Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-01 / 102. szám, péntek

R példamutató alkotómunkát egész népünk megbecsülése övezi

KITÜNTETTÉK A LEGJOBB DOLGOZÓKAT A PRÁGAI VÁRBAN

(Tudósítónktól) Tegnap, a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepe, május elsejének előestéjén a prágai vár ünnepélyesen feldíszített Spanyol-termében vették át köztársaságunk elnöke, Gustáv Husák elvtárs kezéből a legmagasabb állami kitüntetéseket azok a kiváló dolgozók, akik példamutató alkotómunkájukkal hozzájárultak népgazdaságunk, a tudomány és a kultúra, a fejlett szocialista társadalom fejlesztéséhez.

Az ünnepélyes aktus pontosan tíz órakor kezdődött. A díszemelvényen elfoglalták helyüket: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárai, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, v;' szövetségi kormány elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Vasil Biľak, Peter Colotka, Karel Hsffmann, Václav Hula, Alois Indra, Miloš Jr eš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Koreák és Jozef Lenárt, továbbá Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Mikuláš Benő, Jan Fojtík, Josef Haman, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, Marii? Kabrhelová és Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárságának tagjai és Miroslav Capka, a CSKP KERB elnöke.

Jelen voltak az ünnepségen a CSKP KB osztályvezetői, a CSKP és az SZLKP kerületi bizottságainak vezető titkárai, a szövetségi, a cseh és szlovák kormány tagjai, a Szövetségi Gyűlés és a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek, valamint a CSNT és az SZNT vezető tisztségviselői. A vendégek közt voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetei, valamint a Szakszervezeti Világszövetség képviselői. Ott voltak a kitüntetettek legközelebbi hozzátartozói is.

A csehszlovák himnusz után Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Megnyitó beszédében méltatta a kitüntetettek munkáját, azokat az eredményeket, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése során elértek. Nagy elismeréssel

szólt a kivétő dolgozók' áldozatos munkájáról. Nekik elvitathatatlan érdemeik vannak az élet- színvonal, egész népünk anyagi és szellemi gyarapodásának biztosításában. Nagyra értékelte az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezés eredményeit.

Ezután Ľubomír Štrouga?, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök emelkedett szólásra, majd Ladislav Jašík, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára olvasta fel a kitüntetettek névsorát, méltatva eredményeiket.

A legmagasabb állami kitüntetéseket: a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, a Köztársasági Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, a nemzeti művész és a Klement Gottwald Állami Díj adományozásáról szóló okmányt és kitüntetést Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök nyújtotta át a kitüntetetteknek.

A kitüntetettek nevében Stanislav Loutchan, a Lomnice nad Popelkou-i Gép- és Traktorállomás turnovi üzemegységének kombájnosa, a Szocialista Munka Hőse mondott köszönetét a CSKP Központi Bizottságának, Gustáv Husák elvtársnak, a szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának.

A többi közt hangsúlyozta, hogy a kitüntetet-1 tek a jövőben is mindent megtesznek a népgazdasági tervek és a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése érdekében.

A bensőséges ünnepség A munka dalával ért véget. A kitüntetetteket, és családtagjaikat és a jelenlevő vendégeket ezután Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, valamint a pártvezetés és a szövetségi kormány tagjai szívélyes baráti találkozón fogadták a vár reprezentációs termeiben.

(sni)

Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde

Több mint három évtizede annak, hogy Klement Gottwald elvtárs megalapozta az ilyen találkozók hagyományát. Azokon a helyeken, amelyek országunk és népe történetének dicső pillanataira emlékeztetnek, évről évre találkozunk a munka ünnepének és felszabadulásunknak előestéjén, hogy tisztelettel adózzunk polgátársaink áldozat- készségének és alkotó igyekezetének, akik tetteikkel megnyitották a jövőbe vezető utat.

Joggal méltatjuk hősiességüket, az új iránti érzéküket, a társadalom gazdagításának törekvését, az ország gazdáinak magatartását. Kezdeményezésük áramlata mind szélesebb med- rű, amely elsodorja az átlagosságot és a holnap gazdag termését biztosító termőtalajjal gyarapít bennünket.

Közülük ma a legjobbak köztünk vannak. Az ország különböző részeiből jöttek el', az emberi tevékenység eltérő területeit képviselik. Munkások, szövetkezeti földművesek, műszaki dolgozók, tudósok, művészek, pártmunkások és más közéleti tényezők.

Önök, akiknek ma magas állami kitüntetéseket adunk át, folytatói azok művének, akiknek neve letörölhetetlenül szerepel a szocialista építőmunka történetében, azoknak, akik jelentősen gazdagították társadalmunk életét és hozzájárultak boldog jelenünk megteremtéséhez.

Az önök művében kifejezésre jut a magas fokú állampolgári öntudatosság, az ország iránti őszinte mély viszony, a népünk által az új, jobb életért vívott küzdelem iránti viszony. Megnyilvánul benne az új társadalmi rend, a szocializmus iránti őszinte viszony. Erre épül közös erőnk. Ebből következik az a tény, hogy nem osztanak meg bennünket kibékíthetetlen osztály- és nemzetiségi ellentétek. A munkának olyan közössége vagyunk, amely számára a szocializmus az életnek, a jelen és a jövő nemzedékei fejlődésének feltétele. Ez a közösség becsületünk és méltóságunk, reményünk és vágyunk. Csak a szocializmus feltételei között tűzhetjük ki vállvetve a nemes célt: ebben az országban megteremteni a benne élők és dolgozók boldog otthonát.

Idei találkozónkra röviddel azután kerül sor, hogy befejeződött Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresz- szusa. Pártunk gazdag, hat évtizedes történetében olyan kongresszusként fog szerepelni, ameľy újra, teljes .Yiággyőző

erővel bizonyította a párt eszméi iránti hűséget, amelyekért a dolgozó nép érdekeivel összhangban szívósan és áldozatkészen harcolt, a Nagy Október, a Szovjetunióval és a proletár

Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök beszédet mond a kitüntetések átadásakor

(Képtávíró — ČSTK)

internacionalizmussal való lest- véri barátság és szövetség iránti hűséget.

A XVI. kongresszus határozatai társadalmunk további fejlesztésének igényes politikai, szociális, gazdasági és kulturális fejlesztésének programját, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben hazánk súlya fokozásának és a világbéke megszilárdításának programját képezik.

Még élénken emlékezünk arra, hogy. tárgyilagosan miképp értékelte az elmúlt időszakot, milyen nyíltan és bíráló szellemben tárta fel gyenge pontjainkat, azt, hogy mit nem tettünk meg és mit tettünk rosz- szul, mindazt, ami csökkenti közös munkánk eredményeit.

A kongresszus tanácskozásában és határozataiban kidomborodott az azzal kapcsolatos nagy gondoskodás, hogy miként őrizzük meg és szilárdítsuk mindazt, amit eddig elértünk, hogyan lépjünk előbbre életünk minden területén, miként gya- rapítsuk nemzeteink anyagi és kulturális értékeit, hogyan szavatoljuk minden tekintetben az emberek nyugodt, tartalmas életét és ma, valamint a jövőben is miképp erősítsük biztonságérzetünket.

Ezek az igényes célok arról tanúskodnak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy felelősséget vállal ennek az országnak a sorsáért. Ebben kifejezésre jutnak egész népünk legsajátabb érdekei. Ezért fogadta el a XVI. kongresszus következteléseit az egész Nemzeti

Gustáv Husák köztársasági elnök átadja a Szocialista Munka Hőse címet Milan Laskovskýnak, az orlovái Doubrava Bányakonszern bányászának (Képtávíró — ČSTK)

Front, amint arról választási felhívása is tanúskodott.

Ennek a programnak teljesítése mindannyiunktól természetesen becsületes és színvonalas munkát követel meg, mivel szükségleteinknek nem felelhet meg az átlagos igyekezet, az átlagos eredmények. Mint a sóra, szükségünk van a tudomány és a technika eredményeinek legszélesebb körű hasznosítására, a régi normákat, a munkatermelékenység jelenlegi színvonalát nap nap után meghaladó merész, alkotó újító tettekre. Mindannyian jól tudjuk, hogy ami tegnap elegendő volt, az ma és még kevésbé holnap, nem elég.

Lelkesítőleg hat ránk, hogy gyarapodnak azoknak sorai, akik tudatosítják ezt az egyszerű, de nagyon fontos igazságot. Ezek az emberek nemcsak szűkre szabott személyi érdekeiket veszik tekintetbe és csak ennek alapján cselekednek, hanem van nemes érzékük a közösség szükségletei iránt, helyesen tisztázták helyüket a munkaközösségben és jogaik, valamint kötelességeik mellett tudatosítják a többiekkel szembeni felelősségüket ís.

Olyan emberek tulajdonságai ezek, akik életüket és munkájukat tudatosan egybefűzték a szocializmussal, akiknek szemében a szó: és a tett egyet

jelent. Éppen ők társadalmunk támaszai, elsősorban ők törnek utat — gyakran nem könnyű viszonyok között — a társadalmi haladásnak.

Soknak közülük elsősorban önmagukkal, a tudatukban gyökeret vert csökevényekkel, a kényelemszeretettel, a kitaposott utak követésével, a megszokott rutinnal kellett megvívniuk. Nem egyszer olyan akadályokat kellett áthidalniuk, amelyek — úgy tűntek — meghaladják erejüket, sőt ennek ellenére kitartottak, s tovább folytatják harcukat mindazért, ami új és haladó.

A jövővel kapcsolatos bizalmunk rájuk, s mindazokra épül, akik nap nap után hazánk minden részében becsületesen dolgoznak, s van érzékük a fegyelem, a rend iránt.

A munka és a társadalom iránti ilyen viszony politikailag és erkölcsi leg nagyon értékes, bizonyítja az ország, a jelen, valamint a jövő nemzedékei számára alkotott történelmi mű iránti őszinte, haza- fiúi viszonyt. Ez a példa követésre szólítja fel mindazokat, akik egyelőre régi módon gondolkodnak, cselekednek és elsősorban csak a saját érdekeiket nézőik.

Ilyen életfilozófiával tartósan nem érvényesülhetnek, mint ahogy az sem érvényesülhet, aki harcunk ha tárain kívül képzeli el életét. A társadalmi haladásért folytatott harcok története az ilyen magatartást már régen természetellenesnek minősítette. Az ilyen egyének így önmagukat ítélik arra, hogy a társadalmi történés peremén éljenek, ahol természetesen nem találhatnak rá létük teljes értelmére. Csak a közös ügyért vívott vállvetett harcban gazdagíthatjuk Önmagunkat és a többieket. Csak ebben a harcban és közvetítésével válhatunk teljesen el eged ebiekké.

Csupán a szocializmus teszi lehetővé, hogy az ember, az új világ felszabadult alkotója, ma- radéfk'talanabbuI éljen munkája és törekvése gyümölcseivel, a legnagyobb értékben kibontakoztassa képességét, fejlessze személyiségét és minél jobban érvényesüljön.

Az ilyen ember formálása szervesen összefügg a szocialista életmóddal, amelyben kialakulnak az emberi és a társadalmi együttélés egészen új minőségi jegyei. Számunkra természetesen nem közömbös ez a folyamat, s az, hogy milyen szerepe van benne a társadalom szellemi felépítményének, a kultúrának, a művészet - nők és általában a műveltségnek.

Ezért nagy figyelmet fordítunk a kulturális és a művé szeti fejlődésre, gondosan támogatjuk dolgozóink s főleg a fiatal nemzedék művelődését. Továbbra is törekedni fogunk arra, hogy a szocialista kultúra hűen tükrözze harcunkat és életünket, nemcsak magas fokú eszmei igényességgel, hanem egyidejűleg mesteri szinten is kifejezze a műalkotásokban a ma emberét, s egyidejűleg ösztönözze az élet iránti alkotó viszonyra.

A kultúra és a műveltség ilyen formán szocialista társadalmunk további fejlődésének dinamikus mozgató erejévé válik. Becsüljük azokat a művészeket és kulturális dolgozókat, akik tehetségükkel, á 11 ampol gá r i ma ga ta rtá s ukfca 1

és mesteri tudásukkal az első sorokban állnak a holnapért folytatott öntudatos harcban és programszerűen pártolják a humanizmus, a haladás a társadalmi igazság és a béke eszméit.

A jobb jövőre, az ember javára irányuló törekvés szerves ^kapcsolatban áll azzal az igyekezetünkkel, hogy megőrizzük a békét, a népek és az államod közti olyan kapcsolatokat, amelyek keretében a kölcsönösen előnyös együttműködés a társadalmi haladást, minden ország népének közös javát szolgálná.

Ezért figyelmesen hallgattuk meg azokat a szavakat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán népeink és országunk nagy barátja, Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a

Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fejtett iki: „Amikor a békére törekszünk — mondotta — nemcsak a ma embereire, gyermekeinkre és unokáinkra gondolunk; a jövő számos nemzedékének boldogságára is gondolunk. Ha béke lesz, akkora népek alkotó energiája, a tudomány és a technika eredményeinek felhasználásával, kétségtelenül megoldhatja az emberiséget ma nyomasztó problémákat. Utódaink elé kétségtelenül új, még nagyobb feladatok tornyosulnak. Ez a fejlődés és az élet dialektikája. Nem szabad, hogy a holnap vezérelvévé a népeket az anyagi és a szellemi értékek értelmetlen tékozlására ítélő háború előkészítése váljon, hanem a béke megszilárdítása“.

Ezt a politikát egyöntetűen mi is támogatjuk. Építő igyekezetünkben felette derekas hozzájárulásunkat látjuk az egész haladó emberiség napjainkban vívott nagy békeharcához. A Szovjetunióval és a további szocialista országokkal tartunk, mindig azokat fogjuk pártolni, akik szívükön viselik a feszültség további enyhülését, Európa és a világ békés kilátásait. A béke munkáink sikerének egyik fontos, ahhoz szükséges feltétele, hogy a nyolcvanas évek első felében sikeresen előre lépjünk a fejlett szocialista társadalom további építésében. Kötelesek vagyunk mindent megtenni ennek érdekében, mivel nem felejtettük el s nem felejthetjük el, hogy népünknek is milyen áldozatokat kellett hoznia, mennyit kellett szenvednie, amíg harminchat évvel ezelőtt az emberi történelem legborzalmasabb háborújában a szovjet hadsereg dicső győzelme meghozta hazánk szabadságát is.

Önöknek, egyéneknek és kollektíváknak, akik ma magas állami kitüntetéseket vesznek át, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Gustáv Husák elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Szak szervezetek Központi Bizottsága nevében köszönetét mondok nagyszerű munka eredményeikért, amelyekben kifejezésre jutottak legjobb képességeik.

Különösképpen szívélyesen köszönetét mondok hozzátartozóiknak, családjaiknak, barátaiknak, és általában mindazoknak, akik az elvtársi kollektívában tanáccsal és tettel segítségükre voltak, akik megértésükkel és támogatású kikal megteremtették sikeres munkájuk kedvező feltételeit. Joggal tartozunk nekik hálával és elismeréssel.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy önökkel vállvetve követni fogják önöket azok, akik szívükön viselik drágfi hazánknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak javát és felvirágzását.