Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-26 / 122. szám, kedd

MEGISMERKEDTEK A JELÖLTEKKEL Választási gyűlésen Bratislava egyik új lakótelepén Esteledett, Bratislava. IV. vá­roskerületében a Sokolovská utcai Alapisklola felé gyerekeik helyett ezúttal felnőttek igye­keztek. A bejáratnál a képvi­selő-jelöltek fényképe előtt megálltak, majd helyet foglal­taik az iskolai étteremben mű­ködő agitációs központban. Az elnökségi asztalnál ült többet között Viliam Bibeň, a nitrai Magasépítő Vállalat bratislavai üzemének dolgozója, akit a Szövetségi Gyűlésbe javasoltak képviselőjelöltnek. Júlia Simo- niöová a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság osztályveze- zetője is eljött, hogy választón val találkozzon. A városkerü­leti nemzeti bizottságba a 88- as választókörzetben Michal Kahuň nyugdíjast, a 89-ben Július Kelecsényi mérnököt, a 90-ben Igor Jelinek mérnököt, az eddigi képviselőket jelölték újra. A gyűlés számadással kezdődött. A választási program teljesí­téséről Igor Jelinek számolt be. Először arról szólt, hogy a múlt ötéves tervidőszakban 19 027 lakás épült fel, ami 352-vel több a tervezettnél. Az üzlethálózat a fővárosban 24 ezer néygzetméterrel bővült. Hangsúlyozta, hogy a negyedik városkerület fejlődik a legdi­namikusabban. — A megbízatási időszakban többek között bevásárló köz­pontot Ikaipott a lamači és a dubravkai lakótelep — ismer­tette Jelinek mérnök. — A bölcsődei férőhelyek száma B46-tal gyarapodott. Nem egész egy év alatt felépült a zöld­ség és gyümölcsáruház, amely­nek felső emeletén vendéglő kapott helyet. Váro&kerületünk autószervizzel, valamint fél- készáru üzlettel is gyarapo­dott. Átadták rendeltetésének a károlyfalusi poliklinikát, a dubravkai nyugdíjasok házát, valamint 8 alapiskolát. Igor Jelinek elsősorban azo­kat az eredményeket sorolta fel, amelyek a lakótelep há­rom választókörzetének lako­sait érdeklik. Megemlítette, hogy az idén elkészül az új te­lefonközpont is, s így jövőre mintegy 10 000 távbeszélő ál­lomást helyezhetnek a dubrav­kai lakótelepen üzembe. — Jó eredményeket értünk el a Z-akció beruházási részé­ben, öt év alatt a tervezettnél 11 millió koronával nagyobb értéket hoztunk létre — foly­tatja a felsorolást Július Ke­lecsényi. — Lakótelepünkön a közelmúltban készült el a szertartásterem, több gyermek- játszótérrel gyarapodtunk, ren­deztük az erdőparkot és épül a strandfürdő is. A Nemzeti Front új válasz­tási programját Júlia Simoni- cová ismertette. Elmondta, hogy tovább épül az autógyár és több más ipari létesítmény. A kerület szempontjából na­gyon fontos, hogy a következő megbízatási időszakban meg­kezdik az új Duna-híd építé­sét. Oj üzletek, óvodák és egészségügyi központok is épülnek. Ha az építők meg­tartják a szavukat, akkor 1983- tól villamos köti össze a la­kótelepet a városközponttal. A vitában sok értékes észre­vétel hangzott el. Többen bí­rálták a szolgáltatásokat, a hosszú vállalási határidőket, az üzletek nyitvatartási idejét. A lakosok viszonya lakóhelyük­höz is sok esetben kifogásol-i ható. Erről elsősorban a házak környékét csúfító szemét áruk ködük. A képviselőjelöltek szorgal­masan jegyzeteltek, hogy ha megválasztják őket, megfelelő fórumon tolmácsolhassák vá­lasztóik panaszait és kívánsá­gait. A gyűlésről mindenki elé-: gedetten távozott A választók megismerték azokat, akikre rö­videsen, leadják szavazataikat* a jelöltek pedig sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek jövő­beli megbízatásuk teljesítésé­hez. NÉMETH JÁNOS A CSKP 60 ÉVES TÖRTÉNETÉNEK JELENTŐS FEJEZETÉ A szocialista építés programja A szocializmus építésének Irányvonalát országunkban a CSKP IX. kongresszusa tűzte ki. Ez a kongresszus az 1945—-48- as évek forradalmi vívmányai­ból, a február után megszilár­dult helyzet eredményeiből, a szovjet kommunisták gazdag ta­pasztalataiból és Lenin alkotó gondolataiból indult ki. A CSKP KB márciusi és novemberi ülése A szocializmus építése lenini tervének megvalósításában a CSKP elsősorban arra töreke­dett, hogy a szocialista építés útja igazi népi mozgalommá váljék, s azt a legszélesebb tö­megek támogassák. Az új irányvonal alapjai ezért fokozatosan, a február utáni problémák közvetlen megoldá­sa során jöttek létre. E tekin­tetben az egyik legjelentősebb esemény az 1948 májusában le­zajlott nemzetgyűlési választás volt, amelynek során a Nemze­ti Front jelöltjei az érvényes szavazatok 89,3 százalékát ad­ták le. Előtte, még május 9-én az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jóváhagyta az új alkotmányt Júliusban megoldódott a mun­kásmozgalom megosztottságán nak problémája is, a CSKP egye­sült a szociáldemokratákkal. A következő lépés a CSKP és az SZLKP szervezeti egyesítése volt 1949. január 1-ével életbe lépett a népgazdaság építésé­nek első Ötéves terve. A CSKP Központi Bizottságá­nak ülésein számos kérdés várt megoldásra. Elsősorban a szo­cialista építés programjának ki­dolgozása és megvalósítása. A Szovjetunió szocialista építésé­nek gyakorlati tapasztalatai, vallaniint a tsehszlovák társa­dalom február utáni fejlődésé­nek elemzése alapján a CSKP KB novemberi ülése rámutatott, A határidő: JÚNIUS A bratislavai Gépkocsigyár sajtórészlegén már a gépszerelőké ai döntő sző A bratislavai Priemstav vál­lalat dolgozói már az év kezdej tótői jó ütemben végzik a Bra­tislava! Gépkocsigyár karosszé­ria-gyártó részlegének építésé' bői rájuk háruló feladatokat Csalk egy adat állításunk igazo­lására: az év első két hónap­jában Időarányos feladataikat 203 százalékra teljesítették. Nem lazítottak márciusban sem, így a negyedévre elő­irányzott 4,5 millió koronás be­építhető összegből lényegesen több lett A három hónap alatt elvégzett munkák értéke közéi 12,5 millió koronát tett ki. Az év kezdetétől a téli hóna­pokban a szükséges objektumok feltöltését végezték, amihez több mint 7000 köbméter föld szállítására volt szükség. A saj-> tolóüzem alagsorában a befeje­ző, szakipari munkákat végez­ték; vakolták a falakat és beto­nozták a padlózatot. A többi szakipari munkát végző mun* kapcsorotok is a kívánt határ­időben végezték feladataikat. A Priemstav dolgozói idejé­ben befejezték a transzformá­torállomás építéséből rájuk vá­ró feladatokat is, így a terv sze­rint léphettek a helyükbe a Bratislavai Villanyszerelő Mü­vek dolgozói. Ezzel megterem­tették annak a feltételeit, hogy a sajtolórészleget a tervezett időpontban adják át az üzemel­tetésnek. A sajtolórészleg máso­dik csarnokában ugyancsak a tervezett időben végeztek az épület lakatosi teendőkkel, ami pedig a padlózat betonozásának és a többi befejező művelet el­végzésének volt az előfeltétele. Az egész kollektíva és a kollek­tíván belül valamennyi szocia* lista-munkabrigádtag mindent elkövetett azért, hogy ezekkel a feladatokkal is végezzenek a kitűzött időpontra. A kiemelt építkezésen dolgozó „prlemstavosoknak“ azonban a napokban egy további, még na­gyobb cél elérésére irányul igye­kezetük. Ez pedig az, hogy mun­kájukkal lehetővé tegyék: júni­usban megkezdődhessen a rész­leg próbaüzemeltetése, s a még hátramaradt feladataikkal de­cember végéig végezhessenek. Ez utóbbi feladatokból sem lesz számukra kevés, hiszen el kell készíteniük a sajtolőrészleg és a féinhulladékraktár közötti összekötő csatornát. A sajtolórészleg építésével kapcsolatban felmerülő problé­mák napirenden szerepelnek a rendszeresen megtartott terme­lési értekezleteken is. A havon­ta összeülő értekezleten Pavol Lukáčik mérnök, építésvezető a megjelent dolgozóknak beszá­mol a legfontosabb feladatok menetéről, azokéról, amelyeket feltétlenül teljesíteniük kell, a 1981. V. 26. A l}tttotfi _S4dt4)uček vezette betonozócsoport néhány tagja (A szerző fölvételei J A sajtolóberendezések szerelé­sét a plzeni Skoda vállalat dolgozói végzik mesterek pedig a részletfela­datok teljesítésének menetéről és a közben felmerülő problé­mákról számolnak be. A XVI. pártkongresszus a saj­tolórészleget építő dolgozókra is nagyon mozgósítóan hatott, nem vonták ki magukat az ápri­lis 4-i rendkívüli műszak alól. E műszakra vállalat feladataik teljesítésében nagy segítséget jelentett az itt dolgozók számá­ra az, hogy a Priemstav válla­lati igazgatóságának dolgozói is bekapcsolódtak a rendkívüli műszakba. A befejezés előtt álló üzem­részlegen építők és szerelők egyaránt megtalálhatók, de a Csarnokra már inkább a techno­lógia a jellemző. Az építők áll­ványait egyre nagyobb mérték­ben váltják föl a szerelők áll­ványai, a híddaruk már a he­lyükre kerültek, s gyorsan ha­ladnak a sajtolók szerelésével Is. Sorolhatnánk a különböző bri­gádokat, munkacsoportokat, amelyek összehangoltan végzik feladataikat. Egyetértésben dol­gozik Itt ács és gépszerelő, be­tonozó és villanyszerelő egya­ránt. A Priemstav itt dolgozó munkásai, technikusai, mérnökei ugyanúgy igyekeznek, mint a többi kivitelező vállalat dolgo­zói — és érthető is ez a közös igyekezet, hiszen június már ha­marosan itt van. SZABÓ SÁNDOR hogy a változások végrehajtása bonyolult feladat lesz. A szocia­lizmus építéséhez való átmenet ráadásul abban az Időszakban zajlott le, amikor egyre erősö­dött a hidegháborús veszély, ki­éleződött a kapitalizmus, vala­mint a Szovjetunió és a vele szövetséges népi demokratikus államok közötti ellentét. Kle­ment Gottwald röviddel a feb­ruári események után figyelmez­tetett, hogyha február „segéd- vizsga" volt akkor a szocializ­mus építése „mestervizsga“ lesz. 1949 elején a CSKP vitára bo­csátotta Csehszlovákia szocialis­ta építésének átfogó tervezetét. A Központi Bizottság a párt va­lamennyi tagjához levelet Inté­zett, melyben megvilágította az új feladatokat, amelyek az országnak, a szocialista építés szakaszában való átmenetéből adódnak. Ez a levél valamennyi pártszervezetben, járási és kerü­leti pártkonferencián meginduló széles körű vita alapjává vált. Klement Gottwald tíz pontja Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa 1949. májxis 25—29 között Prágában ülésezett. A tanácskozáson 2346 küldött vett részt, akik több mint 2,3 millió párttagot és tag­jelöltet képviseltek. A kongresz- szus elfogadta a csehszlovák társadalom szocialista átalaku­lásának fő Irányvonalát, tartal­mát, célpontjait és Ütemét. A IX. kongresszus által elfo­gadott fő irányvonallal foglal­koztak az egyes kongresszusi anyagok ős beszámolók, amelyek Csehszlovákiában a kapitaliz­musból a szocializmusba való át­meneti időszak stratégiájának és taktikájának alapvető kérdé­seit vetették fel. Klement Gott­wald Előre című beszámolójá­ban tíz pontba összefoglalva röviden és konkrétan megfogal­mazta e IX. kongresszus fő irányvonalát. A kongresszus elsősorban azt hangsúlyozta, hogy szükséges a szocializmus anyagi-termelési alapjának kiépítése és a szocia­lista termelési viszonyok kiala­kítása. Ez megkövetelte, hogy a népgazdaság termelőerőit első­sorban az ötéves terv teljesítése alapján fejlesszék, megkezdjék a cseh és a szlovák országrész gazdasági kiegyenlítését Szlová­kia iparosításával, megvalósít­sák Csehszlovákia szociális-gaz­dasági struktúrájának átalakítá­sát — a gazdaság kapitalista szektorának háttérbe szorításá­val és a szocialista tulajdon ál­lami és szövetkezeti formáinak kiszélesítésével és megszilárdí­tásával a falu szocializálásának megkezdésével kapcsolatban. A termelés kibővítésével és oltesóbbá tételével egyidejűleg a kongresszus fontos feladatkér., tűzte ki a lakosság életszínvona­lának emelését, élelmiszerrel és közszükségleti iparcikkekkel va­ló ellátását. Az anyagi-műszaki alap kiépí­tésével összefüggésben a párt megvitatta a politikai felépít­mény terén megoldásra váró fel­adatokat is. Figyelmeztetett ar­ra, hogy a szocializmushoz ve­zető út továbbra is az osztály­harc útja marad. Ezzel kapcso­latosan rámutatott: szükséges tovább javítani és fejleszteni az államapparátus — főként a nem­zeti bizottságok és a központi hivatalok — szerveinek munká­ját Klement Gottwald beszámoló­jának 7. pontjában a megújho- dott Nemzeti Front jelentőségé­ről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Front egységét, akció­képességét állandóan szilárdíta­ni, erősíteni kell. Ügyelni kell arra, hogy a (Nemzeti Front egyetlen szervezetébe se fér­kőzzenek be a reakció képvise­lői, ne élhessenek vele vissza céljaik elérésére, és ne kísérel­hessék meg a kapitalizmus visz- szaállítását. A IX. kongresszus nagy fi­gyelmet szentelt a kulturális forradalom kérdéseinek. Rámu­tatott arra, hogy a gazdasági alap szocialista átalakításával egyidejűleg változásokat kell megvalósítani ideológiai és kul-j turális téren is. Következetesen harcot kell folytatni a burzsoá ideológia hatása ellen; a neve­lés, a kultúra, a művészi alko­tás eszmei alapját marxista^, leninista felfogásban kell értele mezni, s meg kell teremteni a feltételieket ahhoz, hugy a mű­velődés, a kultúra minden dől gozó számára hozzáférhetővé váljék. A CSKP IX. kongresszusa jó­váhagyta külpolitikánk hosszú távú koncepcióját. Ennek kidol­gozásában a történelmi tapasz­talatokból és abból indult ki, hogy elkerülhetetlen az állam függetlenségének biztosítása, továbbá népünk békevágyából, s ez meghatározta, hogy fejlesz- szűk a Szovjetunióval és a (töb­bi népi demokratikus ország­gal való sokoldalú együttműkö­dést. A többi országgal való kapcsolatnak az egyenlőség és a belügyeinkbe való be nem avatkozás elve alapján kell to­vább fejlődniük. Változások a pártban A tanácskozás nagy figyelmet, szentelt a párt további fejlődé-; sének. Hangsúlyozta; „A párt nélkül nem volna népi demok­ratikus köztársaságunk. A pár* nélkül nem lett volna Győzel-i mes Február. A párt nélkül nem lenne biztosíték arra néa- ve, hogy nem térünk le a szo­cializmus útjáról. „A párt tér* sadalbninkban való vezető sze* repének elmélyítése szempont­jából szükséges, hogy eszmét- leg egységes, szervezetileg szi­lárd, ütőképességében erőa kommunista pártot toozzanalt létre. Megkövetelte, hogy a párt belső életében következetesen érvényesítse a lenini alapelve­ket, főként a demokratikus centralizmust és a párton belü­li demokráciát, fejlessze a bí­rálatot és az önbíráíatot, emel­je a párttagok eszmei színvona* lát, szerénységre és elvhiíség- re nevelje őket, hogy a párt politikájának aktív harcosaivá váljanak. Kiemelte a párttagok, elsősorban a funkcionáriusok rendszeres ideológiai nevelésé' nek szükségességét. A kongresszus ugyancsak jó­váhagyta az új szervezeti alap- szabályzatot, amely magába foglalta mindazokat a változá­sokat, amelyek Február után pártunk belső életében lezajlot­tak. Megválasztotta az új köz­ponti bizottságot; a párt elnöke Klement Gottwald lett. A szocializmus építésének a IX. kongresszus által, elfoga­dott fő irányvonala olyan bel-, külpolitikai, gazdasági, szoeiá- '!<?, ideológiai és kulturális fel­adatokat tartalmazó komplex program volt, amely a nemzeti és internacionalista érdekek egységében szabta meg a párt és a társadalom fejlődésének fő irányát. A IX. kongresszus fő irány­vonala teljes mértékben meg­felelt társadalmunk fejlődési szintjének, feltételeinek és szükségleteinek, a munkásosz­tály forradalmi céľjainak, a csehszlovákiai dolgozók széles tömegei édekeinek. Ez az irány­vonal megteremtette Csehszlo­vákia szocialista (építésének feltételeit. Ez a program vi­szont nem volt merev és változ­tathatatlan. Amint azt az ötve­nes években elért fejlődés is mutatta, ezt a programot az eredmények és a tapasztalatok alapján, a belső és a külső kö­rülmények hatására továbbfej­lesztették, pontosították. A IX, kongresszuson kitűzött irányvo^ nal helyességét maga a társa-' dalmi gyakorlat, az élet igazol* ta. A párt bebizonyította, hogy az új társadalom építésében ké­pes vezető szerepének érvénye­sítésére. Ezt igazolja az a tény is, hogy Csehszlovákia aránylag rövid történelmi időszak alatt szocialista országgá fejlődött [AN ŠTA1GL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom