Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-01 / 153. szám, szerda

MEGTAKARÍTOTT MILLIÓK A Rakovníki Zsiradékipari Kutató Intézet jó eredményei köteleznek A ledvicei Makszim Gorkij II. Bánya dolgozói sikeresen teljesítik feladataikat. A szénfejtés tervét 5 százalékkal, a földmozgatás tervét pedig 29 százalékkal túlteljesítették. A képen: folyik a szénfejtés a Makszim Gorkij II. külszíni bányában {Libor Zavoral felvétele — ČSTKJj AZ ÖSZItNZES ES A FELADATOK TfUESlTfSÍNEK EGYSEGE Jól meggondolják, kinek adjanak lakást $ Csibék az: üszők helyén 0 Nincs keret a sertésól felújítására A nyersanyaggal, különösen ha azt kapitalista piacon sze­rezzük be, takarékoskodni kell mindenütt, ahol csak lehet, és hazai nyersanyagokkal kell he­lyettesíteni. Ez az egyik leg­fontosabb feladat, amelyre a tudományos-műszaki értelmisé­get és a kutatókat felhívták a CSKP XVI. kongresszusán. Nagy részt ettől függ milyen gazdag lesz közös asztalunk. A kommunista és pártonkívüii értelmiség becsületbeli felada­ta, hogy ezt a kérdést meg­oldja. — A kongresszus dokumen­tumai közül különösen a kom­munista vezető számára jelen­tős ez a gondolat, közölte ve­lünk nézetét fan Novák, a ra­kovníki Zsiradékipari Kutatóin­tézet főmérnöke. Közben ren­dezgette asztalán az iratcso­mókat, a különböző kutatási feladatok menetéről és ered­ményeiről szóló jelentéseket. Ezekből a jelentésekből állítot­ta össze vitafelszólalását a fo­gyasztási kémiai központ koor­dinációs központjának munka- értekezletén, melyet a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa közös kutatóbázisán Moszkvá­ban tartanak meg. A tanácsko­zás egyik pontja az anyagta­karékossággal folgalkozik. A rakovníki elvtársak kutatási eredményeinek itt már hosszú évek óta jó híre van. A szak­emberek érdeklődését elsősor­ban a habzásszabályozás mód­szerének kidolgozása az auto­mata mosógépekben téma kel­tette fel, továbbá a mosóporok felváltása folyékony mosósze­rekkel és az Eső nevű tömény mosószer kifejlesztése. A háztartásokban is gazdaságosan A Eső olyan univerzális mo­sószer, amellyel megoldható a piacokon mutatkozó mosópor­hiány. Most a háztartásokban egy liter vízhez 5—6 gramnyi mosószert használnak fel a há­ziasszonyok. Az Eső mosószer­ből elég két, esetleg két és fél gramm. A megtakarítás tehát jelentős. De így lesz-e való­ban, teszi fel a kérdést Novák elvtárs és hangosan gondolko­dik: — Ezt mindenképpen el kell érnünk. Elég ha betartják az adagolást. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a háztartásokban a mosószer mennyiségét nem mérik meg, csak megsaccolják. Ez nem gazdaságos eljárás, mert éven­te több tízmillió koronába ke-> rül az elpocsékolt mosószerek gyártása. Erre sor sem kerül­hetne, ha betartanák a mosó­porok dobozán feltüntetett használati utasítást. Az Eső esetében mérés nélkül még fo­kozódnék a pazarlás. Mi el­mondhatjuk, hogy a takarékos­ság elvét szem előtt tartva a mosószer dobozára a tervező adagolót is készítsen. De hatá­rozottan állítani, hogy az eljá­rást be is tartják, azt nem le­het. Azt viszont pontosan meg­mondhatjuk, hogy az Eső a termeléshez szükséges energia jelentős csökkenését jelenti, megtakarítjuk a csomagoló­anyag eddigi mennyiségének felét, a szállítással és a raktá­rozással járó kiadások szintén felére csökkennek. A mosósze­rek kétszeresét pótolja, de elő­állításához nincs szükség két­szer annyi nyersanyagra. Ezer tonna előállítása, ha összevet­jük a jelenlegi termeléssel még megtakarítást is jelent, mert 85 000 korona értékű hazai nyersanyagot, és majdnem fél­millió devizakoronát takarítha­tunk meg, mivel az eddigi ké­szítmények egyes adalékanya­gait külföldi piacokon vásárol­juk. Az Eső a fogyasztóknak is előnyös. Igaz kb. másfélszer többe kerül, mint az eddig használatos mosószerek, de a takarékosság is kétszeres. — Az importált nyersanya­gok helyettesítése hazai nyers­anyagokkal anélkül, hogy a mosóporok minősége romlana, ez az a nagy feladat, melyet pártunk XVI. kongresszusa elénk tűzött — folytatta Novák elvtárs. — Ezért dolgozunk olyan készítmények előállítá­sán, melyek alacsony hőfokon is hatékonyak, fehérítő hatásuk 50—55 fokon is azonos a mos­tani mosószerekével. A fehér­neműk kifőzéséhez, fertőtlení­téséhez esetleg 55 fok is elég­séges lenne. Az így elérhető energiatakarékosság összegét eddig még nem állapítottuk meg. A Romy Egy további új szintetikus mo­sószer, amely a rakovníki Zsira­dékipari Kutatóintézet legújabb termékei közé tartozik. A kez­det kezdetén csak egy mondat volt Jirí Tolman elvtárs note­szében. Egy odavetett gondo­lat: gyártsunk folyékony szin­tetikus mosószereket. A gondo­latot tett követte. — Az ilyen irányú fejlesztés gyorsan ha­ladt, magyarázza lelkesen To­man elvtárs, mert a mosóporok 20 százaléka felhasználatlan marad az automatikus mosógé­pekben, ha a por a gép sar­kaiba kerül. Az egész világon folynak olyan irányú kutatá­sok, hogy a mosóporokat folyé­kony mosószerekkel kell he­lyettesíteni. Az eddigi gyárt­mányok sajnos nem érik el a mosószerek minőségi színvona­lát. Nekünk sikerült kifejlesz­teni egy megbízható receptu­rát, melynek kiváló a szenny­oldó képessége és a termék- előállítás az eddiginél kétszer olcsóbb lesz. További előnye, hogy teljesen felodódik, előállí­tásához főleg hazai nyersanya­gokra van szükség, megtakarít­hatunk tehát néhány millió de­vizakoronát. A Romy paramé­terei világszínvonalúak. Ez a folyékony mosószer nemcsak Tolman elvtárs műve, bár „lelket ő lelhelt belé“. Az intézet egész kollektívája dol­gozott a kifejlesztésén. Jelen­tősen hozzájárult a sikerhez Vlastimil Peterka fizikus-ve­gyésznek, a tudományok kan­didátusának és Václav Lopatka matematikusnak a munkája. Közös munkával létrehoztak egy új gyártmányt. — Ez a mi konkrét válaszunk a XVI. kongresszus azon felhívására, amely devizamegtakarításra szólít fel — fejezte be gondo­latait Tolman elvtárs és in­kább csak magának jegyzi meg: — A sikertelen kísérletek végtelen sorát csináltuk végig. De a végén mégiscsak ott várt ránk a siker. Ez a jutalmunk a sokéves becsületes munkáért. Diák-kutató Karol Procházka elvtárs egyike azoknak, akik számára a devizamegtakarítás nem üres fogalom. Már több éve dolgozik az intézetben és voltak néhá- nyan, akik nem bíztak benne, hogy ez a „középiskolás“ rá tudna jönni valami eredeti gondolatra. Rövidesen kényte­lenek voltak megváltoztatni vé­leményüket, mert kidolgozta egy új mosószer recepturáját, melynek segítségével az intézet több mint 10 millió devizako­ronát takarított meg. — Már a XV. kongresszuson és a párt Központi Bizottságá­nak 18. ülésén is hangsúlyoz­ták, hogy napjaink legfonto­sabb feladata a takarékosság. Ez mindenkit érint, mi sem vagyunk kivételek. A XVI. kongresszus ezt csak megerő­sítette — mondta nyugodt, ma­gabiztos hangon Procházka elv­társ. — Miért termeljünk drá­gán és miért szoruljunk import nyersanyagokra, ha itthon is van megfelelő, sőt, még jobb minőségű nyersanyag is. Az ilyen luxus felesleges. Ezért fordítottunk megkülönböztetett figyelmet az ilyen irányú ku­tatási feladatokra. Procházka elvtárs egyre in­kább tudatára ébredt, hogy az ő munkakörében az érettségi már nem elég. Megkezdte te­hát főiskolai tanulmányait an­nak ellenére, hogy a KGST-tag- országok szakemberei elisme­réssel nyilatkoztak munkájáról. Ö és Novák elvtárs fejlesztet­ték ki a Helavina T adalék­anyagot, amely fokozza a mo­sószerek hatékonyságát, s gyártását a közeljövőben meg is kezdjük. — Ma már el sem tudjuk képzelni a termelést a rakov­níki Zsiradék Kutatóintézet gyors és hatékony segítsége nélkül — mondja a Rakona Vállalat üzemi pártbizottságá­nak elnöke, Jaroslav Matejo- vič elvtárs (a kutatóintézet kommunistái ugyanis a Rakona Vállalat pártszervezetéhez tar­toznak). — Ha késik külföldről a nyersanyagszállítmány, néhány hónap alatt megtaláljuk itthon is a megfelelő alapanyagot és így jelentős mértékben csök­kentjük termékeink devizaigé­nyességét. így bizonyítjuk be, hogy az alkalmazott kutatás és a gyakorlati termelés mindany- nyiunk becsületbeli ügye, s így eleget teszünk a XVI. kong­resszus követelményeinek is. A pártkongresszus irányelveinek lebontásakor értékeltük ezt az együttműködést, de elmondtuk azt is, hogy az eddig elért eredmények köteleznek, s a mosó- és tisztítószerek gyártá­sa új, minőségileg fejlettebb szakaszának kezdetét jelentik. A kutatók eddig elért ered­ményei alapján a jövőre nézve is jók a kilátásaink. VÄCLAV pergl Ha egy üzemben jó termelési- gazdasági eredményeket érnek el, akkor ott általában a párt­munka is hatékony. Az Érsek- újvári (Nové Zámky) Efsz 53- tagú üzemi pártszervezetének munkája tehát mindenképpen sikeresnek nevezhető, hiszen a földművesszövetkezet egyike a legjobbaknak a járásban. — Pedig az, hogy városi szö­vetkezetről van szó, nemigen előnyös — jegyzi meg Barák László, az efsz főzootechnikusa, az üzemi pártbizottság és a já­rási pártbizottság plénumának tagja —, hisz a munkahelyek­ben nagyobb a választék. Ennek ellenére a szövetkezetnek meg­van a törzsgárdája. Persze, új dolgozók is állandóan jönnek. Igaz, olyanok is, akik csak azért, mert hallották, hogy szé­pen lehet nálunk keresni. Kü­lönösen az állattenyésztésben. Én aranyásóknak nevezném azo­kat, akiket csak a pénz érde­kel. Természetesen az „arany­ásók“ nem is maradnak sokáig. Éppen ezért jól meg kell gon­dolnunk, kinek adjunk lakást. A szövetkezet ugyanis évente három-négy lakást ad dolgozói­nak. Ebben a kérdésben figye­lembe vesszük tagjaink vélemé­nyét. Elsősorban az állatte­nyésztésben dolgozók, a szarvas­marha-gondozók kapnak lakást. A növénytermesztésben keve­sebb emberre van szükség, mi­vel főleg kukoricatermesztésre rendezkedtünk be, s az teljesen gépesített. A bábolnai rendszerű gépi termesztésnél emberi kéz tuladonképpen nem érinti a ku­koricát. Szövetkezetünk 3600 hektáros szántóterületének több mint a felén szemes kukoricát termesztünk. Egy figyelemre méltó adat: a járásban elért 3100 literes fejé­si átlaggal szemben a szövet­kezetben tehenenként 4159 litert fejnek évente. Ezt a tenyészál- lomány jó összetételével, ha­szonkeresztezéssel érik el. — Meg azzal — figyelmeztet a főzootechnikus —, hogy meg­felelő a tömegtakarmány meny- nyisége és minősége. Csak ép­pen a lucerna hiányzik. — És az istállóik? Megfelel­nek a követelményeknek? — Azok bizony régiek — vá­laszolja. — De ebben az ötéves tervidőszakban, pontosan 1984- ben megkezdjük egy nagy befo­gadóképességű (600 férőhelyes) istálló építését. Ez 1987-re ké­szül el. A korszerű istálló felépítése döntően befolyásolhatja majd a szövetkezet állattenyésztésének jövőjét, melyről Barák elvtárs így vélekedik: — Fontos, hogy jól megvá­lasszuk az állattenyésztés táv­lati struktúráját. Az üzemeknek, a szövetkezeteknek tudniuk kell, mi vár rájuk. Sajnos, ez nem mindig van így. Nekünk például a 6. ötéves tervidőszakban meg kellett volna szüntetnünk a ba­romfitenyésztésünket. Vagyis öt­éves tervünkben nem szerepelt baromfihús termelése. Erre be is rendezkedtünk, s nem épít­keztünk. 1980-ra szövetkezetünk mégis feladatul kapta 110 ton­na boromfihús eladását. Sőt, 1981-re 120 tonnát irányoztak elő, A későbbiek során, vagyis a jövőben is kell baromfihúst termelnünk. Mivel nem számol­tunk ezzel a feladattal, most nagyon rossz körülmények kö­zepette valósítjuk meg a barom­fitenyésztést. Ez nehezíti az ab­rakkal való takarékoskodást ís. A megoldást persze a párt- szervezet és a szövetkezet veze­tősége, a párttagok és a párton­kívüliek egyaránt keresik. S hogy nem eredménytelenül, azt az intenzív legelők létesítésének példája ís bizonyítja. Évente 300 tenyészüszőt legeltetnek. Ebben még nem is volna semmi rendkívüli, ám a szövetkezetben igyekeznek még egy hasznot húzni a legeltetésből. A lege­lőkre költöztetett tenyészüszők helyére az istállóba két turnus­ban 30 000 csibét helyeznek el. Az istállóban jobb körülmények közt tarthatják a csibéket, mint a régi ólakban, s ott az abrak­kal való takarékoskodás is meg­valósítható. Ráadásul, az ener­giatakarékoskodás is lehetővé válik, mivel az istállókban jobb a szigetelés, mint az ólakban, s így kevesebb hőenergia vész kárba. Ha az ötlet beválik, a jö­vőben több szarvasmarha-istál­lóban fognak csirkét tenyészte­ni. Gondjaik közül Barák elvtárs azt is megemlíti, hogy sürgősen szükségük volna egy anyaser? tésól rekonstrukciójára, de a já­rási szervek (bár már három éve tervezik), nem adnak rá ke­retet. — Pedig a malacelválasztást intenzívebbé kellene tennünk — mondja Barák László. — A je­lenleginél két darabbal kellene többet elválasztanunk. A serté? sek eladási súlyát ugyanis 130. ról 120 kg-ra csökkentették. Vagyis a tervezett mennyiség eladásához ezután 800 darabbal kellene növelnünk a sertésállo­mányt, de erre kapacitáshiány miatt nincs módunk. A párttaggyűléseken rendsze­resen foglalkoznak a termelési feladatok teljesítésének kérdé­seivel. Méghozzá a korábbi gya­korlathoz képest nem negyed­évenként, hanem havonta, s ága­zatok szerint értékelik a terv­teljesítést. Természetesen a négy pártcsoportban is gyakran szerepelnek a mindennapi ten­nivalókkal kapcsolatos kérdé­sek. Az állattenyésztésben a fő- zootechnikussal együtt tíz párt­tag tevékenykedik: hat techni­kus és négy állatgondozó. — Mi jellemzi az állattenyész­tésben dolgozó kommunisták pártfeladatait? — A technikusok konkrét fel­adatai közé tartozik a termelé­si eredmények javítása, az ab­raktakarmányok normáinak be­tartása, gazdaságos kihasználá­sa. Az állatgondozók elsősor­ban az állatok hasznosságának fokozását kapták feladatul. Egyébként a prémiumszabály­zat is ezt célozza. Tehát a feladatok teljesítése és a serkentés harmonikus egy­séget képez. Az efsz vezetősé­gének jó szervező munkája és a pártszervezet tevékenységé­nek hatékonysága mellett ez ís a magyarázata az Érsekújvár rí Egységes Földművesszövetke* zet figyelemre méltó eredmét nyeinek, FÜLÖP IMRE MINŐSÉGI MUNKÁT MINDEN SZAKASZON A lakosság ellátása Kelet-Szlovákiában Az utóbbi fél évtized alatt Ke­let-Szlovákia lakosságának el­látása összességében jő volt és minden eszköz, illetve feltétel biztosított ahhoz, hogy — ha fe­lelősségteljes munkát végzünk — az elkövetkező években is elegendő, jó minőségű áru lesz az üzletekben — állapították meg Kassán (Košice), azon a sajtóértekezleten, melyen Vác­lav Satrapa, az SZLKP Kelet­szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak dolgozója, Ladislav Kmeč, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság osztályvezetője, Mária Zoriöáková, a Kerületi Szakszervezeti Tanács dolgozó­ja, valamint a Prior Áruház, a Zdroj és a Zelenina vállalati igazgatói a lakosság ellátásá­nak időszerű kérdéseiről és a szocialista üzlethálózatra váró feladatokról tájékoztatták az újságírókat. Hazánk keleti részén a 7. öt­éves tervidőszakban 18—20 szá­zalékkal növelik a kiskereske­delmi forgalmat, ami azt jelen­ti, hogy 21,5 milliárd korona ér­tékű árut kívánnak eladni. Ezt mindenekelőtt az ipari árukíná­lat bővítésével akarják elérni, de ugyanakkor az élelmiszer- ipari termékek skálájának szé­lesítéséről sem feledkeznek meg. Mindenekelőtt többféle tej­termék piacra dobását, a zöld­ség- és gyümölcsfélék nagyobb mennyiségben való biztosítását, a bébiétel-kínálat bővítését tart­ják a legfontosabbnak. Az elkö­vetkező fél évtizedben nagy gondot fordítanak az üzletek felújítására, s a régi épületek megfelelő átalakításával is bőví­teni szeretnék az eladóterületet. Kelet-Szlovákiában a 7. ötéves tervidőszakban Prešovon és Pop- rádon épül új Prior Áruház. Kor­szerű, nagy áruházzal gazdago­dik továbbá Kassa, Rozsnyó (Rožňava), Bardejov és Tőkete- rebes (Trebišov) is. Poprádon és Svidníken a közelmúltban már átadták rendeltetésének az új szállodát, Vranovban most épí­tik^ Jó hírnek számít az is, hogy a Šírava tónál a turistaidény előtt egy újabb autókemping ké­szült el. Amint arról a sajtóértekezle­ten is meggyőződhettünk, Kelet- Szlovákia kereskedelmi létesít­ményeinek vezetői világosan látják azokat a lehetőségeket, tartalékokat, melyek ésszerű ki­aknázásával tovább lehet javíta­ni a lakosság ellátásának szín­vonalát. *-szák

Next

/
Oldalképek
Tartalom