Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-13 / 87. szám, hétfő
A CSKP XVI. kongresszusának vitája /Folytatás az 5. oldalról) a főiskolákkal és az egész termelési szférával. Nagy jelentőségű volt az alapkutatás kiemelt feladatainak a meghatározása: ezek közé olyan témák 'kerültek, amelyek megoldásától nagy népgazdaság! vagy egyéb társadalmi hasznot lehet várni, valamint azok a feladatok, amelyek a szocialista közösség országainak integrált tudomá- n os-kutatásl programjaiból a cseh- sz.ovák tudományra hárulnak. \z első csoportban az akadémia az a'inkutatás 18 céltervét fogalmazta m g Ezek a gazdaság fejlődését korlátozó problémák gyors megoldására, ?z alapkutatás és az alkalmazott ku- *a:ás- közötti összhang biztosítására, valamint az innovációk legfontosabb területeire irányulnak. Három célterv a hazai nyersanyagok szélesebb ikörű 'kihasználására, az ásványi nyersanyagok jövesztésével kapcsolatos érzékeny geofizikai kutatási módszerekre, valamint a lignocel- lulóz nyersanyagok komplex kihasználására irányul. Négy célterv az elektronika területét érinti, melyek gyors ütemű fejlesztése a népgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű. Ezek a la poika t nyújtanak a kulcsfontosságú optoeletkronikai elemek fejlesztéséhez és gyártásához a távközlő rendszerek számára, az űj elektronikai gyártási eljárások berendezéseinek tökéletesítéséhez és választékuk kiszélesítéséhez, elméleti alapokat nyújtanak továbbá a robottechnika és a kibernetika fejlesztéséhez, valamint a korszerű számítógép-memóriák kifejlesztéséhez. A gépipar számára kifejlesztik a műszaki tervezési és konstrukciós munkák automatizált rendszerét, korszerű számítástechnika felhasználásával. Az egészségügyben három cél- terv eredményei fognak érvényesülni, amelyek lehetővé teszik a diagnosztikai és a gyógykezelési eszközök tökéletesítését, valamint a hatékony módszerek kifejlesztését a legfontosabb civilizációs betegségek elleni védekezésben, beleértve az életfolyamatokat szabályozó peptidek, valamint az orvostudományi polimerek kihasználását. A mezőgazdaságban három célterv kerül kihasználásra, amelyek az Integrált növényvédelemre, a nagyüzemiig tenyésztett háziállatok egészség- védelmére, valamint az irányított ivarzásra és eHetesre vonatkoznak. A mezőgazdaságban, az egészségügyben es a társadalmi gyakorlat egyéb területein kihasználhatók lesznek azok az új biológiai technológiai eljárások, amelyek a mikrobiológiai folyamatokra, a génsebészetre, a rögzített biológiai rendszerek kihasználására épülnek. A környezetről való gondoskodást két célterv szolgálja. Az akadémia részt vesz a 2000-ig szóló hosszú távú előrejelzések kidolgozásában. Az eddigi munkák a tudományos-műszaki fejlesztés három fő irányzatát emelik ki. Az első a nyersanyagok komplex és hatékony kihasználására vonatkozik, s a nyersanyagokkal való hazai gazdálkodás ész- szerűsítésére irányul. Ennek fő vonásai a nyersanyagok lehető legmagasabb fokú technológiai kihasználása, a nyersanyag-alap értékes részeinek ismételt felhasználása, valamint a különböző melléktermékek és ipari hulladékanyagok komplex hasznosítása. Ide sorolható még a hazai nemfémes nyersanyagokból készült termékek szélesebb körű alkalmazása, a speciális tulajdonságokkal rendelkező értékes alapanyagok nagy szakértelmet igénylő gyártásának fejlesztése, valamint a nem hagyományos energiaforrások hasznosítása. A második fő irányzat a népgazdasági folyamatok elektronizálása és kibernetizálása, ami növeli azok hatékonyságát. Ennek elsősorban az üzembiztonság fokozásában, a behozatalra fordított költségek csökkentében, valamint a mikroelektronikai elemek és rendszerek gyors ütemű gyártmányfejlesztésben kell megnyilvánulnia. Ehhez elsősorban a berendezések és az alkatrészek széles skálájának hazai gyártását kell fejleszteni, éspedig a szocialista közösség országaiban megvalósuló, következetesen koordinált nemzetközi együttműködés és szakosítás alapján. A harmadik fő irányzat a biogén ar,vágok és a biologizált technológiák alkalmazása a biotikus források elterjesztése és kihasználása céljából, amely az élő természetben megvalósuló újratermelési folyamatok fokozatos elsajátítására és ésszerű alkalmazására épül. Az új biológiai technológiák energetikai és gazdasági szempontból előnyös kihasználásáról, a mikrobiológiai, növényi és állati eredetű nyersanyagok következetes hasznosításáról van szó. Ez az irányzat szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel. A csehszlovák termelési szerkezet és a mai tudomány szorosabb egybekapcsolása szükségszerűen a népgazdaság hatékonyságának tartós növekedéséhez vezet. A tudomány erős, de nem mindenható. Ezért a gazdasági és szociális fejlődés 1981—1985-ös évekre szóló irányelvjavaslata feladatul adja, hogy a társadalmi és a gazdasági gyakorlat irányításának minden szintjén megkell teremteni a feltételeket a tudományos-műszaki' haladás eredményeinek következetes érvényesítéséhez. Ha azt állítjuk, hogy a tudomány közvetlen anyagi erővé válik, s hogy a termelés anyagi formában realizálja a tudományt, ebből az is következik, hogy e fejlődés új elemei ellentétbe kerülnek a tervezés és az irányítás egyes megszokott formáival. A tudomány jelenlegi fejlődését a megismerés és az alkalmazás közeledése jellemzi, általánosabb értelemben viszont a kutatás és a termelés közeledéséről beszélhetünk. Az alap- és az alkalmazott kutatás, a fejlesztés, a műszaki tervezés, a termelés előkészítése és a termelés közötti határok fokozatosan elmosódnak, s a leghaladóbb technológiai eljárásoknál kölcsönösen hatnak egymásra, sőt egymásba folynak. Ezért az olyan esetekben, amikor a tudományos és műszaki haladás csúcseredményeinek az érvényesítéséről van szó, új módon kell viszonyulnunk a ikutatási-fejlesz- tési és termelési kapacitások koordinálásához is, éspedig bizonyos innovációs központok kialakításával. Ez új és nagy igényeket támaszt a kutatás és a fejlesztés egész irányításával szemben, amelyben sokkal következetesebben kell érvényre juttatni az egységes országos tudományos-műszaki politikát. De a megkülönböztetett irányítási módszerek alkalmazásától sem kellene félni, amelyek a kutatási munkahelyek számára lehetővé tennék, hogy rugalmasabban, gyorsabban és sokszor kevesebb költséggel érjenek célhoz. Az illetékes szervek feladata lenne, hogy ezeket szigorúan mérlegelve meghatározzák. A kutatás és a fejlesztés hatékonyabb Irányítása szükségessé teszi az anyagi ösztönzés szerepének az erősítését is, aminek a végső eredményre kellene irányulnia. Ezzel egyidőben a társadalmi ösztönzést is erősíteni kell. Végül pedig hangsúlyozni szeretném, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozói világosan látják a tudomány fejlesztésének és kihasználásának a jelentőségét az egész társadalmunk életében, amitől jelentős mértékben függ a gazdasági építés sikere a 80-as évek bonyolult és igényes feltételei között, valamint szociális céljaink elérése és internacionalista kö telességelnk teljesítése is. VLADIMÍR PIROŠÍK elvtárs, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A közép-szlovákiai kerületi pártszervezet küldöttei nagy figyelemmel hallgatták végig a Központi Bizottság Husák elvtárs által előadott beszámolóját, amely nagyon objektíven értékelte eredményeinket és az egész párt és társadalom figyelmét a következő időszak feladataira irányította. A 6. ötéves terv alapvető céljainak teljesítése kétségtelenül pártunk és Gustáv Husák főtitkár elvtárs által vezetett Központi Bizottsága politikájának sikere. Ezt a politikát teljes mértékben támogatjuk, s mindennapi munkánkkal hozzájárulunk megvalósításához. Örömmel jelentjük, hogy ml is teljesítettük a XV. pártkongresszuson kitűzött feladatokat, aminek eredményeképpen tovább szilárdult kerületünk anyagi-műszaki alapja. Ezek az eredmények a pártszervek és szervezetek céltudatos tevékenységének, a kommunisták, munkások, szövetkezeti földművesek és értelmiségiek áldozatos munkájának köszönhetőek. Sikereinkhez nagy mértékben hozzájárult a munkakezdeményezés kibontakozása a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója és hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére. Az utóbbi öt év alatt a kerület Ipari termelésének volumene 31,8 százalékkal nőtt, ami 7 százalékkal több, mint az országos növekedés. Több mint 67 milliárd korona beruházását eszközöltük a kerület Iparába. Olyan jelentős létesítmények építéséről^ van szó, mint a novákyi bánya, a Liptovská Mara-i vízi erőmű, a Sverma Vasművek, a Polomkai Faipari Kombinát, és számos más. Sikeresen folytatjuk a Ružomberoki Cellulóz- és Papíripari Kombinát építését. Pozitív fejlődést értünk el a tudományos-kutatási és fejlesztési alapban is. Áz élenjáró dolgozók eredményei ezen a területen befolyásolták a fa- feldolgozás komplex gépesítéséhez szükséges gépek, az új hidraulikus rendszerek, automatikus esztergapadok, szerszámgépek, szabályozó és szá- mítőrendszerek, újfajta textíliák, padlóburkolatok és más termékek fejlesztését. Az építőiparban a termelés egy- harmadával növekedett. A kerület több mint negyedmillió lakosa új, korszerű lakást kapott. Rendkívüli figyelmet szenteltünk a mezőgazdaság feladatainak. A pártszervek és szervezetek, a gazdasági vezetők állandó gondoskodása megnyilvánult abban, hogy a szocialista szektorban a bruttó mezőgazdasági termelés több mint 28 százalékkal és az árutermelés több mint 33 százalékkal nőtt. A Központi Bizottság 13. ülése határozatainak szellemében kiemeltük a növénytermesztés Intenzifikálásának szükségességét. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítása szorosan összefügg a nagyteljesítményű gépekkel és konzerváló szerekkel. Ezek szállítása azonban nem felel meg a mezőgazdasági vállalatok szükségleteinek. Ezért értékeljük a Martini Nehézgépipari Művek kezdeményezését, amelyek elvállalták a hegyi és hegyaljai területek megműveléséhez szükséges mezőgazdasági gépek gyártását. Az állattenyésztésben figyelmünket a szarvasmarha és juhtenyésztésre összpontosítjuk. Az ezen a téren kifejtett céltudatos munkánk eredményeképpen a szarvasmarhaállomány 23 ezer, a juhállomány pedig 34 ezer állattal gyarapodott. Ez megnyilvánult abban, hogy a húsfelvásárlás 17 százalékkal, a tejfelvásárlás pedig 20 százalékkal lett nagyobb. Az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágazatában elért eredmények szorosan összefüggnek a kerületi pártszervezet egységének megszilárdításával, akcióképességének fokozásával. Az újonnan felvett tagjelöltek 75 százaléka munkás és szövetkezeti földműves, 33 százaléka pedig nő volt. Többségük 35 évesnél fiatalabb. Ennek eredményeképpen nőtt a párt hatása. Az ezen a területen felmerülő fogyatékosságok okozzák a munka vagy technológiai fegyelem megsértését és végeredményében a termékek rossz minőségét is. Annak ellenére, hogy ezekkel a 'kérdésekkel rendszeresen foglalkoztunk, ezzel kapcsolatban még sok olyan problémánk van, amelyet határozottan meg kell oldanunk. A 7. ötéves terv céljai és feladatai az alapvető politikai-gazdasági Irányvonalat jelentik egész pártunk számára. A 7. ötéves terv eddig kidolgozott javaslata szerint kerületünkben az ipari termelés 32,6 százalékkal növekszik. A pártszervezeteket és a gazdasági vezetőket arra vezetjük, hogy rendkívüli figyelmet szenteljenek a fejlődés minőségi oldalainak, támogassák az egészséges vállalkozó kedvet és álljanak a haladó termelési módszerek bevezetésének élére. A komplex intézkedések szellemében tárják fel és aknázzák ki a tartalékokat, elsősorban a tüzelőanyag, nyersanyag és energia gazdaságos felhasználása területén. Mindez megköveteli az irányítás adminisztratív módszereinek határozottabb kiküszöbölését. A kerületben rendkívüli figyelmet fordítunk a hazai nyersanyagok jobb kihasználásnak. A kongresszus előtti időszakot kerületünkben a munkakezdeményezés széles körű kibontakozása és a kötelezettségvállalási mozgalom jellemezte. Dolgozóink a XVI. kongresszus tiszteletére és a párt megalapítása 60. évfordulójának tiszteletére összesen több mint 922 millió korona értékű szocialista felajánlást tettek. Munkánkban értékes tapasztalatok és tanulságok forrását látjuk a szovjet kommunisták XXVI. kongresszusának határozataiban. Tudjuk, hogy a kommunista pártunk XVI. kongresszusa által kitűzött feladatok igényesek lesznek.-*Ezért konkrétan és következetesen lebontjuk a kongresszusi határozatokat úgy, hogy minden kommunista ismerje saját feladatát. Ügyelünk arra, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzési rendszer, amely szavatolja majd, hogy minden területen következetesen teljesítjük feladatainkat. BLAŽENA PAVLÍKOVÁ elvtársnő, a Pardubicei Könyvterjesztő Vállalat igazgatója Vezető tisztségben dolgozom a Pardubicei Könyvterjesztő Vállalatnál. Háztartást vezetek, így naponta meggyőződhetek arról, mekkora politikai és gazdasági jelentősége van a belső piac stabilitásának és a jól működő szolgáltatóiparnak. A kongresszus előtt' feltettem a kérdést, hogyan sikerült teljesítenünk a XV. pártkongresszus határozatait ezen a téren, miért nem értünk el még jobb eredményeket, és mit kell tennünk azért, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban teljesítsük azokat a feladatokat, amelyekről Husák és Strougal elvtárs beszélt. A XV. pártkongresszus azt a feladatot tűzte a termelés és a kereskedelem elé, hogy energikusabban oldja meg az áruellátás terén fellelhető fogyatékosságokat, korszerűsítse anyagi-műszaki alapját és intenzíven hasznosítsa a fel- és kiszolgálás modern formáit. E téren a kelet-csehországi kerületben is sokat elértünk. Bővült és korszerűsödött az üzlethálózat, a hatodik ötéves tervidőszakban 61000 négyzetméter eladási területet adtunk át. Fokozatosan megvalósul a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek közötti munka- megosztás programja. Fontos szerepet töltenek be ezen a területen a nemzeti bizottságok. Tevékenységükben még mindig sok a tartalék, amire az egyes városok közötti különbségek is utalnak. Ott, ahol gondoskodnak az emberekről, a munka is sikeres. Nové Mesto nad Metujíban nyolc üzlet épült, a nemzeti bizottság következetesen ellenőrzi a kereskedelem és a szolgáltatóipar munkáját, s megfelelőképpen szabja meg a nyitva tartási időket. Annak ellenére, hogy az áruellátás helyzete javult, az emberek joggal mutatnak rá a választék hiányára, különösen iparcikkekből. Egyszer fogkrémet, máskor mosóport, tányért vagy villanykörtét nem kapni. Az is nehezen érthető meg, miért kell kerületünkben további 1850 automata mosógépet elrakátrozni, hiszen eddigi készletünk Is elegendő három évre. Aztán nem csoda, ha bírjálják a termelést, a kereskedelmet és a szervezést, hogy ezeket a dolgokat nem tudják megoldani. Tudjuk és értjük, hogy a könnyűiparnak rendkívüli feladatokat kell teljesítenie, de nem lehetséges, hogy a belső piac továbbra Is csak arra várjon, mi marad meg számára. Nem lenne helyes, ha csak a hibákat vennénk észre és megfeled- kezdénk a kereskedelem munkájáról. Itt fontos szerepe van a vezető dolgozóknak. elkötelezettségüknek, annak a képességüknek, hogy Irányítani tudják a dolgokat. Az áru gyakran nem hiánycikk, csak a kellő időben nincs a megfelelő helyen. Az üzletek között nagy különbségek vannak a felszolgálás terén. Mosolyogva és őszinte igyekezettel eladni, közben jó tanácsokat adni semmivel sem kerül többe, mint hagyni a vevőt fölöslegesen várakozni és kérdéseire úgy válaszolni, hogy a vásárló elszégyelje magát. Nagyobb gondot kell fordítani tehát az eladók nevelésére. Egyidejűleg azonban jobb feltételeket kell teremteni a kereskedelmi dolgozók munkájához, akik többnyire nők. Nem kőny- nyö a munkájuk, s nekik is Joguk van megkövetelni a jó szolgáltatásokat. Pavlíková elvtársnő végezetül megállapította: a kereskedelem és a szolgáltatóipar dolgozói már sokszor bizonyították, hogy felelősen viszonyulnak feladataikhoz, és szilárd elhatározásuk, hogy a többi dolgozóval IV. 13, együtt alkotó módon támogatják pártunk bölcs politikáját, és ezzel is hozzájárulnak szocialista hazánk további felvirágoztatásához. 1981. 6
