Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-28 / 99. szám, kedd
ŽSi&lž| 1981. ,V. 28. 5 Érvényesítsük bátrabban a pártszervezetek ellenőrző funkcióját CÉLSZERŰEN BONTAKOZTASSUK KI A NÉP ALKOTÓ EREJÉT irtó: Miroslav Capka, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke Szocialista hazánk állampolgárai és külföldi barátaink nagy érdeklődéssel kísérték Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának tanácskozását. Népünk másfél milliós élcsapatának képviselői nagy felelősségtudattal értékelték a termelőerők fejlettségét, a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeket, és kijelölték a programcélok eléréséhez vezető optimális utakat és a végrehajtás legmegbízhatóbb eszközeit. A XVI. pártkongresszus tanácskozásai és eredményei, illetve a kongresszust megelőző előkészületek a párt sorainak eszmei szilárdságát, a Gustáv Husák elvtárs vezette központi bizottság köré tömörült akció- és szervezeti egységét bizonyították. Ez az egység közös ügyünkben, a napjaink realitásaihoz való elvszerű viszonyulásban és abban a szilárd elhatározásban jut kifejezésre, hogy a kongresszusi határozatokat maradéktalanul megvalósítjuk, az elméleti kiindulópontokat pedig következetesen érvényesítjük. A CSKP megalapítása 60. évfordulójának előestéjén ülésező kongresszus tanácskozására közvetlenül hatott, hogy a szovjet kommunisták néhány hete tartották pártkongresszusukat. Az SZKP gazdasági stratégiájának alapja: az emberről való sokoldalú gondoskodás és a nép életszínvonalának állandó emelésére irányuló törekvés. Az SZKP KB beszámolója a tanulságok állandó forrását jelenti pártunk számára, minden kommunista és a CSSZSZK összes állampolgára számára. A CSKP XVI. kongresszusán nagy visszhangra talált Leonyid lljies Btezs- nyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta* nácsa Elnöksége elnökének felszólalása. Rámutatott arra a kétségbevonha- tatlan tényre, hogy a szocialista közösség a forradalmi világfolyamat leghatalmasabb és legbefolyásosabb eleme és a béke fő védelmezője. Csehszlovákia mint e közösség szilárd része mindent megtesz annak érdekében, hogy a szó-' cializmus szilárdulják és fejlődjék. A CSKP XVI. kongresszusa meggyőzően bizonyította a szocializmus nagy előnyeit, azt, hogy e rendszer képes a nép igényeinek kielégítésére és sokoldalúan meg tudja teremteni az összes egyén fejlődésének feltételeit. A kongresszus kimondta: a létbiztonság megszilárdításának legfőbb eszköze — a társadalmi termelés még intenzívebbé tétele. Népgazdaságunk teljesítőképessége növelésének fontos eszköze: a komplex intézkedések. A nyolcvanas években is a népgazdaság lesz számunkra a legfontosabb küzdőtér; az itt elért eredményektől függ, hogy menynyire lesz sikeres a párt politikája. A központi bizottság beszámolója is hangsúlyozta, hogy céljaink meghatározásakor nemcsak óhajainkból kell kiindulnunk, hanem figyelembe kell vennünk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, és nekünk ezeket az eszközöket a lehető leggazdaságosabban és leghatékonyabban kell kihasználnunk. Erőforrásainkat célszerűen a döntő jelentőségű akciókra kell összpontosítanunk. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet alakulását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, népgazdaságunkat ez is jelentősen befolyásolja. Az elkövetkező evekben nem kevés problémával találkozunk e téren. Az imperialista erők politikája, amelyben a kapitalista rendszer mély, általános válsága tükröződik, számos veszélyt rejteget. Eszmei ellenfeleink hazárd terveit csak ügy tudjuk meghiúsítani, ha nagyon éberek leszünk, és jelentős erőfeszítéseket illetve eszközöket vetünk latba. Határozottabban kell hozzálátnunk a magas szintű hatékonyságra és az ösz- szes munka minőségének javítására épített távlati gazdasági stratégia végrehajtásához. Ennek az az alapja, hogy az egész népgazdaságban rátérünk a hatékony szerkezeti változtatások útjára, hogy ésszerűbben kiaknázzuk a termelőképességben rejlő lehetőségeket, és hogy nagyon gazdaságosan aknázzuk ki erőforrásainkat. VEGYÜK FIGYELEMBE ÉS HASZNÁLJUK Kt MINDEN EGYÉN KÉPESSÉGEIT A kongresszus tanácskozása újra rámutatott arra, hogy a kommunista pártnak, szocialista társadalmunk vezető és irányító erejének a szerepe növekszik. Gustáv Husák elvtárs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A párt — társadalmunk becsülete és bölcsessége. A pártról való gondoskodás, a marxista—leninista egység és akciókepesség további erősítése a kommunisták nagy hadserege alkotó energiájának gyarapítása és helyes irányban való felhasználása — ez jelenti a szocializmus további fejlesztéséért, a népünk jövőjéért érzett felelősséget. Klement Gottwald szavaival élve ez minden feladatok feladata, amelyről egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk.“ Az a körülmény, hogy a CSKP XVI. kongresszusa igényként fogalmazta meg a párt vezető szerepének további szilárdítását a társadalomban, és hogy a párt befolyásának további növelésére törekszünk a termelés és az irányítás minden folyamatában, abból a tényből ered, hogy a kommunisták, a pártszervek és -szervezetek óriási politikai felelősséget éreznek szocialista hazánk további fejlődéséért. Ezért oly fontos, hogy a párt mint egész, minden alapszervezel és kommunista lelkiismeretesen teljesítse a párt politikája szervezőjének és alkotójának funkcióját. Legyünk a tömegek eszmei vezetői, hogy az összes negatív jelenség is társadalmi ellenőrzés alá kerüljön. A negatív jelenségek gátolják a maximum elérését, lassítják előrehaladásunkat. Természetes, hogy a feladatok kijelölése, a határozatok kidolgozása és jóváhagyása nagyon fontos és szükséges. De ugyanolyan fontos az is, hogy meghatározzuk: miként érjük el a célokat, milyen módszereket és formákat választunk. Nyilvánvaló, hogy e feladat nem hajtható végre a helyzet tökéletes ismerete, az összefüggések elmélyült tanulmányozása nélkül. Már V. I. Lenin óvott attól, hogy a fejlett szocialista társadalom építését bárki is leegyszerűsítve, egyfajta „lovasrohamként“ fogja fel. Rámutatott ennek az időszaknak a nehézségeire, arra, hogy a folyamatokat külső feltételek és régi beidegződések, elavult nézetek, rutinszerű megoldások, a kispol- gáriság és nem egyszer a közömbösség megnyilvánulásai befolyásolják negatívan, és kárt okoz az indokolatlan liberalizmus, az elvszerűség hiánya és a bürokratizmus. A XVI. kongresszus utáni időszakban végrehajtandó feladatok olyan természetűek, hogy ezeket az alapszervezetekben tárgyilagosan, konkrétan, „testre szabottan“ a helyi feltételeknek és viszonyoknak megfelelően meg kell vitatni. Nyilvánvaló, hogy a műhelyben, az üzemrészlegben és az üzemben már nem elegendő csak arról meggyőzni az embereket, hogy ki „kell" bontakoztatni a kezdeményezést, nem elég általánosságban megállapítani, hogy érvényesíteni kell a tudományos és műszaki vívmányokat, hogy gazdaságosabbá tesszük a termelési alapok ós a munkaidő kihasználását. Természetes, hogy mindezekre szükség van a társadalom egész érdekében. A termelő szervezetek politikai és gazdasági vezetésének tudatosítania kell, a kommunisták és általában a dolgozók most feleletet várnak arra a kérdésre, hogy a konkrét munkahelyeken miként fogják növelni a munkatermelékenységet, milyen eszközök és intézkedések révén érnek el Jobb eredményeket, és hogy a vezetés milyen anyagi ösztönzést biztosít a jobb teljesítményért. Számoljunk azzal, hogy a munkások és műszakiak csak a reális, a jó szervező és irányító munkával alátámasztott javaslatokat támogatják. A politikai elhatározást mindenütt egészítsük ki a feladatok végrehajtásának politikai megközelítésével. A politikai felelősségérzet és a társadalmi elkötelezettség ugyanis elválaszthatatlan alkotóeleme a képzettségnek. A rátermett irányítási dolgozónak mindig végig kell gondolni döntései politikai következményeit. A vezető ismerje munkatársai állásfoglalását, gondolkodás- módját és érdeklődését, döntés közben vegye figyelembe ezeket tényezőket, hozza őket összhangba a társadalom érdekeivel és szükségleteivel. AZ ELLENŐRZÉS — A DOLGOZÓK AKTIVITÁSÁNAK SZÜKSÉGES FELTÉTELEI A párt XVI. kongresszusa újból hangsúlyozta azt a politikai alaptételt, hogy: „az ellenőrzés az irányítás elválaszthatatlan alkotóeleme és hogy a pártszervezetekre e téren nagy feladatok várnak. A párt szervezeteinek jobban ki kell használniuk az ellenőrzési jog nyútotta lehetőségeket“. A pártszervezetnek jogában áll a gazdasági vezetés és az irányítási apparátus tevékenységének ellenőrzése. Ez nagyon hatékony eszköz, amelynek érvényesítésével az alapszervezetek befolyásolják a munkahelyi kollektívákban kialakult egész helyzetet. Az ellenőrzési jog fontos eszköze a párt vezető szerepe érvényesítésének és politikánk helyes végrehajtásának. Nyilvánvaló, hogy ez saját munkánk ellenőrzésének, a társadalom szolgálatának is bizonyos formáját jelenti. E jog sokoldalú érvényesítése — a pártmunka helyzetének és minőségének állandó ellenőrzése. A pártépítés minden szintjén jelentős számú felmérést hajtottak végre az ellenőrző és revíziós bizottságok, és megvizsgáltuk ennek során, hogy a párt- szervezetek miként érvényesítik az alapszabályzatot a párt gazdaságpolitikája végrehajtásában. Az eközben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az alapszervezetek többsége él az ellenőrzési joggal, és a benne rejlő lehetőségeket alkotóan ki is használja. Eközben számos szervezési formát, munkamódszert érvényesítenek. Az alapszervezetek és a tisztségviselők egy része azonban még nem használja ki a gazdasági vezetés munkája ellenőrzésének minden lehetőségét. A pártszervezet ellenőrzési funkciójának lebecsülése rendszerint komoly szubjektív tényzőkkel függ össze. Az ellenőrzés kimerítő és igen gyakran hálátlan munka. E folyamatban a problémák alapos ismeretére és elmélyült helyzetelemzésre van szükség. V. I. Lenin szerint az ellenőrzés „az összes munka és az egész politika sarkköve.“ Hatvan esztendős történetében azonban a párt mindig is összekapcsolta a káderek iránti bizalmat a sokoldalú ellenőrzéssel. A politikai irányelvek is erre ösztönöznek bennünket, és a többi állampolgár ilyen irányú megnyerésére is nagy súlyt helyezünk. Az ellenőrzési jog érvényesítése tehát nem az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek iránti bizalmatlanság megnyilvánulása, hanem a segítségnyújtás, a feladatok igényes teljesítése biztosításának az eszköze. A központi bizottság és Husák elvtárs állandóan hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési jog semmiképpen sem jelenti a gazdasági vezetés helyettesítését. Nem is a gazdasági funkciók átvételéről, illetve a gazdasági dolgozók közötti döntőbíráskodásról van szó. Mindössze azt akarjuk, hogy a párt XVI. kongresszusa által kijelölt, meghatározott politikát helyesen és időben realizáljuk, és hogy e folyamatból lehetőleg mindannyian részt vállaljunk, és ne kövessünk el eközben fölösleges hibákat. A munka és a felelősség megosztása egyértelmű. Az alapszabályzat szelleme és betűje pon- losan kimondja, hogy itt politikai ellenőrzésről van szó. A pártbizottságnak és a tagsági gyűlésnek ezért ismernie kell a helyzetet, és a helyzetismeret alapján politikai intézkedéseket kell foganatosítania a politikai irányvonal végrehajtására. Ezzel kapcsolatban hadd figyelmeztessek az alapszabályzatnak arra a részére, amelyre nem fordítunk kellő figyelmet. A 65. cikkely lehetővé teszi a kommunisták számára, hogy a problémák természete és a döntések fontossága szerint a taggyűlésre élenjáró pár- tonkívüli termelési dolgozókat, állami és gazdasági szervekben, illetve társadalmi szervezetekben dolgozó tisztségviselőket is meghívjanak. Mi bízunk az emberekben, és elvtársi ellenőrzéssel segítjük őket a hibák és a fogyatékosságok kiküszöbölésében. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy ki miképpen veszi ki részét a közös mű létrehozásából, és ez a dolgozók tökéletesedését szolgálja. Nyilvánvaló persze, ahol megbizonyosodunk róla, hogy valaki tudatosan követett el' hibát és hanyagul végezte feladatait, és ahol ennek következtébera ment veszendőbe a kollektíva erőfeszítése és munkája, ott megfelelő következetességgel kell fellépni. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy éppen az ellenőrzés fogyatékossága és alacsony színvonala az a tényező, amely megfosztja fegyvereitől és demoralizálja « pártszervezetet és néha azokat az egyéneket is, akik egyébként lelkiismeretesek. FORDÍTSUNK NAGYOBB FIGYELMET AZ ÉSZREVÉTELEKRE Nyilvánvaló, hogy nincsenek kész receptjeink arra. miként kell kibontakoztatnunk a pártszervezetek ellenőrző tevékenységet. A munka vezérfonalát s CSKP alapszabályzata és a XVI. kong resszus határozata adja meg. A végrehajtás mindig a pártszervezet és a tisztségviselői aktíva politikai érzékének a függvénye. Sok függ attól, hogy mennyire képesek önállóan és kezde- ményezően megítélni a legbonyolultabb kérdéseket. A párt XVI. kongresszusa utáni időszakban a megelőző ellenőrző tevékenység lép előtérbe. Itt is érvényes az a tétel, hogy inkább előzzük meg a betegségeket, mintsem hogy azokat későn, drága eszközökkel kelljen gyógyítanunk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szocialista társadalomra a „felülről“ jövő ellenőrzésen kívül az „alulról“ jövő ellenőrzés is jellemző. A kommunisták és a többi dolgozó kollektívái eközben élnek az alkotmányban és az alapszabályzatban biztosított lehetőségekkel, így levelek, panaszlevelek, figyelmeztetések és hozzászólások formájában az illetékes párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervekhez illetve szervezetekhez fordulnak, ugyanakkor azonban a nyilvános pártgyűléseket és egyéb fórumokat is kihasználják, különösen most, a választásokat megelőző időszakban. A dolgozók hozzászólásai és levelei fontos társadalmi-politikai tényezőként érvényesülnek, a párt ép a dolgozók összeforrottságának fontos formáját jelentik. Ezekben a megnyilvánulásokban a munkások, a szövetkezeti földművesek és az értelmiségiek azt juttatják kifejezésre, hogy gondoskodnak a kongresszusi határozatok pontos és teljes végrehajtásáról. Számos hozzászólásnak nagy jelentősége van további fejlődésünk szempontjából. Itt olyan egészségtelen jelenségek bírálatára gondolok, mint a megvesztegetés, a korrupció, a pótalkatrészhiány, a közlekedésben előforduló rendetlenség, az adminisztratív apparátus növekedése stb. Elmélyült gondolkodásra késztetnek bennünket azok a nézetek, amelyek értelmében a vállalat- igazgatóságoknak nemcsak egyszerű köztes láncszemként kellene érvényesülniük a minisztériumok és az üzemek között. A vállalatigazgatóságok ehelyett érvényesítsék vezető funkciójukat az egységes gazdasági szervezet vezérkaraként, és érezzenek e téren társadalmi felelősséget. Figyelmet kellene fordítanunk azokra a bírálatokra is, amelyek az egyenlősdit érintik a jutalmazásban és amelyek a szocialista versenymozgalomban megnyilvánuló formalizmust veszik célba. Minden pártszervezetben számos jelenség fölött érdemes elgondolkodni A dolgozók hozzászólásaival való munkában is tanulságos számunkra a XVI. kongresszuson elhangzott beszámoló megállapítása: „A szocialista demokrácia, az aktivitás és a kezdeményezés fejlesztésére széles bázist kell kialakítani a nézetcsere és az építő bírálat fejlesztése érdekében. Ügy kell dolgoznunk, hogy a felelős szervek mindig reagáljanak a hozzászólásokra, hogy a bírált fogyatékosságokat kiküszöböljék, és hogy a nyilvánosságot erről megfelelően tájékoztassa ... Kevesebb irányelvre, kevesebb aktatologatásra van szükség, de annál több közvetlen kapcsolatra az emberekkel. A párímunkň- ban ezt az alapelvet kell érvényesíteni." SOK FÜGG ATTÓL, MIKÉNT TUDUNK IRÄNYŠŤANÍ, SZERVEZNI ÉS ELLENŐRIZNI A szocialista építésben széles fronton kell végrehajtanunk az igényes feladatokat. Ez objektív szükségszerűség. Emiatt azonban nem lehetünk elnézőek a gyenge pontok láttán. A párt a társadalom egésze érdekeit és igényeit tartja szeme előtt, és számunkra elsősorban az objektív szükségletek a döntőek. Kielégítésük érdekében az összes tartalékot mozgósítanunk kell, és keresni kell az új és nagyobb lehetőségeket. Eredményeink mindig attól függenek, mennyire lesznek képesek a kommunisták vezetni, jól szervezni, nevelni és irányítani. Eredményeink az alapszervezetek és a tisztségviselői aktíva jó munkájától függenek. Megszoktuk, és jó hogy megszoktuk, a józan helyzetértékelést. Nem hunyunk szemet a megoldatlan problémák láttán. Számos mutatót tekintve azonban még van mit pótolnunk. Sok állampolgár így teszi fel — joggal — a kérdést: Ilyen feltételek között nem érhetnénk el még jobb eredményeket? A kér^ désre határozott igennel kell felelni. De csak akkor érhetünk el jobb eredmé' nyékét, ha a tényeket reálisan értékeljük, ha nem leszünk önelégültek, ha nem engedjük meg, hogy konjunkturális hangulatok károsítsák a társadalom szervezetét. A kérdésre határozott igennel válaszolhatunk, ha nem feledkezünk meg Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott szavairól: „Mi, kommunisták nem akarunk semmi mással sem különbözni a többi dolgozótól — és nem is szabad mással különböznünk — mint a nagyobb felelősségtudattal, öntudattal, munkaszeretettel és áldozatkészséggel. Azt tudatosítva léptünk be a munkásosztály forradalmi élcsapatába, hogy életünk értelme — a nép szolgálata., Egyetlen kiváltságunk: mindig élvonalban lenni a szocializmus fejlesztéséért, a kommunizmusért vívott küzdelemben.