Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-02 / 154. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. július 2. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA 9 XXXIV. ÉVFOLYAM * 154. szám « Ára 50 fillér Tízéves a Komplex Program Ezekben a napokban jelentős évfordulóról emlékezik meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági együttműködési szervezete. Tíz év­vel ezelőtt, 1971 júliusában, a KGST 25. ülésén hagyták jóvá a tagországok együttműködésének további erősítésére, a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló Komplex Programot, amely 15—20 évre meghatározta a kölcsönös együtt­működés alapvető irányait, céljait és tartalmát. A gazdasági integráció folyamatának az elmúlt tíz év alatt kulcsfontosságú szerepe volt a szocialista országok gazdasági és társadalmi fejlődésében. Több mint négyszeresére nőtt pél­dául a kölcsönös árucsere-forgalom értéke, s a tagországok ennek keretében fedezték behozatali szükségleteik döntő há* nyadát a legfontosabb nyers- és alapanyagokból, energiahor­dozókból, gépekből és technológiai berendezésekből. A terme­lés különböző ágazataiban elmélyült a szocialista nemzetközi munkamegosztás, a kooperáció és a gyártásszakosítás, amire a tagországok több mint 120 sokoldalú és 660 kétoldalú meg­állapodást kötöttek. A Komplex Program eddigi megvalósítása során eredményesen kibontakoztak az együttműködés magasabb formái. A tagor­szágok távlati nyersnyag- és energiaellátása szempontjából kü­lönösen fontosak az erők és eszközök egyesítésével megvaló­suló közös beruházások. Ezek között kiemelkedő jelentősége van a Szövetség Gázvezeték, valamint a Vinnyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték megépítésének. Az 1976-tól 1980-ig terjedő ötéves tervidőszakban már több mint 30 közös beruházás megvalósítása volt folyamatban, összesen mintegy 9 milliárd rubel értékben. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésében különösen fontos szerepe volt a legfontosabb gazdasági problémák közös megoldására irányuló célprogramok kidolgozásának. A 10—15 évre szóló célprogramok szintén a Komplex Programból indul­nak ki, s az együttműködési feladatok részletes kidolgozását tartalmazzák az energia- és a nyersanyagszükségletek kielégí­tésében, a gépipari szakosítás és együttműködés területén, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben, a tartós fo­gyasztási cikkek iránti igények kielégítésében, valamint a köz­lekedés fejlesztésében. A célprogramok lehetővé tették, hogy a tagállamok az 1981—1985. évi ötéves tervidőszakra vonat­kozólag figyelembe vegyék egymás szükségleteit és lehetősé­geit, s olyan irányokban fejlesszék gazdaságukat, amelyek a legjobban megfelelnek az egész szocialista közösség, s ezen belül az egyes országok érdekeinek. Az együttműködés sokoldalú elmélyítésében növekvő felada­tokat látnak el a KGST-országok nemzetközi gazdasági szerve­zetei, mint például az Agromas, a Csapágyipari Együttműkö­dési Szervezet, az Egyesített Energiarendszerek Központi Teher­elosztója, az Interchim, az Interelektro, az Intermetall, továb­bá a Számítástechnikai Kormányközi Bizottság, a Közös Teher­vagon Park, valamint a nemzetközi gazdálkodó szervezetek. Állandóan bővül a KGST-országok közös bankjainak a tevé­kenysége is, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank például 1980-ban 176,3 milliárd transzferábilis rubel értékű forgalmat bonyolított le, csaknem 7 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A Komplex Program elfogadása óta eltelt évtizedben tehát sokoldalúan fejlődtek a tagországok kölcsönös gazdasági és termelési kapcsolatai, s ebben a közös munkában igen sok hasznosításra váró tapasztalat halmozódott fel. Többek között ezek is szerepelnek a KGST XXXV. szófiai ülésszakán, amely az eddig elért eredmények mélyreható elemzése alapján célul tűzi a következő évtizedre vonatkozó együttműködési felada­tokat. A KGST-országok kommunista- és munkáspártjainak leg­utóbbi kongresszusain elfogadott határozatokkal összhangban a KGST tevékenységét is azokban az irányokban kell fejlesz­teni, amelyek a hatékonyság és a minőség javítása, a tudomá­nyos-műszaki ismeretek széles körű gyakorlati érvényesítése, a gazdaságosság különböző tartalékainak mozgósítása alapján a szocialista társadalom szükségleteinek jobb kielégítését szol­gálják. A gazdasági fejlődés világméretekben ható új feltételei a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében is érvényesül­nek. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az együttműködés terüle­tén is a magasabb szintű, hatékonyabb formákat kell érvénye­síteni. Jó tapasztalatok vannak például a számítástechnikai be­rendezések szakosított gyártásában, amelyek alapján e beren­dezések kölcsönös szállítása a nyolcvanas évek első felében eléri a 15 milliárd rubeles értéket. Ezeket a jó tapasztalatokat át kell vinni azokba a szakágazatokba, ahol az együttműködés fejlesztésében jelentős tartalékok vannak. Ilyen terület például a tartós fogyasztási cikkek gyártása, ahol az együttműködést és a gyártásszakosítást sokoldalúan, a szocialista országok egész közösségét átfogó formában kell megvalósítani. Nagy lehetőségek vannak továbbá a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar koordinált fejlesztésében, különösen az egyes tagországok adott éghajlati-természeti feltételeinek optimális kihasználása szempontjából. A KGST szervei a tagországok legfontosabb szükségleteiből kiindulva továbbra is nagy gondot fordítanak a tüzelőanyag- energetikai alap kiszélesítésére, az atomerőművi berendezések fejlesztésére és szakosított gyártására, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. A jelenlegi időszak ki­emelt feladatai közé tartozik a tudományos-műszaki együttmű­ködés elmélyítése és tökéletesítése is, beleértve a legkorsze­rűbb gyártástechnológiai eljárások kifejlesztését, s azok mi­előbbi gyakorlati bevezetését. Az együttműködés magasabb for­máinak érvényesítése ugyanakkor szükségessé teszi a tagor­szágok közötti kapcsolatok egyes pénzügyi ás jogi kérdéseinek sürgős megoldását. Mindez azt jelenti, hogy a KGST szervei és szervezetei előtt az eddigieknél sokkal igényesebb feladatok állnak, s a XXXV. szófiai ülésszak jelentőségét is az emeli ki, hogy a Komplex Program eddigi teljesítésének elemző értéke­lése alapján megadja a szocialista gazdasági integráció fej­lesztésének időszerű és hatékony irányzatait. MAKRAI MIKLÓS A Szövetségi Gyűlés bizalmat szavazott a kormánynak A programnyilatkozat kifejezi népünk létérdekeit TARTALMAS VITAFELSZÔLALÄSOK # ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ZÁRSZAVA (Parlamenti tudósítóinktól) — A csehszlovák kormány programmnyilatkozatának megvitatá­sával folytatta munkáját tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 2. együttes ülése. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. Legfelsőbb törvényhozó testületünk képvise­lőinek tanácskozásán részt vett Ľubomír Štrou­gal, a CSSZSZK kormányának elnöke, valamint a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének to­vábbi tagjai: Vasil Biľak, Peter Colotka, Václav Hüla, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kemp- ný, Josef Korčák és Jozef Lenárt. Ott vo!t Mi­loslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Mikuláš Beiío, Jan Fojtík, Josef Ha­man, František Pitra, Jindŕich Poledník, a CSKP Központi Bizottságának titkárai, valamint Old­ŕich Švestka, a CSKP KB Titkárságának tagja. Ugyancsak jelen voltak a szövetségi kormány elnökhelyettesei, miniszterei és számos központi hivatal képviselője. Először Bohuslav Kučera képviselő lépett a szónoki emelvényre. Ismertette a szö­vetségi kormány szoros együtt­működését a Szövetségi Gyű­léssel a csehszlovák jogrend­szer módosításában, tökéletesí­tésében. Hangsúlyozta, hogy a szocialista jogrendszer akkor teljesíti feladatát, ha megfelel szocialista társadalmunk és dolgozóink szükségleteinek. Feladata, hogy érzékenyen reagáljon a társadalom külön­böző területein végbemenő vál­tozásokra. Ezért ma gazdasági jogrendszerünk egyik fő fel­adata, hogy törvénymódosítá­sokkal elősegítse a komplex gazdasági intézkedések beveze­tését, megvalósítását. Richard Nejezchleb képviselő felszólalásában a csehszlovák kormány külpolitikáját méltat­ta. Hangsúlyozta a szocialista közösség egységének fontossá­gát politikai és gazdasági té­ren egyaránt. A szocializmust építő országokkal karöltve Csehszlovákia továbbra is együttműködik a világ haladó és demokratikus erőivel. A je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben népünk alapvető érdekeit fejezi ki Csehszlová­kia kormányának a különböző társadalmi rendszerek közti békés együttélést, a problémák MA KEZDŐDIK A KGST XXXV. ÜLÉSSZAKA iiibomír Sírom szómban A szovjet küldöttséget Nyikolaj Tyihonov vezeti (ČSTK) — ĽUBOMÍR ŠTROUGAL szövetségi miniszterelnök vezetésével csehszlovák küldöttség utazott tegnap Szófiába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakára. A delegáció további tagjai: Miloš Jakeš, a CSKP KB titká­ra, Rudolf RohlíCek szövetségi miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST-képviselője, Svätopluk Potáč szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, az Álla­mi Tervbizottság elnöke, Vladi­mír MiCka, a CSKP KB osztály- vezetője, Bohumil Urban külke­reskedelmi miniszter, Ladislav Šupka műszaki és beruházási miniszter, Milan Kubát elektro­technikai ipari miniszter, Jaro­slav Hejna, hazánk bulgáriai nagykövete, Herbert Ďurkovič, hazánk állandó KGST-képvise- lőjének helyettese és Jirí Ko* pecký, a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés tanácsának titkára. A KGST július 2-a és 4-e kö­zött megtartandó szófiai ülés­szakán értékelik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésében el­ért eredményeket, és kitűzik a KGST-tagországok együttműkö­dése elmélyítésének és tökéle­tesítésének további feladatait az 1981—1985-ös időszakra. A Ruzynel repülőtéren Ľubo­mír Štrougal szövetségi minisz­terelnök és a csehszlovák kül­döttség többi tagja búcsúz­tatásán megjelentek: Ladislav Gerle, Václav Hüla, Karol Laco és Matej Lúčan szövetségi mi­niszterelnök-helyettesek, Mar­tin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Bohu­slav Chňoupek külügyminiszter, Jaromír Obzina szövetségi bel­ügyminiszter és más személyi­ségek. Ott volt Zsivko Popov, a Bolgár Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete. # * • Ugyancsak a KGST XXXV. ülésszakára tegnap Szófiába ér­kezett a Szovjetunió küldöttsé­ge Nyikolaj Tyihonovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének vezetésé­vel. Komenský-napok Uherský Brodban AZ OKTATÁSÜGY FEJLESZTÉSE - ÖSSZHANGBAN A TÁRSADALMI ELVÁRÁSOKKAL (ČSTK) — Csaknem 1200-an jöttéik össze tegnap Uherský Brodban a 21. Komenský napo­kon. Virágcsokrokat helyeztek el a népek tanítómesterének emlékművén, majd az új sport- csarnokban gyülekeztek, ame­lyet hat iskola diákjai fognak használni. A tanácskozás beve­zető részében a jelenlevők tá­mogatásukról biztosították azt a nyilatkozatot, amelyet a Szö­vetségi Gyűlés adott ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívásával kapcsolatban. Meg­ígérték, hogy a béke eszméit, amelyek a testvéri Szovjetunió politikáját jelképezik, a fiatal nemzedék nevelésében érvénye­sítik. Havlín elvtárs beszédét köve­tően Milan Vondruška cseh ok­tatási miniszter beszámolóban értékelte az alapiskolák alsó tagozatán végzett oktató-nevelő munka hatékonyságát. Juraj Bu­ša szlovák oktatási miniszter a szakmunkásképzés helyzetével foglakozott. Ezt követően kitüntetéseket adtak át vállalatok és üzemek képviselőinek óvodák és bölcső­dék építésében való részvételü­kért és a közoktatás fejlesztésé­hez való hozzájárulásukért, majd vitafelszólalások követ­keztek. Az akció keretében kiállításokat is nyitottak, tárgyalások útján való megol­dását szorgalmazó politikája. Jozef Šimuth képviselő fel­szólalásában a tudomány és a termelés közti szoros kapcso­lat, a tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XVI. pártkongresszus célkitű­zéseinek megvalósításában nagy szerepet játszik a tudo­mányos és műszaki dolgozók képesítésének ésszerű kihasz­nálása. Politikai hiba, ha a dolgozók szaktudását nem gyümölcsöztetjük a gyakorlat­ban — mondotta. A vezető be­osztásban levő dolgozók köte­lessége, hogy ne csak az évi terv teljesítését tartsák szem előtt, hanem fordítsanak fi­gyelmet a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkal­mazására. Ellenkező esetben a vállalat termékei idővel lema­radnak a világszínvonal mö­gött. Brabenec František képvise­lő a Szakszervezetek Központi Tanácsának nevében foglalt állást a csehszlovák kormány (Folytatás a 2. oldalon] Megbízólevelek átadása (ČSTK) — Gustáv Husák köz­társasági elnök tegnap a prá­gai várban fogadta Gaston Eya- bot, a Kongói Népi Köztársaság új rendkívüli és meghatalma­zott csehszlovákiai nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A ba­ráti találkozó résztvevői átte­kintették a két ország kapcso­latainak alakulását, és megál­lapították, hogy mindkét ország őszinte érdeke a kapcsolatok sokoldalú bővítése és elmélyí­tése. Ezután Vanthong Sengmoung, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott csehszlovákiai nagykövete adta át megbízóle­velét. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a csehszlovák —laoszi kapcsolatok sikeresen fejlődnek, összhangban a cseh­szlovák—laoszi baráti és együtt­működési szerződéssel, amelyet a csehszlovák párt- és állami küldöttség laoszi látogatásának végén, 1980 februárjában Vlen- tiane-ban írtak alá. Ezt követően Edward J. Bren­nan, Írország rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete adta át megbízóle­velét. A felek hangsúlyozták, hogy a két ország között nin­csenek vitás vagy rendezetlen kérdések, ami kedvező feltéte leket teremt a kapcsolatok to­vábbi elmélyítéséhez és aktivi­zálásához minden területen. Ugyancsak tegnap adta át megbízólevelét köztársaságunk elnökének John Robson ^>?r- gess, az Ausztrál Államszövet­ség rendkívüli és meghatalma­zott csehszlovákiai nagykövete. A felek hangsúlyozták, hogy ér­dekük a mindkét fél érdeklődé­sére számot tartó terilletnkHn a kölcsönösen hasznos kapcso­latok fejlesztése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom