Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-27 / 175. szám, hétfő
„üdítő" helyzetkép Állok a budapesti Nyugati pályaudvar csarnokában, s meg maradt forintjaimat számolom. Hazaindulok, ezért igyekszem a pénzt az utolsó fillérig elkölteni, újságokra, üdítőitalra. Az üdítőitalok közt megakad a szemem egy zacskós italon, a Sión. Veszek belőle, s csak később, a gyorsvonatban derül ki, milyen célszerű, jó megoldás ez az alufóliás csomagolás. Ekkor jut eszembe, már jó 12 éve annak, hogy Bratislavában utoljára vásároltam zacskós üdítőt, szalmaszállal. Azóta sem találkoztam ezzel az egyirányú szeleppel ellátott, nylonzacskóba töltött, málnaízű itallal. # # # Július első hetét a Sympomech ’81 nevű nemzetközi kiállításon töltöttem, Zilinán. Munka végeztével egy alkalommal belértem egy cukrászdába, s itt szinte nem akartam hinni a szememnek. A polcokon ott sorakozott a Sió hazai mása. Narancsital — hirdette a felirat. — Tízet kérek, mondtam azonnal az elárusítónőnek, s ő, mintha sejtette volna tájékozatlanságomat, előbb még megjegyezte. — Kétszáz grammos a csomagolás, az ára három tíz, tehát mennyit adhatok? — Tízet — tartottam ki eredeti elhatározásom mellett. Gyártja a Közép-szlovákiai Konzerv* gyárak és Szeszfőzdék prievi- tlzai üzeme, olvasom odahaza a zacskóról. * • • Ladislav Jordát arra kérem, mutassa meg a töltő- és csomagológépsort. Ö itt a prievidzai Carpathiában, azaz a konzervgyárban a gyártástechnológiai részleg vezetője, e té ren tehát a legjobb kísérő. Irodájából kilépve a folyosón az egyik tájékoztató táblán a magyarországi Sió zacskóját veszem észre, mellette a hazai gyártmányú narancsital tasak- ja. Mondom is azonnal, hogy ismét elkéstünk egy kicsit, déli szomszédaink rugalmasabban reagáltak a piac igényeire. — Ez igaz — mondja Ladislav Jorda —■, csakhogy számunkra nem lett volna kifizetődő a zacskós narancsital gyártása olyan körülmények közt, mint amilyenek közt a Hu mindig kapható lenne, gyermekek és felnőttek kedvenc it a la lehetne a zacskós narancslé magyarországi kollégáink a Siót gyártják. Ük ugyanis az alufóliát tőkés importból szerezték be. Később kezdtünk ugyan, de hazai gyártmányú fóliába csomagolunk. Ennek rengeteg előnye van. Csak egyet említenék, a folyamatos ellátást. Egyébként ilyen szempontból a KGST-országok közt is elsőbbséget élvezünk. — Ki gyártja idehaza az alufóliát? — A sviti Chemosvit vállalat. — ön az imént külön kiemelte a folyamatos ellátást alufóliából. Ha ez így van, akkor az alufóliába töltött narancsital miért hiánycikk a piacon? — Ennek a fő okát abban látom, hogy mivel ez a zacskós üdítő újdonság, a vásárlók is gyorsan szétkapkodják az üzletekben. Még a viszonylag magas ár ellenére is, ami viszont a minőségből ered. Azt hiszem, ebből a szempontból a fogyasz‘Az alufólia a pontosság szempontjából gyakran még kívánnivalót hagy maga után (A szerző felvételei) toknak aligha lehet kifogásuk, A piacnak hatalmas a felvevő képessége, megdöbbentő a kereslet. — Vajon mennyi itt a napi teljesítményük? —Egy műszak alatt úgy 13 ezer adag narancsitalt készítünk el. Mi ezen a részlegen két műszakban dolgozunk — mondja már a töltő- és csomagológép mell t —, így a napi teljesítményünk átlagosan a 26 ezer csomag körül mozog. Van még tehát egy műszaknyi tartalékunk, amit a közeljövőben ugyancsak szeretnénk kihasználni. — Hányféle zacskós üdítőt gyártanak? — Pillanatnyilag választék ról még nem beszélhetünk, mivel ma még csak a narancs italt csomagoljuk ezzel a módszerrel. Ezen különben nincs mit csodálkoznia, hiszen csupán tavaly decemberben kezdtük meg itt a próbaüzemelést, s teljes ütemben is csak pár hónapja termelünk. A választékról viszont magunk sem feledke zünk meg. Ügy tervezzük, hogy idővel hat-, sőt tízféle üdítőitalt készítünk ezen a gépsoron. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket mind hazai alapanyagokból gyártjuk majd. A zacskós üdítőkből tehát ugyanolyan választékot akarunk felkínálni, mint a konzervdobozokban forgalmazol takból. Közben a gépet figyelem, ami, lia dolgozik, öröm nézni, ahogy a műveletei végzi, csak hogy öt -tíz percenként a kezelésére beosztott fiatalasszony leállítja a narancslé-adagolót és a fólián igazít, ami bizony gyakran még egy fél tasakhosz- nyit is elcsúszik. — Mi ennek a rendszeres kiesésnek az okozója? — Ugyanaz, ami a részleg nek az előnye. A hazai alufólia. A gép nagyon érzékeny a pontosságra. A fólia viszont ilyen szempontból még elég gyakran nem kielégítő. Sürgetjük is a svitieket, tegyenek a jobb minőségért valamit, mert így sosem tudjuk elréni a tervezett termelékenységet. Tudjuk, ők is megtesznek mindent a javulás érdekében, de náluk szintén csak nemrég kezdték a fólia gyártását, kevés még a tapasztalatuk. — Ha ez a hibaforrás megszűnik, fokozható-e még ezen a szakaszon a termelékenység? —Ezzel az egy töltő- és csomagológéppel már aligha. De a dolgozók mostani létszámával is képesek lennénk ellátni még egy ilyen gépet, ami a termelékenység száz százalékos fokozását jelentené. Gondot okoz viszont, hogy a berendezést külföldről kéne behozni, ami nem kevés devizát is igényelne. KESZELI BÉLA Ausztrália mezőgazdasági termelése A Statisztikai Hivatal jelentése szerint Ausztrália idei mezőgazdasági termelése 26 százalékkal marad el az 1979— 1980-as pénzügyi év eredményétől. Az ausztrál mezőgazdaság nettó bevétele 4,2 milliárd ausztrál dollár és ez 1 milliárddal kevesebb az előző pénzügyi évinél. Az ország 8,4 milliárd dollár értékben értékesíti agrártermékeit a világpiacon, ez 1,8 százalékkal marad el az előző évitől. A csökkentést a hosszan tartó aszály okozta, amely főleg a gabonatermő és az állattenyésztő vidékeket sújtotta. Kulcsrakészen-kompenzációban 1981 Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán, lényegesen nőtt a komplett berendezések szovjet exportja: hányaduk a Szovjetunió teljes gép- és berendezésexportjában 1979-ben 31 százalék volt az 1976. évi 27,7 százalékkal szemben, a fejlődő országok viszonylatában pedig 59,1 százalékot tett ki, a korábbi 51,7 százalékkal szemben. A szovjet berendezés és műszaki szolgáltatás export-növekedését elősegíti a tervezett üzemek kulcsrakész átadásának vállalása. Ez az együttműködés forma, különösen a fejlődő országok relációjában, meglehetősen elterjedt a világgyakorlatban. A szovjet építő-szerelő vállalatok több mint 230 létesítményt építettek ilyen alapon, s mintegy 120-at most építenek. Tovább fejlődött az együttműködés olyan létesítmények építésében, amelyek termelésében a szovjet népgazdaság érdekelve van, többek között kompenzációs alapon is. A legutóbbi ötéves tervidőszak folyamán Mongóliában, Jugoszláviában, a KNDK-ban, Guineában, Törökországban és Kongóban adtak át üzemeket, részben vagy egészben kompenzációs alapon. A Szovjetunió az ötéves tervidőszaknak csak az első négy évében mintegy 40 milliárd köbméter gázt, több mint 22 millió tonna kőolajat, közel 10 millió tonna bauxitot, 500 ezer tonna timföldet, 2,2 millió tonna kalcinált szódát, 14,4 millió tonna nyerscukrot, nagy mennyiségű gépipari terméket kapott ezeknek az üzemeknek a termeléséből. A szocialista és a fejlődő országokból származó teljes szovjet importban ezeknek a termékeknek a hányada az ötéves tervidőszak végéig átlagosan mintegy 18 százalékot tett ki. A hitelek törlesztéseként kapott eszközökért a Szovjetunió teát, kávét, kakaót, olajbogyót, trópusi gyümölcsöket vásárol a fejlődő országoktól. (HVG) Üj olajvezeték Szaúd-Arábiábán Megindult az olaj a Szaúd- Arábiát átszelő 1200 kilométeres olajvezetéken, amely a Perzsa-öböl menti olajmezőket a Vörös-tenger partjával köti össze. A szaúdi olaj egy része így a keskeny Hormuz-szoros, a Perzsa-öböl bejárata megkerülésével juthat a vevőkhöz. A vezeték jelenlegi kapacitása m.pi 1,85 millió hordó, jövőre 2,4 millió hordóra fut fel, a későbbiekben pedig napi 4 millió hordóra. A vezeték megépítésével a szaúdi olaj az eddiginél 8000 kilométerrel rö- videbb úton juthat Európába. (HVG) Ä tartalékok folyamatos feltárása Kezdeményező tervezés o bratislavai Slovnaftban Üzemeinkben, vállalatainkban országszerte a napokban a jövő évi kezdeményezöterv összeállításán dolgoznak. Jelentősége az elmúlt évekhez viszonyítva megnőtt, mert a komplex intézkedések szabályai szerint a tartalékok jövőbeni feltárásának tervbefoglalása, s ennek alapján a tervfeladatok teljesítése nagyobb összeget juttat minden vállalat béralapjába, mintha ugyanazt az eredményt a terv túlteljesítésével utólag kimutatva érnék el. Vannak vállalataink, amelyek már a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerének alkalmazásakor éves terveik összeállításában számoltak a kezdeményezötervekkel, s így e téren némi tapasztalatra tettek szert. Közéjük tartozik a bratislavai Slovnuft vegyipiiri kombinát, ahol a vállalati tervezés sajátos szervezési és módszertani kérdéseiről Peter Gašparovlč mérnökkel, a tervezési főosztály vezetőjével beszélgettünk. — Időszerű téma mostanában a tervezés, a közvélemény is többet hall, olvas róla, mint máskor. Néhány érdekes vonás erejéig mi mondható el a Slov naft tervelőkészítő mechanizmusáról? — Nem árt, ha mindjárt elöljáróban megjegyzem, hogy a vállalaton belüli tervelőkészítő munka csupán egy szint a tervezés mechanizmusából, melynek másik része — a fölötte levő — a termelési-gazdasági egység szerteágazó kapcsolataiból való. Alapvető feltétel azonban, hogy a terv anyagilag, kiegyensúlyozott legyen, valós források alapján készüljön és az elérhető eredmények kiszámításánál az érvényes normákból induljanak ki. Nálunk ez némi módosítással úgy történik, hogy nem a normákat vesszük alapul, hanem az előző évi szintet. Mindig legalább annak elérése a jövő feladatainak kiindulópontja. — Ezek után hallhatnánk e arról, hogyan készül a kezdeményezőterv vállalatukban ? — Kidolgozásához két alapvető tényező ismeretében kezdünk. Tudnunk kell, hogy milyenek a társadalmi szükségletek és melyek a nyersayagok legnagyobb értékesítésének irányzatai. így már az első tervváltozat előterjesztésénél megfelelő problémakörre irányíthatjuk a figyelmet. Ugyanis nálunk, ahol folyamatos a termelés, ez fölöttébb szükséges momentum a tartalékok feltárásában. Példát is említhetek. Nem próbálunk minden áron arra törekedni, hogy növeljük a polipropilén termelését, ha akadályok gördülnek értékesítése elé. Inkább más félkész- és végtermék előállítását részesítjük előnyben. Kiindulva abból, hogy a termelési ciklus időközönként változó, az első változatot negyedévi tervekre bontjuk le. így felszínre kerül néhány addig nem észlelhető hiányosság, mely újabb feladatokat tár a termelési, kereskedelmi, műszaki vagy gazdasági szakaszon dolgozók elé. Valahogy úgy mondhatnánk, hogy besegít tartalékaink folyamatos feltárásába. — Mi történik az első terv- változat elkészítése után? — Először is mind a vállalati vezetés, mind a párt- és szakszervezet üzemi bizottsága elé kerül, Elfogadása után a vállalaton belül az üzemekben, üzem és termelőrészlegekben megvitatják és saját megjegyzéseikkel kiegészítik. Az egyes irányítási szinteken olyan feladatokat kell pontosítaniuk, mint a leállások optimális időbeni beosztása, a karbantartás kérdései, a szükséges technikai intézkedések végrehajtása és más kooperációs kapcsolatok. Ezek végleges rögzítése csakis az adott üzemrészleg feladatai^ nak ismeretében lehetséges. Ezekután az üzemegységek javaslataival és hozzászólásaival kiegészítve, továbbá az állami mérleg változásainak alapján elkészül a második tervvállo- zat. Ennek az erőforrások és az előírt termékválaszték tekintetében már azonosnak kell lennie a vállalat végrehajtási tervével. — Mondana még bővebben valamit a vállalati kezdetné* nyezőterv kidolgozásának vég* ső szakaszáról? — Pótolhatatlan szerepe van minden üzemegység elfogadott kezdeményezőtorvének, de a vállalatiba bizonyos részeket képezve egészként mégiscsak az üzemi szinten készültek kerülnek be. így az üzemben való elfogadásuk után külön terjesztik a vállalati vezetés kibővített ülése elé. Az üzemi terv megvédésén aztán részletesen, minden lehetőséget figyelembevéve napirendre kerül: a teljesítmény, a költségek, a normák megszilárdítása, valamint a takarékosság kérdése; s mindezek alapján a tervbe foglalt feladatok elfogadása, persze, az érvényben levő anyagi ösztönzési rendszer szabályainak megfelelően. — Vállalatukban milyen lehetőségekkel számollak a jövő évi kezdeményezőterv összeállításánál? — Figyelmünket nagyon is a részletekbe irányuló lehetőségekre összpontosítjuk. Ezért csupán kiragadva az általánosabb vonatkozásúnk közül talán a kettes etiléngyártó részleg leállítást idejének lerövidítését és az olajok értékesítését említhetnénk. Inkább mégis tartalékaink folyamatos feltárásában, valamint a kereskedelmi, termelési és műszaki részlegünk közti rugalmas együttműködésben látom a kínálkozó lehetőségek kihasználását. J. MÉSZÁROS KAROLY Pillanatkép a termelésből. Az etilényyartó részleg technológiai berendezését Ladislav Fedor és Tomáš Rittich ellenőrzi (Címfelvétel)
