Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-13 / 163. szám, hétfő

Előtérben a jövő feladatai Az egykori elmaradott és sze­gény Kysuca központjában, Cad- cári 1949. november 15-én rak­ták le a mai járási építőipari vállalat alapfait. Kiépítése és állandó fejlesztése nagyban hozzájárult a járás fejlődésé­hez. A kezdeti évek nehezek vol­tak; kicsi, előtte magánkézen levő termelőrészlegekből hoz­ták össze, és hiányoztak a kép­zett műszaki káderek is. Kevés volt a megfelelő helyiség, köz­lekedési eszköz, hiányosság me­rült fel a szociális ellátásban. Aztán a központi támogatás, a helyi pártszervek és a járási nemzeti bizottság anyagi hozzá­járulása segített a gépi ellá­tottság javításán és belőle felé­pítették a legfontosabb terme­lési épületeket. A vállalat nem a legjobb feltételek közepette, az akkori viszonyokhoz képest bonyolult és igényes beruházá­sokat valósított meg. Népműve­lési intézet, iskola, péküzem, üzletek, bölcsőde felépítése sze­repelt feladataik sorában, de az ipari jellegű építkezésekből is kivették a részüket. Tizennyolc évvel ezelőtt, ami­kor Justin Švábik lelt a čadcai járási építőipari vállalat igaz­gatója, alapvető fordulat történt a vállalat fejlődésében, fokoza­tosan megnövekedtek az építke zési kapacitások, megvalósítot­ták saját beruházásaikat és az építőipari munkák gépesítését, ami a mennyiségi és minőségi feladatok teljesítését eredmé­nyezte. Az elmúlt évtizedben egyre többel vállaltak magukra. A feladatokat közösen — a tár­sadalmi szervezetek, szocialista munkabrigádok, újítók és felta­lálók közreműködésével — min­dig sikeresen teljesítették. A vállalat fejlődésével együtt a műszaki és muukáskáderek is megfelelő szintre kerültek. Szaktanintézetünkben az után­pótlás nevelés mellett a dolgo­zók szakmai továbbképzését nem hanyagolják el. Szlovákiai méretekben épít­kezéseink iparszerűvé tételében az élenjáró vállalatok közé kerültek azzal, hogy áttértek a hagyományos építési módszer alkalmazásáról a panelszerűk­re. Ezzel növelték a munkater­melékenységet és viszonylagos munkaerömegtaktarítást értek el. Elsők között létesítettek központi betonozókat és gép­kocsira szerelt keverőkkel biz­tosították a beton szállítását. A felépített házgyárban hiányzó panel-fajtákat és különböző előregyártott elemeket készí­tettek, iimivel elérték azt, hogy NEMZETI SZÖVETKEZETI KUKSOIATOK 1961 VII. 13. A csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom csúcsszerve, a Szö­vetkezetek Központi Tanácsa fennállása óta széles körű nemzetközi kapcsolatokat épí­tett ki. Ezen a téren fő célja a szocialista országok szövet­kezeti szervezetei közti együtt­működés fejlesztése, a tőkés és fejlődő országok szövetkezetei­vel való kapcsolatok ápolása, valamint a Csehszlovák szö­vetkezeti mozgalomnak a nemzetközi szövetkezeti szövet­ségében való képviselete. A szovjet Centroszojuz szö­vetkezeti szervezettel, vala­mint a többi szocialista or­szág testvérszervezeteivel va­ló kapcsolataiban elsőrendű fi­gyelmet szentel a szocialista szövetkezeti integráció elmé­lyítésének, például a szövet­kezeti külkereskedelmi tevé­kenység, a szövetkezeti szak­emberképzés és a szövetkezeti kereskedelmi munkafolyamat automatizálása terén. A szövet­kezeti integráció időszerű kér­déseit minden évben megtár­gyalja a KGST-országok szö­vetkezeti szövetségei elnökei­nek tanácskozása. Ag idén májusban Magyarországon tar­tott tanácskozás középpontjá­ban a KGST-országok és a független fejlődő államok szö­vetkezeti mozgalmai közötti együttműködés további lehető­ségeinek megvitatása szerepeit. A tervek szerint a szocialista államok szövetkezeti szerveze­tei a jövőben részt vesznek a fejlődő országok szövetkezeti dolgozóinak képzésében. Meg­vitatták továbbá a szocialista országok szövetkezeti szerve­zetei együttműködésének fö irányait a nemzetközi szövet­kezeti szövetségben. A sokoldalú együttműködé­sen kívül a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa — hosszú lejá­ratú együttműködési megálla­podások alapján — a szocia­lista országok szövetkezeti szervezeteivel kétoldalú kap­csolatokat tart fenn. Szövetke­zeteink életében jelentős ese­mény volt a Centroszojuz szov­jet szövetkezeti szervezet hiva­talos küldöttségének csehszlo­vákiai látogatása — élen A. A. Szmirnov elnökkel. A látogatás alkalmából a két szövetkezeti szervezet képviselői hosszú le­járatú együttműködési megál­lapodást írtak alá. A fejlődő országok születő, Illetve kibontakozó szövetkeze­ti mozgalmainak nyújtott segít­ségünk egyik leghatékonyabb formája a központi szövetke­zeti oktatási intézetben szerve­zett továbbképző tanfolyamok. 1971—1980 között a fejlődő or­szágokból és a Vietnami Szo­cialista Köztársaságból több mint ezer szövetkezeti dolgozó mélyítette el Ismereteit az ok­tatási Intézet tanfolyamain és szemináriumain. 1981 első fe­lében nyolc fejlődő ország, il­letve a Vietnami Szocialista Köztársaság 44 szövetkezeti dolgozója szerzett képesítést nálunk a szövetkezeti irányító­munka terén. A fogyasztási és ipari szövetkezetekben Is szá­mos fejlődő országbeli szövet­kezeti dolgozó töltött gyakor­laton hosszabb időt. Az év má­sodik felében, a 27 nemzetközi szövetkezeti szemináriumra körülbelül negyven, az irányí­tási tanfolyamra podig har­minc külföldi résztvevőt vát. runk. Jelenleg folyamatban van­nak a nemzetközi szövetkezeti szövetség vezető szervei szep­temberre tervezett helsinki ülésszakának előkészületei. A Csehszlovák szövetkezeti moz­galom képviselői, szoros együttműködésben a többi szo­cialista ország testvérszerve­zeteivel, ezeken a tanácskozá­sokon a nemzetek közti együtt­működés és megértés, a béke és az enyhülés politikájának szellemében szállnak síkra a nemzetközi demokratikus szö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lesztésének ügye melleit. (sm | az épületen már csak összesze­relésüket kellett elvégezni. A vakolást gépesítették és az acélszerkezetek, az előregyár­tott elemek és az állványok sze relésére külön munkacsoporto­kat szerveztek. Saját áthelyez­hető szociális létesítményeik vannak. Komplex tervezőosztá­lyukon az ötmillió korona rá­fordításig terjedő építkezések tervező munkáit is elvégzik; ha saját vagy a Z-akcióba tartozó építkezésről van szó, azt ráfor­dítási összegétől függetlenül kulcsrakészen felépítik. Ilyen körülmények között a minőség megtartására, a saját ráfordítások csökkentésére és az építkezési idő lerövidítésére törekednek. Létezése alatt a čadcai járási építőipari válla­lat dolgozói a járás területén felépített sokféle épületen kí­vül másutt Is közreműködtek különböző létesítmények, üze­mek építésén; sőt Prága lakás­korszerűsítésében is részt vet­tek. Munkájuk elismeréseképpen jutalmakban részesültek, s el­nyerték a minisztérium és az ágazati szakszervezet vándor­zászlaját. Több alkalmazottjuk már hosszú évek óta hű vállala­tához, s Kysuca fejlesztéséből vállalt érdemeiért állami, ága­zati és szakszervezeti kitünte­tést kapott. Ezenkívül — az idei építők napján ismét — ha­gyományosan pénz- és tárgyi jutalomban részesülnek a szo­cialista versenyben legjobb ered menyeket elért kollektívák és egyének. A čadcai járási építőipai® vállalat a ti. ötéves tervidőszak feladatainak túlteljesítése után a mostaniban is sikeresen helyt akar állni. F.imek érdekében — az év eseményeinek, évfordulói­nak kapcsán — értékes kötele­zettségvállalásokat tettek. De a vállalat további fejlődését sem bízzák a véletlenre. Kidolgoz­ták a hosszú távú fejlesztési koncepciót, s ennek alapján' próbálják megoldani egyre Igé­nyesebb feladataikat (miközben az Alkalmazottak számának évenkénti növekedése az eddi­ginél kisebb lesz). Ebben nagy és döntő szerep hárul majd a komplex szocialista racionalizál dóra és a dolgozók munkakez­deményezésére. Üj munkaíor* mák bevezetésével, jobb irányí­tó és szervező munkával, a tu-» domány és technika legújabb vívmányainak gyorsabb gyakor­lati alkalmazásával és a szocia­lista versenymozgalom elmélyí­tésével szeretnék jövendő fela­dataikat is becsületesen és eredményesen teljesíteni. MIKULÁŠ MAŤAŠEfE Holland érdeklődés a szovjet földgázüzlet iránt A holland Amsterdam—Rot­terdam Bank is bekapcsolódik a tervezett szovjet nyugat-eu­rópai földgázvezeték megépíté­sének finanszírozásába, ameny- nyiben a tárgyalások sikerrel járnak, és holland cégek is kopnak megrendeléseket be­rendezések szállítására. A pénzintézet moszkvai képvise­leti irodájának vezetője egy nyilatkozatában közölte, hogy az Amro-Bank a beruházás hol­land hiteleinek akár egyharma- dát is hajlandó előteremteni. Az Amro-Bank emellett le­hetségesnek tartja, hogy hol­land cégek szállításainak fi­nanszírozásával más szovjet be­ruházásokba is bekapcsolód­jék. A pénzintézet két évvel ez­előtt nyitott állandó irodát Moszkvában, s vezetője szerint a képviselet tevékenysége nagyban hozzájárult, hogy a szovjet—holland kereskedelem azóta megélénkült, s hogy kis és közepes holland cégek is kezdenek megjelenni a szovjet piacon. Szovjet adatok szerint a két ország árucsere-forgalma az 1979. évi 1,14 milliárd rubelről 1980-ban 1,38 milliárdra nőtt. Gazdasági kapcsolatok Jugoszláviával A Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság közötti gazdasági, kereskedelmi és tu­dományos-műszaki együttműkö­dés kérdéseit az e célra élet- rehívott vegyesbizottság egyez­teti, és a két ország közötti egyezmények egész sora bizto­sítja a megvalósítás feltételeit. A tapasztalatok dinamikus fej­lődésről tanúskodnak. Különösen élénkek az Ipari kapcsolatok. Széles skálájú a termelést együttműködés a két ország gépgyári*!, vegyészeti kombinátjai és kohászati üze­mei között. A jövőben kiter­jesztik a mindkét fél számára igen hasznos gyártási kapcso­latokat az elektromos targon­cákra, a tehervagonokra, az elektroakusztikai berendezések­re is. Bolgár gyárak eredmé­nyesen működnek együtt a nisi „Electronska industrija“ üze­meivel a legmodernebb háztar­tási gépek, készülékek előállí­tásában. Legjobb termékeiket kölcsö­nösen bemutatják ň két ország nagy nemzetközi vásárain. A bolgárok mindig szívesen lá­tott vendégek i belgrádi, a zágrábi vásárokon, a jugoszláv testvérüzemek sem hiányoznak a bulgáriai bemutatókról. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Versenyképes termékek - exportra Az 1973 óta önálló gazda­sági egységként működő, kö­zel öt és fél ezer embert — 70 százalékban nőket — foglal­koztató bar dejoví JAS cipőgyár Kelet-Szlovákia egyik jelentős exportra termelő üzeme. Ter­mékeinek csaknem 60 százalé­kát gyártja kivitelre. Közel harminc külföldi állam: a Szovjetunió, az NDK, a Magyar Népköztársaság, Bulgária, a Lengyel Népköztársaság, NSZK, Anglia, Ausztria, és sok más ország rendelői részére expor­tálja a lábbelik túlnyomó ré­szét. Jozef DemeS vállalati igazga­tótól tudtuk meg, hogy ebben a cipőgyárban eddig közel 120 millió pár lábbelit gyártottak, s ebből több mint 50 millió pár cipőt exportáltak a Szov­jetunióba. A bardejovi JAS cipőgyárnak ebből az adott helyzetéből ere­dően első számú feladata az egyre jobb minőségű, a világ­piacon versenyképes lábbelik gyártása. Az utóbbi évek ered­ményei azt igazolják, hogy a gyár kollektívájának sikerült eleget tennie ezeknek a köve­telményeknek. Pedig még nem is olyan régen a kerület azon vállalatai között szerepelt íi bar­dejovi cipőgyár, amelyek nem teljesítették az állami terv fel­adatait. Jozef Denies vállalati igazgató — bár nem szívesen — így emlékszik arra az idő­szakra. — Az első években bosszan­tóan rossz eredményeket ér­tünk el, nagyon fájt mindany- nyiunknak, hogy termékeinket, elég gyakran minőségi kifogá­sok miatt, nem vették át, visz- szalcüldték a megrendelők. Köztük legjelentősebb vásárló partnerünk, a Szovjetunió is. Bevallom, szégyenkeztünk is ezért. Ma már mindez a múlté, megoldottuk vállalatunk leg­alapvetőbb gondjait. Nagyon helyesen tettük, amikor a ve­zető szerepét egyre erősítő pártszervezetünk kezdeménye - zésére és segítségével alapos elemzés alá vettük sikertelen­ségünk okait. így közös erő­vel sikerült megtalálni a „luri lámvölgyből“ kivezető utat. El sősorban a nálunk gyártott lábbelik minőségének jelentős javításával, s nem utolsósorban korszerű, divatos, a külföldi piacon versenyképes termékek egyre nagyobb arányú exportá­lásával. — Közös igyekezetünk fő célja: megfelelő exporthaté­konyság elérése, minél na­gyobb mennyiségű termékünk­nek az I. minőségi osztályba sorolása útján — hangsúlyoz­ta az igazgató. Az igazgató elmondta a to­vábbiakban, milyen intézkedé­seket tesznek a minőségi ter­melés fokozása, s végső soron a hatékonyabb exporttevékeny­ség érdekében. Az egyes mo­dellek gyártása előtt alapos mérlegelés tárgyát képezi a gyártásfolyamat, a nyersanya­gok gondos felhasználásának kérdése, s nem utolsósorban a gyártásra kerülő lábbeli érté­kesíthetőségének lehetősége, valamint világpiaci versenyké­pessége. Az optimális gyártásfo­lyamatot számítógépek segítsé­gével állapítják meg, s a mun­kaigényesség csökkentése ér­dekében fokozott mértékben au­tomatizálják a termelést. A bardejovi JAS cipőgyárban a világpiacon megnyilvánuló, illetve igényelt lábbeli-divatot folyamatosan figyelemmel kí­sérik és rugalmasan reagálnak a külföldi vásárlók igényeire is. Jól bevált módszer, hogy a gyártásra kerülő és eladásra kínált árukról közvetlenül a bardejovi gyárban tárgyalnak a megrendelők, cégek képviselői­vel és á tőkés piac számára a megrendeléstől számított 14 napon belül leszállítják, illet­ve kötelezővé teszik ..a megren­delt áruk átvételét. Jő a gyár együttműködése az Exico kül­kereskedelmi vállalattal, ami népgazdasági szempontból is kedvező jelenség. — Ezek és a gazdasági gya­korlatban érvényesített egyéb intézkedéseink mind arra Irá­nyulnak, hogy megnyerjük és megtartsuk vásárlóink bizal­mát, elégedettségét — hangsú' lyozta Demeš igazgató. — Olyan lábbeliket akarunk gyár-i tani a jövőben, amelyekre egyáltalán nem érkezik rekla­máció. KULIK; GELLERT A közös teherkocsipark A NÉPGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁUA A prágai Italská utca egyik épületében — a KGST-tagorszá­gok Közös Vagonparkjának er­re a célra létesített hivatalá­ban — reggelenként 9 és 11 óra között állandóan foglalt a telefon és a távíró. Ilyenkor veszi át a szolgálatot teljesítő diszpécser az európai vasúti ál­lomásoknak a közös vagonok tartózkodási helyéről, illetve helyzetéről szóló jelentéseit. A Közös Teherkocsipark 1964 júliusa óta teljesíti feladatát. Létesítését a teherkocsikkal va­ló hatékonyabb gazdálkodás tette szükségessé. A vagonok nagy része ugyanis — a taka­rékoskodás elveivel ellentétben — külföldi rendeltetési helyé­ről többnyire üresen, kihaszná- lalanul tért vissza kiinduló ál­lomására. Ez a tény Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és Csehszlovákia kormá­nyait a Közös Teherkocsi park létesítésére késztette. A nem­zetközi intézmény legfőbb szer­ve a tanács, tagjai a tagálla­mok megbízottjai. A vagon park üzemelésével kapcsolatos fel­adatokat az Italská utcai hiva­tal Rudolf l.auda .igazgató ve­zetésével teljesíti. A Közös Terekocsipark vasúti kocsijain OPW — az orosz Obacsij park vagonov — rövi­dítése olvasható. A fejlődést bi­zonyítja, hogy míg a vagon­park 19ü4-ben 95 ezer kocsiegy­séggel rendelkezett, számuk ma már meghaladja a 300 ezret és ennek köszönhetően a nemzet­közi szállításoknak mintegy kétharmada bonyolítható le fe­dett vagonokban. A prágai hivatal legfőbb fele adata, hogy naponta ttrtsa nyilván az OPW-jelzésű kocsik tartózkodási helyét, pillanatnyi elhelyzekedésük alapján érté­keljék a helyzetet és oda irá­nyítsa a kocsikat, ahol éppen szükség van rájuk. — Régente azok az állomá­sok, amelyek egymást követő Öt napon át a megengedettnél kevesebb kocsival rendelkez­tek, e hiány 48 órán belüli pótlását kérhették — utal az igazgató ennek az intézkedés­nek két évvel ezelőtti módosí­tására, amely a helyzet javulá­sát eredményezte. Ha ugyanis valamelyik tagállam pályaud­vara ma a megengedettnél több kocsival rendelkezik, ak­kor az alapdíj progresszívon, minden napra és minden ko­csiegység után a kétszeresére, a háromszorosára, sőt az öt­szörösére is emelkedik. A gyakorlatban tehát bevált ez a kocsik ésszerűbb kihasz­nálására irányuló, illetve a tagországok vasúti állomásait takarékoskodásra ösztönző in­tézkedés. Erről tanúskodik, hogy míg a Közös Teherkocsi­park létesítése előtt a kocsik ÜU—70 százaléka, ma mindösz- sze 30 százaléka tér haza üre­sen. Noha ebből a mennyiség­ből is kitűnik az állomások fe­gyelmezetlensége, a szakembe­rek azonban ezt az eredményt — legalábbis egyelőre — ki­elégítőnek tartják. Nemcsak azért, mert megrövidült a ko- csiforduló-idő, hanem azért is, mert a nemzetközi és belföldi szállítások útjai és az állomá­sok Is gazdaságosabban hasz­nálhatók ki. Az intézkedés leg­nagyobb előnye, hogy a teher­vagonok ésszerűbb kihasználá­sával növelhető a hatékony- »ág. Ez pedig minden állam népgazdaságának legfőbb érde­ka. KARDOS MARTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom