Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-01 / 153. szám, szerda
A CSSZSZK kormányának programnyilatkozata 1981 VII. l. (Folytatás az 1. oldalról.) ssabb helye lesz a népgazdaság irányításának. Tevékenységünk a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányaiból indul ki. Ez a dokumentum meghatározza, mit kell ezen a területen tennünk, hogy a/, adott történelmi időszak feltételeivel és reális lehetőségeinkkel összhangban, sikeresen ‘folytathassuk a fejlett szocialista társadalom építését. A szövetségi kormány irányító és egyeztető tevékenységét elsősorban arra orientáljuk, hogy lényeges változásokat hajtson végre a gazdálkodás módjában, gazdaságunkat átirányítsa az Intenzív fejlesztés útjára, a termelésben, valamint egyéb tevékenységben is minél kisebb költségekkel minél nagyobb eredményeket érjünk el. Feladatunk az lesz, hogy a rendelkezésünkre álló nyers-, alapanyag-, tüzelőanyag-energetikai és pénzforrásokból minél jobb minőségű, szükséges gyártmányokat állítsunk elő, s azo< kát minél jobban értékesítsük, Feladatunk lesz továbbá az, tiogy sokkal jobban használjuk ki termelési potenciálunkat, beruházásaink célszerűek és gaz- daságosak legyenek, s hogy minden befektetett korona minél többet hozzon. Nem utolsósorban az a feladatunk, hogy jobban gazdálkodjunk az embe' ri munkával és növeljük hatásfokát. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a párt XVI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy „a tudomány és a műszaki fejlődés az intenzifikálás meghatározó tényezője és a társadalmi munkatermelékenység növelésének legnagyobb erőforrása“. A szövetségi kormány ezért * köztársasági kormányokkal ť'gyfltt következetesen arra fog törekedni, hogy a tudományos- műszaki haladás eredményeit jóval nagyobb méretekben és sokkal gyorsabban hasznosítsuk. Elsősorban a nyers-, a tüze* lőanyag, az energia és minden egyéb anyag tökéletesebb értékesítése fő tényezőjévé kell válnia. Elvárjuk azt, hogy jelentős mértékben hozzájárul az állami ésszerűsítő programok megvalósításához, amelyeknek célja ebben az ötéves tervidőszakban legalább 12 millió tonna fajlagos tüzelőanyag megtakarítása, és évente a fémek viszonylagos, 4,5—5 °/o os megtakarítása. Ehhez hasonlóan a tudományos-műszaki fejlődésnek hozzá kell járulnia a kőolaj és a kőolajtermékek megtakarításához és jobb hasznosításához. Erre vonatkozóan jelenleg komplex programot dolgozunk ki. Ezzel egyidejűleg kidolgozzuk a másodlagos nyersanyagok jobb hasznosítására vonatkozó javaslatokat is. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS A tudományos-műszaki haladásnak meg kell nyilvánulnia általában a termelés műszaki és technológiai színvonalának emelkedésében, a gyorsabb gyártmányfejlesztésben, a gyártmányok műszaki színvonala és minősége lényeges javulásában. Tisztában vagyunk az előforduló fogyatékosságokkal. Soknak oka a vállalatok, a termelésigazdasági egységek és az illetékes minisztériumok vezető stábjainak nem eléggé hatékony irányító munkája, valamint a nem kielégítő munka- és technológiai fegyelem. E tekintetben a minisztériumoknak rugalmasabban és erélyesebben javítaniuk kell a helyzeten. A tudomány és technika eredményeinek hatásosabb érvényesítése érdekében a szövetségi kormány a jövőben meggyorsítja az elektronika, főleg azonban a mikroelektronika fejlesztését. Ezzel egyidejűleg megteremtjük annak feltételeit, hogy alkalmazzák őket a termelési és a nem termelési szféra egyéb ágazataiban, főleg az iparban, kiemelten pedig a gépiparban. Támogatni fogjuk a vegy- és a gyógyszeriparban, valamint a mezőgazdasági termelésben a korszerű biokémia és biológia fejlesztését és nagyobb mérvű érvényesítését. A tudományos-műszaki fejlő dés teljes mérvű felhasználása megkívánja, hogy a tervező szervek, az ágazati minisztériumok, főképp azonban a Műszaki-Fejlesztési és Beruházási Minisztérium e tekintetben javítsa alkotó potenciálunk irányítását, a kutatás és fejlesztés erejét összpontosítsa az alapvető szakágakra, a kiemelt problémákra, hozza létre az ötletek termelési gyakorlatban való megvalósulásához szükséges idő lényeges lerövidítésének feltételeit. Ezzel összefüggésben-- a szak- szervezeti szervekkel együttműködésben — anyagilag és erkölcsileg ösztönözni kell a kezdeményezést, s általában meg kell becsülni az új technika kidolgozásában és alkalmazásában nélkülözhetetlen szerepel betöltő konstruktőrök, tervezők és technológusok társadalmi jelentőségét és szerepét. Meggyőződésünk, hogy a tudományos-műszaki haladás nagyobb mértékű érvény esülésé- hez hatékonyan hozzájárul a Csehszlovák Tudományos Akadémia s annak a természettudományok, a műszaki és társadalmi tudományok területén kifejtett alapkutatása. Az igényelt eredményeket különösképpen elvárjuk az elektronizálás, a ki- bernetizáció, a robottechnika, a biokémia stb. kiemelt céltervei megvalósításában, mert ezeknek kell hozzájárulniuk a termelőerők általános fejlesztéséhez, a munka intellektualizálá- sához, további előrelépéshez a mezőgazdaságban, az élelmi szer- és a gyógyszeriparban, valamint a gyógyászatban is. A társadalomtudományoktól pedig azt igényeljük, hogy alkotó módon járuljanak hozzá hazánkban, a fejlett szocializmus építése szakaszában, a problémák és az objektív törvények hatásának mélyebb és elvsze- rűbb tisztázásához. Tudatában vagyunk annak, hogy saját erőnk nem elegendő a gazdasági és a társadalmi fejlődés döntő területein a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához. Ezért erőnket meghatványozzuk a nemzetközi együttműködés, főleg a Szovjetunióval való együttműködés céltudatos elmélyítésével. A 7. ötéves tervidőszakban a beruházási politikát is alávetjük a tudományos-műszaki fejlesztés követelményeinek s általában a hatékonyság növekedésének. Szándékaink abból a szükségszerűségből indulnak ki, hogy jobban kell gazdálkodnunk azzal, amivel rendelkezünk. Továbbá kiindulnak a nemzeti jövedelem belső kihasználásának reális lehetőségeiből is. A CSKP XVI. kongresszusa a többi között ezt a területet is élesen bírálta. Az ötéves terv kidolgozásánál igyekszünk elkerülni a beruházási terv túlzott feszítettségét. Az eddigi munka eredményei szerint a beruházásokra lényegében ugyanannyi eszközt fordíthatunk, mint az előző tervidőszakban. A szövetségi kormány ezért erélyesen síkraszáll az állóalapok jobb kihasználásáért, hatékonyságuk növeléséért, az új létesítmények üzembe helyezése korábbi időpontjaiért, a gépek és a gépi eszközök műszakszámának növeléséért és az elavult technika gyorsabb kicseréléséért. Ezt elvi fontosságú kérdésnek tekintjük, mivel a gazdálkodás eddigi módja szüntelen és tarthatatlan nyomást gyakorolt az új beruházásokra, és ezek a tendenciák továbbra is érvényesülnek. Az első tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az új intézkedések — főleg a termelési alapok jövedelmezőségének mutatói és a beruházások terén az önálló elszámolás elmélyítése — lassan hatni kezdenek. Ebben a vonatkozásban is a szövetségi kormány, a köz- társasági kormányokkal együttműködésben, folyamatosan értékelni fogja a tapasztalatokat, s ezekből levonja a megfelelő következtetéseket. SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁST A befejezetlen létesítmények nagy állománya — 1980 végén csaknem 30 000 építkezés, ebből kétmillió koronán felüli költségvetéssel több mint 7500 akció — megköveteli az új beruházások engedélyezésének szigorúbb szabályozását. Ez egyik oka annak, hogy az új beruházások száma hozzávetőleg 20 százalékkal lesz kisebb, mint az előző ötéves tervidőszakban. Célunk az erőket és az eszközüket következetesebben a folyamatban levő építkezések befejezésére összpontosítani és így gyorsabban felszámolni a hosszú ideje létező nagymérvű befejezetlenséget. Az új fejlesztési beruházásokkal a kormánv csak akkor fog egyetérteni, ha tisztázott lesz a koncepciójuk s megfelelnek a hatékonyság megállapított mércéinek. A kormány tudatában van annak, hogv nagyon nehéz feladatról van szó, mivel a termelés elkerülhetetlen szükségletei melfett — itt továbbra is keresni fogjtik annak lehetőségeit, liogv a termelést a rekonstrukció és a korszerűsítés útján növeljük — ki kell elégíteni a nem termelési szféra legsürgetőbb szükségleteit is, beleértve a környezeti viszonyok stabilitását és javítását is. Elvtársak. a CSKP XVI. kongresszusa és gazdasági és szociális program ja teljesítése legfontosabb feltételei egyikének tekintjük részvételünk elmélyítését a nemzetközi munkamegosztásban, elsősorban a szocialista gazdasági integrációban. Ebben a vonatkozásban kulcsfeladat lényegesen növelni exportképességünket. Ennek előfeltétele azonban a termelésben olyan változások eszközlése, amelyek összhangban lesznek a külföldi megrendelők szükségleteivel, és az exportált gyártmányok tulajdonságainak javításához vezetnek. A kereskedelmi tevékenységet is javítani kell, hogy elérjük a lehető legelőnyösebb árakat és kedvező fizetési feltételeket. A szövetségi kormány a kongresszusi határozatoknak megfelelően igyekezetei fejt ki a népgazdasági tervek egyeztetésének tökéletesítésére a KGST-tagállamokkal és a tervezés területén az együttműködés további formái hatékonyságának növelésére. Cselekvően részt veszünk a hosszú távú célprogramok megvalósításában, amelyek nagy hatással lesznek az egyes országok termelési szerkezetére, és hosz- szabb távlatokban kihatnak az árucsere kölcsönösen előnyös fejlesztésére. A nemzetközi szakosításban és együttműködésben bizonyos eredményeket értünk el. Megállapíthatjuk, hogy a KGST- államokba irányuló kivitelünknek több mint egyharmadát köszönhetjük az együttműködés ilyen formáinak. Törekvésünkben, amelynek célja előbbre lépni a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésében, számunkra döntő fontosságú a Szovjetunióval kötött hosszú távú gyártásszakosítási és együttműködési program megvalósítása 1990-ig. A népgazdaság hosszabb távlati terveinek kidolgozásával összefüggésben kidolgozzuk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében való részvételünk fő irányait közösségünk más országaival kapcsolatban is. Csehszlovákia aktívan részt vesz azoknak a javaslatoknak és ösztönző elképzeléseknek kidolgozásában is, amelyeket a KGST tevékenységének tökéletesítésére Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán. Gazdasági kapcsolataink mind jelentősebbek a fejlődő országokkal. Ezért hosszú távú és kölcsönösen előnyös alapon törekedni fogunk további bővítésükre és az együttműködés magasabb szintű formáinak alkalmazására. Természetesen, érdekünkben állnak a gazdasági kapcsolatok az iparilag fejlett tőkés országokkal is. Ezeket az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség elvei szerint kívánjuk fejleszteni. A szövetségi kormánynak a külgazdasági kapcsolatok területén kifejlesztett tevékenysége, minden jóváhagyott és előkészített új intézkedése azt a célt szolgálja, hogy megteremtsük a nagyobb és hatékonyabb kivitelnek és a szükséges gazdasági egyensúly elmélyítésének kedvező előfeltételeit. Csak így teremthetjük elő az igényelt kivitelhez elkerülhetetlenül szükséges erőforrásokat. A kormány az import politikában továbbra is előnyben részesítve fogja támogatni az olyan gépek és gépi berendezések importját, amelyeknek költségei gyorsan megtérülnek. Ügyelni fogunk arra. hogy ezeket a gépi eszközöket a tervezett időben üzembe helyezzék. A kormány irányító tevékenységének célja elmélyíteni a Külkereskedelmi Miniszté rium és szervezeti együttműködését az ágazati minisztériumokkal és alárendelt egységeikkel. A kereskedelmi tevékenység színvonalának emelése, a nagyobb mérvű koncep- ciózusság és rugalmasság, a világpiaci helyzet jó ismerete — ezek olyan követelmények, amelyekkel ezen a területen a tervszerű irányítás valamennyi eszközének segítségével meg kell birkóznunk. AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A TERVEZÉS TÖKÉLETESÍTÉSÉVEL Elvtársak, az irányítás színvonala, tartalma és formái kell, hogy megfeleljenek a gazdaságunk intenzív fejlesztésére történő átmenef szükségleteinek. A szövetségi kormány e követelmény teljesítésében legsa- játabb küldetését, legfontosabb szerepét látja. A többi között abból indulunk ki, hogy a XVI. kongresszuson a tervezés és az irányítás eddigi formáival és hatékonyságukkal kapcsolatban nem kevés jogos bíráló észrevétel hangzott el. A külgazdasági feltételekben bekövetkezett lényeges változások előidézte nehézségek ellenére tény az, hogy a gyönge pontok és a fogyatékosságok többségének szubjektív okai vannak, az emberekben, politikai fejlettségük és szaktudásuk színvonalában, az adott feladatok általános megközelítésében rejlenek. Ebből kívánjuk levonni a következtetéseket mind a saját munkánkra, mind a többi irányító láncszem munkájára vonatkozóan. Bennünket, a szövetségi kormányt illetően, a következő időszakban tökéletesíteni kívánjuk irányító és egyeztető tevékenységünket. A feladatokat sokkal következetesebben kell megközelítenünk; idejében és hatásosan kell ellenőriznünk a jóváhagyott döntések teljesítéséi, minden szervtől és az apparátustól is, a miniszterektől és a többi vezető dolgozótól igényelnünk kell a megszabott feladatok pontos teljesítését. Tudatában vagyunk annak, hogy tevékenységünk sikere általában lényeges változásokat követel munkánk stílusában és módszereiben, ami következményeiben kedvezően nyilvánulna meg a köztársasági kormányokkal való együttműködésünk javulásában, minden állami igazgatási szerv munkájának lényegesen jobb minőségében is. Anélkül, hogy elhanyagolnánk az éves tervek teljesítéséből következő operatív feladatoknak és a gazdaságon kívüli szféra egyéb időszerű kérdéseinek megoldását, a kormány és szervei munkája súlypontjának tekintjük, hogy az alapvető koncepciózus kérdésekre és a hosszabb távú fejlesztésére orientálódjunk. Figyelmünk homlokterébe elsősorban a központi szervekben és az irányítás alacsonyabb szintű láncszemeiben is a tervezés tökéletesítésének kell kerülnie. Főleg arról van szó, hogy a tudományos-műszaki fejlődés a tervezési folyamat tengelyévé váljon. Ennek a feladatnak konkrét megvalósítói a műszaki fejlesztést irányító minisztériumok, az állami és a nemzeti tervbizottságok, valamint az ágazati minisztériumok. Felelnek azért, hogy a terv egyes részeinek tartalma a műszaki-gazdasági változások előkészítésének és megvalósításának hatásos eszközévé váljon, s a terv biztosítsa a kutatás és a fejlesztés eredményeinek gyorsabb és nagyobb mérvű alkalmazását a termelésben. El kell érni, hogy a szervek az irányítás minden szintjén annyira tisztában legyenek a műszaki fejlesztés gazdasági vonatkozásaival, hogy a haladó technika és technológia hozamával már a terv kimunkálása, a teljesítmények, a munkatermelékenység ős a termelési fogyasztás meghatározása idején számolhassa-* nak, A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK SZULEMÉBEN A termelési-gazdasági egységektől megkívánjuk, hogy a komplex intézkedések egyes elemeinek következetes megvalósításával egyidejűleg céltudatosan kidolgozzák és megvalósítsák a műszaki, a termelési és az értékesítési politikának, a beruházásoknak, az ágazati mikrostruktúra tökéletesítését célzó munka szervezésének és irányításának programjait. A komplex intézkedésekben meghatározott hosszabb távú feladatokkal összhangban tökéletesíteni kívánjuk a terven belüli összefüggéseket, a terv kiegyensúlyozottságát, ami alapvető feltétele az újratermelési folyamat fokozott zavartalanságának, az önálló elszámolás, az ösztönzés és a dolgozók kezdeményezése hatásosabb felhasználásának. Jelenleg a kormány és szervei előtt az a feladat áll, hogy az év végéig kidolgozzák és jóváhagyásra a Szövetségi Gyűlés elé terjesszék a 7. ötéves tervről szóló törvényt. Ez nagyon bonyolult feladat, mivel számos korábbi előfeltétel megváltozott, új szükségletek merültek fel, amelyeket tekintetbe kell vennünk. A 7. ötéves tervet azonban mindenképpen úgy fogjuk kidolgozni, hogy az szocialista társadalmunk továbbfejlesztése pártunk XVI. kongresszusán jóváhagyott programja megvalósításának hatásos eszközévé váljon. A tervjavaslat a kongresszusi irányvonallal összhangban a nemzeti jövedelem 14—10 százalékos növekedésével számolj A társadalmi termék gyorsabban növekszik, mint a termelé-i si fogyasztás. Az ötéves tervidőszak folyamán a beruházások nagysága nem növekszik, és részarányuk a nemzeti jövedelemben csökken. A 7. ötéves terv javaslata kidolgozásával párhuzamosan folyik a jövő évi terv előkészítése is. Arra törekszünk, hogy a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és a minisztériumok a terv kidolgozása során kihasználják a komplex intézkedések érvényesítése során szerzett tapasztalataikat, az előzetes tervezés lehetőségeit, amelyek a dolgozók aktív részvételén és a progresszív tervezésben való anyagi érdekeltségén alapszanak. Fél év lelt el a komplex intézkedések gyakorlati érvényesítésétől. Ez túlságosan rövid idő ahhoz, hogy általánosíthassuk hatásuk tapasztalatait. Egy dolog azonban nyilvánvaló. Sok vállalat, termelési-gazdasági egység és minisztérium egyelőre nem tudja teljes mértékben kihasználni az intézkedéseket -elősorban a terv minőségi feladatainak teljesítésére. Ebből következik, hogy folytatni kell alapelveinek kompromisszummentes érvényesítését, vagvis azt, hogy a terv és a belőle eredő gazdasági eszközök — a (Folytatás a 4. oldalon)
