Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-18 / 115. szám, hétfő

y# mint arról már beszámol• /l tünk, a CSEMADOK Központi Bizottsága az idén ismét megrendezi a csehszlo­vákiai magyar amatör táncdál- énekesek országos versenyét, 'áé2vÖny kétévenként kerül sor* ra. Kialakult egyfajta lebonyo­lítási rendszer, mely eddig aránylag sikeresnek bizonyult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk, né­hány dolgon szeretnénk vál­toztatni. 0 Mit tud tenni a CSEMA- DÓK annak érdekében, hogy a fiatal tehetségek ne kallódja­nak el a verseny után? — A CSEMADOK egyik alap­vető célja az amatőr művészeti mozgalom fejlesztése. Ha va­lamelyik énekes megszerzi a hivatalos előadói engedélyt, már nem amatőr. Az amatő­röknek szakmai segítséget nem b'en Jeíeri van egy központi szakelőadó is. Az országos elő­döntő és döntő zsűrijét a Nép­művelési Intézet Jelöli ki a CSEMADOK KP javaslata alap­ján; az énekeseket központilag választott zenekar kíséri. # A versenyben két dallal kell szerepelni, az egyiket ma­gyar nyelven éneklik a ver­senyzők, a másikat, valame­lyik szocialista ország zene­szerzőjétől, vagy magyarul, vagy más nyelven. — A második dal kiválasz­tásáról, azt hiszem, nem kell bővebben beszélni, annál in­kább az első esetről, mely már Minél több fiatalt VILLÁMINTERJÚ A MELÓDIÁRÓL a Melódiát. Társrendezők: a Népművelési Intézet és a SZISZ Központi Bizottsága. A járási versenyek javában zaj­lanak már, éppen ezért gon­doltuk úgy, hogy a Melódiával kapcsolatban néhány kérdést teszünk föl Debrődi D. Gézá­nak, a CSEMADOK KB szak­előadójának. 9 Hogyan jött létre a Meló­dia, és milyenek a tapasztala­tok az eddigi lebonyolítási rendszerről? — A CSEMADOK Központi Bizottságán már régen hiányát éreztük egy olyan rendezvény­nek, mely által a fiatalok job­ban bekapcsolódnának tevé­kenységükbe. Ahhoz, hogy mi­nél több fiatalt tudjunk akti­vizálni, műfaji szempontból is igazodnunk kellett hozzájuk, igényeikhez, melyek között ott van a könnyűzene is. Az első ilyen rendezvényünk Füleken volt Arany Kakas néven; itt azonban mi még csak társren­dezők voltunk. Célunk egyút­tal az is volt, hogy a közép­szlovákiai kerületben is legyen központi rendezvény, de a fesztivál különböző okok miatt nem bizonyult életképesnek és megszűnt. Átgondoltabb formá­ban, országos részvétellel csak 1977-ben sikerült első ízben megvalósítanunk a Melódiát; ez évben már a harmadikat bonyolítjuk le; vagyis a ren­Két jelenet Szín: Ifjúsági ház Szereplők: Amatőr színjátszó csoport tagjai, akik kerületi versenyre készülnek, és a ve­lük pörlekedő gondnok, aki a fiatalok fejére olvassa, mi min­den tűnt el az épületiből, s eré­lyesen figyelmezteti őket: tilos a dohányzás és ne hagyjanak szemetet maguk után. Váratlanul színre lép. egy szervezet választmányi tagja és a „taknyosoknak“ parancsoló hangon megmondja, hová nem szabad belépniük, mert ott ők gyűléseznek. 23 órakor (vége a próbának) függöny. (Másnap ugyanott) A csoport tagjai 20 percet várnak a gondnokra, amíg ki­nyitja a terem ajtaját. (Sebaj, legalább van idejük az ifjúsági ház körüli téren gallyat gyűj­teni, hogy kicsit bemelegedjen a kályha (Nem tévedés, a kályha). Szín: Ugyanaz az ifjúsági ház Szereplők: 14—16 éves fiúk ácsorognak az utcán. (A kocs­ma — egyelőre — még szo­katlan számukra.) Arról áb­rándoznak, de jó volna be­jutni a házba. A folyosón le­hetne asztaliteniszezni, ha va­laki kinyitná az ajtót. Szeren­cséjük van. A színjátszók pró­bálnak a nagyteremben. Kö­nyörgésre beengedik őket is a folyosóra játszani. A sport örö­me feledteti velük a hideget és egyik másik belopakodik a próbára is. Majd hirtelen szín­re lép a hangos szóval pörle­kedő gondnok. Mindnyájan ér­tetlenül bámulnak % megma­gyarázhatatlan viselkedésű „ha­talmasságra“. Dániel Erzsébet tudunk nyújtani, ez a Népmű­velési Intézet feladata. A má­sik dolog a koncertek szerve­zése, melyet szintén nem vé­gezhetünk, mivel nem vagyunk ügynökség. Jegyezzem azonban meg, hogy Gombaszögön a ver­seny győzteseinek lehetőséget adtunk és adunk a fellépésre. 0 Hogyan zajlik le a ver­seny járási, illetve országos szinten? — A jelentkezők számától függően egy járás, vagy két járás közösen rendezi meg a versenyt. Minden járásból az első két helyezett jut az or­szágos elődöntőbe. A járási zsűrinek módjában áll ezt a számot, a színvonaltól függő­en, növelni vagy csökkenteni. A járási zsűrit a CSEMADOK járási bizottsága jelöli ki, eb­elég sok félreértésre adott okot. Az, hogy a dalt magyar nyelven kell előadni, nem je­lenti szükségszerűen, hogy a dalnak Magyarországról kell származnia, hogy magyarorszá­gi zeneszerző és szövegíró da­la legyen. Az énekeseknek jo­gukban áll csehszlovákiai ma­gyar zeneszerzők és szövegírók dalait is előadni és reméljük, ezzel a lehetőséggel mind gyakrabban élhetnek majd az énekesek. A verseny jelenleg előadók versenye, tehát nem magát a dalt, hanem annak előadását értékeli a zsűri. Ügy- szintén reméljük, hogy a jövő­ben az előadói versenyen kí­vül megrendezhetjük a zene­szerzők versenyét is. Előtte azonban tudnunk kell, van-e iránta igény, és milyen szín­vonal várható. GYUROVSZKY LÄSZLÔ Szörényi—Bródy A nosztalgiahullám jegyében zajlott le nemrég Budapesten az Illés-koncert, melyen ismét a régi felállásban szerepelt ez a már legendává vált együttes. Az Illés Lajos és Szörényi Le­vente közti ellentétek úgy lát­szik elsimultak és a koncert nem kis mértékben járult hoz­zá ahhoz, hogy az Illés-legen­da újra feléledőben van. Még ennél is többet tett azonban Koltay Gábor, amikor össze- állította a Szörényi—Bródy cí­mű könyv anyagát. A könyv tulajdonképpen az Illés és a Fonográf együttes­sel kapcsolatos cikkek, rádió* beszélgetések gyűjteménye. Koltay érthető okokból keve­set foglalkozik az eredeti Illés együttessel, azt csupán Bródy János és a Szörényi fivérek belépése után figyeli tüzete­sebben. Hogy ez volt a hőskor, az tagadhatatlan. A zeneka­roknak meg kellett küzdeniük a sajtó egy részének ellen­szenvével, az eddigi magyar- országi könnyűzene konzerva* tív képviselőivel és nem utol-* sósorban saját kiforratlansá­gukkal és zenei hiányosságaik­kal. Az addigi magyarországi popzenében egyszerűen nem volt mire támaszkodniuk sem a zene, sem a szöveg szem­pontjából nézve. Zeneileg azért nem, mert a nyugatról érkezett beat-hullám egészen más zenei alapokon épült, új elektromos hangszereken játszották. A szöveg szintjén pedig azért nem folytathatták az addigi stílust, mivel az a maga tipi­kus témáival és nyelvezetével inkább szólt egy századeleji jómódú polgárcsaládból szár­mazó romantikus úrilányhoz, mint egy akkori fiatalhoz. Ez a szövegtípus már annyira unalmas volt, hogy az új ze­nészhullámnak eszébe sem ju* tott azt folytatni. Ez persze már csak azért sem jelentett problémát, mert hatvanöt táján az új zenekarok közül szinte mindegyik angolul énekelt. 1965-ben tűnt fel a Szörényi— Bródy szerzőpáros. És itt meg kell állni egy pillanatra. Mind­ketten azok közé tartoztak, akik szakítottak a régivel. Ér­demeiket azonban nem Itt kell keresni elsősorban. Jelentősé­gük abban rejlik, hogy volt erejük, bátorságuk és főleg te­hetségük az új alapokon ma­gyar népzenei elemeket fel­használó, szövegében a fiata­lok életérzését kifejező magyar beatzenét létrehozni. Ha végig­hallgatjuk az Illés-felvételeket, kétségtelenül erős a Beatles hatás, de Szörényiék képesek voltak ezen belül a csak rá­juk jellemző egyéni arculatot kialakítani. Ehhez az arculat­hoz elválaszthatatlanul hozzá­tartoztak Bródy dalszövegei is. Ezek — azonkívül, hogy költőiek voltak — duzzadtak a tenniakarástól, az egészséges elégedetlenségtől, egy kié túl­zással azt is mondhatjuk, hogy a világmegváltás utáni vágy­tól. Ezek a szavak most frázis­ként hatnak, de akkor a fia­talok egy jelentős részének va­lóságos hangulatát fejezték ki. (Kár hogy a könyv nem közöl néhányat a korai Illés- szövegekből.) A könyv, mint már említet­tem, dokumentumok gyűjtemé­nye, Koltay Gábor csupán az anyaggyűjtést és rendszerezést végezte, valamint írt egy két- oldalnyi előszót. A rövidke előszó helyett azonban jobb lett volna egy terjedelmesebb ösz- szefoglaló a Szörényi—Bródy szerzőpáros jelentőségéről, márcsak azért is, mert az na­gyobb annál, mint amilyet a könyv mutat. Persze, Szörényi­ék jelentősége nagyobb volt az Illés zenekar idejében, mint a Fonográf létezése alatt. Egyéb­ként ezt a könv is hűen tük­rözi. Koltay Gábor alapos munkát végzett, könyve több mint egyszerű dokumentum- gyűjtemény, több mint a szer­zőpáros pályafutásának törté­nete. A magyarországi popze­ne kezdeti éveinek megértésé­hez szolgáló adalékok közül talán a legfontosabb. Hangsú­lyozom, hogy a kezdetek meg­értéséhez ad alapot, nem pedig az egész magyarországi* popze­néhez. Az őket körülvevő tár­sadalmi közeget Is főleg a kez­detet jelentő években mutatja élesebben. A legtöbb amit egy ilyen könyv megtehet, a szer­zőpáros pályafutásáról kiala­kult vélemények minél telje­sebb visszaadása. Ezt a felada­tot Koltay Gábor végül is jól oldotta meg. GY. I. A XVIII. JÔKAI-NAPOKON LÁTHATJUK .. a füleki színjátszók előadásában Lúdas Matyi történetét, Roki Matyi címmel; ..a Mátyás király lopni megy című műsort, a marcelházai Jókai Mór Kisszínpad előadásábmm.; .. Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című darabját, me* lyet a király helme oiek vittek színre; ...a kassai Szép Szó Ifjúsági Színpad előadásában Bartók Canta­ta profanáját; Ű J si ó 1981. V. 18. .. a Rostélyos ablakán című. műsort, melyet a komáromi gimná- gJĽ fiutn kisszínpada mutat be {Molnár László felvételei]

Next

/
Oldalképek
Tartalom