Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-16 / 140. szám, kedd

Az ismeretlen Raimondo PETER MIKULÁŠ NAGY SIKERE- ÚJ FILMEK­Mmmmmmmmmmmmmwmtmwrnimwmw SÖRGYÁRI CAPRICCIO _______________________(cseh) r Amikor egy múlt hónapi Lam- jmermoori Lucia-előadáson meg­szólalt a Raimondót alakító énekes, hirtelen mozgolódás tá­madt a nézőtéren. Mindenki a műsorfüzet után nyúlt, és a bár­sonyosan zengő, szép basszus­hang tulajdonosának nevét ke­resgélte a sötétben. Eredmény­telenül. A műsorfüzetben fel­tüntetett énekesek egyike sem volt azonos a színpadon mozgó művésszel. De hogy az igazi operarajongók számára mindig fontosabb a hang, mint a név, bizonyította a hatalmas taps, amelyet még Raimondo áriájá­nak befejezése előtt kapott az ismeretlen énekes. Nem mintha a közönség nem tudta volna, hogy az ária még nem ért vé­get. Épp ellenkezőleg. Kivárta a kórus belépését megelőző lé­legzetvételnyi szünetet és ezzel az „időzített“ tapssal juttatta kifejezésre, hogy a tetszésnyil­vánítás egyedül Raimondo alakí­tójának szól, nem a kórusnak vagy a többi szereplőnek. A tap­sot valóban időzíteni kellett, mert Raimondónak mindössze egyetlen önálló áriája van az egész opera során. Melléksze­Az id<ei, 36. Prágai Tavasz 95 előadásával valamennyi ko­rábbit felülmúlt. Hazai és 19 külföldi ország kiváló együt­tesei, művészei hangverseny-, opera- és balettelőadásaít 80 000 néző tekintette meg. A zenét szeretők millióinak pedig a te­levízió és a rádió közvetítette a fesztivál eseményeit. Az idei Prágai Tavasz azonban nem­csak előadásainak számával, de azok művészi színvonalával is méltó hírnevéhez. A fesztivál utolsó harmadá­ban a prágai közönségnek be­mutatkozott a Szlovák Filhar­mónia Ladislav Slovák nemzeti művész vezényletével, Liana Izakadze hegedűművésznő, a Grúz Szovjet Szocialista Köz­társaság nemzeti művészének vendégszereplésével. Bevezető­ben Ján Cikker nemzeti művész szlovák népdalra írt variációit adták elő, majd Sibelius he­gedűversenyével arattak sikert. A közönség lelkesen ünnepelte a kitűnő grúz szólistát, aki a legapróbb részletekig átgondolt, kiegyensúlyozott játékával bi­zonyította, hogy a szovjet he­gedűiskola hagyományainak méltó örököse. Sosztakovics V. szimfóniájának előadásával ha­tásosan tolmácsolta a mű lírai- ságát és drámai konfliktusait. Az idén Is jól sikerült a Cseh Filharmóniának a nem­zetközi gyermeknap alkalmá­ból rendezett koncertje. A né­zők nagyobbik felét gyerme­kek alkották, akiknek tetszését különösen Trojannak a Trnka bábfilmjéhez írt zenéje, Odstr­čil cseh balladája és Suk me­séje nyerte meg. Kiihn több mint száztagú gyermekénekkar az idén is kiválóan felkészült a fesztiválra, szép és nemes énekükkel felejthetetlen perce­ket szereztek gyermek- és fel­nőtt hallgatóiknak. A Prágai Tavasz az idén első ízben látott vendégül női kar­mestert, Veronika Dudareva személyében, aki 21 éve áll a Moszkvai Szimfonikus Zene­kar élén. Erős személyisége va­lamennyi előadott műben jelen volt. A zenekar szellemét és tagjainak életkorát tekintve egyaránt fiatal együttes nagy­sága, ragyogó technikája külö­nösen Ravel Daphnis és Chloe című szvittjében és Rachmani­nov szimfonikus táncainak elő­adásában mutatkozott meg. A Smetana Színház közönsé­ge két estén át ünnepelte a Magyar Állami Opera- és Ba­lettszínház társulatát. Melis György és Mészöly Katalin ki­tűnő előadásában Bartók Bé­la A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját adták elő. Ezután a balett-tár­sulat a Bartók zenéjére írt két híres táncjáték, A fából fara­gott királyfi és A csodálatos mandarin előadásával írta be magát a prágaiak szivébe. Se­rep. De Peter Mikuláš, a Szlo­vák Nemzeti Színház huszonhét éves kitűnő basszistája olyan markáns figurát teremtett ebből az „egyáriás“ szerepből, amely egy prózai színésznek is dicsé-' retére válna. • Ritkaság, hogy egy opera­énekes színésznek is kiváló le­gyen. Amikor önt láltam-hallot- tam a színpadon, eszembe ju­tott Mark Twain epésen szelle­mes mondása: „Az opera olyan badarság, amelyet csak eléne­kelni lehet, elmondani nem." Ha minden énekes minden al­kalommal úgy énekelne, mint ön azon az estén, aligha jutott volna Twain eszébe ez a rossz­májú meghatározás. — Az opera speciálisan stili­zált műfaj, de megvan a saját logikája. Azt hiszem, ha Mark Twain csak egyetlenegyszer is vonzásába került volna ennek a műfajnak, soha többé nem szabadulhatott volna a varázsa alól. Az opera minden esetle­gessége ellenére gyönyörű, csak meg kell találni a szöveg és a zene közti logikai összefüggést. És, persze, játszani kelL. így minden értelmet nyer, még pél* regi ötletes koreográfiája, a szólisták nagyszerű teljesítmé­nye a magyar társulat magas színvonaláról győzte meg a fesztivál közönségét. A fesztivál ünnepélyes záró­koncertjén minden évben Sme­tana Cseh éneke és Beethoven halhatatlan IX. szimfóniája hangzik fel. Erre a hangver­senyre az idén első ízben nem a Smetana-teremben, hanem a Kultúrpalota nyújtotta méltó környezetben került sor, A Cseh Filharmónia vendégkar­mestere, Wolfgang Sawalisch, magáévá tette a cseh kantáta lelkét, gondolatát, zenei báját. Az egész emberiséghez szóló Beethoven-mű III. tétele mint­ha azt az izgalommal várt per­cet lenne hivatva előkészíteni, amikor a zene áradatában fel­csendül az emberi hang, fel­hangzik a testvériesülés egyik csodálatos zenei megnyilvánu­lása. A Cseh Filharmónia, a Prá­gai Filharmonikusok Énekkara és négy külföldi szólista, Sawa­lisch vezényletével, színvonalas előadása zárta a zene 24 napig tartó prágai ünnepnapjait. MOLNÄR ANGÉLA Holnap kezdődik a sorrend­ben immár tizennyolcadik Arany Prága nemzetközi tévé­fesztivál, amely elismerést, ran­got vívott ki magának a tv-al- kotások európai seregszemléi között. Jelszava — A képernyő a nemzetek megismerésének és kölcsönös megértésének szolgá­latában — világszerte egyre na­gyobb visszhangra talál a te­levíziós alkotások szerzőinél, akik műveikkel milliókhoz szólnak, milliók tudatát befo­lyásolják. Az idén a Sylva Taroucca rokokó palotában (ma az ok­tatásügy és tudomány háza) megrendezésre kerülő fesztivál­ra 35 ország 40 tv-társasága jelentette be részvételét. Több mint félszáz televíziókészülé­ken a nemzetközi bíráló bizott­ság tagjai és a fesztivál ven­dégei itt tekintik meg az Arany Prága nagydíjért versenyző mintegy 30 drámai és 26 zenei televíziós alkotást. A verseny mindkét kategóriájában csak­is eredeti, tv-adásra szánt fil­mek versenyezhetnek, melyek 1980 január elseje után készül­tek, s még egyetlen nemzetközi fesztiválon sem mutatták be őket. A ti művészet nem örök éle­déül az oly gyakran klgSnyolt ismétlések is. Valóban nevetsé­gesnek tűnhet egy zenei frázis többszöri ismételgetése, ha lé­lek telenül, verkli módjára ad­ják elő. Pedig ez az ismétlés tulajdonképpen egy érzés variá­ciója, tehát ha kétszer-három- szor is éneklem ugyanazt a szöveget, úgy kell előadnom, hogy mindig más értelemmel telítődjék, így tudom az adott lelkiállapotot a lehető legár­nyal tabban érzékeltetni. 9 Miben szerepelt eddig? — 1979-ben végeztem a Ze­neművészeti Főiskolán, utána két évig katonáskodtam, Így nem nyílt alkalmam gyakori szereplésre. Az Aida Ramfisz főpapját, az Anyegin Gremin hercegét, a Figaro házassága Barolóját énekelem és sok kis szerepet — szolgákat, jegyző­ket. Apróságok, de ezeket is na­gyon szeretem. Van például egy szerepem Paisiello Sevilla! borbélyában, amelyet különösen élvezek. Egy szolgát alakítok, aki szüntelenül ásítozik, Ezt az ásítozást és a másik szolga folytonos tüsszentését Paisiello nagyon szellemesen belekompo­nálta a zenébe, ezek festik 4tá Bartolo doktor szitkozódását. A hatás ellenállhatatlanul komi­kus. • Úgy hallottam, Verdi Don Carlosának Inkvizítorát énekli a jövő szezonban. — Igaz, de erről még talán korai lenne beszélni, nem szí­vesen beszélek olyasmiről, amit még nem csináltam meg. • Akkor szerepálmairól h hiába faggatnám — Természetes, hogy vannak szerepek, amelyeket szívesen elénekelnék, hisz az operairo­dalomban számtalan érdek*i» basszusszerep van, megannyi izgalmas, bonyolult figura, Es mi minden kell ahhoz, hogy ezek a szerepek élettel teljenek meg... Ez nemcsak énektech­nika és színészi készség kérdé­se, sok minden más is közre­játszik. Még az életmód is, igen, ez is befolyásolja egy énekes teljesítményét. És még egy do­log. Valami emberi többlet, ami­től a leírt szerep valóban hús­vér figura lesz. Csodálatosan megnyugtató, teljességet adó érzés is, amikor mindez össze­jön. De van úgy is, hogy az em­ber a legnagyobb igyekezete el­lenére sem tudja megvalósítani a színpadon az elképzeléseit. Ilyenkor aztán elkeseredem, legszívesebben abbahagynám az egészet. De nem hagy nyugton a dolog, és másnap mindent elölről kezdek. VOJTEK KATALIN tű művek létrehozására törek­szik, hanem korunk emberének tudatára kíván hatni. A tv-al- kotás értékét ezért jelentős mértékben időszerűsége hatá­rozza meg. A prágai fesztivál a drámai kategóriában ezért a korunk problémáival, a mai em­ber gondjaival foglalkozó alko­tásokat részesítik előnyben. Az itt versenyző tv-filmek korunk családi, nemzedéki szociális problémaira keresik a választ. Az Arany Prága fesztivál nem­csak a világ különböző orszá­gai televíziós alkotásainak se­regszemléje, hanem jelentős kultúrpolitikai esemény is. Ki­lenc napon át több tucatnyi ország tv-művészetének képvi­selői a bemutatott alkotások megítélése mellett megtárgyal­ják e művészeti ág aktuális kérdéseit, kifejező eszközeinek fejlődését, korunk valóságához való viszonyát. A fesztivál fölött az idén is a CSSZSZK kormánya vállalta a védnökséget. Az Arany Prá­ga eseményeiről a Csehszlovák Televízió 1. műsora tájékoztat­ja majd rendszeresen a tévéné­zőket, a 2. adáson pedig a fesz­tivál több versenyfilmjét is megtekinthetjük. , (ma) A capriccio zenei műszó; szeszélyes, csapongó, kötetlen formában Irt zenemüvet jelent. Ilyen szeszélyes, csapongó mű Bohumil Hrabal Sörgyári cap- ricciója és ennek, Jirí Men- zel rendezésében készült film- változata is. Hrabal alkotása — éppúgy mint Menzel munkája — nem gazdag meseszövésével vagy fordulatos cselekményével kö­ti le a néző figyelmét; legfőbb értéke a gondolatiság és finom humor, a kor és környezet hi­teles ábrázolása, a hétköznapok varázsának, költőiségének ér­zékeltetése, mely az író rend­kívül egyéni látásmódjától vá­lik eredetivé. És nem kevésbé eredeti alkotás Jirí Menzelé sem, aki az irodalmi alapanya­got tiszteletben tartva, de azt nem egy az egyben vászonra vetítve készítette el a Sörgyári capriccio filmváltozatát. A mű­vel Bohumil Hrabal voltaképpen egy cseh kisvárosban, a hú­szas években élt szüleinek ál­lít emléket, megidézve a város sajátos hangulatát, sörgyárának légkörét, szüleinek és a kis­város néhány jellegzetes sze­mélyiségének alakját. Az alkotás kötetlen formában megkomponált életképekből áll Az olasz fasiszták Délre száműzték mindazokat, akik rendszerükre nézve veszélyesek lehettek: kommunistákat, bal­oldali művészeket, értelmisé­gieket. Carlo Levi, a film alap­jául szolgáló önéletrajz szer­zője (orvos, író, újságíró egy személyben) is így töltött két évet az olasz Délen. Francesco Rosi, aki filmre vitte Carlo Levi önéletrajzírá­sát, alkotásában azt a kölcsön­hatást próbálta meg érzékel­tetni, amelyet az Észak értel­misége és a Dél elmaradott sorban levő parasztsága egy­másra tett. Büntetése volt a film hősének ez a kétéves száműzetés, de iskolája lett: megtanulta megérteni és szeret­ni azokat az embereket, akik évszázadok óta azonos szoká­sok szerint élnek, azonos moz­dulatokkal aratják a gabonát, szüretelik a bort, azonos rítu­sok szerint temetik el halottai­kat. Nem változott itt évszáza­dok óta semmi, talán csak az arcképek a polgármesteri hi­vatal falán és a csendőrök egyenruhája. A politikát nem ezek az emberek csinálják, s nem is értük történnek a dolgok; azok, akik itt élnek, össze szerves egésszé; művé­szileg kristálytisztán megalko­tott, szép, minden részletében átgondolt, kivételes művészet­tel, láttató képzelettel megfor­mált mű a Sörgyári capriccio filmváltozata, mely a maga for­mai tisztaságával, zárt, egysé­ges stílusával — felhasználva a húszas évek atmoszféráját, magatartásformáit, divatját, a sörgyári alkalmazottak szoká­sait, a kisvárosi emberek fe- jének-arcának beszédességét — Menzel művei között kiemelke­dő helyet foglal el, s méltán sorolhatjuk a Szigorúan ellen­őrzött vonatok, vagy a Sze­szélyes nyár mellé. Ä film értékei között kell említeni a színészi alakításo­kat is; Jirí Schmitzer a sör­gyári gondnok, Magda Vášáryo- vá a majdani író édesanyja, Jaromír Hanzlík a nagy hangú Pepin sógor és Rudolf Hrušin- ský Gruntorád doktor szerepé­ben remekel. Jaromír šofr operatőri munkája együtt él minden képben Menzel rende­zői képzeletével; finom érzék­kel, mesterien használja ki a helyszínek sajátos atmoszférá­ját, stílusát, tartalmas részle­teit. csak játékszerei a történelem­nek. E faluban, Caglianóban, mintha megállt volna az élet, ide nem jutott el még a husza­dik század, hiszen — a monda szerint — még Krisztus is meg­állt a szomszéd városnál, Ebo- linál. A rendező a megértés, a szánalom és a szeretet ne­hezen szövődő, de annál szi­lárdabb szálait próbálta meg­mutatni filmjében, azokat a kapcsolatokat, amelyek az egy­másra utalt és ugyannak a kí­méletlen erő játékának kitett emberek között létesültek. (Gian Maria Volonté és Irene Papas legjobb színészi képessé­geiről tesz ismét tanúbizonysá­got.) A film képei nyugodtak, tempója lassú. Az évszázados mozdulatlanságot a filmidő megállításával érzékelteti az al­kotó, így filmje terjengős, he­lyenként szinte fárasztóan von­tatott, a rendezés aprólékos, epikus s a részletekben elvész az egész. Fosi elbeszéléséből azonban így is kirajzolódik a fasizmus bűne: a szegénység, a lelki igénytelenség, a félál- lati lét, a kiszolgáltatottság. —ym~» Közönségcsalogató film A GORILLA, melynek főszerepét Belmondo játssza Visszapillantás az idei Prágai Tavaszra Napjaink a képernyőn Az Arany Prága tévéfesztivál elé Magda Vá'saryová, Jaromír Hanzlík és Jirí Schmitzer a cseh film ben KRISZTUS MEGÁLLT EBOLINÄĽ (olasz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom