Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-18 / 115. szám, hétfő
y# mint arról már beszámol• /l tünk, a CSEMADOK Központi Bizottsága az idén ismét megrendezi a csehszlovákiai magyar amatör táncdál- énekesek országos versenyét, 'áé2vÖny kétévenként kerül sor* ra. Kialakult egyfajta lebonyolítási rendszer, mely eddig aránylag sikeresnek bizonyult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk, néhány dolgon szeretnénk változtatni. 0 Mit tud tenni a CSEMA- DÓK annak érdekében, hogy a fiatal tehetségek ne kallódjanak el a verseny után? — A CSEMADOK egyik alapvető célja az amatőr művészeti mozgalom fejlesztése. Ha valamelyik énekes megszerzi a hivatalos előadói engedélyt, már nem amatőr. Az amatőröknek szakmai segítséget nem b'en Jeíeri van egy központi szakelőadó is. Az országos elődöntő és döntő zsűrijét a Népművelési Intézet Jelöli ki a CSEMADOK KP javaslata alapján; az énekeseket központilag választott zenekar kíséri. # A versenyben két dallal kell szerepelni, az egyiket magyar nyelven éneklik a versenyzők, a másikat, valamelyik szocialista ország zeneszerzőjétől, vagy magyarul, vagy más nyelven. — A második dal kiválasztásáról, azt hiszem, nem kell bővebben beszélni, annál inkább az első esetről, mely már Minél több fiatalt VILLÁMINTERJÚ A MELÓDIÁRÓL a Melódiát. Társrendezők: a Népművelési Intézet és a SZISZ Központi Bizottsága. A járási versenyek javában zajlanak már, éppen ezért gondoltuk úgy, hogy a Melódiával kapcsolatban néhány kérdést teszünk föl Debrődi D. Gézának, a CSEMADOK KB szakelőadójának. 9 Hogyan jött létre a Melódia, és milyenek a tapasztalatok az eddigi lebonyolítási rendszerről? — A CSEMADOK Központi Bizottságán már régen hiányát éreztük egy olyan rendezvénynek, mely által a fiatalok jobban bekapcsolódnának tevékenységükbe. Ahhoz, hogy minél több fiatalt tudjunk aktivizálni, műfaji szempontból is igazodnunk kellett hozzájuk, igényeikhez, melyek között ott van a könnyűzene is. Az első ilyen rendezvényünk Füleken volt Arany Kakas néven; itt azonban mi még csak társrendezők voltunk. Célunk egyúttal az is volt, hogy a középszlovákiai kerületben is legyen központi rendezvény, de a fesztivál különböző okok miatt nem bizonyult életképesnek és megszűnt. Átgondoltabb formában, országos részvétellel csak 1977-ben sikerült első ízben megvalósítanunk a Melódiát; ez évben már a harmadikat bonyolítjuk le; vagyis a renKét jelenet Szín: Ifjúsági ház Szereplők: Amatőr színjátszó csoport tagjai, akik kerületi versenyre készülnek, és a velük pörlekedő gondnok, aki a fiatalok fejére olvassa, mi minden tűnt el az épületiből, s erélyesen figyelmezteti őket: tilos a dohányzás és ne hagyjanak szemetet maguk után. Váratlanul színre lép. egy szervezet választmányi tagja és a „taknyosoknak“ parancsoló hangon megmondja, hová nem szabad belépniük, mert ott ők gyűléseznek. 23 órakor (vége a próbának) függöny. (Másnap ugyanott) A csoport tagjai 20 percet várnak a gondnokra, amíg kinyitja a terem ajtaját. (Sebaj, legalább van idejük az ifjúsági ház körüli téren gallyat gyűjteni, hogy kicsit bemelegedjen a kályha (Nem tévedés, a kályha). Szín: Ugyanaz az ifjúsági ház Szereplők: 14—16 éves fiúk ácsorognak az utcán. (A kocsma — egyelőre — még szokatlan számukra.) Arról ábrándoznak, de jó volna bejutni a házba. A folyosón lehetne asztaliteniszezni, ha valaki kinyitná az ajtót. Szerencséjük van. A színjátszók próbálnak a nagyteremben. Könyörgésre beengedik őket is a folyosóra játszani. A sport öröme feledteti velük a hideget és egyik másik belopakodik a próbára is. Majd hirtelen színre lép a hangos szóval pörlekedő gondnok. Mindnyájan értetlenül bámulnak % megmagyarázhatatlan viselkedésű „hatalmasságra“. Dániel Erzsébet tudunk nyújtani, ez a Népművelési Intézet feladata. A másik dolog a koncertek szervezése, melyet szintén nem végezhetünk, mivel nem vagyunk ügynökség. Jegyezzem azonban meg, hogy Gombaszögön a verseny győzteseinek lehetőséget adtunk és adunk a fellépésre. 0 Hogyan zajlik le a verseny járási, illetve országos szinten? — A jelentkezők számától függően egy járás, vagy két járás közösen rendezi meg a versenyt. Minden járásból az első két helyezett jut az országos elődöntőbe. A járási zsűrinek módjában áll ezt a számot, a színvonaltól függően, növelni vagy csökkenteni. A járási zsűrit a CSEMADOK járási bizottsága jelöli ki, ebelég sok félreértésre adott okot. Az, hogy a dalt magyar nyelven kell előadni, nem jelenti szükségszerűen, hogy a dalnak Magyarországról kell származnia, hogy magyarországi zeneszerző és szövegíró dala legyen. Az énekeseknek jogukban áll csehszlovákiai magyar zeneszerzők és szövegírók dalait is előadni és reméljük, ezzel a lehetőséggel mind gyakrabban élhetnek majd az énekesek. A verseny jelenleg előadók versenye, tehát nem magát a dalt, hanem annak előadását értékeli a zsűri. Ügy- szintén reméljük, hogy a jövőben az előadói versenyen kívül megrendezhetjük a zeneszerzők versenyét is. Előtte azonban tudnunk kell, van-e iránta igény, és milyen színvonal várható. GYUROVSZKY LÄSZLÔ Szörényi—Bródy A nosztalgiahullám jegyében zajlott le nemrég Budapesten az Illés-koncert, melyen ismét a régi felállásban szerepelt ez a már legendává vált együttes. Az Illés Lajos és Szörényi Levente közti ellentétek úgy látszik elsimultak és a koncert nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az Illés-legenda újra feléledőben van. Még ennél is többet tett azonban Koltay Gábor, amikor össze- állította a Szörényi—Bródy című könyv anyagát. A könyv tulajdonképpen az Illés és a Fonográf együttessel kapcsolatos cikkek, rádió* beszélgetések gyűjteménye. Koltay érthető okokból keveset foglalkozik az eredeti Illés együttessel, azt csupán Bródy János és a Szörényi fivérek belépése után figyeli tüzetesebben. Hogy ez volt a hőskor, az tagadhatatlan. A zenekaroknak meg kellett küzdeniük a sajtó egy részének ellenszenvével, az eddigi magyar- országi könnyűzene konzerva* tív képviselőivel és nem utol-* sósorban saját kiforratlanságukkal és zenei hiányosságaikkal. Az addigi magyarországi popzenében egyszerűen nem volt mire támaszkodniuk sem a zene, sem a szöveg szempontjából nézve. Zeneileg azért nem, mert a nyugatról érkezett beat-hullám egészen más zenei alapokon épült, új elektromos hangszereken játszották. A szöveg szintjén pedig azért nem folytathatták az addigi stílust, mivel az a maga tipikus témáival és nyelvezetével inkább szólt egy századeleji jómódú polgárcsaládból származó romantikus úrilányhoz, mint egy akkori fiatalhoz. Ez a szövegtípus már annyira unalmas volt, hogy az új zenészhullámnak eszébe sem ju* tott azt folytatni. Ez persze már csak azért sem jelentett problémát, mert hatvanöt táján az új zenekarok közül szinte mindegyik angolul énekelt. 1965-ben tűnt fel a Szörényi— Bródy szerzőpáros. És itt meg kell állni egy pillanatra. Mindketten azok közé tartoztak, akik szakítottak a régivel. Érdemeiket azonban nem Itt kell keresni elsősorban. Jelentőségük abban rejlik, hogy volt erejük, bátorságuk és főleg tehetségük az új alapokon magyar népzenei elemeket felhasználó, szövegében a fiatalok életérzését kifejező magyar beatzenét létrehozni. Ha végighallgatjuk az Illés-felvételeket, kétségtelenül erős a Beatles hatás, de Szörényiék képesek voltak ezen belül a csak rájuk jellemző egyéni arculatot kialakítani. Ehhez az arculathoz elválaszthatatlanul hozzátartoztak Bródy dalszövegei is. Ezek — azonkívül, hogy költőiek voltak — duzzadtak a tenniakarástól, az egészséges elégedetlenségtől, egy kié túlzással azt is mondhatjuk, hogy a világmegváltás utáni vágytól. Ezek a szavak most frázisként hatnak, de akkor a fiatalok egy jelentős részének valóságos hangulatát fejezték ki. (Kár hogy a könyv nem közöl néhányat a korai Illés- szövegekből.) A könyv, mint már említettem, dokumentumok gyűjteménye, Koltay Gábor csupán az anyaggyűjtést és rendszerezést végezte, valamint írt egy két- oldalnyi előszót. A rövidke előszó helyett azonban jobb lett volna egy terjedelmesebb ösz- szefoglaló a Szörényi—Bródy szerzőpáros jelentőségéről, márcsak azért is, mert az nagyobb annál, mint amilyet a könyv mutat. Persze, Szörényiék jelentősége nagyobb volt az Illés zenekar idejében, mint a Fonográf létezése alatt. Egyébként ezt a könv is hűen tükrözi. Koltay Gábor alapos munkát végzett, könyve több mint egyszerű dokumentum- gyűjtemény, több mint a szerzőpáros pályafutásának története. A magyarországi popzene kezdeti éveinek megértéséhez szolgáló adalékok közül talán a legfontosabb. Hangsúlyozom, hogy a kezdetek megértéséhez ad alapot, nem pedig az egész magyarországi* popzenéhez. Az őket körülvevő társadalmi közeget Is főleg a kezdetet jelentő években mutatja élesebben. A legtöbb amit egy ilyen könyv megtehet, a szerzőpáros pályafutásáról kialakult vélemények minél teljesebb visszaadása. Ezt a feladatot Koltay Gábor végül is jól oldotta meg. GY. I. A XVIII. JÔKAI-NAPOKON LÁTHATJUK .. a füleki színjátszók előadásában Lúdas Matyi történetét, Roki Matyi címmel; ..a Mátyás király lopni megy című műsort, a marcelházai Jókai Mór Kisszínpad előadásábmm.; .. Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című darabját, me* lyet a király helme oiek vittek színre; ...a kassai Szép Szó Ifjúsági Színpad előadásában Bartók Cantata profanáját; Ű J si ó 1981. V. 18. .. a Rostélyos ablakán című. műsort, melyet a komáromi gimná- gJĽ fiutn kisszínpada mutat be {Molnár László felvételei]
