Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-18 / 115. szám, hétfő

A CSKP POLITIKÁJÁNAK INTERNACIONALIZMUSA — IV. Történelmi tapasztalatok 1981. V. 18. A proletár internacionalizmus elvei revíziójának hívei arra hi­vatkoznak, hogy megnövekedett a sajátos nemzeti feladatok je­lentősége az egyes kommunis­ta pártok tevékenységében. Az internacionalizmus azonban semmiképpen sem akadályozza az ilyen feladatok sikeres meg­oldását, minden egyes ország és nép nemzeti érdekeinek tel­jesítését. Ellenkezőleg, a kü­lönböző térségekben és orszá­gokban a forradalmi harc út­jai és módjai sokrétűségének növekedése folytán e harc nem­zetközi összehangolása, nemze­ti és internacionális feladatai­nak összekapcsolása különösen fontos. Az osztályellenfél meg­kísérli a saját érdekében ki­használni azt az önmagában természetes tényt, hogy az elté­rő feltételei^, amelyek között a testvérpártok dolgoznak, az el­térések mai politikai lehetősé­geikben, legközelebbi céljaik­ban és feladataikban azzal a következménnyel járjanak, hogy az egyes kérdések iránti hoz­záállásaikban is eltérések mu­tatkozzanak. Beavatkozni az ezekről a kérdésekről folyó vi­tába, megkísérelni az eltérések­ből ellentéteket és az ellenté­tekből szakadást csinálni — ez a célja az antikommunistáknak. Ez a célja az általuk kiagyalt „eurokommunizmus“ fogalma körüli propagandakampánynak is. Nincs igazuk az internacio­nalizmus azon ellenfeleinek, akik azt állítják, hogy a prole­tár internacionalizmus korlá­tozza <tz egyes kommunista pártok függetlenségét. A CSKP és más kommunista pártok szemszögéből a proletár inter­nacionalizmus jelenlegi felfogá­sa szervesen ötvöz olyan nor­mákat és alapelveket, mint minden egyes párt önállóságá­nak és egyenjogúságának tisz­teletben tartása, a mások bel- ügyeibe való be nem avatkozás, a pártok feltétel nélküli füg­getlensége és teljes önállósága saját politikájuk meghatározá­sában. A különböző országok kom­munista pártjai között olykor felmerülhetnek nézetkülönbsé­gek az egyes kérdéshez való hozzáállásokban. A marxisták— leninisták azonban az ilyen kér­désekhez az internacionalizmus pozícióiból viszonyulnak, igye­kezve szilárdítani az egész mozgalom egységét, a felmerült kérdéseket konstruktív szellem­ben ítélik meg és nem ellenke­zőleg, ahogy azt a revizionis- ták és az opportunisták teszik. A CSKP elvszerűen és követke­zetesen, megalkuvás nélkül el­utasítja azokat az irányzatokat, nézeteket és akciókat, amelyek ellentétben állnak a kommunis­ta ideológiával. A kommunista pártok kong­resszusain és más fórumokon, köztük nemzetközi fórumokon is, pártunk képviselői egyértel­műen hangsúlyozzák: sikereink forrásai abban rejlenek, hogy a tudományos világnézethez tart­juk magunkat, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja és más testvérpártok tapasztala­taiból merítünk, hogy ezer meg ezer kötelékkel, egész mun­kánkkal a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez kapcsolódunk. „Pártunk története — állapí­totta meg a CSKP XVI. kong­resszusa — egyszersmind nagy küzdelem a marxizmus—leni­nizmus alkotó eszméinek elsa­játításáért és alkalmazásáért országunk konkrét történelmi feltételei között. Nemegyszer határozottan szembe kellett szállni a revizionizmus, a jobb­oldali opportunizmus és a szek- tásság különböző megnyilvánu­lásaival. Az élet által igazolt lenini elvek minden meggyen­gülése és megszegése mindig súlyos veszteségekkel és károk­kal járt a számunkra. Ez a válasza a csehszlovák kommunistáknak egyes ún. eu- rokommunisták és más oppor­tunisták azon vádjára, hogy a CSKP — szerintük — vakon követi a társadalom felépítésé­nek „szovjet modelljét“ és nincs tekintettel népünk érdé- keinek sajátosságaira. Annál is fontosabb helyesen megérteni ezt a kérdést, mert a forradalmi harc objektív fel­tételeiben és az új társadalom építésénél végbemenő, a jelen időszakra jellemző gyors átala­kulások itt-ott előidéznek olyan tendenciákat, hogy mi­nimalizálni kell a gazdag ta­pasztalatokat, amelyeket ebben a harcban a győzelmes kom­munista pártok szereztek, mel­lőzni kell e harc általános tör­vényszerűségeit. Ez az irányzat igen veszélyes nemcsak azon pártok számára, amelyeknek képvsielői ezt hirdetik, hanem az egész mozgalom számára is. A CSKP szilárdan azt a né­zetet vallja — s ez saját törté­nelmi tapasztalatainak és a többi forradalmi párt tapaszta­latainak az eredménye —, hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba való forradalmi átmenet egyik alapvető törvényszerűsé­ge ezen átmenet megvalósítása az éles osztályharc folyamatá­ban az egyik oldalon a mun­kásosztály vezette forradalmi erők és a másik oldalon a ha­talmon levő burzsoázia között. Bármilyenek is legyenek a for­radalmi átalakulások megvaló­sításának konkrét formái és módjai, a forradalom fő kér­dése mindig is a hatalom kér­dése volt és marad; a forrada­lom bármely időszakában fel­tételezi a gazdasági és politi­kai hatalom megszerzését a társadalomban a munkásosz­tály és szövetségesei által, va­lamint a kiharcolt hatalom megvédését a régi rend vissza­állítására törekvő ellenforra­dalmi kísérletekkel szemben. E törvényszerűség mai érvényes­ségét nem gyengíti az a körül­mény sem, hogy a jelenlegi fel­tételek közepette megnöveke­dett a forradalmi erőknek bé­kés fegyvertelen harca, a par­lamentek és más burzsoá de­mokratikus intézmények fel- használására való lehetősége. A forradalom nem bontakozhat ki és nem győzhet, ha nem tá­maszkodik saját hatalmi szer­vekre, melyek a munkásosztály és szövetségeseinek érdekeit képviselik. A chilei tapasztala­tok ennek tragikus bizonyíté­kai. Amint a tapasztalatok is alá­támasztják, a különböző orszá­gokban a szocialista építés konkrét történelmi feltételei rendkívül különbözőek és ez azt eredményezi, hogy a társa­dalom párt- és politikai struk­túrájában eltérő formák létez­nek. A tapasztalatok úgyszintén nagyon szemléletesen igazol­ják, hogy bármilyen feltételek mellett a szocialista társada­lom fejlesztésének irányítását kizárólag azok a szociálpoliti­kai erők végezhetik, melyek kö­vetkezetesen érvényre juttatják a munkásosztály és a dolgozó osztályok, valamint rétegek alapvető érdekeit. „A párt mindig hűen védte a csehszlovák nép érdekeit és ki­fejezte vágyait. Ebben rejlett és rejlik legfőbb ereje. Csakis ilymódon vívhatott ki nagyfokú elismerést és szerezhette meg a dolgozók bizalmát, s lett szo­cialista társadalmunk elismert vezető ereje“ —■ mondotta Gus­táv Husák a CSKP XVI. kong­resszusán. * Feltételezhető, hogy újabb országok áttérése a szocializ­mus építésének útjára a jövő­ben a konkrét formák között még több eltérést, változatot, formát, utat és a szocialista változások eltérő ütemeit ered­ményezi majd. Teljesen termé­szetes és törvényszerű a kom­munista pártok arra irányuló törekvése, hogy minden ország­ban előre feltárják a szocialis­ta építés nemzeti sajátosságait. Ugyanakkor szem előtt kell tar­tani, hogy a sajátosságok nem lehetnek teoretikusok íróasztal mögött kiötlött elméleti kombi­nációinak az eredményei, ha­nem azok adottak az objektív feltételekkel és az osztályharc logikájával. Kizárólag a marxis­ta—leninista tanítás alapvető elméleti alapelvei iránti hűség, annak alkotó továbbfejlesztése szigorúan tudományos módsze­rek alapján a társadalmi reali­tás elemzésével segíti elő a for­radalmi világfolyamat sikeres kibontakozását. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig kötelességének tartotta, hogy aktívan hozzájá­ruljon a nemzetközi kommunis­ta és forradalmi mozgalom egy­ségének megszilárdításához a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Pártunk az élet igazol­ta tapasztalatokból indul ki, melyek azt bizonyítják, hogy az egység, az osztály- és inter­nacionalista szolidaritás a for­radalmárok leghatékonyabb fegyvere a szociális és nemze­ti felszabadulásért, a békéért és a társadalmi haladásért ví­vott küzdelemben. A CSKP eze­ket az elveket tevékenysége alapjának tartja. Ennek köszönhetően teljes joggal meg lehetünk győződve arról, hogy a jövőben a CSKP még fokozottabb mértékben hozzájárul hazánk és az egész világ jobb jövőjének megterem­téséhez, hogy pártunk a világ legforradalmibb és leghaladóbb erőinek még erősebb és még szilárdabb láncszeme lesz. Dr. IVAN HĹIVKA Kínai visszatáncolds Kína a Tokióból származó hírek szerint — megváltoztat­va korábbi döntését — mégsem bontja fel azokat a szerződé­seket, amelyek japán vegyipari kombinátok és acélgyárak vá­sárlására vonatkoztak. A mint­egy 1,5 milliárd dollár értékű 4 petrokémiai üzem, továbbá a Sanghaj melletti paosani acél­kombinát berendezéseinek je­lentős részét Japán már le is szállította. Kína a beruházások befejezéséhez 2—3 milliárd dol­lár hosszú lejáratú kedvezmé­nyes hitelt szeretne kapni. (HÚG) Szovjet kőolaj Lengyelországnak A Szovjetunió az idén 13,1 millió tonna kőolajat és 3 mil­lió tonna olajterméket szállít Lengyelországnak — jelentette a lengyel PAP hírügynökség. Nyersolajból a Szovjetunió egy­millió tonnával Szállít többet, mint tavaly. Az olajexport tel­jes értéke körülbelül 7 milliárd Autók, Tavaly 305 millió személy- gépkocsit regisztráltak a vilá­gon, számuk az előző esztendő­höz képest 4,8 százalékkal nőtt. A gépkocsik 43 százaléka az Egyesült Államokban és Kana­dában futott, itt 2,7 százalék­kal növekedett állományuk, Nyugat-Európára 33 százalék jutott, 44 százalékkal haladva devizazloti lesz. A lengyel hír- ügynökség szerint a szerződé­ses árak mintegy 30 százalék­kal magasabbak ugyan a tava­lyinál, de még mindig 40 szá­zalékkal a jelenlegi világpiaci árszint alatt maradnak. (HÚG) autók meg az autók 1979. évi számát. A leggyorsabban —- 15 száza­lékkal — a szocialista orszá­gokban nőtt a gépkocsik meny- nyisége, s ezzel részarányuk a világ autóállományában elér­te az 5,7 százalékot. Afrikában a világ gépkocsijainak mind­össze 2 százaléka található. (HÚG) Gyártmányfejlesztés a Chiranáhan AZ ELEKTRONIKA LESZ AZ ORVOSI MŰSZEREK FÖ JELLEMZŐJE A szocialista egészségügy fejlesztési alapelveivel összhang­ban olyan egészségügyi hálózatot építettünk ki országunk­ban, amelynek hatásköre még a legkisebb településre is ki­terjed. Célunk az egészségügy fejlesztése terén az, hogy min­denhová megfelelő szakembereket és megfelelő színvonalú egészségügyi technikát is juttathassunk. Az egészségügyi technika gyártásában hazai viszonylat­ban a Stará Túrái Chirana termelési-gazdasági egység kulcsfontosságú szerepet tölt be. A termelési-gazdasági egy­ségben ezekben a napokban pontosítják az 1990-ig szóló termelési koncepciót, azzal a szándékkal, hogy a lehető leg­nagyobb (mértékben fedezzék a csehszlovák egészségügy és a külföldi megrendelők igényeit. Mmidezen túl Ikeresik az elő­nyös együttműködési lehetősé­geket néhány fejlett kapita­lista országgal, mégpedig a li­cencek és a kooperációs tevé­kenység alapján. A koncepció megvalósításával el akarják ér­ni, hogy termelésük hatékony­sága nagy mértékben növeked­jen, elsősorban a tipizálás, az unifikálás és a standardizálás érvényesítésének eredménye­képpen. Egyúttal olyan ter­mékválaszték kialakítására van szükség, amely összhang­ban van a KGST-tagországoik nemzetközi szocialista munka- megosztásának alapelveivel. Az érvényesítésre kerülő kon­cepciónak pedig végső soron biztosítania kell néhány ter­mék — pl. egy-egy orvosi munkahely komplett berende­zése — vonatkozásában a nem­zetközi élvonal elérését. A Chi­rana konszern az 1981—> 1985-ös években és távlatilag 1990-ig azoikat az alapvető ter­melési programoíkat fejleszti, amelyek konszermváll ala tainak nagy hagyományain alapsza­nak. Az elkövetkező években főleg olyan termékeket gyár­tanak, amelyek fő jellemzője az elektronika széles körű al­kalmazása lesz. És ez nemcsak az ún. orvosi elektronikai mű­szerek termékcsoportjára lesz jellemző, hanem a többi me­chanikus orvosi műszerre is. A készülékekbe egyre több elekt­ronikus elemet építenek be, így emelkedik használati ér­tékük, működésük automatikus­sá, a diagnosztizálás pedig még megbízhatóbbá válik. Az elektronizáció lehetővé teszi új orvosi műszerek szerkesztését. A jövőben a szerkesztőirodáik­ban nagyobb mértékben sort kerítenek új szerkezeti elemek és anyagok alkalmazására, és még az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak a forma- tervezésre, illetve az ergonó­miai követelmények szem előtt tartására. A számítógépek is egyre nagyobb szerephez jut­nak az orvosi műszergyártás­ban, így minőségileg magasabb színvonal érhető el ezeknél a termékeknél, ugyanakkor azon­ban a diagnosztizálás és a be­tegségmegelőzés is színvonala­sabbá fejlődik. Szerkesztés közben érvényesítik a sorozat- gyártás követelményeit, típus- sorokat hoznak .létre, így az egyes részegységek és alkat­részcsoportok kölcsönösen ki- cserélhetőkké válnak. A soro­zatgyártás lehetővé tétele —* alapvető követelmény, és e kö­vetelménynek megfelelően kell fejleszteni ax egész technoló­giát. Az lanová ciőá program végrehajtásával kompTett orvo­si munkahelyek állíthatók elő, Olyan készülékeket gyártanak, amelyeknek rendszere később, az egészségügyi központ, a kórház stb. igényeinek növe­kedésével szervesen tovább­fejleszthető. A műszaki megoldások kivá­lasztásában és a fejlesztésben, valamint a gyártásban a leg­korszerűbb mikroelektronikai eleműket használják fel. Külö­nösen fontos szerepet kapnak a mikroprocesszorok, amelyek­nek segítségével maximális mértékben automatizálható a kivizsgálás és a gyógykezelés, és színvonalasabbá tehető a diagnózishoz szükséges adatok gyűjtése. A fogászati műszerek gyár­tásának fejlesztésére is nagy gondot fordítanak. Ez az egyes műszerek és a különböző mű­szercsaládok gyártására egy­aránt vonatkozik. A fogorvosi rendelő felszerelésében a vá­sárló követelményeihez igazod­nak. Ezeknél a műszereknél is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a formatervezésre, az elektronikai elemek érvé­nyesítésére, az energiamegta­karításra a teljesítmény opti­malizálására, az „építőelem“ — elv érvényesítésére, a techno­lógiai követelmények figyelem- bevételére és a zajártalom csökkentésére. A Chirana új fogorvosiműszer-típussort fej* lesztett ki. A korszerű fogor- vosi székhez elektromechani­kai meghajtású kiegészítő mű­szerek tartoznak. A nemzetközi együttműkö­désről, a szakosításról és a termelési kooperációról sem feledkeznek meg, e téren kü­lönösen a Szovjetunióval Lengyelországgal építettek ki szoros kapcsolatokat. Az együttműködés során különös figyelmet fordítanak a mű­anyagok alkalmazására, az új technológiai eljárások beveze­tésére és a meglevő termelő- eszközök innoválására. A Chi­rana konszern végtermékgyár­tója a hazánkban előállított sterilizációs berendezéseknek, így ez gondoskodik számos ilyen műszer és berendezéstí­pus fejlesztéséről is. A műszer- gyártásban a továbbiakban az unifikálás, a tipizálás ős a szabványosítás fejlesztésére tö­rekszenek, hogy így jobban ki­használhassák a korszerű tech­nológiákat és a sorozatgyártás­ban rejlő lehetőségeket. A műszerek kezelésének egy * szerűbbé tételét Is fontos fel­adatnak tekintik, és ezzel is hozzájárulhatnak a létszám- gazdálkodás ésszerűsítéséhez. A jövőben nagy gondot fordí­tanak az általuk gyártott mű­szerek minőségének és üzem- biztonságának javítására. Ugyanakkor arra törekszenek, hogy mennyiségi szempontból is teljesen kielégítsék a cseh­szlovák egészségügy és a kül­földi megrendelők igényeit. A kitűzött célok nem érhetők el a nemzetközi munkamegosztás­ba való bekapcsolódás, főleg pedig a KGST-tagországokkal való együttműködés fejlesztése nélkül. VLADIMÍR ŠKARffíŠEK Tudás és kézügyesség egyaránt kell a finom műszerek készítéséhez (Felvétel: František Horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom