Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-12 / 137. szám, péntek

A mezőgazdaság időszerű feladatairól irta: Milos Jakes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusai pártunk hatvanéves története folyamán mindig fontos határkövet jelentettek a kommunisták munkájában, a háború utáni időszakban pedig az egész társadalom életében. Ez teljes mértékben érvényes a CSKP közelmúltban megtartott XVI. kongresszusára is, amely a párt megalakulása 60. évfordulójának esztendejében tanácskozott. A legutóbbi 60 év eseményei kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakítása népünk életének legfontosabb határkövei közé tartozik. A CSKP vezetésével a munkásosztály és egész dolgozó népünk eljutott a szocializmushoz. Népünk életében — a tömegek széles körű támogatásának köszönhetően, és annak hatására, hogy a párt helyesen fejezte ki a dolgozók érdekeit, és mert saját viszonyainknak megfelelően mindig következetesen, alkotóan érvényesítette a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapelveit, minden nehézség és a helyenként előforduló hibák ellenére is alapvető és lényeges változásokat hajtottunk végre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezen alapelvek érvényesülésének bárminemű gyengítése és figyelmen kívül hagyása mindig a hibák felhalmozódásához vezetett, és nehézségeket, válságokat idézett elő a társadalmi haladás útján. 1881. VI. 12. Csehszlovákia Kommunista Pártja munkájának és küzdelmének folyamatában alakult kl és erősödött a munkásosztály és a földművesek szövetsége. E szövetség további szilárdulása és fejlődése összekapcsolódik a dolgozó nép 1948-as februári győzőimével és a szocializmus építésének megkezdésével. E győzelem elválaszthatatlan alkotóeleme, hogy Lenin zseniális szövetkezeti tervéből kiindulva hozzáfogtunk falvainkon is a szocializmus építéséhez. E feladatot sikeresen teljesítettük, így megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés széles alapokon történő fejlesztésének feltételeit. Az elmúlt évtizedben számos nehézség és akadály ellenére, «melyeik befolyásolták fejlődésünket, meggyőződtünk róla, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének a XIV. pártkongresszuson jóváhagyott, majd a CSKP XV. kongresszusán továbbfejlesztett irányvonala helyes és reális. Ez az irányvonal komplex távlati programot jelent az egész társadalom politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésében, államunk bel- ós külpolitikájában. A pórt XVI. kongresszusának határozatai logikus folytatását, továbbfejlesztését és leiközelebbi évekre való konkretizálását jelentik ennek az irányvonalnak. A ko'mgresszus tanácskozásának időszalkában lényegesen bonyolultabbak voltak a külső és belső gazdasági feltételek, mint a hetvenes években. Egyre nehezebbé válik a szükséges tüzelőanyag és energia, a kőolaj, a fémnek, az élelmiszer és a többi anyag és nyersanyag beszerzése, és növekednek a termékek minősége és műszaki színvonala iránti igények. Bonyolítja < a helyzetet, hogy a régebbinél sokkal nagyobb felelősséggel és racionálisabban toell beruházni, mivel korlátozott beruházási erőforrás és munkaerő áll rendelkezésünkre. Pártunk politikájának legfőbb társadalmi-gazdasági célja ilyen körülményeik között is az elért magas életszínvonal megtartása és tökéletesítése, a szociális biztonság szilárdítása. Nem véletlenül fordított a CSKP XVI. kongresszusa maximális figyelmet a gazdasági kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves gazdasági és szociális terv szándékainak megvalósítása érdekében az eddiginél sokkal következetesebben és megalkuvást nem ismerően kell érvényesítenünk a termelés hatékonyságára és az öszszes munka minőségének javítására irányuló törekvéseiket. Az élelmiszerellátás biztosítása — társadalmi feladat A CSKP XVI. kongresszusóin Hu sók elvtárs, a CSKP KB főtitkára által előterjesztett beszámoló hangsúlyozza, hogy a párt minden törekvése az ember szükségleteinek kielégíté sére, a személyiség sokoldalú fejlesztésére összpontosul. Az életszínvonal további fejlesztése és tökéletesítése azonban nem szubjektív óhaj, hanem az értékteremtés függvénye. A szocialista társadalom sem oszthat el többet, mint amit megtermel. E szempontot figyelembe véve fogalmazzuk meg az elkövetkező Időszakra az életszínvonal-fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket. A XVI. kongresszus rendkívüli figyelmet fordított a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére. Ez teljesen törvényszerű, hiszen ahhoz, hogy egyre színvonalasabban elégítsük ki a nép szükségleteit, elsősorban az élelmezést kell magas színvonalon biztosítani, és itt nemcsak mennyiségi igényekről van szó, hanem minőségiekről is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók erőfeszítésének köszönhetően lényegé ben az összes élelmezési cikk viszonylatában jó az ellátás. Mivel azonban korlátozott mennyiségű takarmánnyal rendelkezünk, az elkövetkező időszakban o«m növelhető tovább a hústermelés. Az egy főre eső évenkénti húsfogyasztás viszonylag magas, 85 kilogramm. Az említett okból különösen a sertéshústermelés nem növekedhet tovább. A lakosság lélekszámának növekedése miatti fogyasztásnövekményt a vágómarha-tenyésztés fokozásával elégítjük ki. A mezőgazdaság irányító szerveinek és dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy a rendelkezésre álló takarmányból a lehető legtöbb húst tudjuk előállítani, és hogy csökkentsük a fajlagos takarmányfogyasztást. A takarmányalap jobb kihasználása érdekében megfelelő erőfeszítést kell kifejteni, hogy minden vágóállat-kategóriában növekedjék a napi súlygyarapodás. Jelenleg különösen fontos feladat a hízómarha vágósúlyának növelése. 1980-hoz képest az átlagos vágósúly 440 kilogrammra csökkent, pedig számunkra az lenne az előnyös, ha legalább 500 kilogramm lenne. Mivel a gazdaságok nem állítanak be megfelelő számú szarvasmarhát hizlalásra, a marhahús részaránya növelésének ez az egyetlen reális útja. A hústermeléssel kapcsolatos problémák megoldása érdeké ben javítani kell a mezőgazdásági vállalatok és a húsipar együttműködését. A termelés és a feldolgozás összehangolása és a felesleges veszteségek kiküszöbölése rendkívül fontos feladat. A húsipar megfelelő ágazatai ezért fejtsenek ki fokozott erőfeszítést a feldolgozás mértékéneik és színvonalának növelésére, emelésére, az összes nyersanyag hasznosítására, a választék bővítésére és a minőség javítására. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy az élelmiszer és a mezőgazdasági nyersanyag stratégiai jellegű áru, és még hosszú időn keresztül az is marad. A világpiaci beszerzést az imperialista országok egyre gyakrabban politikai feltételeikhez kötik. A XVI. kongresszuson ezért hangsúlyoztuk oly erőteljesen, hogy az élelmiszer-szükségletet elsősorban saját termeléssel kell fedezni. Az idei tervbe konkréten kivetítve ez azt jelenti, hogy az utóbbi években elért átlagos évi 1,6 millió tonnányi gabonaimportot 350 ezer tonnára kell csökkenteni. A XVI. kongresszus is jóváhagyta a CSKP XV. kongresszusán elfogadott és a CSKP KB 13. ülésén továbbfejlesztett irányelvet, amelynek értelmében növelni kell az élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás mértékét. A páröcongresszus újból hangsúlyozta, hogy mivel a hazai körülményeik között nincs tehetőség a termőterület növelésére (sőt, az egy lakosra eső terület csökkenésével kell számolnunk), a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tétele, a hatékonyság és a minőség javítása az egyetlen járható út. Ezt a termelés koncentrálásával, szakosításával, ipari jellegűvé tételével, a termelési bázis erősítésével és korszerűsítésével, a tudomáinyos-műszakl Ismeretek hatékonyabb érvényesítésével, az Irányítás és szervezés tökéletesítésével és a tartalékok teljes aktivizálásával érhetjük el. A növénytermesztésé az elsőbbség Az önellátás kulcsa: a növénytermesztés fejlesztése, anert ettől függ, hogy mennyi növényi, illetve állati eredetű élelmiszert tudunk előállítani. Az ügy érdekében, amellett hogy nagy súlyt helyezünk a gabonatermesztés intenzívebbé tételére, következetesen törődünk a jó minőségű töwiegtakarmány szántóföldön, illetve réten való termesztésével is. Ugyanakkor állandóan figyelmet érdemel a takarmány hasznosítása, a botaikarítási, tartósítási és raktározási veszteségek csökkentése is. Továbbra is számolunk az állampolgárok segítségével a nehezen hozzáférhető területeken termett széna betakarítása során, mert ez minden évben jelentősen hozzájárul a tömegtakarmánymérleg javításához. A növénytermesztési feladatok végrehajtásának alapvető előfeltétele a termőföldről, a föld termőbbé tételéről és hasznosításáról történő gondoskodás. Nem térhetünk napirendre a termőföld lemorzsolódása fölött. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók számára fontos feladat, hanem a nemzeti bizottságok és az államigazgatási szervek számára is. Következetesen végre kell hajtani a termőképesség növelésére irányuló intézkedéseket. Döntő feladat lesz megfelelő feltételeket teremteni a kevésbé termékeny föld hatékonyabb és intenzívebb kihasználásához. A hazai földalap teljes 35 százaléka ilyen terület. A talajjavítási intézkedések végrehajtását, mivel ez társadalmi érdek, kiemelten támogatja az állam. Gazdaságosan használjuk ki az adottságokat A fő stratégiai célnak — az önellátás mértéke növelésének — rendeltük alá az állattenyésztés fejlesztésének irányait is. Noha ezen ágazat termelésének növekedési üteme alacsonyabb lesz mint az előző ötéves tervidőszakokban, a végrehajtás, mivel elsősorban a hazánkban megtermelt takarmányra építünk, meglehetősen Igényes lesz. Ezekhez a törekvésekhez kell hozzáigazítani az állattenyésztési termelés szerkezetét. Alapvető fordulatot kell elérnünk a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt ütemű fejlesztésében. A hústermelési terv végrehajtása során továbbra ls számolunk a háztájilag gazdálkodók és a kistermelők szerződéses állattartásának bővítésé vei. E termelési mód teljes mértékben bevált, és nem kis mértékben hozzájárul a forgalomba kerülő hús mennyiségé nek növeléséhez, elsősorbí pedig a választék bővítéséin« A kisállattenyésztők és ti Nemieti Front érdekvédelmi szervezeteibe tömörült kistermelők tevékenységét ezért továbbra ls támogatjuk. Az önellátásra való törekvés politikájának megvalósítása során jelentős szerep hárul az élelmiszeriparra. A XVI. kongresszus határozatai értelmében az ágazat fő feladatai a következők: hozzájárulni az élelmiszerszükséglet kielégítéséhez és ennek érdekében optimálisan kihasználni a hazai termelésből és az importból származó összes mezőgazdasági nyersanyagot, javítani a termékek minőségét, tartósságát és a fogyasztók igényeivel összhangban bővíteni a választékot. Céljaink elérése érdekében az élelmiszeripar tegye szorosabbá kapcsolatait a mezőgazdasági vállalatokkal, és bontakoztassa ki a kölcsönös kooperációs és integrációs kapcsolatokat. Ilyen bázison fokozatosan térjen át a hosszú távú nyersanyagszállítási egyezményeik rendszerére. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés biztosításához a biológiai és műszaki szolgáltatásokon kívül az eddiginél sokkal hatékonyabban hozzá kell járulnia a tudományos-kutató bázisnak is. Elvárjuk, hogy az ágazati intézetekkel együtt a legfontosabb kutatási feladatok megoldásához majd a főiskolák is hozzájárulnak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia kutatóintézetei is aktivizálódnak, és hogy elmélyül a szocialista országok, különösein pedig a Szovjetunió tudományos intézményeivel és kutatóintézeteivel való együttműködés. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztéséhez, a feladatok végrehajtásához az anyagi-műszaki bázis gyarapításával kellő fellételeket teremtünk. A fejlesztés itt lényegében ugyanolyan ütemű lesz, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Azonban sóikkal nagyobb felelősségtudattal kell végrehajtani az eszközök elosztását és kihasználását. Teljes mértékben érvényesíteni kell e téren a központi bizottság 13. ülésén jóváhagyott programot. Nem véletlenül hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszusa, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számóra nagy jelentősége van a2 ellátó ágazatokkal való együttműködésnek. Az élelmiszertermelés eredményei ma jelentős mértékben függenek az egyre szélesebbé és sokoldalúbbá váló ágazatközi kapcsolatoktól, különösen a gépiparral és vegyiparral való együttműködéstől. A kongresszusi határozat értelmében a mezőgazdaságot ellátó ágazatok számóra a szállítások lebonyolítása, a pótalkatrészellátást is beleértve, elsőrendű feladat. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is a szó legszorosabb értelmében törvényerejű követelmény a hatékonyság és a minőség javítása, a munkatermelékenység növelése, az önelszómolós következetes érvényesítése. E célok elérése, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak teljesítése érdekében alkalmazzuk e szjérában is a tervszerű népgazdaságirányítás rendszerének tökéletesítését célzó komplex Intézkedéseket. A komplex intézkedések bevezetésének célja a vállalati kezdeményezés növelése, a tervezés egyszerűbbé tétele, az irányítás admlnisztratíva-igényének csökkentése és a vállalati rentabilitás kiegyenlítése, illetve a mezőgazdasági termelés egészében vett rentabilitásának növelése. Igényes feladotok előtt A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában fontos időszak már a 7. ötéves terv időszak első esztendeje is, amikor a növények fejlődésére nagy mértékben hat a Jelentős hőmérsékletingadozás, illetve a csapadékhiány, így fokozott figyelmet kell fordítanunk a jó termés, biztosítására. Az aratás időszakában rendkívül fontos feladat lesz a veszteségeik lehető legnagyobb mértékű csökkentése. Ez nemcsak a gabonatstskarításnál alapvető követelmény, hanem az összes többi termény betakarításában ís. Az állattenyésztési dolgozók is igényes feladatokat teljesítenek, és figyelmüket fokozottan a takarmányhasznosításra, különösen pedig a szemes takarmánnyal való színvonalas gazdálkodásra kell összpontosítaniuk. Ojból ismételjük, a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt ütemű fejlesztésére törekszünk, és ezt nemcsak a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak, hanem az irányító szervek munkatársainak is tu datosítaniuk kell. Az április második felében bekövetkezett fagy kárt tett a korai és melegkedvelő zöldségben, gyümölcsben. Ez majd a termést is befolyásolja, így fokozott figyelmet kell fordítani mindenütt a betakarításra, az összes megtermett gyümölcs felvásárlására, piacra juttatására és feldolgozására. A dolgozóik körében széles körű versenymozgalom bontakozott kl a XVI. kongresszuson kijelölt igényes feladatok színvonalas végrehajtására. E lendületet továbbra is meg kell tartani és helyes irányban kell fokozni. E munka rendszeres és igényes politikai-szervező tevékenységet igényel az irányítás minden szintjén. Erősítsük a párt vezető szerepét A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban összesen 184 ezer kommunista dolgozik, ami az ágazat dolgozóinaik csaknem 16 százalékát jelenti. Csak az efsz-tagok közül több mint 25 ezer tagjelöltet vettek fel a XV. és XVI. kongresszus között a párt soraiba. Ez is azt mutatja, hogy tovább kell tökéletesíteni a párttagságot, és — különösen a dönlő jelentőségű munkaszakaszokoa — erősíteni ikell a part hatását. Ez főleg az állattenyésztésben dolgozó fiatalok kiválasztására és párttaggá nevelésére vonatkozik. A pártmunka hatékonyabbá tétele megköveteli a gazdasági vezetés ellenőrzésre jogának konkrétabb érvényesítését. Nem szabad napirendre térnünk a fogyatékosságok fölött, küzdeni kell az összes progresszív termelési módszer meghonosításáért, az új eljárások, technológiák bevezetéséért és a legkorszerűbb tudományos-műszaki ismeretek nyújtotta lehetőségek kiaknázásáért. A pártszervezetek fordítsanak nagy figyelmet a kádermunka színvonalának emelésére, mert az a párt politikája eredményes megvalósításának fontos előfeltétele. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó pártszervezeteik szüntelenül mutassanak érdeklődést a tartalékok lehető leghatékonyabb kiaknázása iránt. Különösen fontos követelmény, hogy ,sehol se pazarolják a takarmányt, az energiát, a tüzelőanyagot, az anyagot és a nyersanyagot. Mindenütt ügyeljenek a takarékosságra, küzdjenek a veszteségek ellen és a termelésben érvényesítsék a progreszszív módszereket. Ügyeljenek arra, hogy a dolgozók minél nagyobb hányada kapcsolódjon be a problémák megoldásába, hogy az efsz-ekben teljesen érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia, és ho$?y a vállalatokban növekedjék a termelési értekezletek hatékonysága. Ugyanakkor a pártszervek és -szervezetek lürődjenek az Irányítás és munkaszervezés színvonalának emelésével, következetesen' ellenőrizzék a feladatok és az intézkedések végrehajtását, támogasság a tárgyilagos és építő szellemű bírálat kibontakozását és legyenek Igényesek a párthatározatok teljesítésének megkövetelésében. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói a népképviseleti testületekbe va

: ló választásokon is bebizonyították; pozitívan viszonyulnak a CSKP XVI. kongresszusán kijelölt feladatokhoz, mert tudatában vannak annak, hogy a program — a fejlett szocialista társadalom építése — összhangban van érdekeikkel, és megteremti a békés, boldog élet feltételeit.