Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-08 / 107. szám, péntek

HISZTÉRIKUS KAMPÁNY SZÍRI A ELLEN Begin katonai akcióval fenyegetőzik Izrael agressziós terveit Washingtonnal egyezteti 'fCSTK) — Izrael tovább fokoz­za a feszültséget Libanonban azzal, hogy az elmúlt napokban hisztérikus kampányt kezdett az állítólag libanoni területen elhelyezett szíriai ľégelhárító rakéták miatt. Begin kormányfő tegnap nyíltan azzal fenyegető­zőit, hogyha Szíria egy héten belül nem vonja ki Libanonból ezeket a fegyvereket, Izrael ka­tonai álon fogja megoldani eze­ket a problémákat. Ez azt je­lenti, hogy az izraeli agresszor betör Libanonba, és megtámad­ja az arabközi biztonsági ala­kulatokhoz tartozó szíriai egy­ségeket. Nem titok, hogy Izrael Liba­non elleni agresszióját Washing­tonnal egyezteti. Ezért nem oko­zott meglepetést az sem, hogy az Egyesült Államok azonnal felajánlotta, hajlandó közvetíte­ni Tel Aviv és Damaszkusz kö­zött. Begin természetesen azon­nal elfogadta az ajánlatot. A Fe­hér Ház közölte, hogy Reagan különmegbízottjat, Philip Habi­ból küldi a térségbe. Állítólag az a feladata, hogy tartózkodás­ba intse az érdekelt feleket. A szíriai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szíriai egységek Libanonban annak törvényes kormánya kérésére tartózkodnak, és jogukban áll megfelelő eszközökkel védel­mezni magukat az izraeli ag­resszióval szemben. Franciaország elutasítja a rágalmakat Franciaország is határozottan Visszautasítja Begin arrogáns Olajszagú érdekek (ČSTK J — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Szaúd- Arábiábán ás az Egyesült Arab Emírségekben tett útjáról szó­ló ^-jelentésben leszögezte: a Nőméit Szövetségi Köztársaság a Közel-Kelet olajországait j(létérdekei“ térségéneik tekinti, 6s ezeket az érdekeit figye­lembe véve fog dönteni rész­vételéről a térség országainak fel fogy-verzésében. támadásait, melyek célpontja nemcsak Schmidt nyugatnémet kancellár, de Giscard d’Estaing francia elnök is. Begin úgy nyi­latkozott a két politikusról, hogy csak egyetlen céljuk van, hogy az arab országoknak drá­gán adjanak el fegyvereket és olcsón vásárolják tőlük az ola­jat. A francia külügyminisztérium szóvivője közölte, kormánya nem hajlandó kommentálni Be­gin kifejezéseit, melyek a nem­zetközi kapcsolatokban általá­ban nem használatosak. A fran­cia politika célja az, hogy igaz­ságos és tartós béke legyen a Közel-Keleten. Az Arab Liga főtitkára Bonnban Sadli Kiibi, az Arab Liga fő­titkára, aki szerdán kétnapos látogatásra Bonnija érkezett, kijelentette, hogy a cionista ál­lam újabb agressziót tervez Li­banon ellen. Állítását arra ala­pozta, hogy Izrael harckocsikat és katonai egységeket összpon­tosít a dél-libanoni határon, Szovjet jókívánságok (CSTK) — Az SZKP Központi Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánságait a Román Kommu­nista Pártnak megalakulása 80. évfordulóján. A távirat többek között leszögezi, hogy a szov­jet—román együttműködés, va­lamint a többi szocialista ország tapasztalatai is azt példázzák, hogy a szilárd, baráti kapcsola­tok megbízhatóan védelmezik a szocialista közösség országai­nak történelmi vívmányait és ugyanakkor fontos hozzájáru­lást jelentenek a békéért, biz­tonságért vívott harchoz. Waldheim Beigrádban (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ főtitkár a JSZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának meghívására tegnap délelőtt Belgrádba utazott. Joszip Vrhovec jugoszláv kül­ügyminiszterrel a világ idősze­rű politikai és gazdasági kér­déseiről tárgyal. Waldheim előzőleg a Szovjet­unióban Moszkvában majd Ki­je vben tett látogatást. Az ukrán fővárosban tegnap fogadta őt Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az Ukrán KP KB főtitkára. USA Kiutasították a líbiai diplomatákat (ČSTK) amerikai hogy az — Ronald Reagan elnök úgy döntött, Egyesült Államokból kiutasítja az összes líbiai dip­lomatát. A külügyminisztérium jelentése szerint azonban ez nem jelenti az amerikai—líbiai diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását. A döntés értelmé­ben a diplomatáknak öt napon belül ikell elhagyniuk az Egye­sült Államokat. Az amerikai kormány azzal okolta meg dön­tését, hogy az Egyesült Álla­mokban akkreditált líbiai dip' lomaták „elfogadhatatlanul vi­selkedtek“. MADRID Merénylet magas beosztású tábornok ellen A sorozatos akciók újabb katonai puccs talaját készítik elő? UNIDO-iilés (ČTK) — bécsi ENSZ-köz- pontban tegnap megkezdődött az ENSZ iparfejlesztési állandó bizottságának (UNIDO) ülése. A tanácskozásit Emil Keblúšek nagykövet, a bécsi nemzetközi szervezetekben hazánk állandó képviselője nyitotta meg, aki a bizottság soros elnöke. Az egy hétig tartó tanácsko­záson megvitatják az UNIDO 1980-as tevékenységéről szóló jelentést és a szervezed 1982— 1983-ra szóló munkatervét és költségvetését. (ČSTK) — A spanyol főváros központjában tegnap újabb ma­gas rangú katonatiszt ellen kö­vettek el merényletet. loaquim de Valenzuela tábornok, a ki­rályi katonai hivatal vezetője, János Károly király egyik fft ka­tonai tanácsadójának gépkocsi­jára ismeretlen tettesek egy elő­ző motorkerékpárról bombát hajítottak. Valenzuela súlyosan megsebesült, míg a kíséretében levő három további katonatiszt életét vesztette. Legfrissebb je­lentések szerint a rendőrség az egyik merénylőt elfogta. A merényletre a Suso tábor­nok ellen három nappal ezelőtt elkövetett terrorista akciók tőszomszédságában került sor. Az AFP jelentése szerint pár perccel a bomba robbanását kö vetően jobboldali csoportok gyűltek össze, amelyek állami zásziékat lengetve a februári sikertelen katonai puccskísérlet vezetőjét, Antonió Tejero alez­redest éltették. Politikai megfi­gyelők figyelmeztetnek arra, hogy a magas rangú katonatisz­tek ellen elkövetett terrorista akciók a végletekig kiélezhetik a spanyol belpolitikai helyzetet, gátolják a demokratizálódási folyamatot és ily módon kedve­ző talajt készítenek elő egy új katonai államcsínyhez. Hatvan éve alakult meg a Román Kommunista Párt A NEMZETI TÖRTÉNELEM MOZGATÓEREJE Hatvan évvel ezelőtt, május 8 án alakult meg a Román Kom­munista Párt, s ez minőségi vál­tozást jelentett az ország mun­kásmozgalmának gazdag törté­netében. A párt sokéves osz­tályharcának gyümölcse a mai romániai valóság — a szocialis­ta állam megbízható gazdasági alappal és tervszerűen megva­lósított szociális programmal. A Komán Szocialista Köztársa­ság, mint a szocialista országok közösségének tagja, nagy nem­zetközi tekintélyre tett szert. A romániai munkások és pa­rasztok rendkívül nehéz élet- körülményei, a nagy szociális ellentmondások, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ösz­tönző példájával a háttérben — mindez 1920 októberében álta­lános sztrájkban tetőzött. Az éles osztályellentétek hatására erősödött az akkori Román Szo­cialista Párt forradalmi balszár­nyának befolyása, s ez ösztön­zést adott a pártkongresszus 1921 májusában való összehívá­sához. Ennek küldöttei csak­nem egyhangúlag úgy határoz­tak, hogy létre kell hozni az új típusú munkáspártot, a Ro­mán Kommunista Pártot. A polgári-földesúri kormány megérezte, hogy a kommunista párt komoly veszélyt jelent a számára, ezért a kongresszus után a küldöttek többségét le tartóztatták, és provokációs pert rendeztek a kommunistákkal. A párt azonban nem szűnt meg létezni. 1922 októberében megtartott második kongresszu­sán jóváhagyta alapszabályza­tát, és leleplezte az országot a külföldi tőkének kiszolgáltató kormány népellenes politikáját. 1924 áprilisában a kormány az alkotmány rendelkezéseivel el­lentétben törvényért kívül he­lyezte a pártot, amely ez időtől fogva egészen 1944. augusztus 23-ig illegalitásban működött. Amikor Ion Antonescu mar­sall 1940-ben magához ragadta a hatalmat, és fasiszta diktatúrát vezetett be, s az országot a nép akarat ellenére berántotta a Szovjetunió elleni kalandorhá­borúba, a kommunista párt az élén állt azon erők harcának, amelyek célul tűzték ki a kato­nai diktatúra megdöntését és Románia átállásának biztosítá­sát a Hitler-ellenes koalíció ol­dalára. 1943 júniusában a kom­munisták kezdeményezésére megalakult a Hitler-ellenes ha­zafias front. A szovjet hadsereg offenzívája lehetővé tette a kommunistáknak, hogy 1944. au­gusztus 23-án megszervezzék a fegyveres népi felkelést, amely a szovjet csapatok segítségével megdöntötte a fasiszta rend­szert. A kommunista pártnak a há­ború utáni első években foko­zatosan növekedett a befolyása, s ennek eredménye volt a mo­narchia megszüntetése és a Ro­mán Népköztársaság kikiáltása 2947-ben. Megkezdődött az or­szág gazdaságának tervszerű fejlesztése. Az 1965-ben megtartott IX. pártkongresszuson a beszámoló hangsúlyozta a szocialista ter­melési viszonyok győzelmét a városokban és a falvakban és ajánlotta, hogy az ország nevét hivatalosan Román Szocialista Köztársaságra változtassák. A 60 400 alapszervezetben tevé­kenykedő 3 millió romániai kommunista ma erőfeszítéseit a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak, a konkrétan az 1981—1985. évi öléves népgazdaság-fejlesztési tervben kifejezésre jutó gazda* ságpolitikájának megvalósttásá* ra összpontosítja. Az új ötéves terv célja, hogy Romániát közepesen fejlett szo­cialista országgá legye. A Varsói Szerződéshez és a KGST-hez tartozó szocialista or> szagok együttműködéséhez, a CSKP és az RKP, valamint a két ország és nép hagyományosan jó kapcsolataihoz megbízható jó alapot nyújt. JAROSLAV RAU5 AMERIKAI REPÜLŐGÉP-ANYAHAJÓ A SZUEZI-CSATORNÁN (ČTK) — Az amerikai hadi- tengerészet képviselője teg­nap az éjszakai órákban kö­zölte, hogy az America nevű re- ptilőgép-anyahajót szerdán a Szuezi-csatornán át a Földközi- tengerről az Indiai-óceán tér­ségébe irányították. 1.967 óta ez az első eset, •hogy amerikai repülőgép-anya­hajó haladt át a Szuezi-csator­Kommentárunk 1981. V. 8. T eljesen nyílt a francia elnökválasztások vasár­napi döntőjének kimenetele, sem Giscard, sem Mitterrand nem érezheti magát ebben a pillanatban biztos győztesnek. Feltételezhető, hogy összecsapá­suk — miképp a hét évvel eze­lőtti is — drámai, bizonytalan lesz. Amellett, hogy az 1974-es és a mostani elnökválasztási dön­tő szereplői ugyanazok, a két helyzet között megfigyelhető né­hány lényeges különbség. Az április 26-i első fordulót köve­tően általános volt az a véle­mény, hogy a franciák többsége elmarasztaló ítéletet mondott Giscard hétéves ténykedése fe­lett. Épp az elnököt tartották az első forduló egyiik nagy vesz­tesének. Tény, hogy Giscard a hét évvel ezelőttinél jóval hal­ványabban szerepelt: mintegy 4 százalékkal kevesebb szavaza­tot szerzett, mint 1974-ben. Ezzel szemben a szocialistáik 36 éve nem értek el ilyen jó ered­ményt. S ha összeadjuk a balol­dal és a jobboldal képviselőire április 26-án leadott szavazato­kat, csaknem egyenlő részre oszlik a két tábor. Már a két héttel ezelőtti for­dulót megelőzően az volt a kér­dés: vajon a végső döntésikor ki mellé állnak a kormánykoa­lícióban résztvevő, a Chirac ál­tal vezetett gaulleistáik, illetve a kommunisták (az nem volt kétséges, hogy Giscard és Mit­terrand jut tovább). Ami a szo­cialista párti jelöltet illeti, ma­ga mögött tudhatja a kommu­nistákat és a baloldalhoz sorolt kisebb pártokat. Az FKP Köz­ponti Bizottsága arra szólította terrandhak. Ráadásul olyan pro­paganda gépezet áll rendelkezé­sére, amely még az utolsó pilla­natban is képes mellé állítani az ingadozókat. Giscard fő érve a kedd esti tévé-vitában is az volt, hogy Mitterrand csak a kommu­nista szavazatok segítségével „Folyamolossóo" vagy „vállalás"? fel a párt tagjait és híveit, hogy ebben a helyzetben — bár lé­nyeges kérdéseikben nem érte­nek egyel vele — Mitterrandra adják szavazatukat május 10-én, mivel az elsődleges cél az el­nök megbuktatása. Kétségtelen, hogy a gaulleis- táik egy része szembefordult a giscardizmussal, ám hiba lenne ebből messzemenő következte­téseket levonni: a végső döntés pillanatában nem valószínű, hogy a jobboldal egy része a baloldali jelöltre adja le szava­zatát. Szerdai nyilatkozatában Chirac felszólította választóit, hogy a jelenlegi elnököt támo­gassák. Hogy a jövő kormányát illetően mi ennek a támogatás­nak az ára, később válik bizo­nyossá. Mindez persze csak az ilyen­kor szokásos számolgatás, la­tolgatás. Giscard pozíciói elég erősek ahhoz, hogy legalábbis egyenlő partnere legyen Mit­nyerhet, amivel tulandonképpen a választókat akarta elijeszte­ni. Giscard kampánya során vál­tozásokat ígért abban az érte­lemben, hogy a belpolitikái gondok megoldását személyes ügyeként hangoztatta, ám fő jelszava — csakúgy, mint hét évvel ezelőtt — a folyamatos­ság. Épp arra épít, hogy a sza­vazók félnek a változásoktól, vagy ahogy az elnök a tévé-vi­tában mondotta: „a vörös ve­szélytől“. Mitterrand egy „más politikát“ hirdet, de hogy az konrétan mit takar, nem egé­szen világos, mert ugyan a Szo­cialista Párt elfogadott egy — egyebeik között az elnöki egy­személyi hatalmi rendszer fel­számolását, a munkanélküliség enyhítését és más gazdasági­politikai célkitűzéseket hangoz­tató — kiáltványt, de Mitter­rand kijelentette: e javaslatok nem kötik őt. A sajtó szerint is csak általánosságokra szorít­koznak a szocialista párti jelölt nyilatkozatai, hogy kielégítsék a legszélesebb választói tábort. A kommunistákkal való együtt­működésről sean hajlandó Mitter­rand egyértelműen szólni, bár a FKP mindig is a két nagy balol­dali párt összehangolt fellépé­sét szorgalmazta. Az elmúlt hét év mérlege semmiképp sem nyugtathatja meg a franciákat. Hivatalos ada­tok szerint jelenleg 1 680 000 fős a munkanélküliek tábora, vagyis több mint háromszor ak­kora, mint hét évvel ezelőtt volt. A másik két fő „betegség“, az infláció és a külkereskedelmi deficit leküzdésében sem bizo­nyultak eredményesnek az el­múlt esztendők. „Egyszámjegyű­ről“ 14 százalék körülire nőtt az infláció, a külkereskedelem deficitje pedig jóval meghalad­ja a 60 milliárd frankot. Külpo­litikai kérdések a döntő előtt nem Igen kerültek a kampány előterébe, mivel a két jelölt el­képzelései e téren nagyjából azonosak. A z esélyek tehát szinte egyenlőek. Most már csak a válsztők dolga, hogy a „há­rom betegséget“ magában hor­dozó „folyamatosság“, vagy a sok kérdőjeles „változás“ mel­lett szavaznak. PAPUCSEK GERGELY nán, amely egyldőben az egyiptomi—izraeli háború mi­att volt lezárva. Belgrádi tanácskozás a koszovói eseményekről (ČSTK) — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének Köz­ponti Bizottsága Beigrádban tegnap megkezdte tanácskozá­sát a Koszovo autonóm terüle­ten kifejtett ellenséges és ellen- forradalmi tevékenységről. A hadügyi tárca nem meg (ČSTK) — A nyugatnémet hadügyminisztérium az idén pótlólagosan fél, de valószínű­leg 1,2 milliárd márkát kap — erről volt szó a bonni parla­ment hadügyi bizottságának tegnapi titkos tanácskozásán. A hadügyminisztérium költség­vetése már most meghaladja a 41 milliárd márkát. A hadügyminisztérium költ­ségvetésének felemeléséről a jövő héten a bonni parlament költségvetési bizottsága dönt. Chirac felhívása (ČSTK) — Jacques Chirac, a francia gaulle-ista párt vezető­je, aki az elnökválasztás több mint egy héttel ezelőtt megtar­tott első fordulójából nem ju­tott tovább, felszólította híveit, hogy ne szavazzanak Mitter­randra, a baloldalt képviselő szocialista párti jelöltre. A gaul- leista politikus már korábban kijelentette, hogy ő személy szerint Giscard elnökre szavaz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom