Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-01 / 180. szám, szombat

V I l A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. augusztus 1. SZOMBAT BRATISLAVA § XXXIV. ÉVFOLYAM | !. szám | Ára 50 fillér EURÓPA NAPJA Amikor hat esztendővel ezelőtt, 1975. augusztusának' első napján Helsinkiben liaraiincöt állam legmagasabb szintír kép- viselői aláírták az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet Záróokmányát, úgy vélekedett a világ: lezárult egy tör­ténelmi korszak. A roppant politikai erőfeszítések — minde­nekelőtt a Szovjetunió, a szocialista közösség országai állha­tatos erőfeszítései — gyümölcseként megszületett helsinki do-* kumentum azóta a nemzetközi kapcsolatok rendszerének egyik alapokmányává vált. Okkal nevezte Leonyid Brezsnyev tavalyi nyilatkozatában Európa napjának ezt a ma már, hat év előtti augusztus elsejét. A Záróokmány aláírása valóban lezárt egy korszakot azon a földrészen, ahol a második világháborút követően kialakult két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus között a legérzékenyebb front húzódik. Helsinki éppen arra adott jogos reményt és megbízható alapot, hogy a küzdelem ne a szó ka* tonai érteimében folyjon, hanem csakis a békés egymás mellett élés elvein alapuló kapcsolatrendszerben. Helsinki célja és ér- telnie közös érdek: a népek békéjének megőrzése, az együtt* működés fejlesztése az élet legkülönbözőbb területein. Euró­pa a Záróokmányban programot adott önmagának arra, hogy a politikai, gazdasági és emberi kapcsolatok kiépítésével, az enyhülési folyamat elmélyítésével, a kölcsönös bizalom erősí­tésével az egymásrautaltság tudatában éljen az elrettentés és az ebből fakadó bizalmatlanság helyett. Ha visszatekintünk az elmúlt hat esztendőre, bízvást elmond­hatjuk, hogy születtek eredmények. Elsősorban abban a tekin­tetben, hogy kialakultak a feltételei a reális kelet—nyugati tárgyalásoknak, és hogy erről a kontinensről nem indult ki a világhelyzet egészére kiható politikai vagy katonai válság. A! Záróokmány sokféle lehetőséget adott és ad az eddigi eredmé­nyek gyarapítására, előrehaladásra a kulturális, tudományos oktatási és tájékoztatási együttműködésben, valamint az embe­ri kapcsolatokban. De az is világosan bebizonyosodott, a poli­tikai enyhülés nem képzelhető el katonai enyhülés, vagyis a fegyverkezés csökkentése, konkrét leszerelési lépések nélkül. Madridban, a helsinki aláírók immár másosdik kollektív ta­lálkozóján — amelynek munkáját éppen a napokban függesz­tették fel, s október végén újítják fel, — a szocialista orszá­gok, köztük hazánk diplomatái arra törekedtek, hogy a dele­gációk ne csak a Záróokmány egyes részleteivel, a plitikai és a gazdasági vagy tudományos és humanitárius „kosarak“ tar­talmával foglalkozzanak, hanem mindenek előtt egyezzenek meg annak a régóta szóban forgó értekezletnek a megtartá­sában, amely az európai katonai enyhülést volna hivatva meg­tárgyalni. A találkozón nem kis eredményeket értek el, jóllehet, még komoly munka van hátra. Az érdemi és kiegyensúlyozott záró­dokumentum szövegének 80 százalékát már egyeztették, sőt még a katonai enyhülési ás leszerelési konferencia dolgában is csaknem minden kérdésben megegyezésre jutottak; a biza­lomerősítő intézkedések kiterjesztésének területi hatálya, a ka­tonai konferencia helyének és időpontjának a kijelölése azon­ban megoldatlan maradt. A Szovjetunió újólag megerősítette készségét arra, hogy a nyugati államok megfelelő válaszlépése esetén a katonai bizalomerősítő intézkedések az ország összes európai területeire kiterjedjenek. Madridban azonban a szovjet javaslat tárgyszerű megvitatása elől a Nyugat mindeddig ki- tért, illetve arra hivatkozott, hogy ez a kezdeményezés a Szov­jetunió részéről egyoldalú lépéseket irányozna elő. A tények meghamisítása az az amerikai vádaskodás is, amely szerint Madridban a „nem rugalmas“ szovjet magatartás tette volna lehetetlenné a megegyezést. A Rcagan-kormányzat hatalomra kerülésével az USA maga­tartása a madridi találkozón is keményebbé vált, s ezért ép­pen Washington hibájából nem történt előrehaladás. Nemcsak Madridra, de az egész nemzetközi légkörre mérgező hatást gyakorolt mindenekelőtt az, hogy az amerikaiak a NATO-n ke­resztül fegyverkezési programokkal kísérlik meg az európai ka­tonai egyensúly megbontását, szeretnék nyomás alá helyezni a Szovjetuniót, megszilárdítani Nyugat-Európa feletti hege­móniájukat. A NATO közép-hatótávolságú erőinek mintegy hatszáz új amerikai rakéta telepítésével tervezett növelése komoly aggo­dalmat kelt a nyugat-európai közvéleményben. Az Egyesült Ál­lamok jól tudja, hogy az űj amerikai közepes hatótávolságú rakéták a Szovjetuniót illetően hadászati fegyvereknek számí­tanak, de ezt a körülményt elhallgatja szövetségesei előtt. Az amerikai rakétákat az USA a Szovjetunió interkontinentális ballisztikus rakétái és más létfontosságú objektumai elleni „megelőző“ támadásra szánja. Az ország nyugati részében levő célokat e rakéták öt hat perc alatt elérhetnék. Ez lényegesen megváltoztathatná a hadászati helyzetet. Amint Usztyinov szov­jet honvédelmi miniszter a minap megállapította: az ameri­kaiak célja az. hogv csökkentsék a Szovjetunió válaszcsapásá­nak erejét, nem pedig az, hogy gondoskodjanak Európa bizton­ságáról. Ezért most Nyugat-Európában is egyre erősödik az ellenál­lás ezekkel az amerikai tervekkel szemben, mind hangosabb a követelés: ha<ad»ktn1anul vissza kell térni a nemzetközi kap­csolatoknak a he>*=inki Záróokmányban lefektetett alapelvei­hez, fel kell úiítani az atomfegyverek korlátozásáról szóló lét- fontosságú tárevalS«tnkat. Az elmúlt bónanok során a Szovjetunió és a testvéri szocia­lista országok az USA fis a NATO veszélyes tervei ellen az eny­hülési folyamat hMosítására és megszilárdítására irányuló ak­ciók széles körű programját hirdették meg. Ezek az új béke- kezdeményezések reális lehetőséget adnak a kölcsönösen elfo­gadható megoldások trésére az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elve alanyán. Még nincs ké«-ő még elháríthatok a veszélyes fejlemények, adva van a lehetőség, bogv Knrópa napja földrészünk békés holnapjának biztosítéka legyen. PROTICS JOLÁN A komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár 02-es számú üze­mének dolgozói nagyszabású felajánlási mozgalmat bontakoztat­tak ki pártunk megalapításának 60. évfordulója, valamint a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa tiszteletére. Összesen 112 kötelezettséget vállaltak, s teljesítésüknek köszönhető, hogy az első félévben kedvező termelési eredményeket értek el. A ké­pen: Štefan Kemény marós mérési munkát végez (Pavel Neubauer felvétele — ČSTK) MEGGYORSULTAK A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK Jón Janik a nagykürtösi (Veľký Krtís) járásba látogatott (ČSTK) — Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Közép- Szlovákia egyik legnagyobb ga­bonatermelő járásába, a nagy­kürtösi járásba i látogatott. A járás párttisztségviselőinek kísérletében járt a nenincei Vörös Csillag Efsz-ben, vala­mint a Dačov Lom-i és a Su­ché Brezovo-i földművesszövet­kezetben. A délutáni órákban a závadai Haladás Efsz-be lá­togatott el, amely a járás leg­nagyobb mezőgazdasági válla­lata: csaknem 600 hektáron gazdálkodik. A járásban még 3000 hektá­ron kell learatni a 13 225 hek­táros összterületről. A mező- gazdasági dolgozók eddig több mint 40 000 tonna gabonát ta­karítottak be. Jól halad a hü­velyesek és a szalma begyűj­tése, ezt a munkát az összte­rületnek több mint a felén vé­gezték el. Már végeztek a rep­ce betakarításával és az évelő takarmányok kaszálásával, s a széna begyűjtése is befejezésé­hez közeledik. # • * Az időjárás az elmúlt napok­ban kedvezően alakult, s így az aratás már a nyugat-szlo­(Folytatás a 2. oldalon) A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Kurt Furg- lernek, a Svájci Államszövetség elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Részvéttávirat (ČSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki részvétét az Iráni Iszlám Köztársaság Elnöki Tanácsának a Kerman tartományt sújtott pusztító földrengéssel kapcso­latban. Bányászok munkasikerei (ČSTK) — A CSKP meg­alapításának 60. évforduló­ja tiszteletére tegnap az ostrava-karvinái kőszénme­dence két bányászbrigádja rekordot állított fel. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség Bányavállalat stonavai (karvinái járás) déli üze­mében Jaromír Baroi bri­gádja 31 munkanap alatt az acéldúcolás 880 komplett egységét helyezte át, ami 50-nel több, mint az eddigi csúcsteljesítmény. Ezzel 1540 méter csövet és más anyagot tettek újra használ­hatóvá 384 000 korona ér­tékben. A petŕvaldi Július Fučík Bányavállalatnál Ladislav Vicherek brigádvezető kö­zölte: munkacsoportja 31 munkanap alatt egy másik kategóriában 899 dúcolási egységet helyezett át, 513 600 korona értékben. LÉPÉST KELL TARTANI A NÖVEKVŐ IGÉNYEKKEL Tanácskozott a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság plénuma (Tudósítónktól) — Banská Bystricán tegnap Vladimír Piro­šík vezető titkár elnökletével a CSKP KB 1977 májusi ülésének határozatából lebontott felada­tok teljesítését, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesz­tését értékelte az SZLKP közép­szlovákiai kerületi bizottságá­nak kibővített plénuma. A ta­nácskozáson küldöttség élén részt vett Ján Gregor, a CSKP KB tagja, az SZSZK kormányá­nak aleľnôke. A kerületi pártbizottság el­nökségi beszámolóját Ján Cipov titkár terjesztette elő. Beveze­tőjében emlékeztetett arra, hogy a hetvenes években összesen 125 milliárd koronát fordítottak Közép-Szlovákia gazdasági bázi­sának fejlesztésére. A beruhá-* (Folytatás a 2. oldalon/ BÉKÉBEN AKARUNK ÉLNI Hazánk dolgozói támogatják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívását (ČSTK) — A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának a világ par­lamentjeihez^ és népeihez inté­zett felhívását hazánk dolgozói egyhangúlag támogatják a Szlo­vák Béketanácsnak küldött nyi­latkozataikban. Leszögezik: a felhívás újabb meggyőző bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjet­unió a reakciós imperialista erők mesterkedése ellenére a nemzetközi feszültség enyhülé­séhez vezető egyedüli utat a 1ó- zan párbeszédben látja, s úgy véli, hogy a béke megőrzésénél nincs fontosabb feladat. A Stará Turá-i Chirana válla­lat üzemi szakszervezeti bizott­sága konferenciájának küldöt­tei pl. megállapították: támoga­tásunkat főként szorgalmas munkával akarjuk kifejezni a vállalat termelési feladatainak teljesítésére törekedve. Egyide­jűleg tiltakozunk az amerikai imperializmus agresszív politi­kája ellen. Felháborít bennünket, hogy az imperializmus nyeresé­geinek megőrzésére, önző ter­jeszkedő és hegemonista céljai­nak elérésére törekedve nukle­áris katasztrófa szélére akarja sodorni a világot, s kockára tenni az életet bolygónkon. Ugyancsak teljes egyetértésü­ket fejezték ki a felhívással nyilatkozatukban a Trenčíni Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói: a felhívás kifejezi azt a törekvésünket, hogy békében élhessünk, békében művelhes­sük meg a földeket, fejleszthes­sük a szocialista mezőgazdasá­got és ezzel járulhassunk hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A trenčíni Jednota fogyasztási szövetkezet bizottsági ülésének résztvevői is nyilatkozatot Jut­tattak el a Szlovák Béketanács­hoz. Ebben teljes támogatásuk­ról biztosítják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívá­sát és a Szövetségi Gyűlés ez­zel kapcsolatos állásfoglalását abban a meggyőződésben, hogy minél előbb megkezdődnek a javasolt tanácskozások a béke és a biztonság időszerű kérdé­seiről. Jól tudjuk — állapítják meg —, hogy az atomfegyverek felhasználásával vívott háború­nak sokkal súlyosabb következ­ményei lennének, mint a máso­dik világháborúnak, pedig még annak borzalmait sem felejtet­tük el. Örömmel fogadjuk a Szovjetunió űj békezdeményezé- sét, amely további fontos lépést jelent az SZKP XXVI. kongrssz- szusán jóváhagyott békeprog­ram megvalósításának útján. Hasonló nyilatkozatot küldtek a Szlovák Béketanácsnak a Szlovákiai Nőszövetség senicai járási bizottsága plenáris ülésé­nek résztvevői, a rokkantak trenčíni Kovotex Ipari szövetke­zetének és a Keramopfrojekt vállalatnak dolgozói is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom