Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-13 / 138. szám, szombat

Nem mindig alapfokon Kevés az előadó Sezimovo Üstíban, a Kovosuií gépipari technikai gyárában a dol­gozok igyekeznek jelújítani a termékszerkezetet és kihasználni a legkorszerűbb ismereteket. Termelést programjukba tartoznak a numerikus irányítású fúrógépek, automata esztergák és jélauto­mata esztergák. Felvételünkön Bohuslav Zajic munka közben (Jaroslav SJbek felvétele — CSTK) Politizálni szokott? — Nem az alapiak felé hú­zódik a tagság. Szívesebben járnak középfokra. Ezt a magyarázatot Fehér Gábortól, a Gútal (Kolárovo) Efsz üzemi pártszervezete császtai gazdasága pártalap­szervezetének elnökétől akkor kaptam, amikor némi csodál­kozással vettem tudomásul, hogy részlegükön csupán 16 tagot soroltak be alapfokú ok­tatásra, középfokúra pedig 40-et. Két tagjuk a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­temre jár. — Régebben nálunk is éve­ken ét csak alapfokú pártok­tatás volt — folytatta az el­nök. — A középfokú öt éve kezdődött. Az emberek már mondogatták, hogy mi mindig „elsősök" leszünk? De nem tudtunk előbbre lépni, mert nem voltak előadóink. — És most kik adnak elő? — Saját előadóink vannak. Magyarul Nagy István, Szokol Dezső, Juraj Űri mérnökök és Leczikésl István, a szövetkezet főkönyvelője, szlovákul pedig Kosik Albert mérnök, a szövet­kezet elnöke, Juraj Skalic'k? mérnök, a szövetkezet főmér­nöke, Juraj Vilin mérnök, a főzootecbnikusunk és Michal Rajtár mérnök. Minden párt­előadó főiskolát végzett, vagy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét. Saját előadóink na­gyon jól végzik munkájukat, de szükség volna arra is, hogy a járási pártbizottság küldjön előadókat. Ez nem­csak változatosságot eredmé­nyezhetne, hanem az oktatás hatékonyságát is elősegíthetné. Egyelőre azonban hiába ké­rünk ilyen segítséget a járás­tól, azt mondják, saját erőnk­ből oldjuk meg ezt a kérdést, mert a járási pártbizottságnak kevés az előadója. Hogy majd akkor tudnak segíteni, ha töb­ben elvégzik az esti egyete­met. Az előadóhiány az oka an­nak, hogy egyetlen körnek 40 tagja volt, s minden előadó­nak négy előadást kellett tar­tania. A következő évben újabb két tagunkat szeretnénk az esti egyetemre küldeni. A járási pártbizottság az előadók számára az egyes témákkal kapcsolatban tartalmi és mód­szertani előadásokat szervez. A Nagyfödémesi (Veiké Uíany) Efsz üzemi pártszerve­zetnek több mint száz tagja van. A kommunisták a jelen­legi Időszakban a legnagyobb súlyt a termelési feladatok tel­jesítésére, a gazdaságos terme­lésre és a hatékonyság növe­lésére fordítják. E célból min­den termelési részlegen létre­hozták a pártcsoportokat, s idejében megteszik az intézke­déseket a nehézségek leküzdé­sére. A pártszervezet Időszerű munkájáról beszélgettünk Ru­man József elvtárssal, a párt­bizottság tajával, a szövetkezet elnökével. — Pártszervezetünk rendsze­resen elemzi a termelési fel­adatok teljesítését, felmérjük tartalékainkat, s valamennyi szakaszon munkánk minőségi javítására törekszünk — mond­ta Ruman elvtárs. — A párt­bizottság a szövetkezet vezeté­sével karöltve több intézkedést foganatosított a szövetkezeti vagyon védelmére, rendszere­sítette az ellenőrzést. A mun­kaidő hatékonyabb kihasználá­sa céljából minden területen elmélyítettük a párt és az Irá­nyító szervek ellenőrző szere­pét, tökéletesítjük a munka­szervezést, s az eddiginél gyümölcsözőbben hasznosítjuk dolgozóink munkakezdeménye­zését. Minden kommunista és vezető dolgozó konkrét megbí­zatást kapott. A 4840 hektár területen gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzem az utóbbi években nem teljesítette a tervfeladatokat. Ez kedvezőtlenül éreztetette hatását a tömegpolitikai mun­ka hatékonyságában, a vezető­ség és a tagság, valamint a kommunisták ós pártonkívüliek kapcsolatában is. Kedvező for­dulat tavaly állt be, amikor a szövetkezet új vezetősége és A középfokú oktatást az üze­mi pártbizottság irányítja — a császtai alapszervezetnek és a melléküzemági részleg alapszer­vezete tagjainak közösen tart­ják az előadásokat. A 84 tagú császtai alapszervezet a szö­vetkezet őt pártalapszervezete közül a legnagyobb. Fehér elv­társ az évzáró taggyűlés óta áll az alapszervezet élén, s egyben tagja az üzemi pártbi­zottságnak. Az alapszervezet vezetőségének hét éven át volt tagja. — Pártonkívüliek is részt vesznek a pártoktatásban? — kérdem. — Igen, az alapfokú pártok­tatásnak 10 párton kívüli résztvevője van — válaszolja. — Középfokra pártonkívülie­ket nem osztottunk be. A most véget érő pártokta­tási évben mind alap —, mind középfokon a kommunista párt gazdaságpolitikáját vették át az oktatás résztvevői. Megtárgyal­ták többek kőzött a kooperá­ció, a szakosítás és az Integrá­ció jelentőségét. Az előadáso­kon és a vitákban természete­sen arról is sok szó esett, mit jelent mindez a szövetkezet jö­vője szempontjától. — Nekünk ls lépést kell tartanunk a fejlődéssel — jegyzi meg a pártelnök. — A kooperáció, a szakosítás és az integráció, minket is érint, hi­szen nagy szövetkezet va­gyunk: 6800 hektáron gazdál­kodunk. Persze, az elmélet és a gyakorlat nem mindig egye­zik. Például nálunk a gépek­nek sok felesleges utat kell megtenniük, mivel igen nagy a határ ezáltal pedig növekszik az üzemanyag-fogyasztás. A gépek mind a császtai köz­pontban vannak, s a diszpé­cser osztja el őket. Ha a gé­peik nem egy helyen volná­nak, akkor nem fordulna elő, hogy a traktor tíz kilométert is megtesz, mire elér a munka színhelyére. Azelőtt ez nem így volt, mert a gépeink szét voltak osztva. Gondot okoz a munkások szállítása is. Sok az időveszteség. Egy autóbuszunk van, de legalább még egy kel­lene. Az előadásokon átvett el­méleti kérdéseket igyekszünk a saját körülményeinkre al­a pártszervezet közös munkája kapcsán már jobb eredménye­ket értek el. — Tudtuk, hogy a tagság bi­zalmának megnyerése nélkül nem érhetünk el jó gazdasági eredményeket — folytatta Ru­man elvtárs. — Minden terme­lési részlegen a kommunisták megmagyarázták a párton kívü­lieknek, hogy az erőrehaladás kulcsa a mi kezünkben van. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a kommu­nisták példamutatók legyenek, meghallgassák a dolgozók ész­revételeit, javaslatait. A párt­csoportok kezdeményezésére fellendült a szocialista ver­senymozgalom. Ezáltal javult a munka minősége, növekedett a munka termelékenysége. Az el­méletet és a gyakorlatot szoros egységben értelmezzük. Pél­dául tavaly 15 százalékos volt a munkatermelékenység növe­kedése. A hetedik ötéves terv­időszakban átlagosan húsz százalékos emelkedést kívá­nunk elérni a teljesítmények növekedésében. Annak ellenére, hogy az el­múlt évben elindult egy egész­séges folyamat, mely a terme­lési mutatók növekedésében, a kommunisták és a pártonkívü­liek kapcsolatának megszilár­dításában jutott kifejezésre, a közös gazdaság vezetősége és a pártszervezet tudatosítja a még fellelhető hiányosságokat, melyek főleg a gazdaságosság és a minőség terén mutatkoz­nak. — Az állattenyésztésben je­lentősen növekedett a hasz­nosság, de még mindig nem eléggé gazdaságosan terme­lünk, nem érjük el a kívánt minőségi mutatókat. Aránylag nagy különbségek mutatkoznak az egyes telepeken dolgozók kalmazni, gyakorlati példákkal alátámasztani. Jelentős mértékben függ a pártoktatás eredménye attól is, hogyan ellenőrzi és értékeli a pártbizottság a tagság ideoló­giai nevelésének ezt a formá­ját. A császtai alapszervezet pártbizottsága mnden egyes taggyűlésen tájékoztatja tag­jait a pártoktatással kapcso­latos kérdésekről. Az előadás­ról távolmaradóknak szemé lyesen kell beszámolniuk hiányzásuk okáról. A mulasz­tások objektív okai közül kie­melhető az őszi munkák elhú­zódása, illetve a nyújtott mű­szakok szervezése. Az üzemi pártbizottság ülésein ls havon­ta napirendre kerül a pártok­tatás: az alapszervezetek elnö­kei számolnak be róla. Az év­záró taggyűlés beszámolója a pártoktatást pozitívan értékel­te. Az egész évi oktatás min­dig záróbeszélgetéssel ér vé­get. A középfokú oktatás résztvevői tavaly oklevelet ls kaptak, mivel egy hároméves tanfolyamot fejeztek be ered­ményesen. A tanfolyamon a marxizmus—leninizmus alapel­veit vették át. — Milyen oktatásban része­sülnek a tagjelöltek? — Az ő oktatásukat a komá­romi járási pártbizottság poli­tikai nevelés háza szervezi. Bentlakásos oktatásra Patra járnak. Jelenleg hat tagjelöl­tünk van, ebből kettő nő. A tagjelöltek sorának nőkkel 1 va­ló bővítése igen nehéz feladat, mivel többségük családanya. Fiatal tagjaik egy része alapfokú, más része pedig kö­zéfokú oktatásban vesz részt. — Ürülnénk — mondja Fe­hér elvtárs —, ha fiatal tag­jaink nagyobb érdeklődést ta­núsítanának az esti egyetem iránt, vagy más tanfolyamok iránt. Erre főleg azért volna szükség, mert kevés a káder­tartalékunk. Szerintem a fel­sőbb pártszerveknek több tan­folyamot kellene szervezniük. Az eszmei nevelés kérdését a Gútai Efsz kommunistái igen fontosnak tartják. Tudják, hogy elsajátított ismereteik hozzájárulnak mindennapi fel­adataik helyes megértéséhez és teljesítéséhez. FÜLÖP IMRE teljesítményében. Pártcsoport­jaink jelenleg felméréseket vé­geznek a hiányosságok feltárá­sára, mely a vezetőség, majd a taggyűlés elé kerül megvi­tatásra. Ügy véljük, hogy az objektív okokon kívül szub­jektív tényezők is közrejátsza­nak. Tejtermelésben csökken­teni akarjuk az égy liter tej előállítására fordított abrakta­karmányok mennyiségét. A hatékon pártmunka kedve­zően érezteti hatását az idei tervfeladatok teljesítésében. Az év első négy hónapjában a fel­adatokat 116 százalékra telje­sítették. Hatékonyabb volt az ellenőrzés, ez is hozzájárult az első osztályban értékesített tej mennyiségi növekedéséhez. A jutalmazási rendszert a telje­sítmények és a minőségi muta­tókhoz igazítják. Ily módon teljesíti szerepét az anyagi ösztönzés, mely jobb, gazdasá­gosabb munkára serkent. — Pártbizottságunk munká­jában nemcsak az irányítás és a munkaszervezés tökéletesíté­sét tartja szem előtt, hanem a dolgozók munkakörülményei­nek javítását is. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak szellemében minden területen növeljük az igényességet és fe­lelősségtudatot a pártbizottság és a szövetkezet vezetőségének munkájával szemben. A tömeg­politikai munkában a kommu­nisták irányításával azt szor­galmazzuk, hogy a dolgozók felelősséget érezzenek a mun­káért, növeljék az igényessé­get önmagukkal és munkatár­saikkal szemben. így válik a pártfeladatokkal történő meg­bízatás szerves részévé párt­szervezetünk irányító, szervező és ellenőrző munkájának — mondja befejezésül Ruman elvtárs. SVINGER ISTVÄN Olyan a tisztaság a Milex nemzeti vállalat párkányi (Stú­rovo) üzemének sajtkészítő részlegében, mint egy patiká­ban. Kissé zavar is, hogy a ka­pott fehér köpeny szűk, nem tudom begombolni, de azután a gombolás elárulja: női. Persze, hiszen itt csak Zelenyánszki György elvtárs, a részleg veze­tője férfi, Takács Ilona a mes­ter. A tapasztalt, 28 éve itt dol­gozó mester nemrégiben kapta meg a „Kiváló dolgozó" címet és kitüntetést, most éppen sza­badnapos. Horváth Jana, a se­gédmester helyettesíti. — Nem mondhatom magam­ról, hogy olyan tapasztalt va­gyok, mint a mesterünk — ma­gyarázza szinte szabadkozva, —, hiszen még meg sem szü­lettem, amikor ő már itt dolgo­zott, de igyekszem jól helyet­tesíteni. — Mit szeret leginkább a munkájában? — A rendet. Mi ugyan már minősített tejet kapunk, a la­boratóriumban megállapítják savfokát, csíratartalmát, de a pasztőrözésre, a megfelelő zsír­tartalom beállítására már ügyelni kell, meg a hűtésre is, hiszen a szabványosított minő­ség ezektől a tényezőktől is függ. Csak jól szervezett mun­kával, vagyis renddel lehet ilyenkor, már a feldolgozás kezdetén azt biztosítani, hogy a készítmény jó minőségű le­gyen. Kérésemre röviden elmondja azt is, hogy szakmai tudását a vállalat nyitrai (Nitra) szak­tanintézetében szerezte. Három évig a lévai (Levice) üzemben dolgozott. Tavaly szeptember­ben került ide, a sajtkészítő részlegbe. Mindezt röviden, mert szívesebben beszél arról, hogy mi történik tulajdonkép­pen a munkacsarnok túlsó felé­ben álló, 5500 literes űrtartal­mú kádakban. — Azokban a sajtkádakban kezdődik a színtenyészettel és oltó enzimmel való beoltás után az eidami sajt egyedi jel­legű ízének a kialakulása. És persze, ebben a munkaszakasz­ban is fontos a rend. Az oltó adagolásánál, a bekeverésnél, a massza megalvasztásánál. — Nehéz-e megteremteni az áhított rendet? — Kell, szükséges. Különben nincs minőség. Olyan ennek a megszervezése, mint amikor a karmester a próbát tartó zene­karnak vezényelni kezd. Az ajtó mellől bámészkodó kisgyerek persze nem érti a hadonászás­nak tűnő vezénylést, de az együttes érti. Ez a fontos, a kölcsönös megértés. Valóban, csak int, a „kardo­lás" szót említi és Tóth Júlia, Mária Zemanová, Molnár Júlia már kezdik is a sajtalvadék darabolását, aprítását. Ű pedig a formába való öntést. — Politizálni szokott? Kerekre nyílik a szeme a vá­ratlan kérdés hallatán, de az­után nagyon magabiztosan, mégpedig kérdezve válaszol: — Ugye, hogy ez is politizá­lás? Ugye a minőség szorgal­mazása is az? Meg is magyarázza, hogy miért: a részleg dolgozói, köz­tük természetesen 6 is, egy­aránt érdekeitek a teljesítmény fokozásában, 6 gyártási prog­ram teljesítése egy munkana­pon 100 százalék, ha nincs hiányzó, elegendő tejet kap­nak, meg igyekeznek, sikerül a hetedik gyártási programot is befejezni, viszont a minőség szorgalmazása elsősorban a részlegvezető, a mester, a se­gédmester feladata. — Szóval, így értem én a munkahelyi politizálás . Legyen meg a teljesítmény, amitől a fi­zetés is függ, de legyen a mun­ka minőségi, mert ez meg tisz­tesség és becsület dolga. Sajátos kifejed'-nunkahe­Horváth Jana, a segédmester (A szerző felvétele) lyi politizálás. Oka: kevés az üzemben a 30 éven aluli dolgo­zó, nem alakíthatták meg ed­dig a SZISZ üzemi szervezetét, ezért úgy véli, hogy politikai tevékenységet ilyen módon, Itt, a munkahelyén fejt ki, mert egyébként szervezett fiatal ő, lakóhelyén, Csatán (Cata) tag­ja a falusi ifjúsági szervezet­nek, és otthon másféle módon politizál. — Másféle az, egészen más — érvel, — mert ott mésok a problémák, és ha nem is va­gyok vezetőségi tag, mindig van mondanivalóm, meg tenni­valóm is, amiben érdekelt va­gyok. , Érdekelt, hiszen szeret olvas, ni, művelődni, szórakozni. Ked­veli a jó, baráti társaságot, a kirándulásokat, a táncos dél­utánokat, a vitaesteket. Nem rest olyankor sem, amikor tár­sadalmi munkát szerveznek. — Most is számítok a hívás­ra — magyarázza, — hiszen if­júsági klubot fogunk építeni a cipőbolt mellett. Szép is, meg jó is a művelődési ház, de az más, amikor saját ifjúsági klu­bunk van. A politizálást cselekvésként értelmezi. Közös, egyetértő és helyes, jó célokat megvalósító cselekvésként. — Ahogyan a kommunisták — mondja, — mert itt az üzemben, meg otthon Ismerek néhány idős, középkorú, több fiatal kommunistát, akikben viszont­látom, vagy ha beszélek velük, hát viszonthallom a magam gondolatait és érzéseit. Akik­kel nagyon jól megértjük egy­mást. — Megkérdezhetném végül: mi jelenleg a legfőbb kívánsá­ga? — Jelenleg is, mint mindig a rend. A magam gondolatában, a magam munkájában, önma­gam körül is, a világban is. Nem magyarázza tovább. For­mába önti, igazgatja, alakítja a munkaasztalára ömlesztett sajt­alvadékot, és kezéből már jól formázott, nyers sajtok kerül­nek a sós vízfürdőbe. Sorban, rendben ... *t. Az üzem irodájában tudom meg: néhány nappal ezelőtt már szóltak neki. hogy ha úgy gondolja, kérien a pártszerve­zet elnökétőt tagjelölti felvétel­hez jelentkezési ívet. HAinfi ANnnä? A FELLENDÜLÉS ÚTJÁN Előtérben a gazdasági feladatok teljesítése iQ Szavak és tettek © Szoros egységben a pártonkívüliekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom