Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-08 / 107. szám, péntek

Kilencedszer elsők Eredményességünk titka: a céltudatos munka Az utóbbi közel egy évtized alatt, a nemzeti bizottságok ver­senyének értékelésekor, a Kassa (Košice)-vidéki Járási Nem­zeti Bizottság vezető képviselői immár kilenc ízben voltak je­len Bratislavában azon az ünnepségen, melyen az SZSZK kor­mányának elismerő oklevelét és a vele járó pénzjutalmat átad­ták a versenyben győztes nemzeti bizottságoknak. A város-, és községfejlesztés terén elért eredmények elisme­rése fejében, a kelet-szlovákiai kerület járásai közül nyolc eset­ben a Kassa (Košice)-vidékit érte ez a megtiszteltetés. A kö­zelmúltban pedig, a 6. ötéves tervidőszak választási program­jában szereplő feladatok meg­valósításában végzett sikeres munkát értékelve, részesítette az SZSZK kormánya első fokú elismerésben ezt a járást. Még mielőtt a győztes járás eredményeiről említést tennénk, felidézzük Ján Špak mérnök­nek, a jnb elnökének alábbi kér­désünkre adott válaszát: Miben látja munkájuk eredményessé­gének zálogát? — Eredményességünk egyet­len biztosítéka: a nemzeti bi­zottságok és a képviselők céltu­datos, rendszeres szervező mun' kája, a lakossággal fenntartott állandó kapcsolata s nem utolsó­sorban járásunk dolgozóinak példás tenniakarása és összefo­gása. A közös erővel alkotott, a társadalmi érdekeket, igénye­ket kielégítő fejlesztési progra- mot sajátjának vallja a lakosság és ennek sikeres megvalósítá­sán fáradozik. Spak elvtárs hangsúlyozta még azt is, hogy a vállalási mozgalom és a nemzeti bizott­ságok versenye nagyon kedve­zően befolyásolta a Nemzeti Front választási programjának megvalósítását és a járás gaz­daságfejlesztési feladatainak teljesítését. A járás ipari termelése 1975 óta 32,4 százalékkal növekedett, a gépiparban az átlagosnál ma­gasabb 51,6 százalékos növe­kedést értek el. Öt évvel ezelőtt az ipari szervezetek 10,8 millió korona veszteséget mutattak ki, az elmúlt év végén viszont már 90,3 millió korona nyereséggel zárták a mérleget. Ez a két adat mindennél többet mond. Beruházási célokra 307,5 mil­lió koronát, komplex lakásépít­zájárult ahhoz is, hogy öt év alatt kétszázhatvannál, 89,6 szá­zalékra nőtt a foglalkoztatottak száma. Örvendetesen bővült a szolgál­tatóvállalatok, üzemek tevé­kenysége és több mint 14,4 ezer négyzetméterrel gyarapo­dott az üzlethálózat elárúsító területe. Oj vásárlóközpontot adtak át Budimír, Csány (Čaňa), Mecenzéf (Medzev), Vyšná Ka­vábbi százharminchét agitációs kollektíva dolgozik a falvakban és az üzemekben. Az illetékes szervek felméré­se szerint javul a járás egész­ségügyi ellátottsága is. Míg 1975-ben száznegyvennyolc or­vos dolgozott a járás területén, számuk tavaly százhatvanhétre emelkedett. Csécs (Čečejovce) és Bohdanovce községekben ön­segéllyel egészségügyi közpon­tot létesítettek. Hasonló, de üze­mi jellegű intézményt létesítet­tek a Bidovcei Efsz és a kassai (Košice) Jednota fogyasztási szövetkezet. Az idős emberek részére 32 nyugdíjas klub áll rendelkezés­Űj üdülőközpont Popročon meniča, Semsa községekben, élelmiszerüzlet nyílt Szepsiben (Moldava nad Bodvou), Novača- nyban, Popročban, átadtak egy szállodát Heríanyban, egy ven­déglőt Torna (Turň. Podhradie) községben, egy új társadalmi há­zat Szepsiben. A több mint 43 százalékkal megnövekedett kiskereskedelmi forgalom tervét az értékelt öt év alatt 100,8 százalékra teljesí­tették. A nemzeti bizottságok az utak karbantartására, javítására több mint 160 millió koronát fordí­tottak. Ezenkívül az állami utak rendben tartására további 266 millió koronát használtak fel. Az autóbuszforgalmi vonalakon 126 új váróhelyet lélesítettek. Külön említést érdemel az re. A szociális szolgáltatás és üzemi konyhák útján ötszázhét nyugdíjas étkeztetéséről gon­doskodnak. A Kassa (Košice)-vidéki járás dolgozó népe az elért eredmé­nyek s ezek magas szintű elis­merése alapján újból meggyő­ződhet arról, hogy a CSKP ve­zetésével helyes úton halad, hogy a szocialista társadalom felvirágoztatása közös ügy s mindent, amit elvégez, az egész közösség, a társadalom érdeké­ben, saját maga és a jövő nem­zedék javára teszi. KULIK GELLÉRT Kommentáljuk MILLIÓK KÁROSODNAK SZÁZMILLIÓKKAL Néhány elgondolkoztató adatról tájékoztatott a minap a Szlovák Ärhivatal. Többek között a kiskereskedelmi áru­forgalom árellenőrzéséről. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban az Állami Kereskedelmi Ellenőrzés szervei 12 488 el­lenőrző bevásárlást hajtottak végre s megállapították, csaknem egynegyedük ára — enyhén szólva — túlhajtott volt. Ezekben az esetekben száz koronánként átlag 5,52 ko­ronát „csentek ki“ a bevásárlók zsebéből. Főleg súlycson- kítással, helytelen méréssel, a hivatalos árak szabálytalan megváltoztatásával. Szlovákiában jelenleg egymillió ötszáztízezer háztartás van. S ha ezt a számot beszoroznánk az esztendő munka­napjaival, a bevásárlás családonként változó szaporaságá- val, illetve az élelmiszerre és a tartós fogyasztási cikkek­re kiadott összegek nagyságrendjével, akkor bizonyára meghökkennénk. Kétségtelenné válna ugyanis, hogy egy­részt milliók károsodnak meg, másrészt (százmilliós) nagy­ságrendben. Abban senki sem kételkedik, hogy a kiskereskedelemben dolgozók többsége feddhetetlen, becsületes ember. Viszont az sem vitás, hogy még igen sok a kisebb-nagyobb „szarka“, aki csak önző anyagi érdekét hajhássza — nem­csak szabálysértő, hanem szocialista erkölcsöt is arculcsa- pó módon. Persze ez nem az egyedüli ok. Az elemzések bi­zonyítják, hogy az érvényes árak ilyen önkényes kezelése mellett igen komoly szerepe van az árelőírások és ársza­bályozó intézkedések felületes, hézagos ismeretének s nem kevésbé az ármegállapítással összefüggő szervezési fogyaté­kosságoknak is. Ugyan nem teljesen megnyugtató, de mellőzhetetlen tény, hogy az őrellenőrző szervek minden feltárt rendszegést büntetnek. Hol szóbeli figyelmeztetéssel, írásbeli megro­vással, hol pénzbírsággal, sőt áthelyezéssel, leváltással, nagy ritkán bírósági eljárás indítványozásával. Csakhogy, mint, már mondottuk, erejükből, idejükből az árdrágítás esetei tört részének felderítésére telik. Nem is beszélve arról, hogy a kereskedelem nem éppen rózsás személyi el­látottsága gátolja a nagyobb szigor alkalmazását. Tegyük tehát ölbe a kezünket? Rossz tanács lenne ez, mert azért van még néhány olyan eszközünk, amely, ha nem is bizonyulhat csodaszernek, de az áldatlan helyzeten sokat változtathat. Tömören az alábbiakban fogalmazhatnánk meg a fő ten­nivalókat. Elsőrendű követelmény a kereskedelmi szerveze­tekben tökéletesíteni az irányítást, hiszen annak szerves része nemcsak a jobb személyi politika, hanem a folyama­tos ellenőrzés is. Általában javítani, rendszeresíteni és szi­gorítani kell az illetékes ellenőrző szervek munkáját. Fe­lette fontos, hogy ebbe a tevékenységbe az eddiginél na­gyobb mértékben vonják be a lakosság köréből kiválasz­tott aktivistákat. Hozzátehetjük, hogy százezrével akadnak köztünk olyan emberek, akik észreveszik ugyan a „turpis­ságot“, de — főleg, ha az őket nem érinti — napirendre térnek fölötte. S utoljára, de nem utolsósorban a megol­dás egyik kulcsa, hogy közös erővel igyekezzünk szűkíteni az úgynevezett hiánycikkek körét, hiszen az ártorzulások­nak ez is egyik kiváltó oka. GÄLY IVÄN ORVOSI TANÁCSADÓ A fertőző májgyulladás A csécsi Óvoda kezésre 232,3 millió koronát fordítottak és 3122 új lakást — a tervezettnél negyvenkettővel többet — építettek fel a 6. öt­éves tervidőszak éveiben. Az önsegéllyel végzett Z-ak- ció kivitelezésére a tervben 181,3 millió korona szerepelt. Ezzel szemben a valóságban 287,5 millió korona értéket képvisel­nek a 6. ötéves tervidőszak ön­segéllyel felépített létesítmé­nyek. A választási program öt- venhét létesítmény befejezésé­vel számol. Ezeken kívül 114 építményt felépítettek terven fe­lül, melyeknél a járás lakossá­ga társadalmi munkában 2 mil­lió 596 ezer órát dolgozott. A nemzeti bizottságok ered­ményes munkája nagyban hoz­(A szerző felvételei) óvodahálózat bővítése. Jelenleg a járásban az ötévesnél fiata­labb gyerekek 80 százaléka, a cigánygyerekek 75,2 százaléka óvodai elhelyezést nyert. Ebből a gondoskodásból a vállalatok, üzemek és efsz-ek is kiveszik részüket. Például a ruskovi, a Sady nad Torysou-i, Nižná Myš- ľa-i, Kráľovcei Efsz és a tornai Cementgyár egy-egy óvoda üze­meltetését vállalta. Űjbódva (N. Bodva), Rešica, Péder, Szina (Seňa), Nagyida (V. Ida) és Chrastné községek­ben új iskolákat adtak át. A helyi művelődési közpon­tokban hetvenkilenc képzett szakember dolgozik. A járás te­rületén hetven agitációs központ működik 2670 agitátorral. To­A fertőző májgyulladás (he­patitis infectiosa) az egész vilá­gon elterjedt, kisebb-nagyobb járványokat okozó fertőző be­tegség. Ezért, és a betegség, egyik időszakában megjelenő sárgaság miatt a betegséget — nem a leghelyesebben — járvá­nyos sárgaságnak nevezzük. A betegség kórokozói a víru­sok. A legújabb kutatások sze­rint a két (A és B vírus), sőt a lehetséges harmadik C vírus okozza a máj fertőző gyulladá­sát. A vírus a legkisebb ismert élő anyag. A vírusok az élőlé­nyeknek csupán olyan sejtjeiben élhetnek és szaporodhatnak, amelyek számukra megfelelnek. A fertőző májgyulladás vírusa fejlődéséhez és szaporodásához A LEGSZEBB KERT Szívós munkával a kertbará­tok szövetsége érsekújvári (No­vé Zámky) szervezetének tagjai nemcsak azt érték el, hogy ter­mékeik az évente hagyományo­san megrendezett Járási szintű gyümölcs- és virágkiállításon rendszerint elismerést érdemel­nek, hanem családjaik számá­ra megtermelik a szükségletei­ket és még a piacra is jut. Tavaly a kiskerttulajdonosok mindnyájan versenyeztek. Az év legszebb kertje elmért, amit végül Szeka Mihály, Margita Bachorecová és Andris Norbert kapott. A kertbarátok társadalmi munkában elvállalták a Nyitra folyó töltésének és árterületé­nek a gondozását. Elvégzik a gyomirtást is. Már a múltban is jelentős mennyiségű társa­dalmi munkát végeztek. Tavaly 320, idén 500 óra ledolgozását vállalták. Stefaoik György. A Stará Turá-i Chirana Kon­szernvállalat megkapta Az 1980. év példás exportvállalata ágazati kitüntetést. Az egész­ségügyi és orvosi műszereket gyártó üzem csaknem 50 állam- ba szállítja termékeit. Felvéte­lünkön Edita Barníková, az egy ízben használható Injekciós tű­ket csomagoló automatát ke- leli IDrahotín Sulla feiv. — ČSTK) a legeLőnyösebb feltételeket a máj sejtjeiben találja, ahol be­hatolása után megzavarja a máj normális működését. Az említett vírusok a betegség kezdetén és a lappangási időszakban a felső légzőutak nyálkahártyáin talál­hatók. A betegség további folya­mán a vérben, epében, a belek tartalmában, sőt még a vizelet­ben is megtaláljuk. A beteg vagy megfertőzött ember szervezete a betegség terjedésének forrá­sát alkotja. Megállapították, hogy a fertőző májgyulladás ví­rusai az emberi szervezeten kí­vül is aránylag hosszú ideig életben maradnak, például víz­ben, tejben, valamint élelmisze­rekben is. Az ún. „A-hepatítis“ a szék­let, a vizelet, ételek, ivóvíz, vér útján terjed, az ún. „B-hepatí- tis“ főleg a vér útján terjed (bármilyen injekciós, vagy esz- közös vizsgálatnál — különösen akkor, ha az eszközöket nem megfelelően fertőtlenítik, de terjedhet nyálkacseppecskékkel a légi fertőzések útján is. A két­féle vírus okozta megbetegedés tünetei megegyeznek, a lappan­gási idő azonban eltérő. Az A vírus okozta fertőző májgyulla­dás lappangási ideje 15—40 nap, a B vírusnál 60—160 nap. A lap­pangási időszakot követő prod- romális szakaszban a tünetek nem jellemzőek. Fejfájás, gyen­geség, bágyadtság, étvágytalan­ság, tompa gyomortáji fájdal­mak, hányinger, hányás képezi a panaszokat, emiatt sokszor gyomorrontásra gondolunk. A bevezető szakban gyakori a láz, izületi fájdalmak és allergiás bőrkiütések jelenhetnek meg. A manifesztációs szakaszban sár­gaság alakul ki, a máj és a lép megnagyobbodik, a vizelet sötét színűvé válik. A láz csökken, a beteg közérzete javul. Ennél a szakasznál fontos megemlíteni, hogy létezik „járványos sárga­ság, sárgaság nélkül“ — azaz a betegség olyan formája, amikor a betegnek nem sárgul meg a bőre, sem a szemfehérje, sem a nyálkahártyái. A betegségnek o formája veszélyes egyrészt a páciens számára, másrészt a környezetére — mivel — a be­teg gyakran panaszait banális infulenzának tartja — s nincs kellő kezelés alatt, és így a fertőzés további forrásává válik. Az esetek többségében a be­tegség 4—6 hét alatt lezajlik, néha azonban hónapokig elhú­zódhat. A kezelés kórházban, a fertőző osztályon történik —» mivel a beteget izolálnunk kell. Oki kezelés sajnos ma még nem ismeretes, ezért tüneti kezelés­re szorítkozhatunk. A kezelés lé­nyeges szempontja az ágynyu­galom, különösen a betegség kezdeti szakaszában. Az étrend a beteg állapotához alkalmaz­kodó zsírszegény, szénhidrátok­ban gazdag, állati fehérjékben dús ‘ételekből áll. Alkohol fo­gyasztása a betegség alatt és a gyógyulás után még legalább egy évig tilos. Oki kezelés hiányában a be­tegség megelőzése kiemelten fontos. A fertőző májgyulladás terjedését úgy korlátozzuk, hogy igyekezzünk a fertőzés forrásait ártalmatlanná tenni, terjedésének útjait átvágni és a fogékony személyek ellenálló­képességét növelni. A megelőzés módszere a heveny májgyulla­dásban szenvedő beteg azonnali elkülönítése. Ma már minden hepatitisben szenvedő vagy arra gyanús beteg általában elhelyez­hető kórházban. Azon ritka ese­tekben, amikor erre mód nincs, gondoskodni kell arról, hogy a beteg széklete és vizelete más személyeket meg ne fertőzhes­sen. Ugyancsak fontos arról gondoskodni, hogy a beteg ke­zeléséhez használt eszközök út­ján a fertőzést ne vigyék to­vább. A betegség terjedésének megakadályozására kötelező a megbetegedett egyén környeze­tében tartózkodó személyek be­oltása gammaglobulinnal. Ä gammaglobulin képes megaka­dályozni a betegség kifejlődé­sét vagy a már kialakult beteg­séget enyhe lefolyásúvá teszi. Befejezésül csak annyit, hogy a fertőző betegségek — s így a vírusos májgyulladás megelőzé­se is — nemcsak az egészségü­gyi dolgozók feladata, hanem a lakosságé is. Dr. UNDESSER LÄSZLÓ n 1981. V. 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom