Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-11 / 162. szám, szombat

APRÓHIRDETÉS HIEDELMEK NÉLKÜL AZ IDŐJÁRÁSRÓL 9. IMZETKÜfl METEOROM) EGYÜTTMUKODES A Földet körülvevő légkörben szüntelenül légáramlatok kelet­keznek és szűnnek meg, ame­lyek hatására meleg és hideg légtömegek áramlanak az egyik helyről a másikra, s ez okozza az időjárás változásait. Ezt már elődeink is tudták. A dolognak azonban csak akkor lett gya­korlati jelentősége, amikor a meteorológiai állomások rend­szeresen figyelni kezdték az időjárást. Az időjárás nemcsak szünte­lenül változik, hanem a lég­áramlások következtében az egyes frontok váltakoznak. Az időjárást csak széles körű és rendszeres nemzetközi együtt­működéssel, az adatok cseréjé­vel lehet hatékonyan figyelem­mel kísérni. Nemzetközi együtt­működés és a meteorológiai ál­lomásokon megfigyelt adatok kicserélése nélkül a meteoroló­gia nem érhette volna el jelen­legi fejlettségi szintjét, sőt az Időjárást sem lehetne rövid időtartamra előre jelezni. Meteorológiai Világszervezet A nemzetközi együttműködés szükségszerűsége röviddel a meteorológia önálló tudomány­ággá válása után megmutatko­zott. Elsősorban egységesíteni kellett az időjárás-megfigyelés módszereit, szabványosítani kellett a meteorológiai műsze­reket, és egybe kellett hangol­ni az akkori meteorológiai szol­gálatok munkáját. Ezekről a problémákról elsőként a Brüsz- szelben 1853-ban és a Lipcsé­ben 1872-ben megtartott meteo­rológiái konferencia résztvevői tanácskoztak. Ezeknek a tudo­mányos értekezleteknek az is feladatuk volt, hogy nemzetkö­zi síkon megszervezzék az idő­járás megfigyelését, különösen a tengeri közlekedés, a hajózás szempontjából. Az első nemzetközi meteoro­lógiai kongresszust, amelyen első ízben történt kísérlet arra, hogy kormányszinten egysége­sítsék és bővítsék a nemzetközi együttműködést az időjárás megfigyelése, újabb meteoroló­giai állomások létrehozása és a regisztrált meteorológiai ada­tok kicserélése területén, 1873- ban Bécsben tartották meg. Ek­kor alakult meg a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, amely elé az említett célokat tűzték ki. A Nemzetközi Meteorológiai Szervezethez önkéntesen min­den olyan ország csatlakozott, amely már addig kiépítette a meteorológiai megfigyelőálio- mások hálózatát. Az ezt követő időszakban rendszeresen ülésezett a Nem­zetközi Meteorológiai Bizott­ság, megrendezték a meteoro­lógiai szolgálatok igazgatóinak értekezleteit és a meteorológia különféle kérdéseivel foglalko­zó nemzetközi bizottságok ülé­seit. A Nemzetközi Meteoroló­giai Szervezet évtizedeken át irányította az egyes országok meteorológiai intézeteinek együttműködését, amely a leg­nagyobb fejlődését a két világ­háború között érte el. Ez a szervezet módszertanilag is jól bevált, mert tagjai kiváló szakemberek, többnyire meteo­rológiai intézetek igazgatói voltak. Voltak azonban fogya­tékosságai is. Tagjai nem vol­tak képesek mindig idejében végrehajtani a jóváhagyott ha­tározatokat, pedig ez már ak­kor is nagyon fontos volt. A meteorológiai fejlődés új követelményeket támasztott, mindenekelőtt az adatok gya­koribb és részletesebb cseréjét tette szükségessé az egyes or­szágok időjárás-előrejelző szol­gálatai között. Ezért közvetle­nül a második világháború be­fejezése után vetették fel azt a javaslatot, hogy új alapon szervezzék meg a Nemzetközi Meteorológiai ‘ Szervezetet, amelynek tevékenysége a hábo­rú alatt szünetelt. Így jött lét­re az ENSZ Meteorológiai Vi­lágszervezete, amelynek élén a végrehajtó bizottság keretében számos műszaki bizottság és munkacsoport működik. Titkár­ságának székhelye Genf. A Me­teorológiai Világszervezet a formalitások elintézése és a megállapodások aláírása után hivatalosan 1951. március 23-án alakult meg. A Csehszolvák Szocialista Köztársaság Hidro- meteorológiai Szolgálata e fon­tos nemzetközi szervezet tagja. A Meteorológiai Világszerve­zet egyik fő feladata a nem­zetközi munkamegosztás egy­behangolása. Gondoskodik az időjárás-megfigyelés szüntelen bővítéséről és javításáról, új meteorológiai állomások létesí­téséről, a meteorológiának kor­szerű műszaki eszközök segít­ségével történő fejlesztéséről, az alapvető időjárási és légköri jelenségek kutatásáról és e ku­tatás nemzetközi koordinálásá­ról. Támogatja a meteorológiai tevékenység fellendítését a fej­lődő országokban. Ezenkívül Korszerű várostervezés A szovjet építészek és épí­tők arra törekszenek, hogy le­rövidíthessék az új városok ki­alakulásának időtartamát. Az optimális városépítési tervek példáját nyújtja Togliatti, Na- berezsnije Cselni, Nyizsnye- kamszk, Volgodonszk, Uszty- Ilimszk városa — ezek „gyer­mekkora“ mindössze 2—3 évig tartott. A városi élet kialakulását nagy mértékben befolyásolják az új városrendezési elképzelé­sek. A szovjet városépítés gya­korlata a funkcionális övezeti elosztás elve, amely az utóbbi évtizedben terjedt el a vá­rosépítészetben. A városok funkcionális ren­deltetés szerinti felosztását a régebbi városok rekonstrukció­jánál is alkalmazzák. Moszkvá­ban például az évszázad végé­re az ipart több mint 60 öve­zetben helyezik el. Egy kialakult város átrende­zése sokkal bonyolultabb és drágább, ezért az új városok­nál már kötelezően meg kell határozni a különböző funk­ciójú övezeteket. Emellett min­den ipari, lakó vagy pihenő övezet továbbfejlesztésére tar­talék területeket is ki kell je­lölni. Az új város életterének komplex kialakítása a kénye­lem egyik elengedhetetlen fel­tétele. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai egyaránt feladatul tű­zik ki a régi és az új városok beépítését. Az új városokat zömmel fia­talok lakják. Az építésiek ezért a hagyományosnál több óvodát, bölcsődét, iskolát, Ját­szóteret terveznek. Az új vá­rosokban fontos szerepet ját­szik a társadalmi központ, ahol minden korosztály megtalálhat­ja a szórakozás megfelelő for­máit. A társadalmi központ ott­honias jellegét a város mére­teinek megfelelő épületek, sé­tányok, fasorok kialakítása adja meg. A központok és a város széle közötti távolság gyakran nem több tíz-tizenöt percnyi gyalogúinál. A moszk­vai területen levő Protvinóban például a városrendezést a gyalogos-közlekedés elve sze­rint alakították ki. Ennek meg­felelően rövid utak vezetnek a lakóhelytől a munkahelyig és a városközpontig. A sétá­nyok mentén helyezkednek el a lakótömbök, a kereskedelmi és szolgáltató egységek, a köz- igazgatási épületek. A sétá­nyok kereszteződésében van a városközpont, amelyet két ol­dalról közlekedési utak és to­ronyházak öveznek. Nyizsnye- kamszkban az iskolák, az óvo­dák és a bölcsődék, az üzletek úgy helyezkednek el, hogy a gyalogosoknak nem kell köz­lekedési utakon átmenniük. Ilyen elvek alapján épült Moszkva egyik új lakókörzete — Szvernoje Csertanovo. Itt a közlekedési utakat a föld alá rejtették, a mini-várost gyalo­gos út köti össze a közelben levő metró-állomással. Minden a közelben van: a kereskedel­mi és szolgáltatási hálózat, a kultúrközpont, az iskolák, az óvodák és bölcsődék, a rende­lőintézet. Eduard Tovomaszjan a Központi Városépítési Intézet építésze foglalkozik a meteorológia te­rületén elért eredmények fel- használásával az ember gya­korlati tevékenységében és a gazdasági életben. A Meteorológiai Világszerve­zet jelenleg több mint 130 or­szágos és nemzett meteoroló­giai és hidrometeorológiai inté­zetet tömörít. Minden tagor­szág köteles tiszteletben tarta­ni az időjárás megfigyelésének módját és terjedelmét megsza­bó műszaki rendelkezéseket és kicserélni a regisztrált meteo­rológiai adatokat a meghatáro­zott időpontban. A többi meteo­rológiai szolgálattól viszont minden olyan adatot megkap az időjárásról, amely iránt ér­deklődik, tehát elsősorban azo­kat, amelyekre a globális időjá­rási helyzet értékelése és az előrejelzések összeállítása mi­att van szükség. E téren fontos szerepük van a meteorológiai adatok cseréjét lebonyolító, korszerű távközlési rendszerek­nek, amelyek munkáját szintén a Meteorológiai Világszervezet irányítja. Nemzetközi szolgálat Az elmúlt évtizedben a Me­teorológiai Világszervezet kere­tében nemzetközi szolgálat ala­kult. Létrehozásáról az ENSZ Közgyűlése döntött. A Nemzet­közi szolgálat megalapítására technikai felfedezések és az űr­hajózás adott alkalmat, konkré tabban e vívmányok felhaszná­lása a gyakorlati meteorológiai munkában. A nemzetközi szolgálat leg fontosabb feladata, hogy a leg­korszerűbb eszközökkel — ami­lyenek az automata meteoroló­giai állomások, a radarberende­zések és főleg a meteorológiai műholdak — új ismereteket szerezzen a légköri és az időjá­rási jelenségekről. Az informá­cióknak azt a hatalmas tömke­legét, amelyeket naponta e mű­szaki berendezések továbbíta­nak, egy országban nem lehet feldolgozni, s ha lehetne, nem lenne kifizetődő. Éppen ezért a nemzetközi szolgálat rendsze­rében három nemzetközi me­teorológiai központ alakult. Eb­ből kettő az északi féltekén, mégpedig Moszkvában és Wa­shingtonban, egy pedig a déli féltekén, Melbourne-ben van. A három központ minden adatot összegyűjt a légkörről és az időjárási jelenségekről, s az adatokat korszerű műszaki eszközök segítségével gyorsan feldolgozzák. A kapott eredmé­nyeket görbék, térképek és számadatok formájában opera­tívan továbbítják az egyes or­szágok előrejelző szolgálatai­nak. A nemzeti meteorológiai szolgálatok ezt a nagy mennyi­ségű anyagot tovább feldolgoz­zák és felhasználják az előre­jelzések kidolgozása során. A nemzetközi szolgálat nagy­szabású és fontos meteorológiai kutatással is foglalkozik. E munka elsősorban azon nagv levegőmozgásokról szóló isme­retek gyarapítását célozza, amelyek rendkívüli szerepet töltenek be az időjárási helyze­tek kialakulásában és változá­saiban. A Meteorológiai Világ- szervezet annak kutatásával is foglalkozik, hogy mesterséges beavatkozással az ember ho­gyan befolyásolhatja az időjá­rást. Dr. PETER FORGAC ISMERKEDÉS ■ 30 éves, 170 cm magas fia­talember szeretne megismerkedni hozzáillő lánnyal, elvált asszony­nyal. Fényképes levelek előny­ben, válaszolok mindegyik levél­re. Csak komolyan, házasság cél­jából. Jelige: Kék nefelejcs. 0-1063 ■ 68 164, falusi özvegy férfi, munkaképes, középbarna, szeret­ne megismerkedni hozzá hasonló nővel, jelige: Nyár. 0-1064 ■ Megismerkednék 60 év körüli komoly, becsületes, jó megjele­nésű, független férfival. Jelige: Talán. 0-1095 ADÁSVÉTEL ■ Házam egy részét, 1—2 szobát eladom. Esetleg idősebb személy­nek becsületes gondozást Is biz­tosítanánk. Garam, Duna, erdők, gyógyfürdő közel. Jelige: Leg­szebb vidék. - Ú-1053 ■ Eladó Š 100 as, jó állapotban. Ára 20 00Ö korona. Cím: Csörgey Lajos, Lehnice, Blahovská 62, du­naszerdahelyl (Dunajská Streda) Járás. Ú-1056 ■ Eladó családi ház kertlel Pár­kányban (Štúrovo). Cím a hir­detőirodában. Ú-1073 ■ Eladó téglából épült 10xl0-es családi ház, 3 szoba, konyha, spájz, fürdőszoba, vízvezetékkel, központi fűtéssel, nagy kerttel, szőlővel; és egy régebbi családi ház — 2 szoba, konyha, kamrák, garázs. Érdeklődni Tóth Kálmán­nál, Pastovce 44. és 45. szám alatt lehet. O-1078 ■ Eladó R GTL, jó állapotban, 86 000 km-rel. Telefon: Bratislava 325 012. Ű-1086 ■ Eladó garázsolt Lada 1600-as, 13 000 km-rel. Telefon: Bratislava 608 541- — este. 0-1088 ■ Eladó jó állapotban levő na­gyobb csónak, kajüttel és ver­senyhajómotor MOSZKVA 10 HP — javítás szükséges. Rajkovlcs, Topoľníky, Hviezdna 53, sz., du­naszerdahelyl (Dunajská Streda) járás. 0-1089 ■ Eladó Fiat 127-es, gy. év 1976, jó állapotban, hozzávalókkal. Te­lefon: Bratislava 619 776. 0-1090 KÖSZÖNTŐ * ' . . . ■ • ' * ••V* • * W& *: : v B 8§ÉllÉ V’ Wi M »ÍÉ:| mm 2.'' w lappiisiiif® id. Lukács Lajos. Pinkekarcsán (Pinkové Kračany). Édesapánk születésnapja alkalmá­ból erőt, egészséget, hosszú, bol* dog életet kívánnak: felesége, Ilonka, lányai, vejet, fia és unokái, Pétiké és ZsoN tlka sokszor csókolják a nagyapám. 0-1082 köszönetnyilvánítás ■ P u s s Jánosnénak, Balá/.sfára (Blažov), a drága nagymamának és édes­anyának névnapjára kívánunk nagyon Jó egészséget, s hogy még sokáig mondhassuk édes­anyánk, nagymamánk. Juli, Jullka, Misi, Iván Tímea. 0-1079 ■ Tóth Istvánnénak, Balázsiéra (Blažov), a szeretett testvérnek, a ml Man­ci néninknek névnapjára kívá­nunk jó egészséget és még na­gyon sok boldog névnapot. Juli, Julika, Misi, Iván, Tímea. O-1079/a ■ Farkas Györgynek, Rozsnyóra (Rožňava), a szeretett, jó férjnek, édes, Jó, gondos, dolgos apukának, após­nak és nagyapának 60. születés­napja alkalmából további Jő egészséget, hosszan tartó boldog életet kíván szerető, hű felesége, fia, menye és két kis unokája, Laurka és Gyurika, akik na­gyon sok forró puszit küldenek nagyapunak Bratlslavából. 0-1080 ■ Július 11-én ünnepli 65. szüle­tésnapját ■ Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik június 18-án elkí­sérték utolsó útjára nxv. B a r á t h Dezsőné Végh Esztert a somorjal (Samorín) temetőbe, s jelenlétükkel osztoztak gyá­szunkban. Külön köszönetét mondunk a helyi tflzoltózenekac tagjainak és Ágh József pedagó­gusnak, aki a polgári ügyek tes- tülete képviseletében vett örök: búcsút felejthetetlen édesanyánk­tól. Gyászoló gyermekei és a rokonság. 0-1055 ■ Fájdalmas gyászunkban, vi­gasztalást nem találó veszteség súlya alatt, legőszlntébb hálánkat és köszönetünket fejezzük ki ezúton mindazoknak a rokonok­nak, Ismerősöknek, jó barátok­nak, munkatársaknak, tanítvá­nyoknak, Búcs (Búč) község min* den lakosának, Komárom (Komár­no) város magyar tanítási nyelvű gimnáziuma tanári karának és diákjainak, az Iskolaügy minden dolgozójának, a CSEMADOK mun­katársainak, és annak a sok Is­meretlennek és Ismerősnek, akik 1981. június 10-én elkísérték utolsó útjára a búcsl temetőbe drága halottunkat D o b a i János gimnáziumi tanárt, akit a halál 50 éves korában autószerencsétlenség következté­ben ragadott ki szerettei köré­ből, és akik az őszinte részvét minden megnyilatkozásával Igye­keztek enyhíteni soha el nem múló gyászunkat. özv. Dobál Jánosné, édesanyja, özv. Barsi jánosné, gyermekei, Csaba és Ildikó, nagyanyja. 0-1091 ■ Ezúton mondok köszönetét á rokonoknak, Ismerősöknek, bará­toknak, a hurbanovó! gép- és traktorállomás dolgozóinak, párt- szervezetének, szakszervezetének és külön köszönet a bahatái bri­gádközpont dolgozóinak, akik szeretett férjemet, I á d i Gyulát 1981. június 12-én elkísérték utol* só útjára a komárnót temetőbe. Gyászoló felesége. Ü-1092 ■ Fájó szívvel mondunk köszö-* netet mindazoknak, akik június 12-én elkísérték utolsó útjára a nagykeszl (Vefké Kosihy) tem®- tőbe a felejthetetlen, drága Jó feleséget, édesanyát és nagyma­mát, Szűcs Imréné Gubien Ilonát, akit a kegyetlen halál rövid, sú­lyos betegség után, 45 éves ko­rában kiragadott szerettei köré­ből; külön köszönetét mondunk a Komáromi Állami Gazdaság nagykeszl tehenészetében dolgozó munkatársaknak és az összes részvevőnek, akik koszorúikkal, virágaikkal és részvétükkel Igye­keztek enyhíteni mély fájdalmun­kat. Fájó szívű férje, szerető lánya, Edltke családjával, fial, Imi családjával és Laci, fájó szívű édesanyja, testvérei családjuk­kal, valamint sógornője, Ma­riska családjával és az egész gyászoló rokonság. 0-1096 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonoknak. Ismerősöknek, szomszédoknak, akik 1981. június 15-én elkísér­ték utolsó útjára a drága édes­anyát, nagymamát és dédmamát, K a r 1 k a Erzsébetet a klrályflakarcsal (Kráľovičové Kračany) temetőbe. Köszönjük a sok virágot, mellyel enyhíteni Igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-1102 Könözsi István felvétele ■ Fájó szívvel emlékezünk fe­lejthetetlen, drága jó fiunkra, G y ü r e Istvánra, Bátkából, akit a kegyetlen halál életének 23 évében ragadott ki szerettei köréből. Örök gyászban szenvedő szülei. 0-1077

Next

/
Oldalképek
Tartalom