciai kapcsolatait Guatemalával. Mint ismeretes, a Carter kor­mányzat az „emberi jogok dur­va megsértése miatt“ korlátoz­ta kapcsolatait Romeo Lucas Garcia tábornok diktátorrend szerével. A viszony rendezésének ered­ményeképp a guatemalai rend­szer amerikai katonai segély­szállítmányokkal számolhat. Ez — nem kétséges — összefügg a szomszédos Salvadorban ural­kodó helyzettel. A Reagan kor* mányzat már jóváhagyta a kato­nai gépjármű-szállítmányokat és jelenleg helikopterek és ka­tonai repülőgép-alkatrészek szállításáról tárgyalnak. Az Egyesült Államok guate­malai politikája eddig csődöt mondott; nem járult hozzá az amerikai érdekek biztosításá­hoz, az emberi jogok terén uralkodó helyzet javításához annál kevésbé. (ČSTK) — Körülbelül 100 irá­ni tüntetett csütörtök este Tehe­ránban a francia nagyikövetség épülete előtt tiltakozásul a fran­cia kormány döntése ellen, hogy politikai menedéket nyújt Bani- szadr volt iráni elnöknek; a tüntetők kiadatását követelték. Az iráni külügyminisztérium átnyújtotta a teheráni francia nagykövetnek hivatalos tiltako­zását amiatt, hogy a francia ha­tóságok engedélyezték annak a repülőgépnek a leszállását, amellyel Baniszadr Franciaor­szágba repült. A francia nagy­követ biztosította az iráni ható­ságokat, hogy az elrabolt repü­lőgépet visszaszolgáltatják Irán­nak. Szadsk Khalkhali ajatollah az iráni parlamentben csütörtökön élesen bírálta az új elnököt, Mohammed Ali Radzsait Bani- szadr szökésével kapcsolatban és gondatlansággal vádolta. A nép nem tolerálhatja továbbra is, hogy az iráni kormány nem ellenőrzi az ország légierejét mondotta Khalkhali. Felszólítot­ta a kormányt, tegyen intézke (léseket a teheráni francia Waldheim és Habib találkozója (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár New Yorkban csütörtökön találkozott Philip Habibbal, Reagan elnök közel- keleti különmegbízottjával, aki a közelmúltban tért vissza a térségből. A kétórás megbeszé­lésen Habib tájékoztatta &z ENSZ-főtitkárt küldetéséről és a jelenlegi közel-keleti helyzet­ről. Habib, mint ismeretes, már két közvetítő úton volt a térség­ben, de egyik sem járt ered­ménnyel. A megbeszélésről nem adtak ki hivatalos közleményt. Nyomdászsztrájk Bécsben (ČSTK) — Tegnap már má­sodik napja nem jelent meg az osztrák ipari körök sajtószerve, a Die Presse és a Neue Kronen Zeitung jobboldali bulvárlap — az ország két legolvasottabb napilapja. LTgyanis csütörtök óta sztrájkolnak annak a bécsi nyomdának a dolgozói, ahol ezek a napilapok készülnek. így tiltakoznak a rosszabbodó szo­ciális és munkafeltételek, vala mint a dolgozók elbocsátása el­len. A nyomda vezetősége és a szakszervezet tárgyalásain még semmilyen eredményt nem értek el. A Neue Kronen Zeitung szá­mára a sztrájk egy napja 3—6 millió schilling veszteséget je­lent. nagykövetség ellen, melynek te* vékenysége az országban nem „feltétlenül szükséges“. A teheráni rádió csütörtök este közölte, hogy Tabrizban ki­végeztek további 9 személyt, akik ellen az volt a vád, hogy Izrael javára kémkedtek. Eddig több mint 1200 áldozat került elő Kerman délkelet-irá­ni tartományban a romok alól. A tartományt kedden erős föld­rengés sújtotta. Az ENSZ adatai szerint több mint 8000 ember vesztette éle­tét és közel ezer sebesültet kór­házakban ápolnak. Az ENSZ a földrengés sújtotta vidékre el­küldte képviselőjét, akinek fela­data a nemzetközi segítség meg­szervezése. Leonyid Brezsnyev szovjet ál­lamfő táviratban részvétét fejez­te ki a földrengéssel kapcsolat­ban Khomeini a ja to Hah nak. Leo­nyid Brezsnyev mély részvétét tolmácsolta a földrengés sújtot­ta családoknak is. Megjegyezzük Rokonság A minap kaptuk a hírt, hogy Párizsban „Szabad Af­ganisztán“ néven az ázsiai országtól távol élők — s még­hozzá elsősorttan nem is af- 1 gánok — de állítólag az af­gán nép sorsáért őszintén aggódók rádióállomást hoz­tak létre. S honnan jött a segítő kéz, jobban mondva a segítő pénz? A hírhedt ame­rikai hírszerző központtól, a Cl A tói s az e „szervezetet* támogató nemzetközi reakci­ós erőktől. „Szabad Afganisztán“ — ez a név kísértetiesen ha­sonlít és emlékeztet arra a rádióállomásra, amelyet an­nakidején állítólag szintén „nemes célokért" hívtak élet­re, de amelyről csakhamar kiderült, hogy nem más, mint az imperialista körök politi­kájának szószólója, vagyis a szocialista országok elleni támadások, intrikák és rá­galmak tűzfészke. Az újdonsült rádióállomás most kezdte meg munkáját, de már most sem férhet kétség a két rádióadó ro konságához. (ki) 1981 már előzetesen elfogadtuk, illet­ve kidolgoztuk. Ide tartoznak például olyan fontos kérdések, mint amilyenek a kötelezettség az enyhülési folyamat folyta­tására; a harc a terrorizmus ellen, az együttműködés to­vábbi fejlesztése a kultúra és a művelődés területén, vala­mint a humanitárius és egyéb területek kérdéseinek egész sora is. Igen fontos az, hogy nagy haladást értünk el az európai biztonság megszilárdí­tásával összefüggő kérdések, főként a madridi találkozó kulcskérdése: az európai ka­tonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásának el­határozása megoldásának so­rán. Az, amit a madridi találko­zón már elértünk, kétségtele­nül jelentős politikai tőke, amelyet meg kell őrizni, to­vább kell szilárdítani és nem szabad megengedni, hogy ezek az eredmények megsemmisül­jenek. Ezt a veszélyt a NATO reakciós körei és az USA mad­ridi eljárása következtében még nem űztük el. De egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek a nem könnyen kivívott eredmé­nyeknek lesöprése az asztalról azt jelentené, hogy a Nyugat az európai és a világközvéle­mény előtt mérhetetlen politi­kai felelősséget vállal magára a madridi találkozó meghiúsí* tásáért. 9 Milyen eredményeket hoz­tak az európai katonai enyhü­lésről és leszerelésről szóló konferencia összehívásának kérdésében, de főként a biza­lomerősítő intézkedések érvé­nyesítése kiterjesztésének meg­oldásáról folytatott tárgyalá­sok? — Amint már mondottam, ezen a téren is jelentős hala­dást értünk el. Mindenekelőtt látni kell, hogy az európai ka­tonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásának gondolatával — ezt az értekez­letet a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testülete kez­deményezte — gyakorlatilag egyetértett a madridi találko­zón résztvevő valamennyi kül­döttség. E probléma megoldá­sára néhány eltérő koncepció­jú javaslatot nyújtottak be. Ennek ellenére, mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok konstruktív és rugal­mas hozzáállásának köszönhe­tően, sikerült gyakorlatilag el­érni az előzetes egyetértést e konferencia mandátumainak kérdéseiben, kivéve a bizalom- erősítő intézkedések érvénye­sítése zónájának kérdését. Ebben a tekintetben a zóna kérdése a madridi találkozó kulcsfontosságú problémájává válik nemcsak az európai ka­tonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívása szem­pontjából, hanem annak végső sikere szempontjából is. Tekin­tettel e konferencia jelentősé­gére, az európai biztonság sür­gető kérdéseinek megoldása és a további enyhülés szempont­jából a szocialista közösség or­szágai azt a nézetet vallják, hogy e konferencia összehívá­sának elhatározása nélkül a madridi találkozó nem érhetné el célját. A zóna kérdésének megoldá­sa július 20-án a madridi ta­lálkozón újabb ösztönzést ka­pott. A Szovjetunió olyan meg­oldásra nyújtott be javaslatot, amely tiszteletben tartja vala­mennyi résztvevő állam egyen­lő biztonságának elvét és a kölcsönösség, a kiegyensúlyo­zottság alapelvéből, valamint kivétel nélkül az összes részt­vevő állam egyenlő jogaiból és kötelezettségeiből indul ki. A Szovjetunió ugyanis készségét nyilvánította, hogy a bizalom- erősítő intézkedések zónáját kiterjeszti a Szovjetunió egész európai részére, természetesen azzal a feltétellel, ha a Nyugat részéről ezt a zónát kiterjesz­tik az Európát övező tengeri, illetve világtengeri területekre és a megfelelő szélességű légtérre. A nem európai részt­vevő államokat (USA és Ka­nada) illetően a javaslat felté­telezi, hogy ezek az országok jellegüktől függően bekapcso­lódnak néhány ilyen intézke­désbe. Tehát a legnagyobb mértékben igazságos és ki­egyensúlyozott javaslatról van szó, amely nem részesíti előny­ben az egyik felet sem. Ennek ellenére e javaslat, sajnos az USA és más NATO- országok kategórikus elutasítá­sába ütközött, amelyek egy­részt azt színlelik, hogy e tel­jesen világos javaslatot nem értik meg és annak tartalmát szándékosan elferdítik. Más­részt saját javaslattal léptek fel, amely a zónának csupán egyoldalú kiszélesítésére irá­nyul, mégpedig a Szovjetunió rovására. Ez a javaslat a biza­lomerősítő intézkedések zóná­ját a Nyugat oldalán nemcsak hogy nem szélesítené ki, ha­nem a helsinki konferencia Zá­róokmányában foglalt megfo­galmazáshoz képest csupán Európa szárazföldi részére szű­kíti le ténylegesen mellőzve az olyan európai szigetországokat, mint amilyen pl. Nagy-Britan­nia, Izland, Ciprus, Málta és Írország. Ezért e javaslat de facto revideálja a Záróokmány erre vonatkozó fejezeteit, meg­sérti a kölcsönösség és ki­egyensúlyozottság alapelvét, el­lentétbe kerül valamennyi résztvevő állam egyenlő jogai­nak és kötelességeinek alapel­vével. Más szavakkal ez ko­moly lépés visszafelé. Ezért e javaslat nem szolgálhat alapul a kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséhez a zó­na kérdésében. Emellett meg kell jegyezni azt, hogy nem­csak a szocialista államok vallják ezt a nézetet. Egyúttal tanúi vagyunk an­nak, hogy a NATO-államok tö­megtájékoztatási eszközeiket arra használják ki, hogy ezt a kifejezetten egyoldalú javasla­tot, amely oszthatatlan részét alkotja az egyoldalú előnyök megszerzésére irányuló erőfe­szítéseiknek, a szocialista or­szágok biztonságának rovására, valamiféle „nagy kezdeménye­zésnek“ nevezzék, amely állító­lag hozzájárul a bizalomerő­sítő intézkedések zónájáról való megegyezéshez. E kérdés, valamint az euró­pai katonai enyhülési és lesze­relési értekezlet összehívása problémájának különféle meg­közelítéséről tanúskodik az a körülmény is, hogy a NATO- országok tüntetően megváltoz­tathatatlannak jelentik ki ál­lásfoglalásaikat, ugyanakkor a Szovjetunió és a szocialista or­szágok készségüket nyilvánítot­ták arra, hogy javaslatuk'alap­ján valamennyi résztvevő szá­mára elfogadható megoldást keressenek, ami megnyitná a madridi találkozó sikeres be­fejezéséhez vezető utat. Ennek a konstruktív hozzáállásnak kö­szönhetően a szocialista orszá­gok küldöttségei politikai kez­deményezése állásfoglalásaik realitására támaszkodó nyílt áttekintéssel kezdik meg a szünetet. Meggyőződésük, hogy állásfoglalásuk egyre nagyobb megértésre talál a madridi ta­lálkozó résztvevőinek körében. A szocialista közösség országai készek az elkövetkező szakasz­ban is mindent megtenni azért, hogy a madridi találkozó olyan pozitív eredményekkel záruljon let amelyek jelentősen hozzájárulnának az enyhülési politika megszilárdításához, az európai biztonság és együttmű­ködés folyamatának megerősí­téséhez, amelyet a helsinki konferencia kezdett meg. CP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom