Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-12 / 137. szám, péntek
A munkavédelem közös érdek Társadalmunk fejlesztési feladatainak teljesítése során mindig szem előtt tartja az emberről való gondoskodást, elsősorban az egészségvédelemmel és a munkavédelemmel kapcsolatban. Ezt az elvet a munkatörvénykönyv is rögzíti, amikoris a munka- és egészségvédelmet a termelési feladatok tervezése és teljesítése elválaszthatatlan, egyenrangú részeként jelöli meg. Ennek értelmében létesült az állami munkavédelmi felügyelőség. Sajnos, nem állíthatjuk azt, hogy a gazdasági vezetők mindig szem előtt tartják a Munkatörvénykönyvnek az említettekre vonatkozó meghatározásait, annak ellenére, hogy a vezetők egyik elsőrendű kötelessége a kedvező munkafeltételek megteremtése, a munkavédelem és a dolgozók egészségének körültekintő védelme. Nagyon helytelen, ha a vezetők csupán a tervfeladatok teljesítésére törekednek, háttérbe szorítva a dolgozók biztonságának védelmét. Az állami munkavédelmi felügyelőség alapvető feladata a balesetek, az üzemzavarok stb. megelőzése, mindennemű káros hatás megakadályozása. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Munkavédelmi Felügyelőség szorosan együttműködik a kerületi ügyészséggel, valamint a járási ügyészségekkel, a nyugat-szlovákiai népi ellenőrzési bizottsággal, a kerületi közegészségügyi állomással, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, Minisztériummal. Rendkívül sokat tettek a mezőgazdaság területén, ahol különösen nagy a balesetveszély. Meg kell azonban sajnos állapítanunk, hogy egyes szervezetek nem szívesen kapcsolódnak be az együttműködésbe, abban bíznak, hogy ha eddig nem történt semmi baf, a jövőben is zavartalanul dolgoznak majd. Előfordul, hogy a felügyelőség dolgozóival csak az ellenőrzések során, vagy olyankor találkoznak, amikor a szabályok megsértése miatt felelősségre vonják őket. Az állami felügyelőség szervei a munka- és egészségvédelmi rendeletek megsértéséért 100 000 korona bírságot róhatnak ki és amennyiben a bírált fogyatékosságot a meghatározott határidőn belül nem küszöbölik ki, ezt az összeget 100 százalékkal emelhetik. A felelős dolgozók 5000 korona bírságot fizethetnek kötelességeik elmulasztásáért. Szolgáltatásaink P e I e n k a ii g y b e n Gyerekkocsit toló fiatal anyuka 611 meg a tisztító előtt. A kocsi alól kiveszi csomagját, beviszi a tisztítóba és néhány perc múlva egy üj nagy csomaggal tér vissza. A csomagban pelenkák vannak. És mivel péntek van, három napi adagot váltott ki. — A pelenkaszolgálat nagy segítség nekem, de gondolom a többi anyukának is — m,ondta Szűcs Erzsébet arra a kérdésre válaszolva, mennyiben könynyíti (munkáját éz a fajta szolgáltatás. — Két kisgyermekem van, akiknek szükségük van pelenkára, igaz, van mosógépem, de nem automata, ha otthon mosnám a pelenkákat, kevesebb időm jutna a gyerekekre. Eleinte nem akartam igénybe venni ezt a szolgáltatási, mert hallottam ezt is, azt )s, de később meggondoltam magam. És nem bántam még — mondta távozóban. Bratislavában. 1954 óta létezik pelenka kölcsönzés. Ma a város minden pontján, harminchárom tisztítóban működük pelenka kölcsönzés. Az új lakótelepeken az élsök között helyezik üzembe ezt a szolgáltatást, hiszen a fiatal szülőknek ez nagy segítséget jeleint. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a pelenka kölcsönzés nagyon olcsó, egy pelenka kölcsönzési ára csupán 25 fillér. Naponta körülbelül 1000 kiló tiszta pelenkát visznek haza a gyermekes anyáik, ami mintegy 10 000 darabot tesz Jkl. Pénteki napokon, vagy ünnepnap előtt ez a mennyiség 1700—2000 kilóra ugrik. A legtöbb pelenka a ligetfalusi (Petrfcalka) új lakótelepen „fogy", naponta 530 darab, de a város központjában is, például a Pal'isádyn levő tisztítóból 340, a Fuiíík utcaiból 315 darabot visznek el naponta, de ilyen a helyzet másutt is. ^ Vannak, akik nem hisznek abban, hogy ezek a pelenkák Igazán tiszták. Lehet, bogy a saját, vagy mások rossz tapasztalata alapján hagyták abba a kölcsönzést és vállalták az Időigényes, fárasztó otthoni mosást, vasalást, illetve a szárítással való gondokat. Hogy e körül a szolgáltatás körül vannak problémák, azt tudják a városi szolgáltató üzem dolgozói is. De mi ennek az oka? A választ Helena Vegerbaue* rová, a Chalúpkova utcai mosoda művezetője adta meg. — Sokan nem arra használják a pelenkát, amire kölcsönözték. A hozzánk kerülő pelenkák között található olyan is, amivel autót, ablakot mostak, illetve bútort tisztítottak. Ezek nem csak jeltevések, hiszen mitől lenne a pelenka jekete, illetve benzin, vagy más tisztítószer szagú?! Az ilyen pelenkákat hiába áztatnánk, mosnánk, főznénk, fertőtlenítenénk, az ilyen szenny nem megy ki sehogy. Ezek már használhatatlanok. Tessék, itt vannak a kiselejtezettek — mutatott egy halom használhatatlan rongyra, majd folytatta. — Természetesen, az itteni pelenkák is elhasználódnak, gyorsabban, mint az otthon mosottak. A fertőtlenítő oldat kikezdi a cérnaszálakat, viszont használata elengedhetetlenül szükséges. Ezért is kéthetenként 1500—2000 új pelenka kerül forgalomba. — Mitől varn az, hogy némelyik pelenka nem teljesen fehér — kérdeztünk fá a leggyakoribb panaszra. — A hét végére több pelenkát visznek az anyukák. Amire hélfőn visszakerülnek hozzánk, a szenny beleivódik az anyagba annyira, hogy foltot hagyhat. Mi az ilyen pelenkát külön mossuk, de néha, sajnos ez igaz, foltosak maradnak. Ennek ellenére ezek a pelenkák egészségügyileg teljesen ártalmatlanok. Igaz az is, hogy az anyukák is segíthetnének abban, hogy a pelenkák „szebbek" legyenek — tájékoztatott a művezető. — Hogyan? •— Ügy, hogy használat után kiöblítenék őket, és nem baj, ha vizesen is, vinnék vissza a tisztítóba. Kevesebb lenne a panasz és a mi munkánk is könnyebb lenne — válaszolt kérdésünkre Helena Vegerbauerová. Az elmondottakon jő lenne elgondolkodni A pelenkaszolgálat szociális szolgáltatás, célja megkönnyíteni a kisgyermekes anyáik munkáját. A tisztítók, mosodák dolgozói nem mindig tehetnek a foltos, szakadt pelenkáról. Azok, akik Igénybe veszik ezt a szolgáltatást tudatosítsák ezt, és segítsenek nekik, hiszen önmagukért, gyermekeikért teszik. PÉTERFI SZONYA A Nyugat-szlovákiai Kerületi Munkavédelmi Felügyelőség Nyitrán (Nitra) tavaly 53 gazdasági szervezetet bírságolt meg, és 26 vezetőt vont felelősségre. A leggyakoribb ok a nemtörődömség, a hanyagság, a szabályok megszegése volt. Sokszor megdöbbentő, hogyan viszonyulnak a bírálatokra egyes vezetők megbírságolásuk esetében. A gazdasági szervezetek a tárgyalásokra nemegyszer olyan dolgozókat küldenek, akik nem ismerik a szóban forgó esetet, a felelős vezetők a felelősséget a munkavédelmi előadókra próbálják hárítani, nemegyszer úgy gondolkodva, hogy kizárólag ők felelősek a szabályok megtartásáért. Nagyon meglepődnek aztán, ha esetleg bírságot kell fizetniük és nemegyszer az állami felügyelőség által hozott döntés miatt a Szlovákiai Munkavédelmi Hivatalnál fellebbeznek, legtöbbször arra hivatkozva, hogy már intézkedéseket hoztak és ígérik, hogy a jövőben teljesítik a felügyelőség utasításait. A legtöbb esetben az ilyen fellebbezés csak alibiként szolgál és ha a fellebbezésért illetéket kellene fizetni, sokan meggondolnák benyújtásukat. Természetesen, vannak olyan gazdasági szervezetek, amelyek reálisan értékelik fogyatékosságaikat és az esetleges bírálat után fokozott figyelmet szentelnek a munkavédelmi előírások megtartásának. A Nyugat-szlovákiai Munkavédelmi Felügyelőség négyéves fennálliása alatt sok tapasztalatot gyűjtött, alaposan megismerte az egyes gazdasági szervezeteket. Remélhetőleg a felügyelőség következetes munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a munkahelyek és vezetők valóban minden esetben a tervfeladatok teljesítése elválaszthatatlan részének tekintsék a munkavédelmet és a dolgozók egészségének védelmét. PETER VALENT Kommentáljuk VIGYÁZZUNK RÁJUK Tavaly hazánk országútjain 1566 ember vesztette életét — ez a szám megfelel egy közepes település lélekszámának. A balesetek során 6150-en súlyosan megsérültek, közülük sokan egész életükre rokkantakká váltak. A gyalogosok vannak talán a legnagyobb veszélyben. Ezt az is bizonyítja, hogy az áldozatok negyven százaléka az ő sorukból kerül ki. Még elszomorítóbb az a tény, hogy a közúti balesetek áldozatainak tíz százaléka gyerek. A nemzetközi statisztika szerint Európa más országaiban ez az arány jóval kisebb: Magyarországon például 6,6, Ausztriában 5,9 százalék. A legtöbb gyermek okozta szerencsétlenség abból adódik, hogy a gyerek váratlanul lép az úttestre, vagy az álló gépjármű elől, illetve mögül hirtelen a forgalmi sávba szalad. A múlt évi statisztika szerint 2195 balesetet a gyerekek okoztak, 146-an közülük az életükkel fizettek. A balesetek száma főleg a nyári hónapokban növekszik. A gyerekek gyakran az úttesten játszanak, mit sem törődnek a veszéllyel. A múlt évben 135 közlekedési balesetet éppen az úton játszadozó gyerekek idéztek elő, a legtöbbet a 6—9 évesek. Vajon csak a gyerekek a hibásak? Kétségtelen, hogy nem. A gépjárművezetőnek, hogyha az út szélén gyereket lát, számítania kel] azzal, hogy esetleg váratlanul a forgalmi sávba lép, s éppen ezért lassítania kell. A szakemberek szerint ugyanis 20 km-es óránkénti sebességnél is 7,9 méterre van szüksége a gépjárművezetőnek ahhoz, hogy a reagálástól számítva a kocsit lefékezze. Ötven kilométeres sebességinél ez már 29, hatvanasnál 38, hetvenesnél 45 métert tesz ki. Tehát a lakott területen mindig óvatosan kell hajtani. Ne véletlen, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban júliust immár hagyományosan közlekedésbiztonsági hónapnak nyilvánítják. Nemcsak a túlzsúfolt utak miatt, hanem a szünidejüket élvező gyerekek érdekében is, akik az iskolai fegyelemtől megszabadulva gyakran megfeledkeznek a balesetveszélyről. A kisebb gyerekek nem ismerhetik még kellően a közlekedés szabályait. Sajnos, a szülők sem járnak el mindig felelősségteljesen, gyakran az úttesten nem a zebrán kelnek át. A gyerek pedig mindenkor igyekszik a felnőtteket, szüleiket utánozni. Mindnyájunknak felelősséget kell éreznünk a gyermekekért. A gépjárművezetők figyelmesebb vezetéssel megelőzhetik a baleseteket. Mi felnőttek pedig, ha az úton játszó gyerekeket látunk, figyelmeztessük Őket, s ha az úttesten akar áthaladni kiskorú gyerek, ne sajnáljuk az időt, kézen fogva vezessUk át. A gyereket önállóságra kell nevelni, de azért meg kell gondolnunk, hogy mikor hagyhatjuk felügyelet nélkül. Tegyünk meg tehát mindent annak érdekében, hogy a szünidő, a szabadságok ideje alatt ne növekedjen, hanem csökkenjen a gyermekek által okozott közúti balesetek száma. Ez mindnyájunk feladata, társadalmi kötelessége. NÉMETH JÁNOS ORVOS TANÁCSADÓ Iskolai torna f gyógytorna A mozgásszervi betegek jelentős része vagy nem képes az iskolai tornaórák követelményeinek eleget tenni betegsége miatt, vagy pedig fennáll a veszélye, hogy a tornaórák fizikai igénybevétele állapotukat súlyosbítja, esetleg heveny veszélyhelyzetet teremt. Gyakran keresik fel a szülők az ortopéd szakorvost azzal a problémával, hogy egészséges vagy jelentéktelen mozgásszervi panaszok miatt gyermekük nem tudja a tornaórán a követelményeket teljesíteni, rossz osztályzatot kapna és ezért kérik a felmentést. Először ennek az utóbbi csoportnak a problémájával foglalkozunk. A probléma megoldása a testnevelő tanárok kezében van. Arra kell törekednünk, hogy minden gyerek — ha orvosi ellenjavaslat nem áll fenn —, örömmel vegyen részt a tornaórán. Hiszen gyermekeink különben is kevés időt töltenek a szabad levegőn és a minimális mozgás miatt egyre inkább puhányak és testsúlyuk is gyarapodik. Kevésbé fontos a csúcseredmények elérésére törekedni, mint az egész gyermekközösség jól megszervezett intenzív testmozgását biztosítani, és megtalálni minden gyermek számára az alkatának, képességeinek megfelelő tornát és sportot. Természetesen ez fokozott feladatokat ró a testÉszak-Csehországban ez év első negyedében az erdőgazdasági üzemek terven felül 7000 köbméter fával többet termeltek ki. Az Észak-csehországi Állami Erdőgazdaság teplicei vállalatában az idei fakitermelés az eddigi legnagyobb, mintegy 1 millió 220 ezer köbméter. Ennek 70 százaléka a környezet szennyezése folytán tönkrement fa. Felvételünkön RúZena Javofíková és Rúzena Pelcová az RZS—1 típusú faültető gép segítségével fásítja az erdő tönkrement területeit. (Libor Zavoral felvétele — .CSTK) nevelő tanárokra. Ha az iskolai testnevelés ezt a problémát megoldja, megszűnik az a felmentett csoport, amely csak azért nem vesz részt a tornaórákon, mert nem tud — esetleg alkati okok miatt — a különböző követelményeknek megfelelni. Fontos, hogy a gyermekek komoly indok nélkül ne hiányozzanak a tornaórákról, mert az iskolai elfoglaltság, a hosszan tartó ülő testhelyzet mellett szükség van a rendszeres testmozgásra. Már gyermekkorban törekedni kell arra, hogy a rendszeres testgyakorlat, sport az életmód részévé váljon. Így lehet legbiztosabban elérni, hogy majdan mint felnőtt dolgozók úgy alakítsák életmódjukat, hogy abban a rendszeres testmozgás és sport kompenzálni tudja a munkakörből adódó esetleges károsító tényezőket. Az iskolai torna és sport okozhat veszélyhelyzetet is, de gyakoribb a tartós fizikai megterhelés következtében fellépő károsodás. Merev izületek esetén, pl. a nagy kiterjedésű mozgások (ha meghaladják a szomszédos izületek kompenzáló képességét) törést okozhatnak. Spondylodesis esetén a hátgerinc nagy része műtétileg merevített, az erőltetett mozgás a beültetett, még nem teljesen beépült csontléc törését okozza. Jelentéktelennek látszó funkciózavarok vagy deformitások is változást okozhatnak a mozgás harmóniájában, és a gyermekek nem képesek bizonyos gyakorlatokat elvégezni vagy megfelelő teljesítményeket elérni. Ha ezt figyelmen kívül hagyva erőltetik a gyermekeket, sérülések keletkezhetnek. A károsodott Izületekben deformációs porckopás fejlődik ki. Az arthrosis {porckopás) kialakulásának időpontja és súlyossága nagymértékben függ az Ízület terhelésétől. Leggyakrabban a csípőizületek károsodtak, és ilyenkor törekedni kell a csípöizületek tehermentesítésére. Ilyea állapotot Jelent a veleszü- - ,\ letett csípőficamok kikezelt formája is. Óvni kell a nagyobb terhelésektől, mert ezeknél az eseteknél nagyobb a valószínűsége a porckopásos betegségek kialakulásának. Csípőficam, Perthes kór (a combcsontfej aszeptikus elhalása) vagy a combcsontfej lecsúszása a nyakról 1, tehát epiphyseolysis után a csípőizület tökéletes anatómiai gyógyulása gyakran nem következik be. A korai porckopás veszélye miatt ezeknek a gyermekeknek csak olyan tornagyakorlatokat ajánlunk, amelyek az alsó végtagok terheletlen állapotában végezhetők. Bizonyos talajgyakorlatok, szertorna jön szóba, de legjobb, ha ezek az gyerekek torna helyett úszni mehetnek. Jő hatással van az állapotukra a biciklizés is. Ezeknek a gyermekeknek a későbbiekben csak ülőmunkát javasolunk. Minden mozgásszervi betegségben szen vedő gyermek részére megtalálhatók azok a tornagyakorlatok és. sportok, amelyek nemcsak hogy nem károsítóak, hanem kifejezetten előnyösek. Gyógytestnevelésben a mozgásszervi károsodott gyermekek a betegségüknek megfelelő tornát végeznek, és ez kétségtelenül előnyösen hathat állapotuk további alakulására. A gyógytestnevelés területi szervezése folyamatban van, nagyobb városokban már megvalósult, bizonyos betegségek esetén a gyermekeket ortopéd orvosi javaslat alapján valamilyen gyógyintézetbe küldhetjük gyógytornára. A gyógytestnevelés és iskolai torna azonban nem zárja ki egymást. Szervezés és időbeosztás kérdése, hogy a gyermekek egyik vagy másik, vagy mindkét tornán részt vesznek-e. A sportok közül az úszás szinte • minden esetben ajánlható. Scoliosis, derékfájás, csípőbetegségek, de még lúdtalp esetén is jó hatású. Altalános elvként ajánlhatjuk, amely nem jelent nagy megterhelést az alsó végtagokra. Orvosok és tornatanárok jó együttműködése eredményezheti csak, hogy egészséges, jó testi felépítésű : gyermekek fejlődjenek, akik már gyermekkorukban életmód- , juk szerves részévé tették a rendszeres testgyakorlást és sportot, és ezt az életmódot felnőtt korban is folytatják. ( Or. VARGA BÉLA