Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-24 / 147. szám, szerda

f J Figyelem, figyelem..!” Sárosfán (Blatná na Ostrove), a 850 lakosú kisközségben egy­szerre 23 hangszóróból zeng a figyelmeztető szó. Egy sarokház előtti kiskertben kapálgató öreg­asszony felegyenesedik, meg­igazítja kendőjét, majd köszö­nésemet fogadva felém fordul: — Ez nekünk is szól. Kezdő­dik a hangosújság műsora. Biztosra mondja, mert a fi­gyelmeztetést követően mozgal­mi induló zenéje csendül felénk a hangszóróból. Máskor a köz­leményeket megelőzően sport­ugyanis a kényelmes fotelről: bármilyen hangulatban érkezzék valaki jogos, vagy jogosnak vélt panaszával, a szíves kíná­lásra előbb beleül, és ha már helyet foglalt, hát nyugodtabb, megérti, hogy csendes, békés szóval is el lehet intézni az ügyet. A helyi pártszervezet tevé­kenységéről szólva többször is megemlíti az egyik alapító tag, a 77 esztendős Szitás József elvtárs nevét, a veterán párt­harcos mindig, minden közügy­Kezdödik a hangosújság műsora. Álló Ferenc elvtárs és munka­társa, Andrejkovics Jánosné, a bemondók l A szerző felvétele] 1901 VI. 24 Indulót, nászindulót, vagy ép­pen gyászzenét közvetítenek. Közelebb jön a kerítéshez, maradásra int, így hát együtt hallgatjuk a műsort. Figyeli, hogy mikor ki szól, és persze hangjukról felismeri a közremű­ködőket. Mintha jól értesült kommentátor lenne, úgy tájé­koztat, magyaráz, amikor a mű­sort tarkító zenét közvetítik. Minden fontosat megtudok tőle. A híreket Andrejkovics János­né, a hnb dolgozója ismerteti. Az egyik szavaló Csölle Szerén, főiskolás. A másik Huszár Éva, aki egészségügyi szakközépisko­lában tanul, jövőre már ápoló­nő lesz. Az egyik énekes Papp Katalin. Dunaszerdahelyre (Du­najská Streda) jár dolgozni, el­árusító a Kék Duna Áruházban.- A másik Földes Katalin, aki szintén Dunaszerdahelyen dol­gozik, a városi könyvtárban. Villanyzongora zenéje kíséri da­lukat, az alapiskola igazgatójá­nak felesége, Stifter Istvánné játszik a zongorán. Szabó János­né óvónő beszél az újszülöttek köszöntéséről. — Most következnek a leg­fontosabb dolgok — figyelmez­tet a néni, — azt mindig az el­nök mondja el. Hallgassa csak! Valóban, Álló Ferenc elvtőrs, aki egy személyben a hnb és a helyi pártszervezet elnöke, fon­tos ügyről beszél: miként függ össze a gyom elleni küzdelem, a faluszépítési munka a falu­fejlesztés céljaival, melyeket a kommunisták a lakosokkal, a megválasztott képviselőkkel egyetértve határoztak meg. A hangosújság műsorának meghallgatása után indulok is a virágágyakkal szegélyezett be­tonjárdán a hnb irodaháza fe­lé. Megkaptam az útbaigazítást: „Olyan az, mint egy kastély“ — tehát könnyű rátalálni, de nem megyek be mindjárt, mert előbb a kapusarkakat javítgató idő­sebb embertől egyet és mást megkérdezek. Akire ráköszöntök: Szerda Mihály. Ahogyan ő mondja: nyugdíjas traktoros, egyébként a hnb kisüzemének mindenese. Elmagyarázza, hogy beosztása, munkaköre sokféle: teherszállí­táskor sofőr az SPT-típusú au­tón, de ha kell javít, szerel, a betonkeverőt kezeli, meszel, ker­tészkedik. Tetszik neki a „min­denes“ szó, mert Álló Ferenc elvtársról beszélve is használ­ja: , — Igen, ő a pártszervezet el­nöke, meg a kisüzem vezetője, és hetedszer is azért választot­tuk meg a nemzeti bizottság el­nökének, mert mindenes. Más dolgokban, mint én, az igaz, de olyan sokféléhez értő. Amikor az irodában beülök egy kényelmes fotelbe és beszél­getni kezdek Álló Ferenc elv- társsal, magam is tapasztalom, hogy valóban, sokféle dologhoz ért, de leginkább az embrekkel való bánásmódhoz. Megtudom ben megnyilvánuló érdeklődé­sét, segítségét, ezekkel a sza­vakkal méltatja: — Ügy lenne jó, ha legalább most lenne ötvenéves. A pártszervezetnek 14 tagja van, és most készülnek egy fia­tal tagjelölt felvételére. Bizonyá­ra észrevette meglepetésemet, kitalálta, hogy kevésnek vélem ezt a létszámot, mert azonnal figyelmeztetet: — A pőrtmunkában nem mérv­adó az egyszerű matematika, mert a mi esetünkben megsok­szorozza a szervezés és az agi­táció, meg a propaganda haté­konyságát, hogy rendszeresen foglalkoztatjuk a regisztrált tagokat. Harminckét máshol dolgozó, de a községben lakó, tevékeny kommunistával számolva, per­sze más a helyzet, nem érvé­nyes a számtani arányosítás. — Különben megéri szervezé­sükkel, mozgósításukkal törőd­ni — magyarázza, — mert segí­tenek a társadalmi munkában is. Számoljunk csak, ha mind­egyik kommunista eljön, és mindegyik egy ismerőst, bará­tot, vagy szomszédot is elhív, akkor aztán épül valami. Szóba kerül a hangosújság műsorának megszerkesztése is. Az alkalmi közleményeket mun­katársa, Andrejkovics Jánosné szokta összeállítani, rendszerint önállóan. Más jellegű műsor összeállítása azonban kissé kö­rülményesebb. El is mondja, hogy miért az: — Csak elvétve kapunk hasz­nálható segédanyagot a Járási Népművelési Intézettől, de ha kapnánk is, feltétlenül alkal­mazni kell a helyi adottságok­hoz. A lényeges, politikai mon­danivalót tehát előbb pártbizott­ságunk határozza meg. Utána a közreműködőkkel, akik közül többen pártfeladatot teljesítve segítenek, mi ketten megkezd­jük a szerkesztést és a felvéte­leket. Műsorainkat ugyanis magnószalagra rögzítjük, több­ször is közvetítjük. A beszélgetés után kikísér, de az előcsarnokban megállók, mert észreveszem a Falunk fej­lődése feliratú, fényképekkel dí­szített táblát. Miközben mutat­ja, magyarázza, hogy melyiken mi látható, önkéntelenül is meg­állapítom: annyi fénykép, annyi társadalmi munkával épített lé­tesítmény felvétele látható a táblán, ahány éve ő a nemzeti bizottság elnöke. És eszembe jut, hogy amikor a kényelmes fotelben ülve tisztségével járó gondjai, meg a kezdeti nehéz­ségek felől kérdezgettem, na­gyon szerényen csak ennyit mondott: — Két év múlva lesz harminc esztendeje, hogy átvettem ezt a tisztséget. Egy rozoga ház ütött- kopott asztalára elémtettek egy csomó kulcsot. Felvettem a kul­csokat, és dolgozni kezdtem. Olyan derűsen mondta, hogy most, amikor már elköszöntem tőle, és a járdán lépkedve haza­felé indulok, jóleső érzés vissza­gondolni beszélgetésünkre. Rá­adásul, a hangszóróból is indu­ló, pattogó, ütemes zene hallat­szik, majd kedvesen csendülő szó: „Figyelem, figyelem... I“ HAJDÚ ANDRÁS dósán derűlátás . Pórtoktatás két nyelven ® Hasznos javaslatok a pártcsoportokban ^ Üjítások a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére % A fiatalok nevelése A párttagok ideológiai neve­lése elsősorban a pártoktatás keretében valósul meg. Érthető tehát, hogy a pártoktatásra az alapszervezetek megkülönbözte­tett gondot fordítanak. Ez tel­jes mértékben elmondható a Nagybalogi (Veľký Blh) Egy­séges Földművesszövetkezet 84 tagú pártalapszervezetéről is, amely három részlegszervezet­ből tevődik össze. Az 1980— 1981-es pártoktatási évről Asz­talos Gyula, a pártszervezet el­nöke többek közt ezt mondta: — Négy csoportban folyt az oktatás, melynek összesen 79 résztvevője volt. Tizenegy ta­gunkat (magas korára való te­kintettel) fölmentettük az okta­tás kötelessége alól. Három csoportban (két alapfokúban és egy középfokúban) magyar nyelvű volt az oktatás, egy kö­zépfokúban pedig szlovák nyel­vű. Egész évben szocialista tár­sadalmunk fejlődésének idősze­rű kérdéseivel, valamint pártunk gazdaságpolitikájával és a me­zőgazdaság kérdéseivel foglal­koztunk. Tíz lektorunk van. — Ügy tudom, Asztalos elv­társ is előadott. — Igen, két előadást tartottam a párt gazdaságpolitikájáról és két beszélgetésen is részt vet­tem. Ezenkívül más lektorok elő­adásaira is „benéztem“, el el­mondhatom, hogy a témák ér­dekelték az oktatás résztvevőit. Ehhez az is hozzájárult, hogy igyekeztünk a pártoktatást ösz- szekapcsolni a mindennapi prob­lémákkal, például a munkaidő kihasználása tartalékainak kér­déseivel. Mind az alapfokú, mind a középfokú pártoktatást Nagy-* balogon tartottuk. Ezt azért em­lítem meg, mert pártalapszer- vezetünk három részlegszerve­zetből tevődik össze: a nagyba- logiból, a perjéseiből (Dražice) és a pádariból (Padarovce). Én a nagybaloginak vagyok a tagja. Az alapszervezet taggyűléseire negyedévenként a regisztrált ta­gokat is meghívjuk. Negyvenkét regisztrált tagunk van. A pártmunka sikere nagy mértékben függ a pártcsoportok tevékenységétől. Éppen ezért a pártcsoportokat szakágazatok szerint hozták létre. Eredmé­nyesnek mondható például a gépesítésben dolgozók, a tech­nikusok és a hnb-n dolgozó ta­gok pártcsoportjainak munkája. — A növénytermesztésben dolgozó kommunisták számára némi gondot okoz a csoportgyű­lések megszervezése, mivel oly­kor az időjárás is „beleszól“ munkájukba. Ráadásul ennek a csoportnak a tagjai szétszórtan dolgoznak — mondja a pártel­nök. A pártcsoportokban számos hasznos javaslat született. Pl. az, hogy meg kellene oldani a dohány gépi palántázását. Az ötletet rövidesen tett követte. A CSKP XVI. kongresszusa tisz­teletére a gépesítők újítási ja­vaslatot nyújtottak be. Ennek lényege: olyan négysoros palán- tázógép, mely egyúttal meg is öntözi a növényt. Egy másik újítás pedig a műlrágyaszörást teszi lehetővé Tatra tehergépko­csi segítségével. A földművesszövetkezet, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. Évfordulója nevet viseli, gabo­na- (búza, árpa), cukorrépa-, ló- bab-, dohány- és kukoricater­mesztéssel, valamint állatte­Mindenkinek meghatározón feladata van Jelenleg a pártalapszervezetek legfontosabb feladata a CSKP XVI. kongresszusán hozott határozatok lebontása az egyes üze­mek feltételeire. Az Erősáramú Elektrotechnikai Müvek lounyi Elektroporcelán vállalatban a kommunisták a júniusi párt- gyűléseken vitatták meg ezeket a kérdéseket. E vitákban érte el csúcspontját az első — az előkészítő időszak. A kongresszus befejezése óta szorgalmasan dolgoztak a dokumentumokon, hogy továbbfejlesszék az üzemi konferencia és a pártalapszer vezetek évzáró gyűléseinek határozatait. Ezzel alapozzák meg a következő két év munkáját, biztosítják, hogy a kongresszus határozatai minden munkaterületek áthassák a dolgozók mun­káját. den tartalékunkat fel kell hasz­nálni — mondja Stanislav Zimp- rich elvtárs, a pártbizottság el­nöke. — Úgy látjuk, legnagyobb tartalékaink a selejt csökkenté­sében vannak, annak ellenére hogy az üzemben a selejt érték­határát nem lépjük túl. Ez az átlag, emögött meghúzódik pél­dául a čabi üzem, amelynek ko­moly problémái vannak a gyen­ge minőségű termékekkel, de a merklíni és desnái üzem sem áll jobban. A világ élvonalával ösz- szehasonlítva nálunk több a se­lejt. Ebbe a helyzetbe nem tö­rődhetünk bele. Azt akarjuk, hogy termékeink teljes mérték­ben kielégítsék a megrendelők igényeit és egyre inkább meg­feleljenek rendeltetésüknek. Pél­dául a mi zigetelőink — ismét a világ élvonalával összehason lítva — néhány mutatóban még elmaradnak ezek mögött. Az elmúlt években elértünk bizonyos javulást és új termé­kek gyártását is beindítjuk. A megkezdett utat, a pozitív irá­nyú fejlődést folytatjuk. Az elvtársak Merklínben és Cabon most átértékelik néhány határo­zatukat úgy, hogy a munka jó megszervezésével teljes mérték­ben kihasználják az új beren­dezéseket, mert ettől függ gyárt­mányaik minőségének javulása. Az üzemi bizottság negyedéven­ként értékeli az eredményeket. A lounyi Elektroporcelánban a tagság további minőségi javí­tásának is nagy figyelmet szen­telnek, következetesen érvényre Juttatják a párt vezető szerepét, és kiküszöbölik a formalizmus elemeit a szocialista munkaver- senyből. Ez a pártcsoportok fel­adata. Az anyaüzemben négy párt- alapszervezet van, a konszern igazgatóságán pedig huszonki­lenc dolgozik. Minden működési területen az alapszervezetek kommunistái ismerik legjobban az embereket, tehát közvetlenül befolyásolhatják gondolkodás- módjukat és cselekedeteiket. Bár jó eredményeket érnek el, az üze­mi bizottság egyesek munkájá­val nincs teljesen megelégedve A termelésbe fiatal, tapasztalat­lan munkások jönnek. A pártta­goknak az eddiginél hatéko­nyabban kell őket megnyerniük az aktív munkának, felkelteni felelősségtudatukat és ragaszko­dásukat az üzem iránt. Ez most a munkaerő stabilizálódásában és idővel a termékek minőségé­nek javulásában tükröződik. Az első, a második és a ne­gyedik pártalapszervezet ahol Jaromír Drmola, Jirí Hubka mér­nök és Václav Onzský elvtár­sak a pártbizottságok elnökei, nyomatékosan rá kell vezetniük az alapszervezetek kommunis­táit, hogy megvitassák a beszá­moló téziseit a pártcsoport ér­tekezletén. Csak így emelhetjük a viták színvonalát, mert az elv- társaknak lesz idejük a felké­szülésre. Hogy ezt meg lehet csi­nálni, azt megmutatja a Jan Koblizka, Hana Vernerová, Vác lav Hájek, Hana Confatová, Éva Zámečníková, František Hondek Vilém Preister, Václav Baňko és más elvtársak vezette pártcso portok munkája. — Minden pártcsoportnak — fejti ki elgondolásait Zimprieh elvtárs — legfontosabb ieladata a termelési feladatok teljesítésé­nek ellenőrzése. — Meg kell oldaniuk hatáskörük problémáit, kiküszöbölniük a hiányosságo­kat, a legjobbak közül kell ki­választaniuk a fiatal párttagje­lölteket és biztosítani a pártcso­portok részvételét a tagsági gyűlések előkészítésében. Ezért a pártcsoportok vezetői szemé­lyesen felelnek. Bebizonyoso­dott, hogy ahol jól dolgozik a pártcsoport, jól teljesíti felada­tát az egész munkakollektíva. Ezért van oly nagy jelentősé- • gük a pártcsoportoknak. VÄCLAV PERYL A dokumentumok kidolgozá­sát megelőzte a vállalati párt­alapszervezetek pártbizottsága elnökeinek, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának, a SZISZ vezetőségének, a vállalat vezető dolgozóinak és a gyáregységek igazgatóinak közös értekezlete. Ennek eredményeként jöttek létre a határozatok teljesítését biztosító egységes eljárások, az­az egy olyan módszer, amely egyáltalán nem egyszerű, de a pártalapszervezetektől kezdődő­en biztosítja a feladatok teljesí­tésének folyamatos ellenőrzésé- sét. Minden feladatot meghatá­rozott időben ellenőriznek és az egyes elvtársak személyesen is felelnek teljesítésükért. A lounyi Elektroporcelán Mű­vekben a legnagyobb hangsúlyt a párt gazdasági politikájára, a tömegpolitikai munka tovább­fejlesztésére és az új munka- módszerekre helyezték. Az üze­mi pártbizottság megbízta a pártalapszervezeteket, hogy a júniusi pártgyűléseken ellenőriz­zék az évzáró pártgyűlések ha­tározatainak teljesítését. A konszernvállalat előtt több feladat áll. A termelési program majdnem ötezerféle elektrotech­nikai porcelántermék és techni­kai kerámia előállítását foglal­ja magában. E speciális termé­keket csak itt állítják elő Cseh­szlovákiában. Az idén kezdik meg a turbinálapátok kerámia magtámaszainak és fémmeg­munkálásánál használatos lap­kák gyártását. Eddig mindkét terméket — és nyersanyagukat is — a kapitalista országokból importáltuk. Most, a belföldi ké­szítményekkel, közel tízmillió devizakoronát takarítunk meg. Ez is bizonyítja, hogy a termék­felújítás a lounyi Elektroporce­lánban nem csak üres fogalom. — Ha a kongresszus határo­zatait teljesíteni akarjuk, min­nyésztéssel (szarvasmarha, ser­tés, juh) foglalkozik, s közepes gazdasági eredményeket ér el. A pártbizottság ülésein és a tag­gyűlésken egyaránt rendszere­sen foglalkoznak az efsz terme­lési feladatai teljesítésének a kérdéseivel. Asztalos elvtárs a szövetkezetben az ellenőrző bi­zottság elnökének tisztségét lát­ja el. Megkülönböztetett gondot for­dít az alapszervezet a tömeg­szervezetek munkája támogatá­sára. Minden egyes tömegszer­vezetben tevékenykednek pártta­gok. Kivált az ifjúsági szervezet nevelése áll a pártalapszerve­zet figyelmének központjában. A SZISZ-szervezet által rende­zett beszélgetéseken részt vesz­nek idősebb párttagok. Ezeken az összejöveteleken egyebek közt szó van a párt és az ifjú­ság kapcsolatáról, a múltról és a jelenlről, a Szovjetunió és a szocialista világrendszer szere­péről a béke megőrzésében. Befejezésül azt kérdeztem Asztalos Gyula pártelnöktől, mi­ben látja a pártmunka további javításának lehetőségét. — Fontos, hogy rendszeresen törődjünk tagságunk fiatalításá­val — válaszolta. — Ebben az évben öt tagjelöltet vettünk föl. s ezekből három nő. Szerintem az is lendíthetne munkánkon, ha a kis létszámú perjései és pádari részlegszervezetekből pártcso­portot hoznánk létre. Az új elnök bizakodva tekint arra a munkára, amely a szer­vezet tagjaira, s a szövetkezet minden dolgozójára az elkövet­kező időszakban vár. Derűlátá­sa nem alaptalan. FÜLÖP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom