Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-09 / 160. szám, csütörtök

TÁJAK, CSENDÉLETEK, EMBEREK FRANTIŠEK STUDENÝ-TÁRLAT A tavaly decemberben el­hunyt František Studený nem­zeti művész életművének össze­foglaló tárlata az elmúlt héten nyílt meg Bratisl'avában, a Mű­vészetek Házában. A festőmű­vész alkotásai régóta nagy nép­szerűségnek örvendenek, így nem véletlen, hogy a mostani tárlatot ís érdeklődéssel fogad­ta a közönség. összesen 435 olajfestmény, akvareli, tempera, linómetszet, ceruza-, tus- és szénrajz alkot­ja a kiállítás anyagát, melynek áttekintését és felbecsülését megkönnyíti <az elrendezés. En­nek elve nem az időrendet vet­te figyelembe, hanem a témát. E szerint három csoportba so­rolhatjuk mi is az alkotásokat, az elsőbe a tájképeket, a máso­dikba a csendéleteket, a har­madikba azokat, amelyek kö­zéppontjában az ember áll. Pontosabban az ember sorsa, szellemi és érzelmi világa. Stu­dený erkölcsi magatartásáról is vall, hogy figurális festészete lényegében az ember sanyarga­tása, a nélkülözés, a háború el­len szól, nyomatékkal. A tárlaton tájképei vannak túlsúlyban. Ezek egész pályafu­tását átölelik. A harmincas évek derekán még realista for­ma- és színhasználattal örökí­tette meg a számára kedves tá­jakat. Nem törekedett fénykép­szerű hűségre, képei, amelye­ken város- és falurészletek is feltűnnek, meghittséget, csen­des nyugalmat árasztanak. Jel­lemző vonásaik a határozott kontúrok, lágy tónusok, meleg színfoltok és az apró részletek Iránti figyelem. Később módo­sult- stílusa, a kontúrok lazáb­bá, nyugtalanabbá váltak, a színvilág belső érzéseinek ex­presszív tükrévé, a részletek pedig dekoratív szerepet kap­tak. Studený tájfestészete non­figuratív, a táj jellegzetes je­gyeinek és a nyomukban kelet­kezett érzések kivetítésére tö­rekedett. Ezen alkotásai nem fognak át egész vagy szélesebb kiterjedésű tájegységeket, in­kább „kivágások“. Bár össze­függésükben földrajzilag nagy területet fognak át, úgy érzem, hogy a hazai tájak hangulatát kiszorította a geometriai for­mákból és színekből áradó har­mónia. Ez különösképpen a hatvanas-hetvenes években ke­letkezett, tengert megjelenítő képekre jellemző. A tenger ha­tártalan «íkja, a különböző nap­szakok változásai mélyen iz­gatták a művész képzelőerejét. A tenger számára kimeríthetet­len kútforrásnak bizonyult. Ta­nulmányútjain szerzett élmé­nyeit grafikai lapokon is meg­örökítette, ezekből dinamika, lüktetés árad. František Studený csendéle­teiben gyakran tér vissza egy- egy témához. Halakat, virágo­kat, gyümölcsöstálakat festett meg. gyakran kombinálva őket. Többé kevésbé e tárgykörök is végigkísérték alkotópályáját, olykor úgy, hogy minden témá­nak megvolt a maga „fényko­ra“. A tárlatlátogatókban bizo­nyára felvetődik a kérdés, mi késztette a művészt egy-egy téma újrafogalmazására. Erre tulajdonképpen maga a művész válaszolhatott voľna. Én úgy tenném föl a kérdést, van-e értelme annak, hogy — bár életmű-összefoglalásról van szó —, kiállítsunk minden hozzá­férhető és fellelhető variánst. Igaz az, hogy egy-egy témakör számtalan új lehetőséget kínál és a visszatérések jelzésére František Studený: Részlet a Szociális témák és az SZNF cí­mű ciklusból szükség is van az alkotópálya állomásainak pontos rögzítésé­hez, de egy ilyen tárlaton egy­bemosódnak. a variánsok, az igazán értékesek kevésbé emel­kednek ki. Egy összefoglaló emlékkiállítás esztétikai neve­lő hatása is csökken, ha a mennyiséget helyezzzük a mi­nőség fölé. Nézetem szerint a tárlat így nem teljesítheti meg­felelő módon eredeti feladatát. A kiállítás legegységesebb ré­szének tartom a harmadikat, melynek középpontjában az ember van jelen, ahogy Stude­ný látta — a gazdasági válság, a fasizmus növekvő veszélyé­nek idején, a második világhá­borúban és az azt követő bo­nyolult társadalmi viszonyok közepette. E témakörben Stude­ný elsősorban grafikusként al­kotott. A fekete-fehér kont­rasztja teljes mértékben ki­domborítja a kegyetlenség, az embertelenség ellen fogalma­zott mondanivalót. Ezeknek a grafikáknak megrendítő erejük van egyébként is, sorozatokba csoportosítva pedig történelmi dokumentumok egységeként hatnak. A teljesség kedvéért meg kel* említenünk portréit, melyeknek szereplői például a nagyapja, édesapja és önmaga. Ezek kü­lön értéke, hogy a pontos hű­ségen kívül, sajátos hangulatot, légkört is sugallnak. A kiállítás alkalmából igé­nyesen kivitelezett katalógus jelent meg, mely műszaki meg­oldásaival úgyszólván párját ritkítja. A kemény vászonköté­sű kiadványban tíz lapon nagy­szerű színes reprodukciók ta­lálhatók, külön rész tartalmaz­za a művész pályájának alaku­lásáról szóló ismertetést, az életrajzi és művészettörténeti adatokat, a művész önarcképét és hét grafikai lapjának repro­dukcióját. A katalógusból kide­rül, hogy a kiállított képek többsége magántulajdonban van. Ennek alapján joggal mondható el, hogy a Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége és a nyitrai Galéria rendezésében létrejött tárlathoz a magán­gyűjtők egész sora járult hoz­zá. így vált ez az emlékkiállí­tás végül is reprezentatívvá. LEHEL ZSOLT Színes műsorok, neves eUjadooiiivészek BRATISLAVAI KULTURÁLIS NYÁR *81 Noha június végével Szlová­kia fővárosában nyári vakációt kaptak a színházak, bezárták kapuikat a hangversenytermek, bel- és külföldi turnéra indul­tak a különféle művészeti együttesek, a kulturális élet egy percre sem szakadt meg, tovább zajlik, csak más szín­helyeken, más keretek között. Hogy a bratislavaiak és a vá­rost felkereső hazai és külföl­di turisták a nyár folyamán is kulturáltan tölthessék el sza­bad idejüket, a bratislavai in­tézmények Kulturális Nyár cím­mel színvonalas programokat rendeznek a legkülönbözőbb művészeti ágakban és műfa­jokban. A CSKP megalakulásának 60. évfordulója jegyében megren­dezett idei Bratislavai Kultu­rális Nyár is sok színes mű­sort kínál a színművészet, az irodalom, a zene, a folklór, a természetjárás stb. iránt érdek­lődőknek. Már hagyománnyá vált, hogy e rendezvény kere­tében nemcsak a klasszikus művészet kiemelkedő alkotásai­val, hanem a jelenkori cseh és szlovák irodalom, zene és más művészetek figyelemre méltó eredményeivel is megismerte­tik a közönséget. Dicséretesnek mondható, hogy a rendezőknek minden évben sikerül kiváló hazai és külföldi előadóművé­szeket is megnyerniük egy-egy műsor, egy-egy produkció be­mutatására. Évről évre nagy népszerű­ségnek örvendenek az olyan rendezvények, mint például a gitárzene napjai, a vasárnap délelőttök a galériában, a nyá­ri kamarahangversenyek, az orgonamuzsika napjai, a dzsesszhétfők, a rendszeres irodalmi estek, a neves művé­szekkel való találkozás, a hon­ismereti kirándulások és így tovább. Az 1981-es kulturális nyár rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója június 25-én volt a Prímáspalota Tükörtermében. Az ünnepi esten, melyen is­mert bratislavai művészek lép­tek föl, megemlékeztek a CSKP megalakulásának 60. évfordu­lójáról is. A megnyitó óta töb­bek között a bratislavai Oj Színpad bemutatta Ján Soloviő Jog a tévedéshez című darab­ját, Makszim Dunajevszkij Du­mas Három testőré bői írt ze­nés játékát, a nyitrai Andrej Bagar Színház pedig J. Bed­nárik és D. Kárová adaptálá­sában színre vitte Vlado Bed­nár A kecske című művét és a Vörös Rák nevű nyári olva­sóparkban irodalmi estet tar­tottak a 60 éves Jan Kozák cseh prózaíró tiszteletére. E műsorok keretében megemlé­keznek majd Karéi Érben klasszikus cseh költő születé­sének 130. évfordulójáról is. A népszerű és nagy elisme­résnek örvendő gitárnapokat idén e héten Fendezik meg immár hagyományosan ugyan­ott, ahol a dzsesszhétfők és a barokkmuzsika kedvelői is ta­lálkoznak esténként: az Egye­temi Könyvtár barokk udvarán. A gitárzene napjain köszönt­hetjük majd például a Kecs­kés András vezette Bakfark Bálint-triót, Griselda Ponce de León olasz, Rose Andresier an­gol gitárművésznőt és másokat. A Július 16-a és augusztus 27-e között minden csütörtökön fel­csendülő kamarakoncerteken a Jól Ismert hazai Szlovák Ka- marazenekaron, a Camerata Slovacán, a Canlicum Pragen- sén stb. kívül fellép többek között a budapesti Collegium Musicum és az olasz Osvald von Wolkenstein kamarazene- kar ís, melyeknek Európa- szerte hírnevet szerzett művé­szek a tagjai. Az együttesek Bach, Hándel, Vivaldi remek­művei mellett Bartók- és Mys- liveček-kompozíciókat is ját­szanak majd. A kamarahang­versenyek idén is hangsúlyt kapnak e rendezvénysorozat műsorában. A közönség az esti hangversenyeken kívül vasár­nap délelőttökön is hallgathat kamaramuzsikát a Fővárosi Galériában (Mirbach-palota) jú­nius 28-tól augusztus 30-ig. A Bratislavai Kulturális Nyár rendezői akárcsak az el­múlt években, most is igen gazdag és változatos műsoro­kat biztosítottak a legkisebbek és az ifjúság számára is. Az érdeklődők számos vidám fil­met, értékes fotó- és képző- művészeti kiállítást is láthat­nak majd, s érdekes honisme­reti kirándulásokon is részt vehetnek. A Szlovák Nemzeti Felkelés 37. évfordulójának megünnep­lésére a vaskutacskai Partizán­rétre hívják a rendezők a fő­város lakosságát, ahol többek között a SĽUK Állami-díjas népművészeti együttes ad majd nagyszabású műsort. Az idei Bratislavai Kulturá­lis Nyár, előző évfolyamaihoz hasonlóan, jó színvonalú mű­sorral várja a kultúrát és a művészetet szerető nyaralókat és a munkájukhoz felüdülést keresőket. KÜVESDI JÄNOS ELKÖTELEZETTEN A XXI. Komenský-napokról Romantikusnak hatott, hogy Uherský Brod városkában há­rom napon át reggelenként, a tanácskozás színhelyén, a 14 millió koronás költséggel, Z- akčióban épített sportcsarnok­ban, esténként pedig a volt várkastély, a Komenský Mú­zeum tornyában is felzengett a harsonaszó: „Legyen fényes a napsugár... és békés, boldog a Föld gyermekeinek játékaľ Sajátosan romantikus, igaz és jó ügyért lelkesedő pedagó­gusok, iskolaügyi dolgozók, közéleti vezetők és kommu­nista tisztségviselők találkozója volt a rendezvény. Első ízben. A háromévenként sorra kerü­lő Komenský-napok programjá­ban ugyanis első alkalommal került napirendre az iskolapo­litikai feladatok teljesítésének értékelése, a további teendők megvitatása. Első ízben vettek részt a tanácskozásokon, a sze­mináriumokon, a vitákon és a különféle rendezvényeken köz­vetlenül irányító társakként pártunk tisztségviselői. A részvételről dr. Jan Simo- ník. a szervező bizottság elnö­ke pontos tájékoztatást adott: 976 küldött (580 férfi és 396 nőj, köztük 95 párt-, 124 szak- szervezeti tisztségviselő jött el. Szlovákiából 268 küldött érke­zett. A cseh oktatásügyi mi­nisztériumot 17. a szlovákot 13 tisztségviselő képviselte. Szov­jet. lengyel, magyarországi vendégeken kívül a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság pedagógusai is képviseltették magukat egy egy küldöttség­gel. Az ünnepi megnyitót, J. A. Komenský szobrának megko­szorúzását követően fosef Hav- lín, a CSKP Központi Bizottsá­gának titkára méltatta a ren­dezvény jelentőségét, és egye­bek közt hangsúlyozta: „Újra és újra tudatosítanunk kell az ifjú nemzedék sokoldalú, poli­tikai és szakmai képzettségé­ért érzett, nagyfokú személyes felelősséget.“ Az elsőnapi ta­nácskozáson felszólalt Milada Stépánková, a XVI. pártkong­resszus küldötte, az Ústí nad Labem-i alapiskola igazgatója, akinek felszólalását általános érdeklődés kísérte, mert hiszen a kommunista pedagógusokra váró feladatokat ismertette. Egyik legjelentősebb esemé­nye a háromnapos rendezvény­nek a „Pedagógiai felolvasások 81“ akció értékelése volt. Az idén 42 tanulmány, szakdolgo­zat került az országos döntő­be, és 33 tanulmány szerzője kitüntetés gyanánt alkalmat is kapott tanulmányának ismer­tetésére. Említésre méltó, hogy köztük szerepelt Albert Sándor mérnök, a kassai (Košice) ma­gyar tanítási nyelvű, gépipari középiskola tanára. Tanulmá­nyának értékelését is ismertet­ték: „Eredeti, nagyon jó szín­vonalú tanulmány a kísérleti és kutató pedagógia tárgykö­réből. Felépítése logikus, az egyes fejezetek arányosak, tár­gyilagos és könnyen érthető okfejtése, magyarázata. Gondo­san és jól megválasztott kép­anyaggal teszi szemléletessé mondanivalóját.“ A hagyományokhoz hűen sor került „Az iskolaügy fejleszté­sében szerzett érdemekért“ em­lékérmek és elismerő okleve­lek átadására is. Az idén 11 csehországi és 7 szlovákiai in­tézmény, üzem munkakollektí­vája, illetve arra érdemes dol­gozója kapta meg ezt a kitün­tetést. Köztük az érsekújvári (Nové Zámky) BRAŠNA terme­lőszövetkezet vezetősége. Dub» ran Ferenc elnök és Stefan Klobučník pártelnök, valamint a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Hnb elnöke, Alexander Dubík elvtárs. A külföldről érkezett vendé­gek tudományos tanácskozását, kollokviumát is megrendezték. Előzőleg a résztvevők mind­egyike tanulmányt küldött be a szervező bizottságnak, erre a témára: A béke eszméje J. A. Komenský műveiben. Érthető tehát, hogy mindannyian ér­deklődéssel figyelték Bedrich Svestka akadémikusnak, a Csehszlovák Béketanács elnö­kének „Komenský és a gyer­mekek világa“ című tanulmá­nya előadását. Méltán érdemel említést a jól szervezett beszélgetések és találkozók sorából az, melynek előadója Viliam Brestovanský elvtárs, a bratislavai Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó osztály- vezetője volt. Bemutatta az 1—6. évfolyamok számára, va* lamint a középiskolák számára kiadott legújabb kísérleti tan^ könyveket, köztük több ma­gyar nyelvű tankönyvet is. Több kiállítást, a Janáček vo­nósnégyes, a kroméŕíži szim­fonikus zenekar, a bratislavai TECHNIK kamarazenekar köz­reműködésével hangversenyt is rendeztük. A kor eszméjéért, a szocia­lizmus ügyéért tetteket vállaló nevelők és oktatók elkötelezett magatartását természetes kö­vetelményként megjelölve ren­dezték meg a Komenský-na- pokat befejező eseményt: a ba- bicei tragédia színhelyének meglátogatását. Harminc évvel ezelőtt, a szo­cializmus győzelméért vívott osztályharc idején ebben a községben az osztályellenség megölte a helyi nemzeti bi­zottság három tisztségviselő­jét, köztük Tomáš Kuchtík tanítót. A tragikus esemény 30. évfordulóján a résztvevők meg* koszorúzták sírját, és jelen voltak, amikor az egykori is­kolában ünnepélyesen meg­nyitották a „Győzelmes osz­tályharc“ elnevezésű emlék­szobát. Jelen voltak, szívükben az ígérettel: vállalják ők is az elkötelezettséget. HAJDÜ ANDRÁS ÚJ IRÁNYZATOK A szovjet gyermek- és ifjú­sági könyvek igen nagy pél­dányszámban jutnak el az ol­vasókhoz. Az országban hetven ifjúsági könyvkiadó működik, közöttük a legnagyobb a Gyetszkaja Lityeratura. Évente háromezer gyermek- és ifjúsági kiadvány jelenik meg, mintegy 500 millió példányszámban. A szovjethatalom évei alatt össze­sen tízmilliárd ifjúsági köny­vet adtak ki. Napjainkban a gyermek- könyvtárak sűrű hálózata elle­nére a szülők igyekszenek gyermekeiknek minél gazda­gabb házikönyvtárat gyűjteni. .Ennek jó alapját képezi a rendkívül népszerű ötvenköte- tes sorozat, a „Gyermek világ- irodalom“. A szovjet ifjúsági könyvki­adást olyan művek fémjelzik, mint Eduárd Uszpenszkif Géna, a krokodil című műve, amelyet rövid időn belül kiadtak Svájc­ban, Finnországban, az NSZK- ban, Törökországban, Japánban és Angliában, Anatollj Alekszin Gorkij-díjas ifjúsági író művei, vagy Agnyija Bartó alkotásai. A költőnő munkásságáért Le- nin-díjat kapott. Müveit a világ 76 nyelvére fordították le, s így csak a szovjet ifjúsági Iro­dalom nagy öregje, a 87 nyelv­re fordított Szamuil Marsok előzi meg. Agnyija Bartó mondja: — Az ifjúsági irodalomban komoly változások mentek végbe az utóbbi években. A szerzők bát* ran foglalkoznak a korábban Utabunaka számító kérdésekkel is, mint például a szülő-gyer­mek kapcsolat alakulása, vagy az iskolai nevelésben felmerü­lő gondok. Általános tapasztalat, hogy a kamaszok hamarabb érnek, mint régebben. Ezért számukra ma komolyabb, „felnőttebbm könyvekre van szükség, az if­júsági írónak tehát jól kell ismernie azt a korosztályt, amelynek írni akar. A nevés költőnő szerint a szovjet gyermek- és ifjúsági könyvkiadás még magasabb színvonalú lehetne, ha abban több fiatal író venne részt. Nagy segítséget jelentene az ifjúsági könyvkritika, amely­ben egyelőre igen nagy a hiány. — A gyermek- és ifjúsági író felelőssége rendkívül nagy, hiszen nem közömbös, hogy a költők és írók milyen szellemi­érzelmi útravalőval engedik el a felnőttkorba olvasóikat. Bár­milyen kicsi is az olvasó, min­dig őszinte érzésekkel kell hozzá közeledni — vallja Ag­nyija Bartó. (APN) 1981. VII. 9. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom