Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-16 / 140. szám, kedd
Á Szlovák Tanácsköztársaság jelentősége a húszas évek munkás- és kommunista mozgalmában ÚJ SZÓ 1981. VI. 18. A TÖRTÉNELEM ELSŐ PROLETÁR DIKTATÚRÁJA a Párizsi Kommün volt. Hetvenkét nap után azonban vereséget szenvedett. Negyvenhat évvel később Oroszország proletariátusa győzelmet aratott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a proletariátust juttatta hatalomra és ezzel fordulatot idézett elő az emberiség történetében. Áttörte a világimperializmus frontját és megnyitotta a szocialista világforradalom új korszakát. Oroszország munkásosztálya forradalmasította a többi tőkés ország munkásmozgalmát. A világ szocialistái előtt bebizonyította a szervezett proletariátus erejét és megmutatta, hogyan vívható ki az államhatalom. Azáltal, hogy a világimperializ* mussal szoros szövetségben álló Oroszországban megdöntötte a kapitalizmust, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzeti erőből nemzetközi tényezővé vált. A nemzetközi munkásmozgalom a Szovjet Köztársaság formájában hatalmi bázist szerzett. Az orosz proletariátus példája ösztönzőleg hatott az egész világ munkásmozgalmára. A háború utolsó éveiben a harcoló országokban nőtt a munkásság és a katonák elégedetlensége. Már a cárizmus bukása nagy forradalmi tettekre ösztönözte Nyugaton az elnyomott tömegeket. Október számos proletár forradalomhoz vezetett. Az Osztrák—Magyar Monarchiában már a februári forradalom hatására magasra emelkedett a munkásság és az elnyomott nemzetek elégedetlenségének hulláma. Különösen a cseh országrészekben 1917-ben számos sztrájk és tüntetés volt. Az Októberi Forradalom megerősítette ezt a forradalmi mozgalmat. 1918 októberében az elnyomott nemzetek forradalmi moz- galmának nyomására szétesett az Osztrák—Magyar Monarchia, amelynek területén három új állam alakult: Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország. A NYUGAT-EURÖPAI FORRADALMI ESEMÉNYEK megerősítették a Komintern azon alaptézisének helyességét, miszerint a kapitalista rendszer egészében elérkezett a szocialista forradalomhoz. A magyarországi, bajorországi és szlovákiai tanácsköztársaság megalakulása azt bizonyította, hogy a proletár diktatúra nem specifikus orosz jelenség, amint ezt a reformisták állították, hanem a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szükséges feltétele. Magyarországon a szocialista forradalom jellegzetessége volt, hogy a proletariátus békés úton, fegyveres felkelés nélkül jutott hatalomra. Ez megcáfolta az opportunistáknak azt a hazug állítását, hogy a proletár diktatúra megteremtése mindig terrorral és vérontással jár. A magyar munkásosztály megmutatta, hogy az egyedüli olyan erő, amely a nemzeti válság időszakában maga köré tudja tömöríteni a népet, ki tudja vezetni az országot a káoszból; meg tudja szervezni az ország védelmét, az imperialista agresszióval szemben. A magyar kommunisták arra törekedtek, hogy fokozzák a munkásosztály harci készségét, leküzdjék a nézeteltéréseket és ezért azonnal egyesültek a szociáldemokratákkal, a Magyarországi Szocialista Pártban, ami fontos szerepet játszott a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásában. Megalakult a forradalmi kormányzótanács. A munkásosztálynak a szovjet hatalomért folytatott harcban kialakult egysége lehetővé tette a proletariátus gyors és vértelen győzelmét. A SZLOVÁK ÉS A CSEH KOMMUNISTÁK is úgy tekintettek a Magyar Tanácsköztársaságra, mint a forradalom további fellendítése alapjára és nagyon élénk, széles körű tevékenységet fejtettek ki. Akkoriban Budapest a szervezett szlovák munkásmozgalom fontos köz* pontjai közé tartozott. A Kommunisták Magyarországi Pártjáénak megalakulása után létrehozták szlovák szekcióját, majd a szociáldemokratákkal való egyesülés után a szocialisták- kommunisták szlovák szekcióját. 1919. március 21-e után Szlovákiából és Csehországból sok forradalmár menekült Magyarországra. A csehszlovák szekció több újságot és folyóiratot adott ki. A Budapesten kiadott Červené noviny volt az első szlovák kommunista napilap. A szekciónak az ún. szervezeti alapszabályzatban rögzí-i tett programja vázolta a proletár diktatúra jövőbeli politikáját Csehszlovákia területén. A szekció nagyon szorgalmasan dolgozott és a kormány sokol* dalú támogatását élvezte. "Miután 1919. március 20-án Szlovákia déli kerületeit elfoglalták, a szekció egy része Budapestről Losoncra (Lučenec) és Kassára (Košice) költözött. Ott segítette a tanácsok, a pártszervezetek és az ún. direktóriumok megalapít tás át, amelyeknek a Vörös Hadsereg átadta a hatalmat. Előkészítették a burzsoázia tulajdonának kisajátítását, széles körű szociális intézkedéseket foganatosítottak, megszervezték a milíciát, az ún. vörös őrséget és toboroztak a Vörös Hadseregbe. Kassán, Prešovban, Léván (Levice), Losoncon és másutt tanács* választásokat is tartottak. Szlo. vákia területén tulajdonképpen ez volt az első olyan választás, amelyben a széles néprétegek részt vettek. A červené novinyban már 1919 áprilisában olyan nézetek merültek fel, hogy meg kell alakítani az önálló szlovák tanácsköztársaságot. A vörös had* sereg által ellenőrzött területeken, a pártszervezetek és az új hatalom megalakulása után megvoltak ehhez a feltételek. A terület ilyen igazgatásának megszervezése mellett szólt az Is, hogy ki kellett venni a fegyvert azok kezéből, akik a Vörös Hadsereg előrenyomulását úgy értelmezték, mint újabb kísérletet az Osztrák—Magyar Monarchia felújítására. A valóságban az önálló kormány megalakításával kiemelték az internacionalizmust és azokat a törekvéseket, amelyeket az egyesült Magyarországi Szocialista Párt első kongresszusán így fogalmaztak meg: „A szlovák proletariátus felszabadítása csak egy lépés Cseh- és Morvaország, valamint a többi nyugati állam felszabadításában.“ A Magyarországon akkoriban kidolgozott alkotmánytervezet 88. paragrafusa leszögezte: „A Magyar Szocialista Szövetségi Köztársaság nem akadályozza meg, hogy a felszabaduló területek nemzetei külön, a tanács- köztársasággal szövetséges szovjet köztársaságot alakítsanak." A volt Osztrák—Magyar Monarchia területén az első és egyedüli ilyen szövetséges köztársaság a Szlovák Tanácsköztársaság volt, amelyet 1919. június 16-án Prešovban kiáltottak ki. A nagy népgyűlésen előterjesztett nyilatkozat a tanács- köztársaság megalakulását a győzelmesen és feltartózhatatla- nul előretörekvő világforradalom újabb eredményének minősíti. Szövetségeseinek nevezi az orosz és Magyar Tanácsköztársaságot. A nagygyűlés megválasztotta az ideiglenes forradalmi végrehajtó bizottságot és június 20-án megalakult a forradalmi kományzótanács. A losonci, zvoleni, rimaszombati (Rimavská Sobota) járások lakosságának június 22-én Losoncon megtartott összejövetelén is támogatásukról biztosították a Szlovák Tanácsköztársaságot. . A KASSÁN SZÉKELŐ FORRADALMI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG élére Antonín Janoušek kladnói cseh munkást választót-' ták, aki már azelőtt Budapesten a csehszlovák szekciót vezette. Az államigazgatás egyes területeit népbiztosok irányították. Ez a kormány csak tíz napig működött. Nem ült össze a szovjetek tervezett kongresszusa, s így a proletár diktatúra Szlovákia területének csak egy részén nyilvánult meg. A Szlovák Tanácsköztársaság kormánya szuverén állam kormányaként lépett fel. Kapcsolatot vett fel az orosz, a magyar és ukrán köztársaságokkal. Csehszlovákiához nem viszonyultak visszautasítóan, hangsúlyozták, hogy Csehországban is győztes forradalmat kell végrehajtani, hogy „a Szlovák Köztársaság testvéri szövetségben élhessen a szovjet Csehország proletariátusával.“ A Szlovák Tanácsköztársaság kormánya folytatta azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyeket a Vörös Hadsereg által ellenőrzött területeken foganatosítottak és minden fontos kérdésben a Magyar Tanácsköztársaság utasításai szerint jártak el. A Szlovák Tanácsköztársaság területén ilyen értelemben hajtották végre a termelőeszközök kisajátítását. Köztulajdonba vették az ipari, a bánya- és közlekedési üzemeket, amelyeknél húsz munkásnál többet foglalkoztattak. Hasonlóan kisajátították a nagykereskedelmi vállalatokat, nagybirtokokat és a bankokat. Államosították az oktatásügyet és a kulturális intézményeket és monopóliumot létesítettek a sajtó kiadására és terjesztésére. A győztes antant hatalmak, valamint a volt Osztrák—Magyar Monarchia országai, amelyekben polgári kormányok alakultak, nem engedték meg, hogy proletár diktatúra létezzen az érdeklődésük középpontjában ólló területeken. Elegendő erővel rendelkeztek ahhoz, hogy saját akaratukat érvényesítsék a Magyar és a Szlovák Tanács- köztársasággal szemben. Amikor fokozatosan megszűnt a remény, hogy a szomszédos államokban forradalom tőr ki, a magyar forradalmi kormánynak engednie kellett a nyomásnak. A budapesti kormány és az antant diplomáciai tárgyalásai során, a magyar forradalmi kormány elsősorban azt követelte, hogy miután a Vörös Hadsereg csapatai kivonulnak a nem magyar területekről, vezényeljék vissza a Tisza mellől a román csapatokat is. 1919. június 24-én fegyverszünetet kötöttek, június 29-én s csehszlovák és a magyar hadsereg képviselői Bratislavában megállapodtak, hogy a Vörös Hadsereg július elsején megkezdi visszavonulását a június 12-1 békekonferencián meghatározott határok mögé. Ez a határ megegyezik Szlovákiai mai déli határával. A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG a szlovák történelem jelentős eseménye volt. Hatása megnyilvánult a szlovák munkásmozgalomban a két világháború közti időszakban és később is. Hozzájárult a munkás- mozgalom, elsősorban a magyar részének radikalizálásához. A Szlovák Tanácsköztársaság azonban nem vált az egész nemzet tudatává és történelmi hagyományává, főleg azokon a területeken nem, amelyeket a tanácsköztársaság nem érintett. Nemcsak azért, mert a polgári propaganda hosszú éveken keresztül rágalmazta és elhallgatta, hanem főleg azért, mert ez a kísérlet túllépte az akkori szlovák politika lehetőségeit és céljait, a szlovák nép többségének elképzeléseit és szükségleteit. A forradalmi proletariátus kisebbségben levő maroknyi csoportjának kísérlete volt, hogy magával ragadja a tömegeket. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet, a külső erők hatása azonban megakadályozta a kísérlet eredményességét. A történelemben gyakran adódik olyan helyzet, amikor a következő nemzedék rokonszenve azok pártján áll, akiknek volt bátorságuk megrengetni a társadalom látszólagos örök rendjét. dr. KAROL RYBÁR Fogazott kerék jelázott talajra (A szerző felvétele) GÉPGYARTÖK A SZOVEIKEZETBEN A gép- és alkatrészellátás problémái a nyugat-csehországi kerületben is nehézségeket okoznak a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Meglepődve hallottam Miloš Snajdr mérnöktől, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől a nyári munkákkal foglalkozó értekezlet után, hogy olyan szövetkezetük is van, amely alig vásárol alkatrészeket és mégis mindig üzemképesek a gépei. Amikor látta kétkedésemet, megnyugtatott, hogy nem téves információról van szó. Javasolta, látogassam meg az efsz gépesítőbrigádját, amelynek minden tagja újító, kiváló Javító és gépkezelő. A tágas udvar előtt tábla hirdette, hogy a nyolcszáz éves község harmincéves szövetkezete az élenjárók közé tartozik a kerületben* A tlchllcet Vörös Október Efsz-1 Munka Érdemrenddel tüntették ki és háromszor nyerte el a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának vándorzász- laját. Hamarosan azt is megtudtam, hogy a múlt évben 6 millió korona tiszta nyereségük volt. Jaroslav Urban példás újítóval, a gépesítőbrigád vezetőjével tekintettük meg a könnyűelemekből összeállított garázst, amelyben harminc traktor fér el. A munkagépek mind fedél alatt vannak, csak a kiselejtezettek várnak elszállításra, de előbb ezekből is kiszedik az alkatrészeket. A DT—75-öst évek óta őrzik, mert még a környékről is idejárnak egy-egy szükséges alkatrészért. Lánctalpából rétek és legelők simítására alkalmas függesztett gépet készítettek. Lassan elfogy és nem lesz mit elszállítani. A gépesítő derülve mondja: — Az ócskavas-szállítás a legnagyobb problémánk. Idén 46 tonnát kellene eladnunk a gyűjtőbe, de még 26 tonna sem lesz. Jövőre csak tíz tonnát terveztek. Rossz pont ez az értékeléskor, de mit tegyünk. Mi már ilyenek vagyunk. Ha nem kapjuk meg a kért alkatrészeket, akkor felhasználjuk a régiekből kiszerelteket. Fölöslegesen nem vásárolunk új gépet. A több mint tízéves kombájnjaink is alig-alig hibásodnak megNincs tehát az udvaron rozsdamarta géphalmaz. Viszont annál több a jól karbantartott, gondosan befestett gép. Narancsszínnel jelölték meg a maguk gyártotta gépeket, hogy megkülönböztessék őket a többitől és állandóan ellenőrizhessék üzemeltetésüket. ötletek, újítások megvalósulását látom mindenfelé. Szinte hihetetlennek tűnik, mire képes ez a húsztagú szocialista munkabrigád, amelynek tagjai közül már kilenc megkapta az aranyjelvényt. Régi, Sex 125 típusú öt méter széles vetőgép még mindig üzemképes. A vízzel töltött abroncsú Zetor 50-es traktor jobban tömíti a lesiló- zott takarmányt, mint a Skoda 180-as. Mutatja a rendforgató gépet, amelynek tervezése és elkészítése mindössze két napot vett igénybe. Fogaskereket készítettek arra az esetre, ha csúszós talajon kell dolgozni a traktornak, összeállítottak egy traktormeghajtású mozgó hegesztő aggregátort Is. Megtalálható Itt minden szükséges gép, olyan Is, ami a jelenlegi időszakban még nehezen szerezhető be. Egyrészt a kényszerítő körülmények miatt, másrészt azért gyártanak gépeket, mert úgy vélik, hogy az ily módon készült gépek jóval olcsóbbak az újaknál. Szemle közben a gépesítő felhívja a figyelmemet, hogy már megkezdték z kukoricavetőgépek javítását. Idényutáni javítással lényegesen meggyorsul a munka. A gépek kezelői, akik többnyire javítók is, tudják, hogy munka közben hogyan dolgozott a gép és melyik alkatrészt keltene kicserélni, vagy megjavítani. Ez az egyik előnye az idényutáni javításnak, a másik pedig az, hogy több idő jut olyan alkatrész beszerzésére, amelyet műhelyükben nem tudnak legyártani, vagy felújítar.L Ilyen nagyfokú munkakezde-*- ményezés, az újítási Javaslatok gyors megvalósítása, amint a kerületi mezőgazdasági igazgató- ( ságon Is mondották, alig van más körzetekben. Ezért többször is felteszem a kérdést: miért tesznek ezek az emberek többet kötelezettségüknél? Honnan ered alkotókedvük? Miloš Bernášek, az Építésben szerzett érdemekért kitüntetett szocialista munkabrigád vezetője megfontoltan válaszolt: — Tudjuk, hogy magunknak dolgozunk. Örömmel tölt el bennünket, hogy munkánk sikeres. A múlt évben tizenhat újítási javaslatot valósítottunk meg, 160 ezer korona értékben. Az anyagiasság nálunk ismeretlen fogalom. A jutalomért könyveket vásároltunk, amelyek egy részét könyvtárunkban helyeztünk el, más részét a tagoknak adtuk. A kilenc párttag és egy tagjelölt kezdeményező, példát mutat a többieknek is. Többnyire egy javító kezdeményez, de a kivitelezést az egész kollektíva megvitatja. Ján Kővár ik, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási bizottságának nyugalomba vonult titkára otthon érzi magát a gépesítőbrigád tagjai között. Hívásra, és hívatlanul is jön előadást tartani időszerű kérdésekről. A főgépesítő a gépek szeleteiére hivatkozik: — Gyerekkorom óta foglalkoztam gépekkel, később a gép- és traktorállomőjson dolgoztam. Észreveszem, ha mulasztás miatt hibásodlk • meg a gép. Perszé, erre már a* utóbbi időben alig van példa. A szocialista munkabrigád tevékenysége szinte mindenre 'kiterjed. A lucernalisztet ké^r ő üzemben kísérletképpen a meleg levegő egyharmadát visszajuttatják a szárítóhengerdébe. Václav Pešek műszakvezető szerint biztatóak az eredmények, mert mintegy hatszázalékos fűtőanyagmegtakarítást érnek el. Ezen a szakaszon is jó munkát végeztek. A takarmánypogácsát nem zsákokba töltik,*, hanem egy mozgó híddal juttatják a raktár bármely részé’- be. A gyorsan hűtött takarmánypogácsa kísérleteik szerint még hét méter vastag rétegben sem melegszik be. Az üzemben a karbantartóké a szó', fizikai munkát senki sem végez. Kissé furcsának találtam. hogy efsz-ben is lehetnek gépgyártók, de a helyszínen úgy láttam: hozzáértően, kezdemé- * nyezően dolgoznak, eredményesen csökkentik gép- és alkat- részellátási gondjaikat. BALLA JÓZSEF/
