Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-09 / 160. szám, csütörtök

A KOBYLYI FÖLDMŰVESEK PÉLDÁJA

A kobylyi Dúbrava Egységes Földművesszövetkezet a barde- • jovi járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Tagjai 1430 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodhak, ameltyből 865 hektár a szántó.

Évekkel ezelőtt a földművesszövetkezet tagjai még nem nagyon dicsekedhettek eredményeikkel. A javulás jelei 1974 januárjától mutatkoztak, amikor a kobylyiak közösen kezdtek gazdálkodni a szomszédos janovicei és tračani földművesekkel.

A földművesszövetkezet elnöke MikuláS Puzder.

— Miért éppen a Dúbrava név? — kérdeztem beszélgetésünket indítva.

— így hívtuk egyik legnagyobb dűlőnket, amely földmű* vesszövetkezetünk mindhárom falujának határába benyúlik. Szövetkezetünk egyébként a bardejovi kooperációs körzetbe lartozik, további három mező- gazdasági üzemmel együtt. A körzeten belül az állattenyésztés fejlesztésének és irányításának vagyunk a gazdái, s személy szerint e bizottság elnöki lisztjét is ellátom.

Amint egyre mélyebben és aprólékosabban elemeztük a kobylyiak termelésének szakosodását, gondolatban igazat kellett adnom a járási mező- gazdasági Igazgatóság felelős vezetőinek, hogy a körzeten belül épp ezt a földmüvesszövet- kezetet bízták meg az állattenyésztési ágazat irányításával. Annak ellenére, hogy növény- termesztésünk is figyelemre méltó eredményeket ér el, több mutatójával a járás legjobbja, a kimagasló'sikerek mégis első sorban az állattenyésztés szakaszán vannak.

— Növénytermesztésünkben elsősorban a gabonafélék és a burgonya termesztésére szakoás bevásárlóközpont

Szlovákia fővárosának zabosi fOvsište) lakótelepén egy nagy, szokatlan formájú épület vonta magára a figyelmemet. Annyira érdekelni kezdett, hogy meglátogattam benjamín Ďatko mérnököt, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat építésvezetőjét, hogy megismerjem az építkezés körüli gondokat, s magát az épületet, amely az első ilyen létesítmény.

Már 1977 szeptemberében, amikor megkezdődtek az itteni munkák, több ^rre járó felfigyelt rá. Épült, és épül ma is, mint a többi hozzá hasonló létesítmény, csak azzal a különbséggel, hogy határidőre való befejezése felől már kezdettől fogva érdeklődnek a városrész Zetkin utcájában és a közelben lakók. A befejezés után (az üzletrészt az idei év végén, a művelődési központot pedig 1982 decemberében adják át rendeltetésének) ugyanis művelődési és bevásárlóközpont lesz az épületben — mondta az építésvezető.

Az egész központ két részből áll majd. Az egyikben élelmiszerbolt, posta, textilüzlet, szabóműhely, írógép- és háztartási villamosgépek javítóműhelye, gyorstisztító, borbélyüzlet, cukrászda és önki- szolgáló étterem lesz. A másik részben pedig egy több célt is szolgálható terem, továbbá mo- zihelyíség, klub és olvasóterem kap helyet.

Szinte természetes, hogy az ilyen nagy építkezés nem problémamentes. Az első gondjaik még az anyag lerakásával voltak, s azóta naponta visszatér a munkaerőhiány. Éppen ezért érdemelnek dicsétetet azok a kollektívák, amelyek a művelődési és a bevásárlóközpont építésében már a kezdettől részt vesznek.

Ezek közé tartozik elsősorban a szocialista munkabrigád címért versenyző Karol Zlie• chovec irányította kőművesek, betonozok és ácsok munkacsoportja, Silvester Latika szerelőgárdája (tagjai az építkezés összes ilyen munkáját végzik), Ján Beňuš lakatosbrigádja és az Oldŕich Gajarský vezette munkáscsoport.

—jšn—

Mikulás Puzder és Stanislav Ko'sčák az eredményeket ellenőrzik

(A szerző felvétele)

sodtunk. Az előbbiek a szántónak közel felét foglalják el, s tavaly például 2.8 tonnás átlaghozamunkkal járási másodikok lettünk, de a rozs 3,75 tonnás hektáronkénti átlaga a legjobb volt a járásban. Kiemelt figyelmet fordítunk a tömegtakarmányok, elsősorban a silókukorica, az őszi és a tavaszi takar- mányfél'ék, valamint az évelő takarmányok termesztésére. Je- lenlős mennyiségű szénát takarítunk be a rétekről és legelőkről is. Természetesen intenzív legelőgazilál kodást -folytatunk.

A legeltető állattartás ‘ előnyeit Stanislav KošČák l’Őzoo- technikus részletezte.

— Pontosan kiszámítottuk, hogy milyen hasznunk származik az állatok llegelőn tartásából. A legeltetéssel például a teheneknél évente mintegy harminc tonna abrakot Takarítunk meg, és további huszonnégy Ionnál a borjak etetésénél. így tervszerű és célszerű munkával elértük, hogy takarmányokból már évek óta önellátók vagyunk.

Amint elmondta, a lejtermelésre szakosodtak. Az utóbbi időben elsősorban a tehénállomány minőségi javítására összpontosították figyelmüket, így jelenleg fejési tervüket már kü lönösebb gond nélkül és rendszeresen teljesítik, sőt fúl is teljesítik. Annak ellenére, hogy évről évre nagyobb az ilven irányú feladatuk. Két evvel korábban például 639 ezer liter tejet adtak el. 1980 ban 698 ezer litert, és az idej eladási terv már kereken 700 ezer liter tej eladását irányozza elő.

’ Szarvasmarha-állományunk 1300 állat, ebből 305 a tehén. Tavaly 271 tehénnél 2860 literes fejési átlagot értünk- el, ami a mi feltételeinkhez mérten jó eredmény. Istállóink sajnos nagyon régiek, és gondot okoz, hogy a kevés számú tehénállomány is három helyen van elhelyezve. Terveinkben szerepel egy korszerű ötszázas istálló felépítése, és ,1985 ben tehenenként már 3200 liter ter jet akarunk fejni.

Végezetül el* keli mondani, bogy az eredmények, amit e kis földmüvesszövetkezet tagjai elérnek, a feltételekhez mérten valóban figyelemre méltóak. Tavaly fejési átlagukkal és téjel- adásukkal is a járás legjobbjai voltak, a száz tehentól átlagban elválasztott 108 borjúval pedig járási viszonylatban a második helyen végeztek. Mindez az itt dolgozók fegyelmezett és odaadó munkájának az eredménye.

JOZEF SLLKÄ

25 éves a lubeníki magnezitüzem

Követésre találnak a kezdeményezések

Általában minden jubileum alkalmat kínai a mérlegelésre, a megtett út eredményességének értékelésére. Ezzel a lehetőséggel éltek a Szlovák Magnezitművek lubeníki üzemének dolgozói is. Számba vették üzemük negyedszázados fejlődését, az ott dolgozó kollektívák tevékenységét.

A lubemki magnezitüzem dolgozói az eltelt huszonöt év alatt jelentős népgazdasági haszonnal járó munkát végeztek: 9,5 millió tonna nyersmag- nezitot jövesztettek, 2,2 millió tonna ömlesztett anyagot és közel 3 millió tonna tűzálló építőanyagot készítettek magnezitből. Ennek csaknem egy- harmadát exportálták.

Az üzemi kollektíva sikeres munkájáról nagyon sok elismerés tanúskodik. Ezek közölt található az „SZNF 20. évfordulójának üzeme“, a „Szocialista munka üzeme" és egyéb megtisztelő címről szóló oklevél. A népi milícia üzemi egysége a Munka Érdemrendet kapta meg, és a mostani jubileumi ünnepség alkalmából a lubeníki üzem képviselői átvehették a „Kiváló munkáért“ állami klüntetést.

Tudjuk jól, mindez nem a véletlen müve. Az üzem politikai és gazdasági fejlődése, az itt dolgozó emberek elkötelezettsége szorgos munkája gazdag munkásmozgalmi múltból, fakad. A jelenleg 25. évfordulóját ünneplő lubeníki üzem felépítését 1952-ben határozták el az illetékes központi szervek, 1956-ban „indították be“ az üzemet, viszont a mag- nezitjövesztés hagyományai a lubeníki üzem körzetében 1912-be nyúlnak vissza. Az itt dolgozó munkások az egyre fokozódó kizsákmányolás ellen vívott harcokban öntudatos egységgé formálódtak.

A jubiláló tizem dolgozóinak most több mint 21 százaléka párttag, illetve -tagjelölt. PélÜZEMZAVAR NÉLKÜL

JÖL VIZSGÁZTAK A SEGÉDKOMBAJNOSOK

A domboldalon tíz kombájn megállás nélkül halad. Szemlátomást fogy az aratni való. A határúton porfelhőt kavaró traktorok szállítják a kicsépelt magot a tórplóhelyre. Messziről látszik a tábla végén várakozó mozgóműhely jellegzetes alakja. A körülötte pihenő kombájnosok állva és az árokparton ülve figyelik, segédeik hogyan bánnak a rájuk bízott nagy teljesítményű gépekkel. Amikor hozzájuk érünk, vidáman tréfálkoznak. Éppen Ladislav Sovič szerelővel élcelödnek:

— Jól megy a sorod, alig akad tennivaló, akár haza is mehetnél.

A mozgóműhely vezetője nem haragszik a megjegyzésekért. Régen ismeri munkatársait, tudja, azért ilyen jóked- vüek, mert reggel óta egyetlen gép sem esett ki hosszabb időre. Mindössze egy csövet hegesztett és ékszíjat cserélt.

— Ügy látszik, alapos munkát végeztünk a műhelyben — állapítja meg. — Meg is van az eredménye.

Huszár. László, a Verebélyi (Vráble) Efsz 2. számú részlegének vezetője is hasonlóan vélekedik:

— Télen és a kora tavaszi időszakban hoztuk rendbe a gépeket. Igaz, akkor is sok utánjárással szereztük be a legszükségesebb alkatrészeket, de volt időnk azok megvásárlására. A szomszédos mező- gazdasági es ipari üzemekből valamint az Agrotechnikából szereztük be ezeket. Most is elkelne egy két alternátor és más alkatrész tartalékba. Ha szerencsénk lesz, talán nem lesz rájuk szükségünk, de az is előfordulhat, hogy napokig áll majd a kombájn ezek hiánya miatt.

A kombájnok közelébe megyünk, ahol Imre Lajos részlegagronómus a rendből kihúz egy-egy repceszárat, amelyeken nyolc-tíz zöld becőt is számlálunk.

— Kényszerhelyzetben voltunk — magyarázza. — A be- cők egy részében már megérett a mag, más részében viszont zöld volt. Érlelőszerrel akartuk permetezni, de a Slo- vaír pilótája biztonsági okokra hivatkozva nem vállalta a munkát. Elég sok a dróthuzal a tábla fölött. Arra is gondol- tunk, hogy SZK 4-es kombájnokkal sávokat vágunk és Kertitox permetezőkkel juttatjuk a szert a repcére. De ez a módszer is körülményesnek látszott. Végül az „egyenes“ aratás mellett döntöttünk, és ha a renden megérik a még éretlen repce, akkor még egyszer csépelünk. Kis többlet- munka, de úgy gondoljuk, megéri, mert kevesebb Jesz a veszteség.

Nyolcvan hektáron termelnek repcét. Sokan megtekintették, és azt mondták, hogy a legszebb a járásban. Bő termést ad. A szövetkezet tároló- helyére szállítják a magot, ahol tisztítják és utána a Zlaté Moravce-i felvásárló központban szárítják.

Imre Vilmos és egy másik kombájnos egy traktor pótkocsijába ömleszti a magot. Az agronómus szól a traktorosnak, sürgesse a többieket is, mert a cséplés gyorsan halad, ezért a szállító járműveknek is a betakarító gépek teljesítményéhez kell igazodniuk. Gyorsan megtelik a kombájnok tartálya, ki kell üríteniük, hogy tovább haladhassanak.

Szalaggá keskenyedik a lábon álló repce. Néhány gép már nem Is dolgozhat, ezért ezeket rugalmasan átcsoportosítják a tábla másik részére. Még napnyugta előtt igyekeznek végezni a repce aratásával. Egy kis időt akarnak nyerni, hogy az első próbálkozás után a gépeket még jobban rendbehozhassák- mert a repcetábla mellett már a búza is szőkül, és pár nap múlva beérik. Ismét üzemképes gépekkel akarnak dolgozni.

A mozgóműhely körül röp ke ’ értékelés alakul ki. Az első tapasztalatok szerint nagyon kevés üzemzavarral takarították be 39 hektárról az őszi árpát is. Tárlóját gyorsan felszántották, és keveréket vetették a helyére. A repcetáblán is hamarosan megjelennek az ekét vontató traktorok.

Az idősebb „veterán“ kom- . bájnosok segédjeik munkáját értékelik. Pataky Gyula, aki már huszonegy éve dolgozik különböző típusú kombájnokkal a gabonatáblákon, elismerően nyilatkozik segédje, Imre Vilmos munkájáról. Hangoztatja, hogy erre a gyerekre felügyelettel már rábízhatja a gépet. Persze, még sok tapasztalatot kell neki átadnia, hogy igazi kombájnossá váljon. Ladislav Kukučka Gabala József ügyességét dicséri. Eddig hibátlanul dolgozott. Elégedetten állapítják meg valamennyien, hogy lesz utánpótlás.

A kombájnok mar a dűlő alsó részében dolgoznak. Indulásra készíti elő a teherautót a mozgóműhely vezetője is. Amikor ideje volt, a takarmánybetakarító csoportba hajtott el teherautójával, ahol Halandó Ottónak, az efsz legfiatalabb traktorosának tette üzemképessé gépét. A mozgóműhely tehát mindig ott. volt, ahol a legnagyobb szükség volt rá.

A táblán csak két, rejtekhelyét vesztett megriadt őz fut- kározik. Az emberek és gépek már a tábla alsó szélén fejezik be a munkát.

BALLA JÖZSEF

damutatásuk, a párt vezető szerepének érvényesítése kezdettől fogva érezhető. Az üzem kommunistái, milicistái, a jols- vai testvérüzemben dolgozókkal együtt a legkritikusabb időszakban is őszintén kinyilatkoztatták a CSKP, a szocializmus, a proletár internacionalizmus iránti, hűségüket. Éltető forrás az üzemi kollektíva összehangoltsága, lelkesedése. Tények bizonyítják, hogy adott esetben ez is tovább fokozható. Ezt néhány számadatból álló összehasonlítás is alátámaszthatja az elmúlt negyedszázadból: 1956-ban 72,2 ezer tonna,

1980-ban 508 ezer tonna nyers- magnezitot jövesztettek a lubeníki üzemben. Az ömlesztett anyagoknál 174, az építőanyagoknál 428 százalékos termelésnövekedést értek el. A bruttó termelés értéke az indulás évében 36 millió korona volt, ami tavaly 704 millió koronára növekedett. A 6. ötéves tervidőszakban a jubiláló üzemben 3 milliárd 371 millió korona értékű bruttó termelést értek el.

Nagyon szívesen teszünk említést arról is, hogy a lubeníki bányászok az elmúlt ötéves tervidőszakban 2,5 millió tonna ny.ersmagnezitot jövesztet- tek, és öt évre szóló tervükét már 1980 november 6-ig teljesítették. Egyébként a többi tervmutatót is határidő előtt teljesítették.

Zoltán Prokop mérnök, « Sziovák Magnezitművek vállalati igazgatója — aki korábban sok-sok éven át éppen a jubiláló üzemet vezette — ma is ezt vallja:

— Lubeníkben olyan üzemet létesítettünk, amely szilárd anyagi és közösségi bázist teremtett a magnezit elismert hagyományain alapuló jövesz- tesében és a mangezit-termé- kek előállításában. Az eredmények évről évre kedvezőbb formában jelentkeznek.

A feladatok, tennivalók egyre igényesebbek, a magnezit- iparban pedig különösen. A 7. ötéves tervidőszak éveiben a nyersmagnezit jövesztését 11,2 százalékkal, a munkatermelékenységet 4,2 százalékkal, a nyereséget 19,1 százalékkal kell növelni.

Amint erről Andrej Heidek- ker mérnöktől, a lubeníkí üzem igazgatójától tudomást szereztünk, az év elejétől 101,8 százalékra teljesítik az árutermelési tervet. Bár az igazság kedvéért meg kell mondani, több irányú objektív nehézség, probléma közepette működik a lubeníki üzem. Ide sorolható az, hogy nem folyamatos a nyersanyag és a félkészáru szállítása a testvérüzemekből. De a legnagyobb problémát a többnyire 25 éve működésben levő gépek és berendezések elavultsága, elhasználódottsága okozza. A hivatalos megállapítás szerint az állóeszközök 50 százaléka, ebből a gépi berendezések 75 százaléka felújítást, korszerűsítést igényel.

A tervezett korszerűsítések ' eltolódása következtében gyarapodó problémák ellenére az üzem kollektívái vállalták a termékek tökéletesítését, újabbak gyártását, minőségük javítását.

Ebben az üzemben az egyes munkákért felelős kollektívák közül 71 áll versenyben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Tagjai tudják, mit hogyan kell elvégezni az égész üzem sikeres tervteljesítése érdekében. Minden erre irányuló kezdeményezés követésre talál.

A sok közül említést érdemel Jozef Žgorica ifjúsági szocialista munkabrigádjának a CSKP XVI. kongresszusa előtt a 16 példás munkáért mozgalommá fejlődő kezdeményezése.

Mindez azt is bizonyítja, hogy a jubiláló lubeníki üzemben dolgozó emberek saját maguk keresik és meg is találják a felmerült problémák rendezésének lehetőségeit. Ez a szilárd alapja annak, hogy itt valóban tovább fokozható a közös munka eredményessége.

KULIK GELLÉRl