Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-01 / 77. szám, szerda

Pedagógusok o pártkongresszusért A CSKP VIII. kongresszusának 35. évfordulója „Minden akadályt leküzdünk" Az elmúlt (napokban jelentős évfordulóra emlékeztünk — 35 évvel ezelőtt került sor a CSKP Vili. kongresszusára. Kommu­nistáink tanácskozását a máso­dik világháború után bekövet­kezett kiéleződött nemzetközi helyzetben hívták egybe. Japán leverése, az atombomba mono­póliuma új reményeket keltett az Egyesült Államok köré cso­portosuló reakciós erőkben, tá­madásba mentek át a demok­ratikus és szocialista erők el­len. Közben olyan eszközöktől sem riadtak vissza, mint a po­litikai zsarolás, a megfélem­lítés. A demokrácia- és szocialista­ellenes erők ténykedése Cseh­szlovákiában sém szűnt meg, sőt áttért az egységes reakció frontjának kialakítására. A helyzet annál kecsegtetőbbnek tűnt számukra, hogy ország­szerte ikezdtek megnyilvánulni a háború okozta nehézségek. Szén- és tüzelőanyaghiány ve­szélyeztette az üzemek terme­lését, bonyolulttá vált a köz­ellátás. A burzsoázia a falvakban a nacionalizálás, a népi demok­ratikus állam fő gazdasági ere­je ellen intézett heves támadá­sa révén abban reménykedett, hogy a nemzetgyűlési választá­sok során megnyerik a több­séget. Ez a törekvése meghiúsult —« a munkásosztály egyre erőtel­jesebben tört elő. A köztársa- ságszerte kibontakozott ország­építő munkaverseny jóvoltából 1946 tavaszára az üzemek szá-i zai elérték a háború előtti ter­melés színvonalát. Az elért si-< kerelk Jó szervezője a CSKP volt, amelynek soraihoz egyre több dolgozó csatlakozott. A VIII. kongresszus idejében 1 millió 81 ezer 544 tagja volt a pártnak — munkások, parasz­tok, az értelmiség leghaladóbb része. A CSKP háború utáni első, sorrendben pedig a VIII. kong­resszusa 1946. március 28-a és 31-e között ült össze. 1038 sza-í vazati és 128 tanácskozási jog-* gal bíró küldött részvételével. A tanácskozáson 12 európai kommunista párt küldöttsége is jelen volt. A kongresszus méltatta a párt addigi politikáját, a CSKP szerepét a. nemzeti felszabadító harcban, a népi demokratikus rendszer megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Leg-* (Nini je v Košutech pofádek a klid). Slávik belügyminiszter­nek a parlamentben elhang­zót szavai ezek, amikor igye­kezett megmagyarázni a kép­viselőház tagjainak a tragikus eseményeket. Az említett do­kumentumgyűjtemény és az események krónikája jelenük meg magyarul az évforduló al­kalmából, kiegészítve Klement Gottwald tiltakozásával a Rudé právoban és Julius Fučík ve­zércikkével a Tvorba 1931 jú­niusi számában, amelynek egy részét a cenzúra törölte. Ezt követi L. Novomeskýnek szin­tén a Tvorbában megjelent, maró gúnnyal írt cikke a pol­gári rendszer ellen, majd Fáb­ry Zoltánnak az Űt című fo­lyóiratban közölt, a kosúti sor- tűzzel és a Major-perrel kap­csolatos írása. „A kosúti eseményeknek — amint leszögezi Viliam Plevza a könyvhöz írt bevezető tanul­mányában — és azok társada­lom-politikai következményei­nek éles összecsapás jellege volt, s az ott történtek egyide­jűleg a szélesebb társadalmi alapokra támaszkodó antikapi- tahsta harc távlatait is feltár­ták. A kosúti vérontás, majd az egész kommunista párt el­len irányuló Major-per kiter­jedt tiltakozó mozgalmat vál­tott ki, amely túlnőtt a mun­kásosztály keretein, s a de­mokratikusan gondolkodó tö­megeket nemcsak Csehszlová­kiában, hanem a köztársaság határain túl is élénkebb tevé­kenységre késztette.* Ügy gondolom, hogy e kötet­tel méltón lerójuk kegyele­tünket Kosút piacterén 50 év­vel ezelőtt elesett munkások emlékének. Egyébként az el­múlt években megjelent kiad­fontosabb azonban az volt, hogy megvitassa a további te­vékenység irányelveit. Klement Gottwald „A mai helyzet, a párt politikája és akcióprogramja“ című beszámo­lójában leszögezte: „Legfonto­sabb, hogy megtartsuk és meg­szilárdítsuk bel- és külpoliti­kánk eddigi vonalvezetését, né­pi demokratikus jellegét, hogy következetesen végrehajtsuk és alkotó módon továbbfejlesszük mindazt, amit nemzeti és de­mokratikus forradalmunk elin­dított.“ Megszabta a munkás- osztály teljes győzelméért foly­tatott harc irányvonalát, rámu­tatott, hogy a nemzeti és de­mokratikus forradalomnak szo­cialista forradalomba kell át­nőnie. A (kongresszus kitűzte a két legfőbb feladatot, amelynek teljesítése további lépést jelen­tett a szocializmushoz vezető úton, amelyek a párt választási kampányának szerves részét képezték. Első feladat volt a háború által tönkretett gazda­ság felújítása, a munkások, kisparasztok és az értelmiség szociális helyzetének javítása. A második számú feladat az új alkotmány kidolgozása. A szociális helyzet javítása érdekében a VIII. kongresszus a következőket követelte: a földek telekkönyvi átírását és átadását az új telpesek tulaj­donába, a kis- és középparasz­tok széldarabolt földjeinek ta­gosítását, a haszonbérek csök­kentését, a progresszív mező- gazdasági adó bevezetését, a gépesítést és a mezőgazdasági —88—■’■■ni iiiiíjaaEawnanp—ai ványok egész sora munkásmoz­galmunk haladó hagyományait hivatottak ápolni. Az utóbbi időben kiadott könyveink közül hadd említ­sem meg a Barna gyalogok játszmája“ című kötetet. „Az újkori történelem sakktábláján különböző játszmákat folytat­tak. Némelykor igazi nagymes­terek küzdelme kápráztatott el bennünket, máskor viszont gyáva, a kockázattól félő kon­tárok pozícióharcának voltunk tanúi. De olyan játszmákról is tudunk — amint említik a szer­zők a könyv bevezetőjében — amelyek főszereplői nagy küz­delem figuráinak képzelték ma­gukat, holott a valóságban je­lentéktelen gyalogosként tolo­gatták őket — sőt mi több, idegen sakktáblákon“. A szer­zők új és tüzetesebb megvilágí­tásban igyekeznek rámutatni azokra a felforgató cselekmé­nyekre, amelyek 1938 augusz­tusának és szeptemberének válsáyos időszakában a henlei- nista mozgalmat jelentették. A kötet az irattári anyagok és adatgyűjtemények több eszten­dőn át tartó tanulmányozásá­nak eredményeként látott nap­világot. A történet hősei, sze­replői egytől egyig hitelesek, léteznek vagy léteztek. Párbe­szédüket, megnyilatkozásaikat is vagy korabeli feljegyzések­ből, vagy pedig a fennmaradt dokumentumok betűinek szelle­mében idézi a könyv. Az előzőekben említettem, hogy hasonlóan fontos törekvé­sünk mint az előbbiek, ellátni az esti egyetemek hallgatóit tankönyvekkel. Főleg a mar­xizmus— leninizmus esti egye­temének hallgatóira gondolok. A megjelent tankönyvek sorát, mint például a Politikai gaz­daságtan, továbbá a Politikai szövetkezeti mozgalom támoga­tását, a vadászjog demokratizá­lását. Továbbá javasolta a tar­tományi nemzeti bizottságok megszüntetését, s a kerületi közigazgatás megvalósítását. A kongresszus éles bírálat­nak vetette alá a burzsoázia magatartását, amely nemzete­inket a müncheni katasztrófá­ba sodorta, valamint a burzsoá ideológiát. Hangsúlyozta: „Igaz, a reakciót nálunk legyőztük, de korántsem semmisítettük meg“. Követelte a kulturális in­tézmények állami igazgatás alá helyezését, sürgette az egysé­ges állami iskola- és színházi törvény kiadását, a múzeumok államosítását, s a tudomány fő központjaként a tudományos akadémia létrehozását. A demokrácia további elmé­lyítésében nagy szerepe volt a Nemzeti Front megszilárdítá­sának, annak, hogy az NF ha­ladó erői szorosabban tömörül­jenek a szocializmusért küzdő CSKP köré. A kongresszus rá­mutatott: a CSKP arra törek­szik, hogy politikájában megte­remtse a szocialista építés alapjait: „Még sok akadály áll előttünk. De mi, a nemzettel együtt minden akadályt leküz­dünk és legyőzünk.“ Rövidesen, amikor az előt­tünk álló XVI. kongresszus fel­adatait valósítjuk majd meg, a 35 évvel ezelőtt lezajlott VIII. kongresszus említett sza­vai ismét érvényesek lesznek számunkra. Közösen, együttes erővel minden akadályt le­győzünk. —uk-~ alapismeretek, valamint A CSKP gazdaságpolitikája, a na­pokban megjelent Tudományos kommunizmus című tankönyv követte, amely az esti egye­temek hallgatóinak egyben fontos vizsgatárgya. Társadalmunk fejlődéséről a a szocializmus építéséért ví­vott küzdelemről nyújtunk az olvasónak és az utókornak do­kumentumot vezető politikusa­ink válogatott beszédeiből. Nemrég került az olvasók ke­zébe Gustáv Husáknak „Beszé­dei és nyilatkozatai“ című kö­tete, amely a szocializmus épí­tésének 1976—1978-ig terjedő korszakát öleli fel. Jozef Le­nárt magyar tolmácsolásban megjelenő válogatott beszédei­nek kéziratán már a nyom­dánk szedői dolgoznak. Nem utolsósorban szólnom kell a pártépítési anyagok ki­adásáról, a legfelsőbb pártszer­vek üléseinek dokumentumai­ról, amelyek napjainkban kap­nak különösen nagy hangsúlyt. Idén, a pártkongresszusok évé­ben magyar tolmácsolásban ad­juk ki a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVI. kongresszu­sának főbb dokumentumait, majd Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának dokumentumait. Ez vázolja tömören kiadói profilunkat, amelyet az utóbbi időben megjelent, vagy a kö­zeli napokban megjelenő egy- egy említett kiadvánnyal il­lusztráltam. Hadd szóljak még a terve­inkről Szerkesztőségünk már az 1983-as tervén dolgozik. Ezt nemrég tárgyaltuk meg a szer­kesztő bizottságban, és a részt­vevők néhány hasznos javasla­tával egészítettük ki. Dolgo­A két ipolysági (Šahy) gim­názium közös szakszervezeti alapszervezete értékes kötele­zettségvállalások tel jesít ésével készül a XVI. pártkongresszus és a párt megalapítása 60. év­fordulójának köszöntésére. A kollektív kötelezettségvál­lalások az iskolai és iskolán kívüli munka számos területé­vel kapcsolatosak. Ismeretes, hogy a két ipolysági gimná­zium a múlt év szeptembere óta a 25 millió koronás beru­házással épült korszerű, új épületben működik. Az épület környékének parkosítása, a szaktantermek berendezése és felszerelése még nem fejező­dött be, ezért a két tantestü­let kötelezettséget vállalt befe­jezésére. A vállalás pénzben ki­fejezhető értéke 16 ezer ko­rona. A pedagógusok bekapcso­lódnak az új tornaterem fel­szerelésével kapcsolatos mun­kába is, hogy azt is minél előbb átadhassák rendelteté­sének. A kollektív kötelezettségvál­lalások között szerepel a mun­kás és parasztcsaládokból szár­mazó tanulókkal, valamint a tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozás is. Ebbe a kötelezettségvállalásba minden pedagógus bekapcsolódott. Egy­részt különórák keretében fog­lalkoznak a hátrányos helyzetű tanulókkal, másrészt felkészí­tik őket a különféle tanulmá­nyi versenyeken való részvé­telre és a főiskolai felvételi vizsgákra. E tevékenység kere­tében a pedagógusok külön feladatok, problémák megoldá­sával bízzák meg a tehetsége­sebb tanulókat. A pedagógusok kollektív kötelezettségvállalásai között szerepel egy nagysza­bású esztrádműsor betanítása is a XVI. pártkongresszus tiszte­letére, amely a szakkörök ke­retében betanult számokból áll majd össze, és olyan jellegű lesz, hogy a műsor egyes ré­szei bemutathatok lesznek az agitációs központokban is a vá­lasztások előkészítése folya­mán. Közel 10 ezer koronát tesz ki annak a kollektív kötele­zettségvállalásnak az értéke, amely az ipolysági sportlétesít­ményekben végzendő társadal­mi munkával kapcsolatos. A pedagógusok csaknem 2000 óra társadalmi munkát vállaltak a TJ Slovan Šahy sportegyesület stadionjához tartozó létesítmé­nyeken, az atlétikai pályán, a kézilabda- és teniszpályán vég­zünk már Zdenka Holotikooá történész munkáján, a Novo- meský-monográfián. A ,,Törté­nelmi tanulság“ című kötet, amely „A CSKP XIII. kong­resszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ alapján egy évtized távlatából elemzi társadalmunk válságos korszakát, ismert poli­tikusaink írásainak gyűjtemé­nye. A kéziraton már szintén a nyomda dolgozik. Régóta foglalkozunk kiadni egy átfogó történelmi munkát a Szlovák Tanácsköztársaság­ról. Ennek a kiadványnak a kézirata is a szerkesztőségünk asztalán van. Az sem műhely­titok, hogy átdolgozott és ki­egészített kiadásban jelentetjük meg a „Közös hazában“ című könyvet, amelyben a szerzők a magyar nemzetiségű lakosság társadalmi, kulturális és gaz­dasági kibontakozásáról írnak. Meg kell még említenem Ju­lius Fuöik publicisztikai írásai­nak kötetbe válogatott közzé­tételét, amelyek a magyar ol­vasóhoz is szólnak. Szólni kell még a nemzetkö­zi együttműködésről, amely ter­mészetesen a mi munkánkra is érvényes. Információkat cse­rélünk a különböző hazai és külföldi kiadókkal, főleg a prá­gai Svoboda és a budapesti Kossuth Kiadóval. Kölcsönös szolgálatot teljesítünk, kicse­réljük kiadói terveinket, fel­hívjuk partnereink figyelmét a hazai társadalomtudományi iro­dalom kiemelkedő alkotásaira, közös gondozásban jelentetünk meg számos könyvet, javasol­juk szlovák fordításban kiadni a legsikeresebb magyar társa­dalomtudományi irodalmat, és ezzel egyben betöltjük a híd szerepét. ODSEK IMRE zendő munkákban. E munkák­ba természetesen a diákok is bekapcsolódnak, hiszen az is­kola tornatermén kívül kora tavasztól késő őszig e sportlé­tesítményeket is használják. A kollektív kötelezettségvállalá­sok további része az ifjúság nyári aktivitásának megszerve­zésével és irányításával kap* csolatos. Minden pedagógus részt vállal a SZISZ keretében folyó politikai oktatás előadói teendőiben és további előadá­sok megtartására is kötelezték magukat a pedagógusok, akik közül többen a Szlovák Szocia­lista Akadémia előadói. A kol­lektív kötelezettségvállalások az első ízben választó fiatalok­kal történő beszélgetések meg­rendezésére vonatkoznak, és bekapcsolódnak az agitációs központok munkájába is. A két gimnázium pedagógu­sai további kollektív kötelezett­ségvállalásuk által is kifejezés­re juttatták, hogy felelősség- teljesen készülnek a szakosí­tott oktatás bevezetésére. Az 1981/82. tanévtől ugyanis a szlovák gimnáziumban a sza­kosított osztályokban a gép­ipar, a közgazdaságtan és a munkaszervezés alapjaival is­merkedhetnek meg a tanulók. A magyar gimnáziumban e két specializáción kívül bevezetik a mezőgazdasági alapismere­tek oktatását is. A szervezési előkészületeken kívül szüksé­ges lesz a megfelelő szaktan- termek kialakítása és felsze­relése is. Ebben a munkában kívánnak tevékenyen részt venni mindkét gimnázium pe­dagógusai. Igen kedvező vissz­hangra talált a pedagógusok körében az a kollektív kötele­zettségvállalás is, amely a pe­dagógusok közös kirándulásai­nak, testnevelési és sportren­dezvényeinek megrendezését tervezi. A kötelezettségvállalás által régóta vajúdó probléma nyert megoldást a szakszerve­zeti alapszervezetek keretében, eddig ugyanis egyetlen ilyen jellegű tervbevett rendezvény sem valósult meg. A kötele­zettségvállalás meghozta a kí­vánt eredményt, egy közös rendezvény, a Donovaly ra in­dított egész napos sítúra már meg is valósult és további ki­rándulások és sportrendezvé­nyek is sorra kerülnek. A kollektív kötelezettségvál­lalásokon kívül mindkét iskola pedagógusai egyéni vállalásiok­kal is köszöntik a XVI. párt­kongresszust, a párt megalaku­lásának 60. évfordulóját, va­lamint a választásokat. Az egyéni kötelezettségvállalások igen sokrétűek. így például a történelem szakos pedagógusok kötelezettséget vállaltak, hogy berendezik a forradalmi hagyó mányok szobáját. E helyiség- fjen állandó jellegű kiállítás lesz, mely Ipolyság és környé­ke munkásmozgalmának forra­dalmi hagyományait, történetét fogja bemutatni fényképek, írá­sos dokumentumok és fennma­radt emléktárgyak segítségé­vel. Az állandó jellegű kiállítás másik része a két gimnázium olyan volt növendékeit mutat­ja majd be, akik a tudomány, a művészetek és az élet egyéb területein öregbítik volt iskolá­juk jó hírét. Számos egyéni kötelezettség­vállalás a pedagógusok szak- mai és politikai önképzésével kapcsolatos. A szakosított ok­tatásra történő átállás megkö­veteli a pedagógusok nagyobb felkészültségét, ezért mindkét iskola tanári karának több tag­ja kötelezettséget vállalt szak- képesítésük további kibővítésé­re, mások pedig a megfelelő szakirodalom individuális ta­nulmányozására. Az egyéni kö­telezettségvállalások listáján doktori disszertáció megírásá­val, könyv- és tankönyvírással, tanítási segédeszközök elkészí­tésével kapcsolatos kötelezett­ségvállalások is szerepelnek. A két ipolysági gimnázium kommunista és pártonkívtíli pe­dagógusai kötelezettségvállalá­saikkal azt kívánják kifejezni, hogy teljes mértékben támo­gatják pártunk politikáját, az­zal teljesen egyetértenek és a párt iránti odaadás és tisztelet szellemében kívánják nevelni a rájuk bízott ifjú nemzedeket is. SÄGI TÖTH TIBOR, a* Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára Václav Rychtár, a prágai szerelési építővállalat 2-es számú üzemé­ben dolgozik, az egyik szerélóbrigád vezetője fiatal párttag. Mun­kacsoportja Prága 4 városkerületében főiskolai diákotthonokat épít (Jifi Sourek felvétele — ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom