Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-12 / 137. szám, péntek

A munkavédelem közös érdek Társadalmunk fejlesztési fela­datainak teljesítése során min­dig szem előtt tartja az ember­ről való gondoskodást, elsősor­ban az egészségvédelemmel és a munkavédelemmel kapcsolat­ban. Ezt az elvet a munkatör­vénykönyv is rögzíti, amikoris a munka- és egészségvédelmet a termelési feladatok tervezése és teljesítése elválaszthatatlan, egyenrangú részeként jelöli meg. Ennek értelmében létesült az állami munkavédelmi felü­gyelőség. Sajnos, nem állíthat­juk azt, hogy a gazdasági veze­tők mindig szem előtt tartják a Munkatörvénykönyvnek az em­lítettekre vonatkozó meghatáro­zásait, annak ellenére, hogy a vezetők egyik elsőrendű köteles­sége a kedvező munkafeltételek megteremtése, a munkavédelem és a dolgozók egészségének kö­rültekintő védelme. Nagyon helytelen, ha a vezetők csupán a tervfeladatok teljesítésére tö­rekednek, háttérbe szorítva a dolgozók biztonságának vé­delmét. Az állami munkavédelmi fel­ügyelőség alapvető feladata a balesetek, az üzemzavarok stb. megelőzése, mindennemű káros hatás megakadályozása. A Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Munka­védelmi Felügyelőség szorosan együttműködik a kerületi ügyészséggel, valamint a járási ügyészségekkel, a nyugat-szlo­vákiai népi ellenőrzési bizott­sággal, a kerületi közegészség­ügyi állomással, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi, Minisztériummal. Rendkívül so­kat tettek a mezőgazdaság te­rületén, ahol különösen nagy a balesetveszély. Meg kell azonban sajnos ál­lapítanunk, hogy egyes szerve­zetek nem szívesen kapcsolód­nak be az együttműködésbe, ab­ban bíznak, hogy ha eddig nem történt semmi baf, a jövőben is zavartalanul dolgoznak majd. Előfordul, hogy a felügyelőség dolgozóival csak az ellenőrzé­sek során, vagy olyankor talál­koznak, amikor a szabályok megsértése miatt felelősségre vonják őket. Az állami felügyelőség szer­vei a munka- és egészségvédel­mi rendeletek megsértéséért 100 000 korona bírságot róhat­nak ki és amennyiben a bírált fogyatékosságot a meghatá­rozott határidőn belül nem kü­szöbölik ki, ezt az összeget 100 százalékkal emelhetik. A felelős dolgozók 5000 korona bírságot fizethetnek kötelességeik elmu­lasztásáért. Szolgáltatásaink P e I e n k a ii g y b e n Gyerekkocsit toló fiatal anyuka 611 meg a tisztító előtt. A kocsi alól kiveszi csomag­ját, beviszi a tisztítóba és né­hány perc múlva egy üj nagy csomaggal tér vissza. A cso­magban pelenkák vannak. És mivel péntek van, három napi adagot váltott ki. — A pelenkaszolgálat nagy segítség nekem, de gondolom a többi anyukának is — m,ondta Szűcs Erzsébet arra a kérdés­re válaszolva, mennyiben köny­nyíti (munkáját éz a fajta szol­gáltatás. — Két kisgyermekem van, akiknek szükségük van pelenkára, igaz, van mosógé­pem, de nem automata, ha ott­hon mosnám a pelenkákat, ke­vesebb időm jutna a gyerekek­re. Eleinte nem akartam igény­be venni ezt a szolgáltatási, mert hallottam ezt is, azt )s, de később meggondoltam ma­gam. És nem bántam még — mondta távozóban. Bratislavában. 1954 óta léte­zik pelenka kölcsönzés. Ma a város minden pontján, har­minchárom tisztítóban működük pelenka kölcsönzés. Az új la­kótelepeken az élsök között helyezik üzembe ezt a szolgál­tatást, hiszen a fiatal szülők­nek ez nagy segítséget jeleint. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a pelenka kölcsön­zés nagyon olcsó, egy pelenka kölcsönzési ára csupán 25 fillér. Naponta körülbelül 1000 kiló tiszta pelenkát visznek haza a gyermekes anyáik, ami mintegy 10 000 darabot tesz Jkl. Pénteki napokon, vagy ünnepnap előtt ez a mennyiség 1700—2000 ki­lóra ugrik. A legtöbb pelenka a ligetfalusi (Petrfcalka) új la­kótelepen „fogy", naponta 530 darab, de a város központjában is, például a Pal'isádyn levő tisztítóból 340, a Fuiíík utcai­ból 315 darabot visznek el na­ponta, de ilyen a helyzet má­sutt is. ^ Vannak, akik nem hisznek abban, hogy ezek a pelenkák Igazán tiszták. Lehet, bogy a saját, vagy mások rossz ta­pasztalata alapján hagyták ab­ba a kölcsönzést és vállalták az Időigényes, fárasztó otthoni mosást, vasalást, illetve a szá­rítással való gondokat. Hogy e körül a szolgáltatás körül vannak problémák, azt tudják a városi szolgáltató üzem dolgozói is. De mi ennek az oka? A választ Helena Vegerbaue* rová, a Chalúpkova utcai mo­soda művezetője adta meg. — Sokan nem arra használják a pelenkát, amire kölcsönözték. A hozzánk kerülő pelenkák kö­zött található olyan is, amivel autót, ablakot mostak, illetve bútort tisztítottak. Ezek nem csak jeltevések, hiszen mitől lenne a pelenka jekete, illetve benzin, vagy más tisztítószer szagú?! Az ilyen pelenkákat hiába áztatnánk, mosnánk, főz­nénk, fertőtlenítenénk, az ilyen szenny nem megy ki sehogy. Ezek már használhatatlanok. Tessék, itt vannak a kiselejte­zettek — mutatott egy halom használhatatlan rongyra, majd folytatta. — Természetesen, az itteni pelenkák is elhasználódnak, gyorsabban, mint az otthon mosottak. A fertőtlenítő oldat kikezdi a cérnaszálakat, vi­szont használata elengedhetet­lenül szükséges. Ezért is két­hetenként 1500—2000 új pelen­ka kerül forgalomba. — Mitől varn az, hogy néme­lyik pelenka nem teljesen fe­hér — kérdeztünk fá a leg­gyakoribb panaszra. — A hét végére több pelen­kát visznek az anyukák. Amire hélfőn visszakerülnek hozzánk, a szenny beleivódik az anyag­ba annyira, hogy foltot hagy­hat. Mi az ilyen pelenkát kü­lön mossuk, de néha, sajnos ez igaz, foltosak maradnak. Ennek ellenére ezek a pelenkák egészségügyileg teljesen ártal­matlanok. Igaz az is, hogy az anyukák is segíthetnének ab­ban, hogy a pelenkák „szeb­bek" legyenek — tájékoztatott a művezető. — Hogyan? •— Ügy, hogy használat után kiöblítenék őket, és nem baj, ha vizesen is, vinnék vissza a tisztítóba. Kevesebb lenne a panasz és a mi munkánk is könnyebb lenne — válaszolt kérdésünkre Helena Vegerbaue­rová. Az elmondottakon jő lenne elgondolkodni A pelenkaszol­gálat szociális szolgáltatás, cél­ja megkönnyíteni a kisgyerme­kes anyáik munkáját. A tisztí­tók, mosodák dolgozói nem mindig tehetnek a foltos, sza­kadt pelenkáról. Azok, akik Igénybe veszik ezt a szolgálta­tást tudatosítsák ezt, és segít­senek nekik, hiszen önmagu­kért, gyermekeikért teszik. PÉTERFI SZONYA A Nyugat-szlovákiai Kerületi Munkavédelmi Felügyelőség Nyitrán (Nitra) tavaly 53 gaz­dasági szervezetet bírságolt meg, és 26 vezetőt vont felelős­ségre. A leggyakoribb ok a nemtörődömség, a hanyagság, a szabályok megszegése volt. Sokszor megdöbbentő, hogyan viszonyulnak a bírálatokra egyes vezetők megbírságolásuk esetében. A gazdasági szerveze­tek a tárgyalásokra nemegy­szer olyan dolgozókat külde­nek, akik nem ismerik a szó­ban forgó esetet, a felelős veze­tők a felelősséget a munkavé­delmi előadókra próbálják hárí­tani, nemegyszer úgy gondol­kodva, hogy kizárólag ők fele­lősek a szabályok megtartásá­ért. Nagyon meglepődnek aztán, ha esetleg bírságot kell fizetni­ük és nemegyszer az állami felügyelőség által hozott dön­tés miatt a Szlovákiai Munkavé­delmi Hivatalnál fellebbeznek, legtöbbször arra hivatkozva, hogy már intézkedéseket hoztak és ígérik, hogy a jövőben telje­sítik a felügyelőség utasításait. A legtöbb esetben az ilyen fel­lebbezés csak alibiként szolgál és ha a fellebbezésért illetéket kellene fizetni, sokan meggon­dolnák benyújtásukat. Természetesen, vannak olyan gazdasági szervezetek, amelyek reálisan értékelik fogyatékossá­gaikat és az esetleges bírálat után fokozott figyelmet szentel­nek a munkavédelmi előírások megtartásának. A Nyugat-szlo­vákiai Munkavédelmi Felügyelő­ség négyéves fennálliása alatt sok tapasztalatot gyűjtött, alapo­san megismerte az egyes gazda­sági szervezeteket. Remélhető­leg a felügyelőség következetes munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a munkahelyek és vezetők valóban minden esetben a terv­feladatok teljesítése elválaszt­hatatlan részének tekintsék a munkavédelmet és a dolgozók egészségének védelmét. PETER VALENT Kommentáljuk VIGYÁZZUNK RÁJUK Tavaly hazánk országútjain 1566 ember vesztette életét — ez a szám megfelel egy közepes település lélekszámá­nak. A balesetek során 6150-en súlyosan megsérültek, közülük sokan egész életükre rokkantakká váltak. A gyalogosok vannak talán a legnagyobb veszélyben. Ezt az is bizonyítja, hogy az áldozatok negyven százaléka az ő sorukból kerül ki. Még elszomorítóbb az a tény, hogy a közúti balesetek áldozatainak tíz százaléka gyerek. A nemzetközi statisztika szerint Európa más országaiban ez az arány jóval kisebb: Magyarországon például 6,6, Ausztriában 5,9 százalék. A legtöbb gyermek okozta sze­rencsétlenség abból adódik, hogy a gyerek váratlanul lép az úttestre, vagy az álló gépjármű elől, illetve mögül hirtelen a forgalmi sávba szalad. A múlt évi statisztika szerint 2195 balesetet a gyerekek okoztak, 146-an közülük az életükkel fizettek. A balesetek száma főleg a nyári hónapokban növekszik. A gyerekek gyakran az úttesten játszanak, mit sem törőd­nek a veszéllyel. A múlt évben 135 közlekedési balesetet éppen az úton játszadozó gyerekek idéztek elő, a legtöb­bet a 6—9 évesek. Vajon csak a gyerekek a hibásak? Kétségtelen, hogy nem. A gépjárművezetőnek, hogyha az út szélén gyereket lát, számítania kel] azzal, hogy esetleg váratlanul a forgalmi sávba lép, s éppen ezért lassítania kell. A szakemberek szerint ugyanis 20 km-es óránkénti sebességnél is 7,9 méterre van szüksége a gépjárműveze­tőnek ahhoz, hogy a reagálástól számítva a kocsit lefé­kezze. Ötven kilométeres sebességinél ez már 29, hatva­nasnál 38, hetvenesnél 45 métert tesz ki. Tehát a lakott területen mindig óvatosan kell hajtani. Ne véletlen, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban júliust immár hagyományosan közlekedésbiztonsági hónap­nak nyilvánítják. Nemcsak a túlzsúfolt utak miatt, hanem a szünidejüket élvező gyerekek érdekében is, akik az iskolai fegyelemtől megszabadulva gyakran megfeledkez­nek a balesetveszélyről. A kisebb gyerekek nem ismer­hetik még kellően a közlekedés szabályait. Sajnos, a szü­lők sem járnak el mindig felelősségteljesen, gyakran az úttesten nem a zebrán kelnek át. A gyerek pedig minden­kor igyekszik a felnőtteket, szüleiket utánozni. Mindnyájunknak felelősséget kell éreznünk a gyerme­kekért. A gépjárművezetők figyelmesebb vezetéssel meg­előzhetik a baleseteket. Mi felnőttek pedig, ha az úton játszó gyerekeket látunk, figyelmeztessük Őket, s ha az úttesten akar áthaladni kiskorú gyerek, ne sajnáljuk az időt, kézen fogva vezessUk át. A gyereket önállóságra kell nevelni, de azért meg kell gondolnunk, hogy mikor hagy­hatjuk felügyelet nélkül. Tegyünk meg tehát mindent an­nak érdekében, hogy a szünidő, a szabadságok ideje alatt ne növekedjen, hanem csökkenjen a gyermekek által oko­zott közúti balesetek száma. Ez mindnyájunk feladata, társadalmi kötelessége. NÉMETH JÁNOS ORVOS TANÁCSADÓ Iskolai torna f gyógytorna A mozgásszervi betegek je­lentős része vagy nem képes az iskolai tornaórák követel­ményeinek eleget tenni beteg­sége miatt, vagy pedig fennáll a veszélye, hogy a tornaórák fizikai igénybevétele állapotu­kat súlyosbítja, esetleg heveny veszélyhelyzetet teremt. Gyakran keresik fel a szülők az ortopéd szakorvost azzal a problémával, hogy egészséges vagy jelentéktelen mozgásszer­vi panaszok miatt gyermekük nem tudja a tornaórán a köve­telményeket teljesíteni, rossz osztályzatot kapna és ezért ké­rik a felmentést. Először ennek az utóbbi cso­portnak a problémájával foglal­kozunk. A probléma megoldása a testnevelő tanárok kezében van. Arra kell törekednünk, hogy minden gyerek — ha or­vosi ellenjavaslat nem áll fenn —, örömmel vegyen részt a tor­naórán. Hiszen gyermekeink különben is kevés időt töltenek a szabad levegőn és a minimá­lis mozgás miatt egyre inkább puhányak és testsúlyuk is gya­rapodik. Kevésbé fontos a csúcseredmények elérésére tö­rekedni, mint az egész gyer­mekközösség jól megszervezett intenzív testmozgását biztosíta­ni, és megtalálni minden gyer­mek számára az alkatának, ké­pességeinek megfelelő tornát és sportot. Természetesen ez fokozott feladatokat ró a test­Észak-Csehországban ez év el­ső negyedében az erdőgazda­sági üzemek terven felül 7000 köbméter fával többet termel­tek ki. Az Észak-csehországi Állami Erdőgazdaság teplicei vállalatában az idei fakiterme­lés az eddigi legnagyobb, mint­egy 1 millió 220 ezer köbmé­ter. Ennek 70 százaléka a kör­nyezet szennyezése folytán tönkrement fa. Felvételünkön RúZena Javofíková és Rúzena Pelcová az RZS—1 típusú fa­ültető gép segítségével fásítja az erdő tönkrement területeit. (Libor Zavoral felvétele — .CSTK) nevelő tanárokra. Ha az isko­lai testnevelés ezt a problémát megoldja, megszűnik az a fel­mentett csoport, amely csak azért nem vesz részt a torna­órákon, mert nem tud — eset­leg alkati okok miatt — a kü­lönböző követelményeknek megfelelni. Fontos, hogy a gyermekek komoly indok nél­kül ne hiányozzanak a torna­órákról, mert az iskolai elfog­laltság, a hosszan tartó ülő testhelyzet mellett szükség van a rendszeres testmozgásra. Már gyermekkorban töreked­ni kell arra, hogy a rendszeres testgyakorlat, sport az élet­mód részévé váljon. Így lehet legbiztosabban elérni, hogy majdan mint felnőtt dolgozók úgy alakítsák életmódjukat, hogy abban a rendszeres test­mozgás és sport kompenzálni tudja a munkakörből adódó esetleges károsító tényezőket. Az iskolai torna és sport okozhat veszélyhelyzetet is, de gyakoribb a tartós fizikai meg­terhelés következtében fellépő károsodás. Merev izületek ese­tén, pl. a nagy kiterjedésű moz­gások (ha meghaladják a szom­szédos izületek kompenzáló ké­pességét) törést okozhatnak. Spondylodesis esetén a hátge­rinc nagy része műtétileg me­revített, az erőltetett mozgás a beültetett, még nem teljesen beépült csontléc törését okoz­za. Jelentéktelennek látszó funkciózavarok vagy deformitá­sok is változást okozhatnak a mozgás harmóniájában, és a gyermekek nem képesek bizo­nyos gyakorlatokat elvégezni vagy megfelelő teljesítménye­ket elérni. Ha ezt figyelmen kí­vül hagyva erőltetik a gyerme­keket, sérülések keletkezhet­nek. A károsodott Izületekben de­formációs porckopás fejlődik ki. Az arthrosis {porckopás) kiala­kulásának időpontja és súlyos­sága nagymértékben függ az Ízület terhelésétől. Leggyakrab­ban a csípőizületek károsodtak, és ilyenkor törekedni kell a csí­pöizületek tehermentesítésére. Ilyea állapotot Jelent a veleszü­- - ,\ letett csípőficamok kikezelt for­mája is. Óvni kell a nagyobb terhelésektől, mert ezeknél az eseteknél nagyobb a valószínű­sége a porckopásos betegségek kialakulásának. Csípőficam, Perthes kór (a combcsontfej aszeptikus elhalá­sa) vagy a combcsontfej lecsú­szása a nyakról 1, tehát epiphy­seolysis után a csípőizület töké­letes anatómiai gyógyulása gyakran nem következik be. A korai porckopás veszélye miatt ezeknek a gyermekeknek csak olyan tornagyakorlatokat aján­lunk, amelyek az alsó végtagok terheletlen állapotában végez­hetők. Bizonyos talajgyakorla­tok, szertorna jön szóba, de leg­jobb, ha ezek az gyerekek tor­na helyett úszni mehetnek. Jő hatással van az állapotukra a biciklizés is. Ezeknek a gyer­mekeknek a későbbiekben csak ülőmunkát javasolunk. Minden mozgásszervi betegségben szen vedő gyermek részére megtalál­hatók azok a tornagyakorlatok és. sportok, amelyek nemcsak hogy nem károsítóak, hanem ki­fejezetten előnyösek. Gyógytestnevelésben a moz­gásszervi károsodott gyermekek a betegségüknek megfelelő tor­nát végeznek, és ez kétségtele­nül előnyösen hathat állapotuk további alakulására. A gyógy­testnevelés területi szervezése folyamatban van, nagyobb váro­sokban már megvalósult, bizo­nyos betegségek esetén a gyer­mekeket ortopéd orvosi javaslat alapján valamilyen gyógyinté­zetbe küldhetjük gyógytornára. A gyógytestnevelés és iskolai torna azonban nem zárja ki egymást. Szervezés és időbeosz­tás kérdése, hogy a gyermekek egyik vagy másik, vagy mindkét tornán részt vesznek-e. A sportok közül az úszás szin­te • minden esetben ajánlható. Scoliosis, derékfájás, csípőbe­tegségek, de még lúdtalp ese­tén is jó hatású. Altalános elv­ként ajánlhatjuk, amely nem je­lent nagy megterhelést az alsó végtagokra. Orvosok és torna­tanárok jó együttműködése eredményezheti csak, hogy egészséges, jó testi felépítésű : gyermekek fejlődjenek, akik már gyermekkorukban életmód- , juk szerves részévé tették a rendszeres testgyakorlást és sportot, és ezt az életmódot fel­nőtt korban is folytatják. ( Or. VARGA BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom