Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-28 / 124. szám, csütörtök
A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés gazdaságunk fontos tényezője Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter beszéde a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes ülésén Röviddel a CSKP XVI. kongresszusa után értékeljük az 1980. évi költségvetés eredményeit. A párt kitűzte a további politikai, gazdasági és szociális fejlődés programját, amelynek teljesítése során az eddigi gazdasági fejlődésünk eredményeire, a szocialista építés egyes területein szerzett tapasztalatokra támaszkodhatunk. Amint már szokásunk, a zárszámadás megvitatásokon nemcsak a szövetségi költségvetés teljesítése eredményeinek kimutatására szorítkozunk, komplexen felmérjük az ország pénzügyi gazdálkodásának eredményeit is. A 8. ötéves tervidőszakban újabb lépéseket tettünk a csehszlovák gazdaság fejlesztésében. Ezt tanúsítja, hogy a nemzeti jövedelem egyötöddel, ebből 1980-ban 3 százalékkal növeke- dett. A gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy előrehaladást érjünk ei a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítésében. A személyi fogyasztás tavaly 8 százalékkal volt nagyobb mint az ötéves tervidőszak elején. Az ingyenes szolgáltatások és a szociális juttatások egy főre eső összege 8900 korona volt, ami 1670 koronával több, mint 1975-ben. Az ötéves tervidőszak folyamán a termelési alapok egyhar- madával nőttek és a társadalmi munkatermelékenység 17 százalékkal lett nagyobb. Elmélyült a dolgozók szakképzettsége és műveltsége. Az 1980. évi gazdasági fejlődés tükrözte a bonyolult bel- és külgazdasági feltételeket. Az elért eredmények a fejlődés dinamikáját, valamint a forrás' kialakításának és felhasználás nak struktúráját illetően nincsenek teljes mértékben összhangban a terv előirányzatával. Ez elsősorban a népgazdaság hatékonyságának növelésére vonatkozik. A bővített újratermelés nehezebb feltételei a pénzügyi gazdálkodás területén is éreztették hatásukat. Az utóbbi években a pénzügyi források kialakítása lelassult, ami szükségessé tette a költségvetési kiadások növekedési ütemének lelassítását Is. Nem teljesítettük a tervezett feladatokat főleg a költségek csökkentésében és a nyereségképzésben. Ügy mint az előző években, 1980-ban is egyensúlyban voltak az állami költségvetés bevételei és kiadásai. 1980-ban a kiadások 80,9 milliárd koronát, a tervvel összhangban nyújtott dotációk 99,6 milliárd koronát és a költségvetési bevételek 160,5 milliárd koronát képeztek. A nemzeti bizottságok is teljesítették fő feladataikat. Bevételük 104,9 milliárd korona volt. míg a tervezett kiadásokat 2,3 milliárd koronával1 túllépték. A bevétel tervét 4,4 milliárd koronával teljesítették túl. Az előző évekhez hasonlóan 1980-ban is megteremtettük az anyagi feltételeket a választási programok teljesítéséhez. A lakosság kezdeményezése jelentősen hozzájárult a városok és községek fejlesztéséhez. A Z-akcióban a beruházások összege az ötéves tervidőszakban elérte a 27 mil- l'iárd koronát. Meg kell említeni a Z-akció nem beruházásos részében elért eredményeket is, amelyek jelentősen hozzájárultak városainkban és falvaink- ban az életfeltételek javításához. A költségvetési gazdálkodás globális eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy azok lényegében összhangban állnak a tervelőirányzattal. A globális adatok mögött azonban fogyatékosságok is rejlenek. Nem teljesítette az összes gazdasági szervezet feladatait a termelésben, az áruszállításban. Akiadásokban bizonyos strukturális eltérések mutatkoznak. Nem merítettük ki 4 milliárd korona összegben a tervezett beruházási dotációkat, ami több mint az előző években. Ezt tükrözi több beruházás feladatainak nem teljesítése. Tekintettel ezekre a eltérésekre és arra, hogy az elmúlt évben is az újratermelési folyamat finanszírozására kül* földi hitelforrásukat kellett felhasználni, a költségvetési eredményeket nagyon józanul kell mérlegelnünk. A jövőben a pénzügyi gazdálkodás egyensű* lyát az eddiginél nagyobb mértékben a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével, a nagyobb gazdaságossággal kell fedeznünk. Pénzügyi gazdálkodásunk eredményei teljes mértékben megerősítik Gustáv Flusák elv* társnak a CSKP XVI. kongresz- szusán mondott szavait: többek között az az egyik fő oka an* nak, hogy nem értük el az ősz* szes kitűzött célunkat, hogy a bizonyos előrehaladás ellenére nem sikerült elérnünk a szűk* séges fordulatot a hatékonyság növelésére, a gazdaságosság fokozására, a munka minőségének javítására, a tudomány és kutatás eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazására vonatkozó stratégiai irányvonal megvalósításában. Egyik legfontosabb feladatunk e fordulat elérése. Ez az alapfeltétele a nép magas életszínvonala biztosításának. A hatékonyság nem kielégítő növekedése megnyilvánul a pénzügyi gazdálkodás eredményeiben Is. Országos viszonylatban a teljesítmények tervezett mennyiségét 0,3 százalékkal teljesítettük túl abban a helyzetben, amikor egyes ágazatoknak meg kellett birkózniuk az anyag- és nyersanyagellátás problémáival. Az élő és tárgyiasult munka fogyasztősával kapcsolatos költségek relatíve 3,8 milliárd koronával csökkentek. Ez a megtakarítás 0,6 milliárd koronával nagyobb volt, mint amennyit a terv előirányzott. Megállapíthatjuk tehát, hogy a munkaterme* lékenység növekedése, a terme* lési fogyasztás racionalizálása és a dolgozók kezdeményezése eredményes volt. Ez természetesen csak globálisan érvényes. Nem sikerült mindenütt megfelelő mértékben kiaknázni a hatékonyság növelésének forrásait. A gazdasági szervezetek nyeresége 104,6 milliárd korona volt, amt a tervezettnél 1,3 mii* liárd koronával kevesebb. Az egész nyereségnövekedést — 4 milliárd koronát — csak a tel* jesítmények növelésével értük el, annak ellenére, hogy az előirányzatok szerint felét a költ* ségek csökkentésével kellett volna fedezni. Ennek fő oka az volt, hogy a pénzügyi költsé* geket 3,9 milliárd koronával túlléptük. A tavalyi gazdálkodásunk eredményei újból megerősítették, hogy a népgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából egyre nagyobb jelentősége van külgazdasági kapcsolataink fejlesztésének és hatékonyságának. Évről-évre többet fizetünk a behozott nyersanyagokért és a behozatalért egyre nagyobb mennyiségű kivitellel kell fizetnünk. Ez összefügg a világpiacok helyzetének alakulásával. Javíthatnánk azonban a helyzeten, ha sikerülne kiküszöbölni a fogyatékosságokat a termelő vállalatok és külkereskedelmi szervezetek tevékenységében. Elsősorban Javítanunk kell a termékek műszaki színvonalát és minőségét. Csak így érhetünk el a világpiacokon magasabb kiviteli árakat. A KGST-országokkal folytatott szocialista munkamegosztás bővítése érdekében Is Javítanunk kel! a kiviteli cikkek műszaki színvonalát és minőségét. Külkereskedelmünk csaknem 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. A szocialista gazdasági Integráció megteremti a teltételeket a termelési programok nagyobb fokú szakosításához, a termelésünk választékának szűkítéséhez és ezáltal a hatékonyság növeléséhez is. Ezért a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés gazdaságunk fontos tényezője. Ez megköveteli, hogy tovább tökéletesítsük a szocialista együttműködés formáit. Pénzügyi gazdálkodásunk fő jellemvonása volt az elmúlt évben a beruházási költségek növekedésének korlátozása. 1979- hez viszonyítva a beruházások csak 1JL százalékkal voltak na- gyobbíK, míg az egész 6. ötéves tervidőszakban az átlagos évi növekedés 3,5 százalék volt. Ezáltal sikerült elérnünk 1980. évi gazdaságpolitikánk egyik célját: a források és a gazdasági szükségletek közti feszültség csökkentését. A beruházások növekedési ütemének lelassulása azonban nemcsak a központi célokat, hanem a tervezett beý. ruházások nem teljesítését is tükrözik. Az állami költségvetésből a tervezettnél 4 milliárd- dal; kevesebbet fordítottunk beruházásokra. A XVI. pártkongresszuson fontos megállapítások hangzottak el a beruházásokkal és egész beruházáspolltikánkkal kapcsolatban. Körültekintően kell mérlegelnünk minden egyes beruházás hasznosságát és következetesen érvényesítenünk kell a befektetett összegek megtérülésének szempontját. A beruházásokat az eddiginél nagyobb mértékben kell az exportprogramok meggyorsítására és a társadalomnak gyors hozzájárulást jelentő korszerűsítési akciókra irányítani. Hatékonyabban kell kihasználnunk termelési erőnket, elsősorban az állóalapokat és a készleteket. Ezen a téren még sok a fogyatékosság. Gazdaságunk jelentős készletekkel rendelkezik. Ezek struktúrája sok szempontból nem megfelelő. Bizonyos anyagokból, termékekből és árukból kevés a készlet, míg a másik oldalon fölösleges készletek halmozódnak fel. 1980-ban sem sikerült javítanunk a készletek kihasználtságát. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok nem teljesítik megfelelően terveiket és a szállítói- megrendelői kapcsolatok sem elég rugalmasak. Központilag és a vállalatokban Is emelni kell a tervezés színvonalát. A gazdasági fejlődés Intenzi- fikálása és az exportképesség növelése egyre Inkább a tudomány és technika fejlődésétől függ. Az erre fordított összegek évről évre nagyobbak. Ta-* valy elérték a 16 milliárd koronát, ami 2,8 százalékkal több mint 1979-ben. A tudományosműszaki fejlődés már megmutatkozik a hatékonyság növekedésében és a minőség javításában, de még nem megfelelő mértékben. A tudományos eredményeket megkésve alkalmazzuk a gyakorlatban. Az összes gazdasági szervezetben, minden munkahelyen naponta harcolni kell a gazdasági fejlődés összes forrásának hatékonyabb és racionálisabb kihasználásáért. Az 1980 évi állami költségvetés több intézkedést tartalmazott a gazdaságosság fokozására. Ezeket az intézkedéseket meg is valósítottuk és összességükben 2,5 milliárd korona megtakarítást eredményeztek. így pl. a propagálóra fordított kiadások korlátozásával 1 milliárd koronát takarítottunk meg, a szocialista szervezetekben az autóbenzin fogyasztása 1975-höz viszonyítva 127.5 ezer tonnával csökkent és a megvendégelésre, frissítőkre és ajándékokra fordított kiadások csaknem 30 millió koronával csökkentek. Az igazgatásban kevesebben dolgoznak. Ezt az irányvonalat folytatnunk kell. Elsősorban az irányításban kell csökkentenünk az adminisztrációt. Ez nem egyszerű feladat, de el kell gondolkodnunk afölött, vajon az összes előírás, utasítás, kimutatás, jelentés stb. betöiti-e feladatát. Elsősorban az irányítás egész módszerét kell megváltoztatnunk, érvényesítve a tudományos irányítást. A tervek kidolgozásakor előtérbe kell helyezni a hatékonyság szempontjait. Az irányítás minden szintjén az eddiginél még határozottabban kell érvényesítenünk a komplex intézkedéseket. A zárszámadás előterjesztését megelőzően az összes szervezet értékelte 1980 évi gazdálkodásának eredményeit. A szervezetek 83 százaléka teljesítette fő tervfeladatait. A többieket megbírságolták és megszigorították gazdálkodásuk ellenőrzését. A vállalatok és termelési gazdasági egységek értékelésének rendszerét fokozatosan tökéletesítjük. Nem célunk a mutatók formális értékelése, komplexen és objektíven kell felmérni az adott szervezet egész tevékenységét. A társadalmi érdekek érvényesítésében még egy eszköz áll rendelkezésünkre — a pénzügyi ellenőrzés és revízió. Ennek során számos fogyatékosságot tárunk fel a gazdálkodásban. így például az utólagos befizetések az állami költségvetésbe 1980-ban elérték az 544 millió koronát. A terv és pénzügyi fegyelem megtartása nemcsak az ellenőrző szervek, hanem az összes irányító dolgozó feladata, mivel az intézkedéseket csak akkor léptethetjük életbe, ha az összes illetékes bekapcsolódik ebbe. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények lehetővé tették, hogy további haladást érjünk el a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésében. Az utóbbi évek gazdasági fejlődésének bonyolult feltételei szükségessé tették, hogy a tervidőszakban kissé csökkentsük az életszínvonal növekedésének ütemét. A reális és megfontolt gazdaságpolitika megköveteli, hogy csak azt osz- szuk el, amit megteremtettünk. Nem akarunk adósságokból élni. 1980-ban is megtartottuk az elért életszínvonalat és a társadalmi fogyasztás területén tovább emeltük. A lakosság pénzbevétele 1980-ban 4 százalékkal nőtt, az átlagbér 2,4 százalékkal lett nagyobb és elérte a 2642 koronát. 1980-ban az állami költség- vetésből és a nemzett bizottságok költségvetéséből' összesen 125.6 milliárd koronát fordítottunk a szociális ellátásra, az oktatásügyre, az egészségügyre és a kultúrára, ami 8,7 százalékkal több mint 1979-ben. Ez azt Jelenti, hogy a költségvetést kiadások növekedésének kétharmada a nem beruházó Jellegű kiadások növekedésére jutott. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy társadalmunk nagy figyelmet szentel az ember életfeltételéi és létbiztonsága fejlődésének. Az életszínvonalat nem csupán a fogyasztás növelésével kapcsoljuk ösz- sze. Nekünk nemcsak a fogyasz-* tás növelése a célunk, hanem egyúttal az életszínvonal emelése is, összhangban az egész társadalom szükségleteivel és érdekeivel. Célunk a létbiztonság megteremtése, a műveltség és a kulturális színvonal emelkedése. A kulturális és szociális kia« dásokból 70,5 milliárd koronát fordítottunk szociális ellátásra, ebből 42,5 milliárd koronát nyugdíjakra. Az átlagos öregségi nyugdíj összege 1181 korona volt. A gyermekes családot támogatására 1980-ban 15,5 milliárd koronát fordítottunk. Az oktatásügyre 1980-baa 22.4 milliárd koronát fordítottunk, ami 5,8 százalékkal több mint 1979-ben. Ez is arról tanúskodik, milyen nagy figyelmet szentelünk a fiatal nemzedéknek, egész oktatási rendszerünk tökéletesítésének. így pL a 6. ötéves tervben további 220 000 gyermeket tudtunk elhelyezni óvodákban, ami azt jelenti, hogy az adott korosztály 83 százaléka óvodába jár. Társadalmunkban természetes az ingyenes egészségügyi ellátás. Tavaly az egészségügyre összesen 20,2 milliárd koronát fordítottunk, ami 6,3 százalékkal több mint az előző évben. Egy főre átszámítva ez 1314 koronát jelent. Csupán gyógyszer* re és más egészségügyi cikkekre a költségvetésből 4,9 milliárd koronát fordítottunk, ami 10.5 százalékkal több mint 1979- ben. A kulturális kiadások összege - 1980-ban 4 milliárd korona volt, ami gyakorlatilag azonos az előző évben kultúrára fordított összeggel. 128,9 ezer lakást adtunk át, az egész ötéves tervidőszakban (348,2 ezer lakás épült. Az állami költségvetésből tavaly 22,1 milliárd koronát fordítottunk lakásépítésre és lakásgazdálkodásra. A lakosság betétállománya tavaly 5,4 százalékkal nőtt. Összege 1980 végén 156,9 milliárd korona volt. A lakosságnak nyújtott kölcsönök összege 1980 végén 32 milliárd korona volt. Lakosságunk szociális biztonságát elmélyítik a biztosítás különböző formái. A leggyorsabban az élet- és nyugdíjbiztosítás fejlődik. Évente pl. csaknem 2 milliárd koronát fizetünk ki az élet- és balesetbiztosítás keretében. Befejezésül megemlékezek az év elejétől érvényes nagykereskedelmi árakról. A nagykereskedelmi árak növekedése következtében az állami költségvetések tervezett bevétele 9,3 milliárd koronával növekedett. Hasonló mértékben növekedtek a kiadások is. Ebből 6,9 milliárd korona esett a nem beruházás jellegű dotációk növekedésére. Amint az elemzés Is mutatja, az ötéves tervidőszak nem volt könnyű, számos olyan problémát kellett leküzdenünk, amely külgazdasági kapcsolataink alakulásából valamint saját munkánk fogyatékosságaiból eredt. Jelenleg az a legfontosabb feladatunk, hogy életbe léptessük a XVI. pártkongresszus határozatait. Az Idei első négy hónapban elért eredmények azonban azt mutatják, hogy a fejlődésünk dinamikájában és az egyes minőségi mutatók teljesítésében eddig nem értük el a szükséges fordulatot. Az 1981 évi feladatok teljesítése alapfeltétele az egész ötéves terv teljesítésének. Ezért a kongresszusi határozatokkal összhangban minden munkakollektívának, minden vezető dolgozónak meg kelt tennie mindent a határozatok valóra váltásáért. Ez alap- 1981. vető politikai feladatunk, társadalmi kötelességünk, objektív y, 28. gazdasági szükségszerűség.
