Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-13 / 87. szám, hétfő

A CSKP XVI. kongresszusának vitája IFolytatás a 4. oldalról) kísérleti iskolában dolgozom, így a 'kezdet kezdetétől részt vehettem az új oktatási tervezet kialakításában és gyakorlati bevezetésében. A kísérlet eredményei és az azóta eltelt öt év igazolták, hogy jobb lett a nevelés és az oktatás, emelkedett a gyerme­kek tudásszintje, fejlődött gondolko­dásmódjuk, nagyobb érdeklődést ta­núsítanak az iskolai és iskolán kívüli munka, a társadalmi események iránt. Az új oktatási tervezet bevezetése óta a pedagógusoknak is többet kell készülniük a tanítási órára. Rendsze­resen bővíteniük kell politikai és szak­mai ismereteiket, javítaniuk kell szer­vező és irányító munkájukat. Az új módszer kölcsönös együttműködést fel­tételez. Örülök, hogy a kerületben azok közé a pedagógusok közé tarto­zom, akik nem riadtak vissza az új tervezet meghonosításával járó akadá­lyoktól, hanem mindjárt a kezdet kez­detén új utakat kerestek, hogy a ter­vezetet mai feltételeinkhez igazítsák. Elsősorban a (kommunista pedagógu­sok: azok, akik felelősségteljesen viszo­nyultak és viszonyulnak az új kon­cepcióhoz és jó eredményeket fel­mutatva fokozatosan megnyerték a jó ügynek kollégáikat is. Az iskolai párt- szervezetek nem túl népesek, de be­csületes munkát végeznek és min­denben az élen járnak. Az évzáró taggyűléseiken nyíltan és a bírálat ‘hangján szóltak a pedagógiai munka nehézségeiről és fogyatékosságairól,, « arrój, hogyan lehetne még hatéko­nyabbá tenni az oktatást és nevelést. Oktatási rendszerünk új alapokra való helyezésében rendkívül jelentő­séget tulajdonítok az 1979-ben meg­tartott országos pedagóguskon feren- eiának. Köszönetét mondok pártunk Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának azért, hogy e kon­ferencián nagyra értékelték a pedagó­gusok mimikáját. Az értekezlet rámu­tatott számos jelentős kérdésre, s az rtj oktatási tervezet bevezetésével járó nehézségeikre. Húszéves pedagógiai gyakorlatom során meggyőződhettem arról, milyen fontos a pedagógus viszonya a gyer­mekekhez, napjainkban pedig a szü­leikhez is, akik gyermekeik révén is­merkednek meg az új oktatási terve­zettel. Megbizonyosodhattam arról is, 'hogy a család, az iskola, a munka­hely, a társadalmi szervezetek, a köz­vélemény egységes ráhatása az ifjú nemzedék sikeres neveléséneik alap- feltétele. Nem titok, hogy a jó példa milyen hatást vált ki a fiatalokban; de nem csupán a pedagógus, hanem a szülő, a kommunisták példája is, akik véleményükkel, nézeteikkel be­folyásolhatják gyermekeiket vagy a szülőket. A példamutató szülők a pe­dagógusok számára nélkülözhetetlen •támaszt jelentenek az oktatáspolitika megvalósításában. A szülők közvetlen segítsége, a gyermekekkel való fog­lalkozása szakkörökben, tanulmányi kirándulásokon, beszélgetéseken a fia­talok nevelése szempontjából felbe­Bevezetésképp Őszinte köszö­netét mondok a szocialista mun­ka 15 prágai hőse nevében a köztársaság minden dolgo­zójának azért, hogy megértet­ték szándékun­kat és csatla­koztak felhívá­sunkhoz, A fel­hívás széles kö­rű visszhangja és elsősorban a pártkonferenciáknak és a kongresszusunknak jelentett konk­rét eredmények arról tanúskodnak, hogy az emberek melyen nagy erő ki­fejtésére képesek, ha egyesítik akara­tukat és alkotóképességeiket. A munkásosztály alkotó ereje fej­lesztésében és érvényesítésében, a ter­melés irányításában, az ország politi­kai és társadalmi élete igazgatásában való részvétele bővítésében látjuk szo­cialista építésünk alapvető feltételét. Prágában a legjelentősebb társadalmi csoport a munkásosztály. Általában nö­vekednek a szakmunkásokkal, osztály- öntudatukkal, kulturális és műszaki feljettségükkel és a politikai érettsé­gükkel szemben támasztott igények. A múltban különböző szinteken vi­tatták meg, hogy milyen lesz Prága a jö­vőben, vajon a közigazgatási szervek és hivatalok városa-e. avagy továbbra is ipari, munkásközpont. A városi párt­csülhetetlen jelentőségű. Munkára a fiatalokat ugyanis csupán munkával nevelhetjük. A gyermeknek ehhez vi­szont jó példát, munkalelkesedést 'kell látnia és lehetővé kell tenni számára, hogy a tevékenységbe ő is bekapcso­lódhasson. Munkára a legjobb szülők­nek és pedagógusoknak kellene ne­velniük a fiatalokat. A párthatároza­tok már nem egyszer hangsúlyozták a gyermekekkel való foglalkozás je­lentőségét, ennek ellenére a gyakor­latban még nem sikerült teljes mér­tékben érvényesíteni a jó elképzelé­seket. Mindannyiunknak tudatosíta­nunk kell, hogy a fiatalokkal való foglalkozás nem csupán az iskoláik­ban, hanem az isikolán kívül is rend­kívül jelentős, igényes és felelősség­teljes pártfeladat. Az iskolai munkában történt válto­zások megkövetelik a szülői munka­közösségek tevékenységének megvál­toztatását is. Szükséges jobban akti­vizálni őket, szorosabbra fűzni kap­csolataikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy eredményesebb a tanulók pálya- irányítása is azokban az iskolákban, melyek formalitástól mentes baráti kapcsolatokat ápolnak különféle ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Kerüle­tünk negyvenhárom iskolája a mun­kára nevelés óráit egyes üzemekben es löidmtívesszövetkezetekben tartja. Meggyőződésünk, hogy az iskolákban szélesíteni kell a technikai szakkörök tevékenységét, s az egyes üzemekben és pionírotthonokban létrehozhatnák a fjatal technikusok állomáshelyeit, hiszen ezek nagyban elősegíthetnék a tanulók pályairányítását is. A gim­náziumok illetve a műszaki jellegű pályák iránti érdeklődés növeléséért az elmúlt években szükséges volt ja­vítani az iskoláik politechnikai okta­tását. Az 1980/81-es tanévben a kerü­let gimnáziumainak 86 százalékában különféle fakultatív tantárgyaikat ve­zettek be. A pályaválasztási felelősök munkájának javítása már meghozta az első gyümölcsöt: sikerült teljesíteni a gépész- és villamosmérnöki kar, va­lamint a katonai főislkolák tervszá­ma it. A következő években be kell fejez­nünk az alapiskolák felső tagozatának korszerűsítését és természetesen e ta­gozaton működő pedagógusok átkép­zését. Az új oktatási tervezet az irá­nyítás és ellenőrzés terén is új mód­szereiket feltételez. Bár a szakfel­ügyelők többsége felelősségteljesen végzi munkáját, ennek ellenére a jö­vőben sok mindent meg ikell változ­tatni tevékenységükben. Elsősorban a munka minőségét tekintve. Szükséges lesz eltávolítani tevékenységükből a túlzott adminisztrálást. Felül ikell vizs­gálni, hogy minden szakfelügyelő va­lóban teljesítik feladatát és kapkodá­sa nem megy-e a munka minőségének a rovására. Nem szeretném lebecsül­ni a szakfelügyelői munka eredmé­nyeit, de meggyőződésem, hogy ezen a téren is van még elég teendő./ A szakfelügyelő a pedagógus tanács­adója, személyében a pedagógusnak tehát tapasztaltabb elvtársát kell lánía. bizottság egyértelmű válasza ellenére, hogy megőrizzük városunk ipari és munkás jellegét, ipari városkerületünk­ben és konkrétan üzemünkben úgy látjuk, hogy a tényleges fejlődés ettől eltérő. A munkások száma 268 fővel csökkent, nem helyettesítette őket új technika. Lehet, hogy ez nem jellem­zi Prága egészét, de számunkra a leg­nyugtalanítóbb, hogy öntödei mestersé­günk már nem vonzza a fiatal nemze­déket. Ennek okát az alapiskolákon a politechnikai oktatás alacsony színvo­nalában, de egyben az iskolán kívüli szakköri tevékenységben, a pionírszer­vezet és a pionírházak munkájában látjuk. Városkerületünkben ezért szüntelen figyelmet szentelünk az ifjúság mun­káshivatásokra történő felkészítésének. Ennek segítségére vannak az ipari üze­mek iskolák feletti védnökségei s ez­zel összefüggésben az üzemekben és az iskolákban a fiatal technikusok ál­lomásainak létesítése. A jó eredmények ellenére más üze­mektől nagyobb aktivitást igénylünk az iskolai oktatás megsegítésében, nem­csak a körök irányítása káderbiztosí­tásában, hanem az iskolai műhelyek ellátottsága terén is stb. A tömeges hírközlő eszközök, elsősorban a Cseh­szlovák Televízió is következetesebb tevékenységükkel nagy mértékben hoz­zájárulhatnának az alapvető munkáshi­vatások népszerűsítéséhez. Hiszen pl. A legjobb szakmunkástanuló cím elnyeré­séért folyó versenyt csak az üzemi sajtó népszerűsíti. A másik oldalon fog­lalkoznunk kell azzal, hogy következe­tesen szavatoljuk a munkaerők szét­osztását, Prágában szüntelenül megte­remtsük a fiatalok életének, politikai, kulturális, társadalmi érvényesülésének és sportolásának feltételeit. A CKD szakmunkásképző intézménye jelentős igyekezetei fejt ki, hogy szak­munkástanulókat nyerjen meg, biztosít­sa oktatásukat és nevelésüket nemcsak a mi termelési-gazdasági egységünk számára, hanem a Praga, a ČKĎ Dukla vállalat és további termelési szerveze­tek számára is. Szakmunkásképző intézményeink egyik komoly problémája a tanítók és a nevelők hiánya. Ezekkel a kérdések­kel nem egyszer foglalkozunk, s a pártszervekkel, az iskolai és^gazdasági dolgozókkal együtt fokozatosan meg­oldjuk őket. A fiatalok neveléséből döntő részt vállaló szervezetek egyike a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Elége­dettek vagyunk a SZISZ-tagok számá­val, aktivitásával és változatos tevé­kenységével, főleg a szakmunkásképző intézményekben. Fogyatékosságok for­dulnak elő azonban azt követően, hogy ezek a fiatalok elfoglalják munkahe­lyüket. Pártszervezeteink ezért keresik az ifjúsággal való foglalkozás további új formáit, igyekeznek felszámolni az alakiságot, amely gyakran a pártmun­ka formáinak és módszereinek utánzá­sában nyilvánul meg. E hiányosságok megszüntetéstfjen nagy segítséget nyúj­tanak főleg a párt fiatal tagjai és tag- jelöltjei. Káderprogramjainkat hosszú távra dolgoztuk ki, s a tisztségekbe főleg azokat az elvtársakat jelöljük, akik rendelkeznek az adott tisztség sikeres gyakorlásának előfeltételeivel. Sok eset­ben nemcsak főiskolai képzettségű elv­társakról vaň szó, hanem olyanokról, akiknek vannak politikai előfeltételeik, tapasztalataik, s akiket fokozatosan kiküldünk a párt- és szakiskolákba. A legnehezebb azonban a kádertar­talékok megteremtése olyan tisztségek­be, amelyek összefüggnek a termelés közvetlen irányításával. Ez főleg a mes­Pártuntk XV. kongresszu­sa aláhúzta, a XVI. kongresz- szus pedig új­ból hangsúlyoz­za a tudomá­nyos-műsza­ki fejlesztés alapvető jelen­tőségét a Cseh­szlovák Szocia­lista Köztársa­ság további gazdasági és szociális fejlő­désében, s a társadalmi gyakorlat szükségleteinek megfelelően kitűzte az alapkutatás fő irányzatait. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia összpontosított figyelmet szentelt az előirányzott feladatok teljesítésé­nek, valamint az előforduló fogyaté­kosságok elemzésének és felszámolásá­nak. Azt a haladást, amelyet tudomá­nyunk az alapkutatás állami tervének teljesítésében az akadémia munkahe­lyein, továbbá a főiskolákon és a ku­tatóintézeteikben elért, legjobban jel­lemzik a 6. ötéves tervidőszakban el­ért eredmények. Az értékes elméleti eredmények lehetővé teszik a cseh­szlovák tudománynak, hogy aktívan bekapcsolódjon a nemzetközi tudomá­nyos életbe, s részt vegyen a szocia­lista közösség integrált tudományának a fejlesztésében. Országunk ezáltal olyan igényes nemzetközi programok­ban vehet részt, amelyek elősegítik az emberiség sürgető problémáinak táv­lati megoldását. Olyan programokról van sző. amilyen például az űrkuta­tás az Interkozmosz program kereté­ben; továbbá az irányított magfúzió kutatása, s az utóbbi időben az új biotechnológiai eljárások kifejlesztése. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős haladást értünk el a szovjet tudo­mánnyal megvalósuló Integrációs kap­csolatok fejlesztésében. Az eredmé­nyek jelentős része közvetlenül hasz­nosítható a társadalmi gyakorlatban. Az akadémia több mint 130 tudo­mányos kutatási eredmény érvényesí­téséről tárgyalt az illetékes központi szervekkel, s ezek hasznosítását to­vábbra is támogatni fogja. Ezek közül legalább néhánvat említek. Az alap­kutatásban számos új alapanyagot fejlesztettek ki, például nagy szilárd­ságú hegeszthető acélokat az atom- erőműví és a vegyipari berendezések számára. Jelentős eredményeket ér­tünk el egyes műszerek és technoló­giai berendezések tökéletesítésében, tér tisztségére vonatkozik, annak elle­nére, hogy szerepe a munkafolyamat* ban mind fontosabb. Ennek okát nem-< csak az anyagi díjazásban kell keres~ nünk, hanem az ilyen tisztségek betol* tésével szemben támasztott magas fo­kú követelményekben is. A pártszerve- zet a gazdasági vezetéssel együtt rend­szeres figyelmet fordít a káderek em­lített posztokra történő keresésére, jó eredményeket érünk el főleg ott, ahol olyan elvtársakat bízunk meg felelős tisztségekkel, akik hosszabb ideig el­kötelezett tevékenységet fejtettek ki különféle társadalmi és politikai posz­tokon és szoros kapcsolatban állnak anyaüzemükkel. Végül figyelmeztetni szeretnék egy problémára, amely üzemünkben gyak­ran a bírálat tárgya. Ez a műszaki- gazdasági szférában a túlságosan elbur­jánzott ügyintézés. Közben nem javul sem az apparátus, sem az irányítás minősége. Tudom, hogy számos orszá­gos intézkedést foganatosítottak az ad- minisztratíva nem kívánatos növekedé­sének meggátolására, de ennek elle­nére az említett helyzet továbbra is fennáll. Ezen a területen Is egyetlen út ve­zet a munkatermelékenység növelésé­hez: minden egyén következetes mun­kája. A konkrét irányítást nem szabad helyettesíteni írásbeli utasításokkal, hanem fontos a közvetlen személyes kapcsolat. Szót ejtettem a fiatal munkásnemze­dék nevelésének komoly problémáiról és igényességéről, de ez nem jelenti azt, hogy borúlátóak vagyunk, s azt sem, hogy ezen a területen keveset tettünk. Hiszen például az előző kong­resszus óta városkerületünkben több mint 3250 új tagjelöltet, 68 százalék­ban munkásokat vettünk lel a párt so­raiba. Sokan közülük már nómenkla- turális tisztséget töltenek be, a nemze­ti bizottságok képviselői, vagy a társa­dalmi szervezetek funkcionáriusai. Ez­által további jjolitikai és szakmai ta­pasztalatokra tesznek szert és életük összeforr pártunk eszméivel. főleg az elektrotechnikai ipar fejleszté­séhez. Sor került olyan berendezések kifejlesztésére is, amilyen például az igényes gépipari méréseknél használt lézeres mérőrendszer, vagy a nemzet­közi csúcsszínvonalhoz tartozó rasz­teres elektronmikroszkóp, s több más műszer, amelyek gyártása az elektro­technikai iparban már el is kezdő­dött. Ezen a területen a fejlesztés csúcseredménynek s2ámit az az elekt- ronlitográfiai berendezés, melynek be­fejezésére a Szovjetunióval való együttműködésben került sor. Ez az igényes berendezés, amely néhány négyzetmilliméternyi területen egymil­lió elektronikus elemet képes létre­hozni, alapvető mértékben elősegíti a mikroelektronika fejlesztését a szo­cialista közösség országaiban. Olyan bonyolult berendezésről van szó, amely világviszonylatban is a csúcs­színvonalat képviseli, s nagy szakér­telmet igénylő gyártása gazdaságunk számára nagyon előnyös lesz. A mezőgazdaság számára az alap­kutatás többek között hozzájárult a szarvasmarha-tenyésztés hatékonyságá­nak növeléséhez, éspedig egyrészt a betegségek felismerése, megelőzése és gyógyítása terén a nagyüzemi far­mokon, másrészt pedig az irányított szaporodásban elért eredményekkel. Az utóbbiak közül már érvényesül a szinkronizált ivarzásszabályozás, és a szintetikus szerekkel irányított ellés. A társadalomtudományok területén alapvető jelentősége volt a CSKP XV. kongresszusa után kitűzött egységes programnak, amely a kutatást a szo­cialista és a kommunista társadalom építésének kiemelt feladataira irányí­totta. Azokon a munkákon kívül, ame­lyek elméleti síkon általánosítják pár­tunk tapasztalatait a társadalom for­radalmi átépítésében, s amelyekre az itt elhangzott beszámoló is rámuta­tott, a legjelentősebb eredmények kö­zé tartoznak az újratermelési folya­mat makroökonómiai elemzései Cseh­szlovákiában, valamint a gazdaság tervszerű irányításának tökéletesítésé­hez kidolgozott elméleti alapok, ame­lyeket átadtak a párt- és az állami szerveknek, s érvényesültek a terv­szerű irányítási rendszer tökéletesíté­sét célzó komplex intézkedések kidol­gozásában. Az alapkutatás 1981—1985. évi álla­mi tervének előkészítése során az akadémia a 6. ötéves tervidőszak ta­pasztalataiból, valamint a fogyatékos* ságok elemzéséből indult ki, s ebben a munkában szorosan együttműködött /Folytatás a 6. oldalonj FRANTIŠEK KU BES elvtárs, a Szocialista Munka Hőset a ČKD Praha vasöntője BOHUMIL KVASIL elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom