Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-06 / 157. szám, hétfő

Kla felszáll a harmat VERSENYGYÖZTES KOMBÄJNOSOK MUNKÁJUKRÓL A falu szélén szelíden húzó­dik meg a Hegy étéi (Kútniky) Egységes Földművesszövetkezet géptelepe. A műhelyben és az udvaron is emberek szorgos- kodnak a gépek körül. Többen a szokásosnál, ugyanis látoga­tásunkat megelőző éjszaka és a korábbi két nappalon három­szor áztatta kiadós eső a ha­tárt, tétlenségre kárhoztatva pmbert és gépet egyaránt. — A tétlenséget persze csak p tervezett munka szempont­jából kell érteni — hangsú­lyozza Stemmer József, a párt- plapszervezet elnöke. — Mert igaz az, hogy az esőket köve­tően a ma helyett egy két nap­pal későbbre marad a nyolc hektár őszi árpa betakarítása, és így a Skoda vezetője is ké­sőbb kezdheti a tarlószántást, de amint látja, traktorosnak, Jíombájnosnak van mit csinálnia. Látom és tapasztalom; pél­dául nevének kiáltásakor Bu­gár László traktoros is az pgyik szerelőgödör mélyéről jelentkezik. — Csöpögött a lékfolyadék, megcsinálom még mielőtt na­gyobb lenne a probléma — mondja a traktor kerekei kö­zött nyújtva kezét, ahogy az bemutatkozás közben természe­tes. Részletezi, mi is pontosabban p probléma, nem ez nem az ő traktora, azt már megjaví­totta, de várni kell az össze­szereléssel, amíg a tengelykap­csolóhoz meghozzák a szüksé­ges alkatrészt. Folytatná to­vább, mi minden nehezíti a ja­vításokat, de elhallgat rövid másodpercekre, amikor megtud­ja, hogy ezúttal mint az SZK—5-ösök versenyének tava­lyi győztesét kerestem fel. — Vajon ml szükséges egy Járási elsőséghez? — Munka közben szerzett sok-sok tapasztalat. A legjobb kombájnosiskola ugyanis a nyeregben lehúzott évek. Sokat és jól learatni csak úgy lehet, ha az ember mindenre tud fi­gyelni. A gépre éppúgy, mint például a szalmára. Mert le­gyen az akár a legkisebb vál­tozás a gép zajában, annak már oka van, és nagyon lénye­ges, hogy a bajt milyen korán veszi észre az ember. No és a karbantartás. Az a hajnali két óra két embernek is nagyon szoros idő. Mert jaj azoknak, akik csak egyetlen kenőfejet is kihagynak, ha egyetlen meg­lazult csavar felett elsiklik a figyelmük. Tizenhat év kombájnos ta­pasztalata van szavai mögött. És nem is akármilyen tapasz­talat, hiszen a járási verseny­ben több esetben végzett az első öt között. Egy ízben pél­dául úgy volt második, hogy a győztesnél nagyobb területet aratott le, de öt mázsával ke­vesebb szemet csépelt ki. A szlovákiai győzelmet egyszer sikerült megszereznie. Az idén? Természetesen ott lesz a gabonatáblán, immár hatodik éve ugyanazzal a Nyi- vával. Azt nem ígéri, hogy is­mét az első helyen végez, de Igyekezni fog, az biztos. Első­sorban nem a helyezés, a jó munka érdekében. Hegyi Tibor traktoros és Ju­hos Béla gépszerelő is ver­senygyőztes kombájnosok. SZK—6-os gépükkel lettek já­rási elsők, és mit is csinálhat­nának órákkal a főpróbát je­lentő őszi árpa és repce csép- lése előtt, amikor nedves a föld, vizes az aratnivaló. Ter­mészetesen gépük körül fogla­latoskodnak. — Bonyolult masina ez, min­dig akad rajta valami javítani való. Ezeket a gépeket még csak össze sem lehet hasonlí­tani azokkal, amelyekkel más­fél évtizede kezdtük az ara­tást. A siker, az eredményes munka feltétele viszont ugyan­az mint régen. Pontosan, fi­gyelmesen kell dolgozni, és ügyelni, vigyázni a gépre. Juhos Béla számára csak ötö­dik lesz az idei aratás, a fen­tiekhez, tisztelve az idősebb mestert, beleegyezően bólint, viszont a kombájnos munka­napjának részletezését már ő vállalja. — Reggel ötkor jelentkezünk a gépudvaron, hogy amikorra felszáll a harmat már végez­zünk a karbantartással és a határban legyünk. Aztán a munka, este nyolcig, kilencig, amíg le nem száll a harmat. Indulás haza, pihenni, hogy másnap kezdhessük elölről. — Feltéve persze ha nincs baj a géppel, mert előfordul, és nem is egyszer-kétszer ara­tás alatt, hogy a pihenési idő csak valamikor éjféltájt kezdő­dik, mert a meghibásodott gé­pet kell javítani — így az idő­sebb társ. S amint megszokták, hogy közösen, megértésben kell dol­gozniuk, mert ezt így kívánja a földművesszövetkezet és egyé­ni érdekük egyaránt, az utolsó kérdést Is egymást kiegészítve válaszolják meg. — Minek örül a kombájnos? Az álló, szép gabonának, olyan­nak, ami nem teszi keservessé a munkát. Annak, ha folyama­tosan dolgozhat, ha nem kell várakozni a magelhordókra. Mert ahol akadozik a munka, ott a kombájnosok aligha ér­nek el jó helyezést a járási versenyben. A legjobban pedig persze annak örülünk, ha úgy fejezhetjük be a napi munkát, hogy nem volt szerelőkulcs a kezünkben. — De azért akkor legtelje­sebb az örömünk, ha a közvé­lemény úgyszólván alig vesz rólunk tudomást. Mert ez azt Jelenti, hogy nincs eső, sár, megdőlt gabona, egyszóval semmi rendkívüli sem akadá­lyozza munkánkat. , EGRI FERENC Eredmények és feladatok Nemzetközi szövetkezeti nap 1981 VII. 8. Július első vasárnapját, a nemzetközi szövetkezeti napot, már hagyományosan az alko­tómunka, a béke és a nem­zetközi szolidaritás jegyében ünnepeljük. Jó alkalom ez az ünnep arra Is, hogy számba vegyük szövetkezeti mozgal­munk eredményeit, időszerű feladatait és terveit. Fogyasztási, ipari és lakás- szövetkezeteink nagyon fontos szerepet töltenek be népgaz­daságunkban. Tevényekségük közvetlenül érinti a legszéle­sebb tömegeket, hiszen ha­zánkban nincs község, város, ahol nem lenne fogyasztási szövetkezet, szövetkezeti szol­gáltató létesítmény vagy lakás- szövetkezet. A központi szövetkezeti szer­vek az elmúlt hetekben megvi­tatták, milyen feladatok hárul­nak a szövetkezeti mozgalom­ra a Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XVI. kongresszusán hozott határozatok megvalósí­tásában. Intézkedtek, hogy az új feladatokat a legszélesebb szövetkezeti aktíva megismerje, hogy az időszerű és távlati feladatok bekerüljenek vala­mennyi szövetkezeti ágazat, minden szövetkezet, illetve szö­vetkezeti vállalat munkater­vébe. A fogyasztási, ipari és la­kásszövetkezeteknek fontos szerepük van abban, hogy a lakosság igényeinek megfelelő­en alakuljon a belkereskede­lem áruválasztéka, hogy javul­jon a szolgáltatások és a la­kásgazdálkodás minősége. Szövetkezeteink tudatában vannak e feladatok fontossá­gának, s ezt az idei tervek is tükrözik. Ezekben a tervek­ben nagy figyelmet szentelnek a különféle rendeltetésű szö­vetkezetek tevékenysége ki­egyensúlyozottságának, a minő­ség javításának, a ráfordítások csökkentésének, valamint an­nak, hogy az eddigieknél job­ban elégítsék ki a lakosság igényeit. A fogyasztási szövet­kezetek egyik sarkalatos fel­adata az áruválaszték bővíté­se. 1980-ban a fogyasztási szö­vetkezetek 101,2 százalékra teljesítették kiskereskedelmi forgalmukat. Általános tapasz­talatuk, hogy az alapvető élel­miszercikkekből, az ellátás szinte zökkenőmentes volt, azonban, ami az ipari árucikk­kínálat szerkezetét, minőségét, vagy a divatújdonságok ará­nyát illeti — nem volt minden rendben. Sikeresen teljesítették a ha­todik ötéves tervet az Ipari szövetkezetek, de a teljesítmé­nyek még jobbak lehettek vol­na, ha az autójavító műhelyek és más szolgáltató vállalatok több alkatrésszel és anyaggal rendelkeznének. A folyamatos anyagellátás a jövőben az Ipari szövetkezetek fejlődésé­nek egyik kulcsfontosságú kér­dése. Az Ipari szövetkezetek az idén teljesítményeik 3,7 száza­lékos növelését tervezik (ezen belül az autójavítás teljesítmé­nyét 4,7 százalékkal). A szövetkezeti stabilizációs lakásépítési mód bevezetése után fokozódott a lakásszövet­kezetek részvétele és felelős­sége a lakáskérdés megoldásá­ban. Sürgető feladat a befe­jezett lakások tervszerű, fo­lyamatos átadása, az évvégi hajrák teljes kiküszöbölése. A nyolcvanas évek küszöbén szövetkezeti mozgalmunk gaz­dag tapasztalatokkal, cselekvő- képes tagsággal láthat hozzá céljai megvalósításához. A szo­cialista brigádmozgalom, a po­litikai nevelő munka, a társa­dalmi aktivitás, a kezdeménye­ző szellem ma szervesen hozzátartozik szövetkezeteink életéhez. Amint azt a szövet­kezetekben végzett felméré­sek tanúsítják, megerősödött a szövetkezetek kapcsolata a nemzeti bizottságokkal, a Nem­zeti Front szerveivel és szer­vezeteivel, elmélyült a szövet­kezetek részvétele a hatáskö­rükbe tartozó területek fejlesz­tésében. A fogyasztási szövet­kezetek felügyelő bizottságai sokat tesznek a szocialista életszemlélet kialakításáért. Szövetkezeteinkben a CSKP XVI. kongresszusa után a poli­tikai-nevelő munka egyik fő célkitűzése a szocialista de­mokrácia elmélyítése. A tagság aktivitását Jellemzi például az általános választásokban való részvétel. Szövetkezeti tagok és tisztségviselők ezrei vettek részt a választási bizottságok munkájában, az új választási programok kidolgozásában. Az a tény, hogy a népképviseleti testületekbe több mint 18 ezer szövetkezeti tagot választottak képviselővé jelzi, hogy a szö­vetkezeti mozgalom a Nemzeti Front cselekvő, tekintélynek örvendő szervezete. Szövetkezeti mozgalmunk csúcsszerve, a Szövetkezetek Központi Tanácsa, élénk nem­zetközi tevékenységet fejt ki. Törekvéseinek homlokterében ezen a téren a szocialista or­szágok testvérszervezeteivel való együttműködés megszilár­dítása, a tőkés és fejlődő or­szágok szövetkezeteivel való kapcsolatok fejlesztése és a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége munkájában való cse­lekvő részvétel áll. Azon fára­dozik, hogy ez a nemzetközi szövetség tevékenységében ér­vényesítse a demokratikus alapelveket, hogy ez a 64 or­szág 163 szövetkezeti szerveze­tét (335 millió tag) tömörítő világszervezet szervezeti sza­bályainak megfelelően járuljon hozzá a béke megőrzéséhez, a nemzetközi helyzet enyhülésé­hez. SOMOGYI MÄTYÄS Aratóverseny — fiataloknak Az aratás a nagy teljesítmé­nyű gépek segítségével már nem tartozik a legnehezebb mezőgazdasági munkák közé, de így sem mindegy, hogy mi­lyen gyorsan kerül biztos fe­dél alá a termés. Mert ha rosszra fordul az Időjárás, nagy veszteségeket okozhat. Ezért a gyors, veszteségmen­tes betakarítás az egész or­szág ügye. i I A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség is ennek a tudatában ren­dezi meg minden évben az „Egy szem se vesszen kárba“ elnevezésű aratóversenyét, amely nagy visszhangra talál az Ifjúság körében. Az utóbbi években úgyszólván nem Is volt már kombájnvezető, trak­toros, gépkocsivezető, gépjaví­tó vagy újító, aki nem kapcso­lódott volna be a mozgalomba. Egyrészt az értékes jutalma­kért, másrészt meggyőződésből, hogy az aratás társadalmi fel­adat. Tavaly 4386 kombájnos, az összes szlovákiai kombájnveze­tő jó háromnegyed része ver­senyzett. Köztük olyan kiváló­ak, mint a losonci (Lučenec) gép-és traktorállomás kombáj- nosa, Jozef Paučo, aki E—516- os kombájnnal egymaga 733 hektárt aratott le. Más kate­góriában is jó eredmények szü­lettek. Milan Benedik, a Ge­merská Polomka-i szövetkezet gépkocsivezetője 550 tonna ter­mést, Ladislav Dziak traktoros Bodollóról (Budulov) 3740 ton­nát szállított be a gépektől a magtárba. Összesen 84 229 fiatal kap­csolódott be tavaly a verseny­be 2956 SZISZ-alapszervezetből, illetve 48 758 pionír. Nagy Az eladósodás hálójában Az amerikai vállalatok na­gyobb adósságtömeget halmoz­nak fel, mint amennyit képe­sek lennének törleszteni. A pénzellátás szűkítése vagy ká­rára válik a törlesztésnek, vagy éppen a törlesztések tel­jesítése akadályozza az új gép- és épületberuházásokat. A vállalatok adóssága tavaly ezer milliárd dollárra emelke­dett: a tíz évvel ezelőttihez képest majdnem megháromszo­rozódott. Adóssághelyzetük arra kény­szeríti a vállalatokat, hogy nyereségük növekvő hányadát fordítsák adósságszolgálati cé­lokra. Az adózás előtti vállalati nyereségnek tavaly már 51 szá­zalékát kellett kamatfizetésre költeni, holott a hatvanas években ez az arány 13 és 28 százalék között maradt. A helyzetet tovább ronthat­ja, hogy a kamatszlnt akkor is magas marad, ha lanyhul az üzleti tevékenység és csökken­nek a profitok. A magas ka­matszint nemcsak az Inflációs veszteségeket ellensúlyozza, ha­nem növeli a bankok profitját Is. MI több: belevág a szövet­ségi bank terveibe, amely sze­rint a pénzellátás korlátozásán keresztül kell megakadályozni hasznát vették főleg a fiatalok szervezett csoportjainak, ame­lyek éjszaka, esetleg szom­baton és vasárnap vállalták a szárító és tisztító berendezé­sek kezelését, a szalma beta­karítását. Az ifjúsági fényszóró őrjáratai a veszteségek csők* kentésére, a gépek gazdaságos kihasználására ügyeltek. A Spišská Nová Ves-i mezőgazda- sági felvásárló és értékesítő vállalat fiataljai például gon­doskodtak róla, hogy a gép­kocsik és a pótkocsis trakto­rok hazafelé menet se közle­kedjenek üresen. A legtöbb he­lyen az agitációról sem feledi keztek meg. Nagyon jól dol-< goztak a rádióskörök a komá­romi (Komárno) és a galántai járásban. Az előző helyen 240, az utóbbin 211 műsort sugá­roztak az aratás Ideje alatt. Jaroslav Záčiknak, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága falusi és mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének tájékoztatása szerint idén Is számítanak a fiatalok segítségére. A verseny feltételei változatlanok. Verse­nyezhetnek a kombájn-, gép­kocsi- és traktorvezetők, szal­mabegyűjtők, gépjavítók, az if­júsági fényszóró őrjáratai, pio­nírcsapatok, SZISZ-alapszerve- zetek. A versenyt kategóriaként és járásonként értékelik. Októ­berben sor kerül a mozgalom szlovákiai méretű értékelésére. Idén nagy teret engednek a szövetség kerületi és Járási bi­zottságainak abból a megfon­tolásból, hogy jobban Ismerik a helyi feltételeket. A SZISZ aratóversenye egyébként min­denki előtt nyitva áll, és szí­vesen fogadnak minden segítő kezet. P. L. a gazdasági tevékenység túlJ fűtötté válását. Az eladósodott vállalatok helyzete annál súlyosabb, mert bizonytalan, hogyan juthatnak megfelelő mennyiségű hitelhez, továbbá nem várhatnak a hi­telfelvétellel addig, amíg csök­kennek a kamatköltségek. A legtöbb szakértő szerint kívánatos, hogy a bankhitelek helyett a részvénykibocsátás váljon a vállalatok legfonto­sabb pénzügyi forrásává. A kölcsönfelvétel adókedvezmény­nyel párosul ugyan, a rész­vény kibocsátásából származó tőkét azonban nem kell vissza­fizetni. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy maga a kormány is ar­ra kényszerül, hogy adópoliti­kai intézkedésekkel Is elősegít­se a részvénykibocsátásokat. (HVlB) A Csilizköz Efsz fiatal kombájnosai mindig élen Jártak az arató­versenyben (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom