Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-06 / 157. szám, hétfő
— A könyvművészet évszázados hagyományokra tekinthet vissza. A történeti folytonosságra figyelve a mai könyv- tervezés milyen irányzatait, sti- lustörekvéseit tartja meghatározónak? — A könyvművészet az utóbbi években nagyot fej töd ott. Az Hogy a "szerkesztők asztaláról a könyvtervezőkhöz kerülő kéz iratok milyen formát öltenek? — Egy-egy könyvben az író, a szerkesztő, a grafikus, az illusztrátor, a nyomdászok szándéka ötvöződik. Az író gondolatait elsősorban a betű és a tipográfia segítségével közvetítjük a ír olvasóhoz. Sajnálatos, hogy a kis példányszámok nem teszik lehetővé a modern fényszedés alkalmazását. (A könyveink nagy része hagyományos szedéstechnikával készül. Kevés az ofszett eljárással készített könyvünk.) A könyvek tervezésénél ebből kell kiindulnunk, nem beszélve arról, hogy a rendelkezésünkre álló anyagok (papír, vászon, festék) nem mindig a legjobbak. A létrehozott formának ezeket figyelembe véve nemcsak a mű tartalmával, hanem az olvasók Hogyan születik a szép könyv? Beszélgetés Vargo Lajtossal,, a Madách Könyvkiadó műszaki szerkesztőjével! emberekben kialakult a szép könyv iránti érdeklődés, ennek agyik meghatározója a bibliofillá, mint könyvművészeti irányzat. Bibliofil kiadásban jelennek meg az egyes kiemelt művek, alkalmi, ünnepi kiadványok és az új kísérleteket felmutató könyvek. Ezek a kiadványok a könyviadásiban építő, előrevivő, példamutató szerepet töltenek be. Több olyan könyvvel találkozhatunk, amelynek anyagi és művészi elemei nem véletlenszerűséget, hanem irfffatos egymásmellé rendelést, komponálást mutatnak. Örvendetes módon a könyvek tervezésében gyakrabban alkalmazzák a tipográfiai formát, nem tévesztve szem eiől, hogy maga a tipográfia is grafikai alkotás. Emellett a tervezők egyre inkább a mai kornak megfelelő kifejezésmódot haszilálnak. A védőborítók grafikai megoldása egyszerűbbé vált, tekintettel a nyomás technikájára. A könyv kollektív alkotás, így a könyvművészet fejlődésének vonalát megítélni sokkal nehezebb, mint az egyszemélyi alkotók műveinek irányvonalát. — Az említett tendencián belül milyen színvonalon vannak a Madách Kúnyviadó könyvei?, —- Reálisan megállapítható, hogy a Madách Könyvkiadó kiadványai is szépültek az utóbbi években. Kiadónk nem Jelentet meg bibliofil kiadványokat, az általunk megjelentetett műveket formailag a „tö- megköayv“ kategóriájába sorolhatjuk, attól eltekintve, hogy némely könyvből csak ezer példány körül adunk ki. — Melyek azok az összetevők, amelyek meghatározzák, igényeivel Is összhangban kell lennie. A Csehszlovákiai Magyar írók, az Irodalomtudomány vagy az Elsőosztályosok S/OVIRVÍ HY VIKTOR S&ziíll a reve várról várra Mvnstu A Szép könyv versenybe nevezett Madách- kiadványok egyikének borítója Könyve sorozatokban megjelent könyvek között nemcsak azért szükségszerű a formai különbség, mert tartalmuk merőben különböző, hanem azért is, mert mások, más céllal, más körülmények között íorgaljak. Vannak gazdaságos, kevesebb papír felhasználására és takarékos formák alkalmazására irányuló kísérletek. Ezek is bizonyítják, hogy a szép könyv és az ökonomikus könyv egyáltalán nem ellentétes fogalmak. — Mindezekből kiindulva mi várható, milyen fejlődési irányról szólhat?. — Általában a könyvek megformálásában egyre inkább előtérbe kerül a korszerű könyv- művészeti alapelv érvényesítése. A tervekben egyre ritkábban található öncélú formai kísérletezés. Keressük a mai ember életkörülményeinek megfelelő esztétikai formákat és tartalmat. A korszerű könyvalkotás egyik legalapvetőbb feladata a könyvkiadásnak, tehát szükséges az új megoldások keresése is. — Milyen könyvekkel nevezett be a Madách Könyvkiadó a rendszeresen megrendezésre kerülő Szép könyv versenybe? — A kiadónk mellett működő képzőművészeti bizottság az 1980-as év terméséből az alábbi műveket javasolta: Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra, J. Vágner—N. Schneide- rová: Safári a Kilimandzsáró alatt, Jana Šramková: A fehér hajszalagos lány, Tóth László: Ákombákom, Duba Gyula: Az elrabolt taliga, Jan Ryska: Hajónapló, Jan Petrík: Robin Stol- ka szorongattatása. Ezek azok a könyvek, amelyek gondos munkával, az adott lehetőségeken belül leginkább jellemzik a Madách Könyvkiadó törekvéseit és jelenlegi állapotát. — Végül is ‘a nyomdai lehető7§ ségek, az egyre, növekvő nyersanyagköltségek, az elvárt könyvművészeti színvonal alkotta háromszögben hol áll a könyvtervező művész? — A könyvkiadás fejlődése és az olvasók igényességének növekedése szükségessé leszi, hogy nagyobb súlyt helyezzünk a könyvek művé szí színvonalára, Ez csak a kiadó és a nyomda egy üt tes lelkiismeretes munkájával érhető el. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy a könyvek előállítási költségei növekednek, akkor a kiadónak és rajta keresztül a könyvtervezőknek is be kell tartaniuk az adott gazdasági mutatókat, tekintetbe kell venniük az egyes nyomdák lehetőségeit. Tehát a könyvtervező művész igyekszik, hogy minél szebb, színvonalasabb esztétikusabb könyvei tervezzen, de mindezt a lehelő leggazdaságosabban. (d~n) Legyen tehát minden tömegkönyv szeretettel készített könyv, egyszerű eszközökkel, elsősorban a betű és tipográfia eszközeivel széppé tett könyv, és nem utolsósorban mértéktartó, gazdaságosan, nem külsőleges csillogással előállított,, olcsó könyv. Amikor a technikai gondoskodás minimumát követeljük valamennyi tömegkönyv készítéséhez, távol áll tölünk, hogy valamennyi könyv megjelenítésénél azonos formai eszközök alkalmazását javasolnánk. A mértéktartás nem uniformizálást jelent, a betű és a tipográfia, a formcialakítás nemes eszközei legalább annyira alkalmasak a mű „egyéniségének" kifejezésére, mint valamilyen, a könyvhöz kevésbé szervesen tartozó díszítő- eszköz. S a megjelenési formának nemcsak a mű egyéniségével, hanem az olvasók körével is összhangban kell lennie. Részlet Haiman György Bibliofília és tömegkönyv című írásából. ÚJ KÖNYVEK Grenriel Lajos ÉLESLÖVÉSZET Gál Sándor FEKETE MÉNES ; /-cS&S Grendel Lajos, a csehszlovákiai magyar próza új hullámának képviselője, 1948 ban született Léván. Oj kötete merész kísérlet a valóság es álom halárait egybemosó, ennek ellenére mélyen realista prózatípus megteremtésére. Időben nagy kiterjedésű (a 17. századlol napjainkig érő) eseménysor képeit villantja föl a szülőhelyként megjelölt kisváros és a mai nagyváros által meghatározott térben. Az idő síkjait várakoztató kisregénynek sikerül felmutatnia a történelmi események folytonosságát, „önismétlődé- selt“ és paradoxonjait., de még tán a közép európai ember lelkivilágát: hősiessége és megalkuvásai megannyi összetevőjét Is, és kirajzolódik előttünk a nemzetiségben, társadalomban, egyetemes emberi értékekben gondolkodó Intellektuális hős rokonszenves arcéle. A költőként és prózaíróként egyaránt jól ismert Gál Sándor történelemfaggató kötetet tesz az olvasó asztalára. Változatos formájú és műfajú írásai között akad különös,, színes pi- kareszk történet (Szentucája), szimbolikus-allegorikus eszközökkel is élő elbeszélés (Káin), realista életképekből és látomásokból egybeötvözött alkolás (Fekete ménes), riportnovella (Családi Krónika), sőt dokumentummontázs is (Tábori lapok). Az írásokat a háborús témakör s az ehhez szorosan kapcsolódó dél-szlovakiai magyar nemzetiségi élmenyanyag azonossága és rokonsága fog* ja össze, megidézve az 1938-- 1948 közötti falu viszontagságos életét Jan Koxák A FEHÉR MÉN Néhány szép és ritka kiadványról Beszélni kell róluk, mert csak kevesek Ismerhetik őket. Több esztendeje annak, hogy évente kőt rendhagyó könyvecske jut el hozzám. Aruk nincs, sehol nem vásárolhatók meg. Az egyik 10X12 cm nagyságú, a másik pedig minikönyv. ízlésesek, szépek, tipográfiailag kifogástalanok és valamennyi Babits Mihály életművével foglalkozik. A budapesti Ságvári Endre nyomdaipari szakközépiskola és szakmunkás- képző intézet vizsgamunkái ezek a könyvek. A nagyobb formátumú sorozatból *az első Babitsnak az 1919-es egyetemi erőadássorozatát tartalmazza az irodalom elméletéről, mégpedig a mi Fábry Zoltánunk lejegyzésében. Az 1978 as kiadású könyvecske jegyzeteiből megtudom, mi ösztönzi a végzős nyomdasztanulókat arra, hogy Ilyen vizsgadarabbal bizonyítsák tudásukat. Iskolájuknak az a tisztviselőtelepi gimnázium volt a jogelődje, amelyben 1912 és 1916 között Babits tanított. Az 1976-ban alapított szakközépiskola fennállásának első évében tisztelgett Babits emlékének, s ebből mára többéves hagyomány lett. A Babits tanár úr című könyvben az öregdiákok visszaemlékezései, az iskolai évkönyvek és egyéb dokumentumok alapján a költő tisztviselőtelepi tanárságát mutatták be. 1977-ben pedig. az iskola történetét, legnevesebb tanárainak, •diákjainak portréit rajzolták meg Száztizenhat oldal egy iskola múltjából címen. A következő évek termése: Interjúk Babits Mihállyal (1979), önéletrajzok és interjúk (1980), legutóbb pedig Babits Ho- lál}iai című regényének első, folytatásos változatával vizsgáztak a nyomdaipar ifjú mesterei. Nincs ám vége a felsorolásnak, • mert most a minikönyvek kerülnek sorra, ezeket is a végzős tanulók készítik elő és szedik ki (a budapesti Zrínyi nyomdában szereznek gyakorlatot. Itt készülnek a könyvek is). 1977-ben Ady verseket gyűjtöttek egybe Babits válogatásában, egy évre rá Babits A Simoné háza című egyfeL- vonásosát adták ki, 1979-ben Babits és Csinszka címen jelenik meg kettejük kevéssé ismert rövid kapcsolatának írásos dokumentuma, 1980-ban Babits és Tóth Árpád a címe és témája a minikönyvnek, idén pedig művészek Babitshoz írt leveleit szedték csokorba a pici könyvben. Mindegyik kötet illusztrált (rajzok, festmények, kéziratmásolatok, fényképek), s valamennyi végén ott áll a diákok és tanáraik névsora. A száraz tények felsorolásán túl szólni kell azokról a pedagógiai és irodalomtörténeti értékekről is, amelyeket ezek a vizsgamunkák hordoznak. A sorozatszerkesztő Téglás János igazgatóhelyettese és magyartanára az iskolának, akinek ha az egyik kiadványhoz irt jegyzetéből idézek, azonnal világos lesz az értékelésnek ez a szempontja: „Babits életének, munkásságának jobb megismerése és megismertetése érdekében az iskola diákjaival együtt tovább folytattuk a búvárkodást a könyvtárak folyóirattermeiben ..." Az iskola diákjaival együtt! Elgondolkodtató, sőt ámulnivaló feltételezés, milyen lehet ezeknek a diákoknak a felkészítése,, amely nem korlátozódik csupán arra, hogy elsajátítsák a középiskolai kötelező irodalom tananyagát, egy kézirat műszaki megszerkesztését, tipográfálását, szedését, hanem annál sokkal többet nyújt: a tanulók saját kutatásai, magyarórákon — s nyilván azon kívül -is — folytatott vitáik, közvetlen irodalmi élményeik folytán személyes viszony fűzi őket a kéziratszöveghez. A szövugváiogatásokat s egyáltalán a munkát dr. Gál István irodalomtörténész, neves Babits-filológus (számos könyv és idevágó értékelés szerzője) kíséri figyelemmel. Bízvást állítható: ezeknek a végzős nyomdaipari tanulóknak minden esélyük megvan arra, hogy szakmájukon túlmenően megtanulják szeretni az irodalmat is. A kiadványok Irodalomtörténeti jelentőségét vizsgálva kissé zavarban vagyok. Egyrészt ugyanis az anyag túlnyomó többsége kézirattárakból, régi folyóiratokból és újságokból lett összeválogatva, első újraközlésnek számítanak tehát, így a Halálfiai Is, amely eredetileg a Pesti Naplóban Jelent meg 66 folytatásban — ez a változat eddig könyvalakban nem látott napvilágot, hiszen regényét Babits könyvkiadás ra átdolgozta — summa summárum, ez az immár hat éve végzett életmüfeltárás és -közzététel figyelemkeltő eredményekkel gazdagítja a Babits kutatásokat. Másrészt viszont — és ez a zavar oka — a könyvek gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, hiszen nem kerülnek terjesztésre. Nem tudom mekkora példányszámban jelennek meg, kikhez jutnak el, magam csak véletlen folytán lehettem ismerője e nemes törekvésnek, aminek folytatása mindnyájunk érdeklődésére számot tarthat. .NAGY JUDIT Szenvedélyes szerelem, izgalmas vadászkalandok, állatok lélegzet-elállítő viaskodása, • a tundra érintetlen, zord világa — címszavakban így jellemezhetnénk az ismert kortárs cseh író kisregényét. Egy geo lógus házaspár, Szása és Mása fellobbanó, majd kihunyó szerelmének történetét az író az epika ősi, egyszerű meseszövésével jeleníti meg. A két síkon futó cselekményt, az emberek tetteit és az állatok ösztönös magatartását — egy szinte jelképpé magasodó fehér vadmén tragikus küzdelmét — finom szimbolikával úgy játszatja egymásba, hogy nem kétséges: azt szeretné, ha az emberek világában Is azok a tiszta törvények uralkodnának, amelyek a természetben irigylésre méltó rendet, szépséget és harmóniát teremtenek* 1981. Vil. B.
