Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-15 / 165. szám, szerda
(ČSTK) — A lengyel sajtó tegnap tette közzé a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusának dokumentumait: a LEMP Központi Bizottságának beszámolóját a két kongresszus közötti tevékenységéről, az ország gazdaságának helyzetéről szóló jelentést és a kormányprogramot. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának be- számolója a párt VIII. kongresszusa óta eltelt tizenhat hónapot elemzi, de a figyelmet főleg az 1980. augusztusa óta eltelt időszakra összpontosítja. A dokumentum megállapítja, hogy a múlt év közepén kirobj bánt válság már a hetvenes évek közepe óta érlelődött. Ennek fő forrása a párt vezetősége és a munkásosztály közötti viszony meggyengülése és megsértése, valamint a társadalmi-gazdasági politikában mutatkozó torzulások voltak. A fokozódó nehézségek közepette a vezetőség nem dolgozott ki helyes programot, sőt a meglevőt sem teljesítette. Csökkent a központi pártszerveknek — a LEMP Központi Bizottságának, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság Titkárságának — a szerepe. 1980 nyarán Lengyelországban spontán jellegű sztrájkok robbantak ki. A LEMP Központi Bizottságának egyes ülésein augusztusban és szeptemberben foglalkoztak az országban kialakult helyzettel, és jelentős káder változtatásokat hajtottak végre, beleértve a párt első titkárának tisztségében végrehajtott változást is. A központi bizottság S. ülésén a LEMP KB első titkárává Stanislav Kaniát választották meg. Ez az ülés megvizsgálta a konfliktus okait, «s bíráló elemzés alapján megállapította: jelentést kell kidolgozni az ál ľa m helyzetéről, ki kuli dolgozni a párt új programját. Javasolta, hogy hívják össze a párt IX., rendkívüli kongreszusát. A központi bizottság a szocializmus értékeinek és a leninizmus eszmei normáinak felújításáért és a munkásosztály szerepének megszilárdításáért szállt síkra. A központi bizottság nagyon súlyos válsághelyzetben dolgozott. Ezért nem mindig volt képes a pártot helyesen vezetni. A politikai bizottság határozatait nem teljesítették teljes mértékben, teljesítésüket nem ellenőrizték, hangsúlyozza a beszámoló. A dokumentum a továbbiakban foglalkozik a párttagság összetételében mutatkozó változásokkal, különös tekintettel az elmúrt év közepe óta végbement változásokra. 1980. július elsejétől 1981. július 15-ig 28 600 személyt veitek fel a pártba, és összesen 306 600 párttag lépett ki. 1980. augusztus elsejétől 1981. május 15-ig 197 300 párttag és tagjelölt ad ta vissza pártkönyvét, ezek 72 százaléka munkás. A LEMP kongresszusi élőké szítő kampánya 1980 végén kezdődött. A küldöttek megválasztása a LEMP KB 9. ülésén elfogadott elvek szerint történt. Számos gyűlésen és konferencián azonban módosították a választási rendet, és külön választási elveket fogadtak el. Olyan jelenségekhez vezetett ez, amelyek nem voltak összhangban a választási renddel, főleg a kongresszusi küldöttek megválasztásában. A LEMP Központi Bizottságának 11. ülése érvénytelenítette ezt a tevékenységet és hangsúlyozta, hogy megengedhetetlen a pasz- szív választójog korlátozása. A beszámoló megállapítja, hogy a választások során jelentős mértékben megváltozott az egyes pártszervek összetétele, s gyakran becsületes és tapasztalt elvtársakat távolítottak el. Megbomlott az egyensúly a rotáció elve és a szükségszerű folyamatosság szükséglete között — állapította meg a dokumentum, ugyanakkor rámutat arra, hogy a pártszervekben és a kong resszusi küldöttek között alacsony a munkások aránya. Gondosan és megértéssel fogadták az SZKP Központi Bi zottságának levelében rögzített értékelést. Élesen elítélték az ellenséges szovjetellenes tevékenység megnyilvánulásait. hangsúlyozza a LEMP KB beszámolója. A dokumentum rámutat annak szükségességére, hogy ideulógiai harcot kell vívni a párttagság soraiban megnyilvánuló szélsőséges álláspontok és nézetek ellen. A jelenlegi társadalmi folyamatokban a szocializmus ellenségei is részt vesznek, akik bizonyos sikerekkel hatnak a közvéleményre. Kihasználták a társadalomban megmutatkozó nyugtalanságot. A részleges célok taktikája, amely első tekintetre megegyezik a társadalmi törekvésekkel, azt eredményezte, hogy a párttagok nem eléggé tudatosították a folytatódó politikai harcot és a veszélyt. Elsősorban nem ismerték fel az ellenség törekvését, amely arra irányult, hogy meggyengítse a párt belső összeforrottságát, aláássa a demokratikus centralizmus elvét és a LEMP eszmei alapját. A tömegtájékoztató eszközök szerepéről szóló fejezetben a dokumentum rámutat: a tő megtájékoztató eszközök hosszú éveken át eltértek a propagan da szocialista elméletétől. Különösen az elmúlt év augusztusa óta erősödött meg az elnézést követelő s az elvi álláspontokat elfojtok hangja. Ez elsősorban a Lengyel Újságírók Szövetsége rendkívüli kongresszusán mutatkozott meg. A sajtó, a rádió, és a televízió irányításának pártos eszközei hatástalanok voltak. A sajtó hasábjain, a rádióban és a televízióban a legkülönbözőbb nézetek jelentek meg, és előfordultak pártellenes és szocialista ellenes megnyilvánulások is. A tömeg tájékoztató eszközök pártirányításának új feladatait a LEMP KB 11. ülésének határozatai rögzítették. Az ifjúság körében végzett munkáról szóló fejezet a következőket állapította meg: augusztus után az ifjúsági mozgalom az eszmei elveiért, a mozgalom jellegéért, program jáért vívott politikai harc színterévé vált. Emlékeztet arra. hogy az eddigi szövetségeken kívül a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Szocialista Diákszövetség, a Lengyel Cserkészszövetség >— létrejött a Falusi Ifjúsági Szövetség, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Független Diákszövetség. Főleg az utóbbi szervezet tevékenységét minősíti a LEMP dokumentuma ellenforradalminak. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a Független Diákszövetség pártellenes platformon áll, hogy politikai akciói a szocializmus elvei és a szervezet alapszabályzatában rögzített elvek ellen irányulnak. A lengyel szakszervezeti mozgalomnak — szervezete megbontása előtt — 13,6 millió tagja volt. Jelenleg Lengyelországban körülbelül 100 szak- szervezeti szövetség van, amelyek három fő irányzatot képviselnek. Az ágazati szakszer vezetek, amelyeknek több mint 5 millió tagja van, szem előtt tartják az ideológiai elvekei, elfogadják az ország társadalmi fejlődésének szocialista irányvonalát, és elismerik a I.EMP-nek a társadalomban betöltött vezető szerepét. A központi bizottság teljes mértékben támogatta az ágazati szak- szervezeteket, mint az osztályjel legű szakszervezeti mozgalom hagyományait kifejező szervezetet. A Szolidaritás szakszervezeti szövetséget a dokumentum küzdőtérnek nevezi, ahol azok a különböző eszmék és társadalmi áramlatok csapnak össze, amelyek befolyásolják a szövetség eszmei jellegét, a Len gyelország társadalompolitikai rendszeréhez fűződő viszonyért vívott politikai harc platformját. A központi bizottság igyekezett megszilárdítani a szövetség szocialista orientációját, de nem titkolta komoly aggodalmát a Szolidaritás fejlődésének azon politikai irányzatával kapcsolatban, amely a szocializmus nyílt ellenfeleit képviseli. Az autonóm szakszervezeti szövetségek néhány ezer tagot számlálnak, és 77 újonnan létrejött országos vagy regionális szövetségük van. Az egyes szakágazatok kezdeményezésére jöttek létre. Az értékelt időszakban a központi bizottság nem tudta kidolgozni az együttműködés formáit a szakszervezeti szövetségek központi szerveivel — állapítja meg a beszámoló. Mind ez ideig nincs együttműködés a szakszervezeti mozgalom különböző irányzatai között. A LEMP Központi Bizottságának 8. ülésén meghatározták a párt feladatait a szakszervezeti mozgalom formálása terén. Megállapították, hogy a szakszervezeteknek joguk van a dolgozók érdekeinek védelmére, de azt is hangsúlyozták, hogy a dolgozók hatékony érdekvédelme megköveteli a szakszervezetektől a társadalmi és gazdasági válság leküzdésében való konstruktív részvételt. A LEMP Központi Bizottságának 11. ülése aggodalommal szólt arról, hogy a Szolidaritás szakszervezeti szövetséggel azok az erők manipulálnak, amelyek távol állnak a munkások érdekeitől. A párt tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy a szakszervezeti szövetségek szervezeteit és tisztségviselőit a szocialista állam, a marxista—leninista párt és Lengyelország szövetségesei elleni nyomásra, destrukciós erőkként használják fel. A k«özponti bizottság hangsúlyozta, hogy hatékonyabban kell támogatni az ágazati szakszervezetek fejlődését és megszilárdítását szolga ló kedvező légkör megteremtését. A törvények tiszteletben tartásával kapcsolatban a beszámoló emlékeztet arra, hogy a folyta tódó válság a társadalmi fegyelem drasztikus meglazulá sához és a közrend romlásához vezetett. Ami az egyházi kérdésekkel kapcsolatos politikát illeti, a dokumentum hangsúlyozza, hogy az egyháznak nagy lehetőségei vannak az együttműködésre, a nép erkölcsi társadalmi értékeinek megszilárdítására és a belső stabilizáció elő mozdítására. Az állami szervek az utóbbi időben sokat tettek az egyház és az állam együtt működésének bővítéséért. Látni kell azonban a papság és a világi katolikus személyiségek egy részének arra irányuló törekvését, hogy megsértsék az egyháznak az államtól való elválasztásával és a vallásszabadsággal kapcsolatos alkotmányos elveket. Az állam világi jellege nemcsak a modern elrendezés követelménye, hanem a vallás- szabadság és minden egyház egyenjogúságának záloga is — hangsúlyozza a beszámoló. A LEMP IX., rendkívüli kongresszusának előkészületeivel kapcsolatban a beszámoló megállapítja: a központi bizottság 7. ülésén lérleliozlák a kongresszusi bizoltságot, amely kidolgozta és a párt elé terjesztette a kongresszusi dokumentumokat: a szocialista demokrácia fejlesztésének, a LEMP vezető szerepe megszilárdításának, a társadalmi-gazdasági helyzet stabilizálásának elveit, valamint a pártalapszabályzat módosítására és kiegészítésére tett javaslatot. A LEMP alapszabályzat-tervezete azokból a javaslatokból és észrevételekből indul ki, amelyek megerősítik a LEMP-nek mint olyan pártnak a működési alapelveit, amely a marxizmus —leninizmus elméletéhez igazo dik, azt alkotó módon érvényesíti összhangban az ország feltételeivel és szükségleteivel, és a demokrácia, valamint a fegyelem lenini elveire támaszkodik, folytatja a lengyel forradalmi mozgalom hagyományait, és hű marad a hazafiság és az internacionalizmus eszményeihez. A kongresszus előtti vitában a mérlegelések jelentős áramlata nyilvánult meg a lengyel külpolitika elveinek változatlanságáról, arról, hogy meg kell szilárdítani a barátságot, az együttműködést és a szövetséget a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szovjetunió nemzeteivel, a szocialista közösség pártjaival és népeivel, az együttműködést minden állammal a további enyhülés és a béke alapján. A beszámoló figyelmeztet arra a veszélyre, amely a szocialistaellenes erők tevékenységéből fakad. Ezek az erők kétségbe akarják vonni Lengyelország területi szuverenitását, meg akarják gyengíteni Lengyelország és a testvéri szocialista országok szövetségét, s az ország társadalmi és gazdasági nehézségeit saját céljaikra akarják kihasználni. A LEMP VIII. kongresszusa külpolitikai határozatainak megvalósítására olyan időszakban került sor, amikor megromlott a keltet—nyugati kapcsolatok légköre és fokozott veszélybe került a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államoknak az egyenlő biztonság jogán alapuló békés egymás mellett élése. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békejavaslalait, amelyek az atom- és hagyományos fegyverek korlátozását és az emberiségnek az atomkatasztrófától való megóvását célozzák, a nyugati országok nem fogadják el. Rendkívül veszélyes a NATO- nak az a döntése, hogy Közép- Európában nukleáris rakétákat akar elhelyezni. Ez közvetlenül veszélyezteti Lengyelországot. A LEMP VIII. kongresszusa óta eltelt időszakban kissé lelassult a párt nemzetközi együttműködése, és leszűkült az együttműködés terjedelme is. Ez azéri volt így, mert a pártnak a belső problémákra kellett összpontosítania a figyelmet. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy jelen tuségü eseményévé vált az európai kommunista pártok 198ÍI áprilisi párizsi találkozója, amelyre a Lengyel Egyesült A nyolcvanas évek küszöbén a lengyel gazdaság mély válságba került. Ennek legszembeötlőbb megnyilatkozása a termelés, a termelési potenciál kihasználásának csökkenése, a munka termelékenységének, a munkafegyelem és a gazdaság hatékonyságának csökkenése volt. Ennek következtében a népi Lengyelország történelme folyamán első alkalommal csökkent a termelés: 1979 ben és 1980- ban több mint 7 százalékkal, s ennek egyliarmadát a mezőgazdasági termelés korlátozása okozta. A piaci egyensúly felborulásának meggyorsításához hozzá járultak a béremelésről és a szociális juttatások emeléséről szóló határozatok, amelyeket a sztrájkok és a sztrájkmegállapodások következtében az elmúlt év második felében fogadtak el. A határozatok értelmében egy év alatt 140 milliárd zlotyval emelkedett a lakosság jövedelme, az áruellátás és a szolgáltatások színvonalának emelkedése nélkül. A múlt év augusztusa óta állandóan csökken az ipari termelés. 1980 júliusától 1981 májusáig az ipari termelés értéke 310 milliárd zlotyval csökkent. A jelentés megállapítja, hogy 1980 végén Lengyelor szág adóssága 23 milliárd dollár, április végén pedig 24 milliárd dollár volt. További 1,5 milliárd dollárt tett ki a rövid lejáratú hitel. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt év végén 3 és A válság leküzdésére kidolgozott kormányprogram a lengyel kormány álláspontját és szándékait tartalmazza a jelenlegi gazdasági válságból kivezető útra vonatkozóan. Keretjellegű, és a megvalósítás során tovább kell fejleszteni. A programot az éves társadalmi gazdasági tervek és az 1981—85-re szóló ötéves terv tézisei, a műszaki-gaz- dasáei programok vagy az ágazati programok, a minisztertanács határozatai az egyes problémákról és az üzemek tervei konkretizálják. Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt kezdeményezéséből került sor. Az értékelt időszakban rendkívül nagy jelentőségűek voltak a kapcsolatai a Szovjetunió Kommunista Pártjával. A LEMP Központi Bizottságának 6. ülése után a párt vezetősége közvetlen kapcsolatot tartott fenn az SZKP vezetőségével: többek között Stanislaw Kania elvtárs, a LEMP KB első titkára 1980 októberében találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával; a LEMP küldöttsége, amely részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, tárgyalásokat folytatott az SZKP vezetőségével, és Mihail Szuszlov, valamint Andrej Gromiko is eszmecserét folytatott a LEMP KB Politikai Bizottságával. Stanislaw Kania elvtárs találkozott más testvérpártok vezetőivel Is: Gustáv Husák, Erich Honecker és Kádár János elv- társakkal. A testvérpártok élénken érdeklődnek Lengyelország szocialista megújulási folyamata iránt. Megértést tanúsítanak a LEMP akcióporgramja iránt és nagy segítséget nyújtanak az országnak. Ugyanakkor kifejezik aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy anarchisztikus támadások tapasztalhatók a lengyelországi szocialista rend ellen. Ebben a szellemben értékelte a LEMP Központi Bizottsága az SZKP Központi Bizottság gának levelét is, amelyet a lengyelországi helyzet alakulása s az ország szocialista rendjének távlatai iránti érdeklődés és gondoskodás szelleme hatott át. A lengyelországi társadalom- politikai helyzet a kapitalista országok kommunista pártjainak fokozott érdeklődését váltotta ki a lengyelországi események iránt. E pártok között differenciált értékelések mutatkoztak a lengyelországi események okairól és alakulásáról. félszer magasabb volt az eladósodás, mint a hitelező országokba irányuló export. Az 1981-es év első hónapjában a kapitalista országokba irányuló export 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezzel jelentős mértékben korlátozódott a devizabevétel. A deviza hiánya csaknem teljesen leállította az importot, ami számos ipari üzemben nagy károkat okozott. Lengyelország és a szocialista országok kereskedelmi forgalma az elmúlt évtized jelentős részében kiegyensúlyozott volt. Csupán a hetvenes évek végén vált adósává Lengyelország ezeknek az országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak. Az adósság jelenleg 1,5 milliárd átszámítási rubelt lesz ki. Hozzá kell tenni, hogy a Szovjetunió és más KGST-országok segítségén kívül hitelek formájában Lengyelország ebben az évben csaknem félmilliárd dolláros olyan segítséget kapott a Szovjetuniótól, amelyet nem kell megtérítenie. 1980-ban — 1949 óta első ízben — deficit mutatkozott a költségvetésben, mégpedig 26 milliárd zloty. Az 1981 re szóló költségvetés szerint a deficit eléri a 120 milliárd zlotyt. Az eddigi eredmények alapján fetlé- telezhető, hogy a költségvetési bevételek nem teljesülnek, és a kiadások meghaladják az eredeti tervet, hangsúlyozza a jelentés. A program fő céljának a kormány azt tartja, hogy helyreálljon a rend és a fegyelem, amely szükséges a termelés normális üteméhez, a termelés csökkenésének megfékezéséhez, a nemzeti jövedelem, a külkereskedelmi forgalom, az életszínvonal csökkenésének megfékezéséhez, a gazdasági nyersanyagokkal és anyagokkal való ellátásban f»z egyensúly megjavításához, az infláció veszélyének lényeges csökkentéséhez, a belföldi piac normalizálásához és a külföldi adósságok fokozatos csökkentéséhez. Jelentés a gazdasági helyzetről Kormányprogram a válság leküzdésére A LEMP Központi Bizottságának beszámolója A Lengyel Egveiit Miiáspárt kongrieiezusi dokumentumai
