Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-28 / 99. szám, kedd

Május 10 SPANYOLORSZÁG Nem lesz népszavazás Giscard—-Mitterrand párbaj KAMBODZSA Választási előkészületek (ČSTK) — A kambodzsai vá­rosokban és falvakban e na­pokban tetőzik a május 1-én megrendezésre kerülő parla­menti választásokat megelőző kampány. A Kambodzsai Nem­zeti Egységfront a társadalmi tömegszervezetekkel közösen már 148 jelöltet nevezett, akik közül 117-et választanak meg a legfelsőbb törvényhozó tes­tületbe. A kiválasztott jelöltek a tár­sadalom valamennyi rétegét képviselik — vannak köztük munkások, parasztok és kéz­művesek, értelmiségiek, kato­nák, a nemzeti kisebbségek tagjai és az egyház képviselői. Az egész választási folyamat felelősségteljes előkészítése a biztosítéka annak, hogy az or­szág történelmének első sza­bad választása során a kam­bodzsaiak legjobb képviselői­ket választják meg. ugyanis j<Wal szorosabb ered­ményt jeleztek. Az első fordulóban induló másik hat jelölt — a környe­zetvédő Brice Lalonde, a trockista Arlette Laguiller, a baloldali radikális Michel Cre- paau, a gaullista Michel Deb- ré, a szintén gaullista Marie- France Garaud és az egyesí­tett szocialisták jelöltje, Hu- guette Bouchardeau — egyike sem szerezte meg a szavazatok négy százalékát sem. A szavazáson egyébként a választásra jogosult franciák­nak csak nem sokkal több mint a 80 százaléka járult az ur­nákhoz. (ČSTK) — Leopolda Calvo Sotelo spanyol kormányfő mad­ridi sajtókonferenciáján eluta­sította azt a követelést, hogy az ország NATO-tagságáról népszavazáson döntsenek. Ki­jelentette, hogy ehhez éppen elegendő a parlament jóváha­gyása. A kormányfő, aki a múlt héten Bonnban tárgyalt S p a n y o lo r szá g c sa t lakó zá sá r ó 1 a NATO-hoz, valótlannak minő­sítette a sajtó azon állításait, hogy a fegyveres erőkben el­lenzéke van a NATO-tagság- nak, és kijelentette; a hadse­reg „lényegében pozitívan“ vi­szonyul a kérdéshez. Schmidt közel-keleti körúton Ríjad négyrrtilliárd márkáért szeretne fegyvereket (ČSTK) — Schmidt nyugat­német kancellár tegnap kö­zel-keleti körútra utazott, melynek során először Szaúd- Arábiát keresi fel, majd szer­dán továbbutazik az Egyesült Arab Emírségekbe. Útjának első állomásán Ri- jadban elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal, de mindenekelőtt a Szaúd-Arábiá- ba irányuló nyugatnémet fegy­verszállításokról. Mint ismere­tes, e közel-keleti ország ér­deklődik a legkorszerűbb Leo- párd-2 típusú tankok, Gepard repülőgép-elhárító tankok és Tornadó típusú repülőgépek iránt, s mintegy nógymliliárd márka értékben szeretne fegy­vereket vásárolni az NSZK-tól. Egyelőre még nem tudni, hogy az NSZK hajlandó-e tel­jes mértékben eleget tenni a szaúdi fegyvervásárlási szán­déknak. Egy bizonyos azonban: Szaúd-Arábia az NSZK legfon­tosabb olajszállítója (az olaj- szükséglet egynegyedét fede­zi), s ezért a bonni vezetők valószínűleg olajellátásuk biz­tosítása érdekében felhagynak a „nem exportálni fegyvert a válsággócokba“ elvével. USA Növelik a hadsereg létszámát (ČSTK) — A washingtoni kormány 250 ezer fővel kíván­ja növelni az amerikai fegyve­res erők létszámát — közölte a New York Times. A lap sze­rint a kormány újabb eszközö­ket kér majd a kongresszus­tól, hogy a következő öt év­ben végrehajthassa tervét. Kö­vetelését a hadsereg harci fel- készültsége fokozásának szük­ségességével és további hadi­technika vásárlásával indo­kolja. Genfben a napokban az ENSZ védnöksége alatt kétnapos nemzet­közi konferenciát tartottak az afrikai menekültkérdésről. A ta* nácskozás pozitív eredménnyel zárult, hiszen a résztvevők mintegy 560 millió dollárt gyűjtenek össze az említett hajléktalanok meg­segítésére. Vélemények szerint ez az összeg 24 hónapra fedezi a mintegy ötmillió afrikai menekült legalapvetőbb szükségleteit, Felvételünk az ugandai Karamoja tartomány egyik menekülttábo­rában készült (ČSTK — felvétel) 1981. IV. 28. Vietnam szele a levegőben — Papa mit csinálsz? — Csak rendbe teszem a haditengerészetnél kapott ré­gi csizmáimat. — Es miért van erre szük­ség, papa? — Lehet, hogy az Egyesült Államok hamarosan össze­csap Salvadorral. — Salvadorral? Hol van ez a település? — Ez egy közép-amerikai ország. A szovjetek és a ku­baiak jegyvert szállítanak az ottani gerilláknak, hogy meg- dönthessék a katonai juntát. — Papa, azt akarod mon­dani, hogy az Egyesült Álla­mok komolyan gondolja ezt a dolgot? Salvador miatt há­borúba bocsátkozunk? — Nem is annyira Salva­dor miatt, mama. Lényegében a Reagan-kormány csak olyan helyet keres, ahol iga­zán megmutathatja a szovje­teknek, hogy mi nem tréfá­lunk. Salvador csupán a mefelelő helyet jelenti a megfelelő időben. — Papa, hisz Vietnam ese­tében is ugyanezt mondták! — Ez most más, mama. Ez most a mi féltekénkén van. Nem hagyhatjuk, hogy azok a csirkefogók büntetlenül fegyvert szállíthassanak olyan gerilláknak, akik nem szeretik a kormányukat. — Kik ezek a gerillák Sal­vadorban? — Túl sokat senki sem tud róluk. Azt hiszem, valami­lyen agrárreformot akarnak, vagy hasonlót. Nekem úgy tűnik, a salvadori befolyásos családok ennek ellene van­nak, és a katonák megölik a parasztokat. A kormány meg a kettő közötti megol­dással próbálkozik. — Es te azért harcolsz majd, hogy megold ezt az ügyet? — Egyelőre még nem me­gyek háborúzni. Most csak azért pucolom a csizmámat, mert az ilyesmit soha nem le­het pontosan tudni. Haig kül­ügyminiszter kemény állás­pontot képvisel mindenkivel szemben, akik elfogadják a gonoszok fegyvereit. — Mit gondolsz, Haig ho­gyan akarja megakadályoz­ni, hogy a gerillák fegyvert kapjanak? — Anyukám, az ilyet nem szokták világgá kürtölni! A tévéből viszont úgy tudom, hogy Haig egy Kuba elleni blokád felállítására gondol, ha tovább folytatják a szál­lítást. — Ez már komoly ügy pa­pa. Ez még beleránthat min­ket egy oroszok elleni hábo­rúba is. — Most vagy később, de egyszer le kell lepleznünk blöffölésüket. Ezért pucolom a csizmámat. Ha válóban el­jön a nagy csapás ideje, szükség lesz az öregekre is. — De hiszen te a második világháború idején szolgál­tál?l Először miért nem a fi­atalokat kérik meg, hogy menjenek oda. — Azért soha nem tudják behívni a srácokat, hogy azok Salvadorba menjenek harcolni. Csak az ilyen öre­gek, mint én, azok értik meg: most kell megállítani őket Salvadorban, mert ké­sőbb már Florida partjainál kellene harcolnunk. — Ogy emlékszem, papa, Reagan megígérte, hogy nem visz minket háborúba. — Ez nem is igazi háború. Ez, mama, csupán egy szava­hihetőségi próba. Senki nem fog nekünk hinni, ha mi nem csapunk egy kicsit az asztal­ra. — Papa, ennek a históri­ának egyre inkább Vietnam- szaga van. — Ennek a megítélése nem a te dolgod, mama. Sal­vadornak már első látásra is számos előnye van. Ki­csiny ország, tele van őser­dővel. Ha megnyerjük az ot­tani lakosság szívét és eszét, akkor egyúttal jócskán rá­ijesztünk a nicaraguai ördö­gökre is! — 0, Nicaragua! Hát ott mi van? — A gerillák onnan kap­ják a fegyverüket. Hidd el nekem, mama, ha ez a buli tovább folyik, nyakig talál­juk majd magunkat a ... — Mit gondolsz, papa, té­ged mikor fognak behívni ka­tonának? — Mihelyt az összes ame­rikai fiú megérti, hogy mi fo­lyik, és mind átszökik Kana­dába. ART BUCHWALD AFGANISZTÁN A forradalom évfordulója Április 27-én volt három éve, hogy a kabuli rádió bejelentet­te az afgán népnek és az egész világnak: az ország történeté­ben először felszámolták a mo­narchiát, a Nadir-uralkodóház elnyomó hatalmának utolsó ma­radványait, és minden hatalom a nép kezébe került. Megkezdő­dött a nemzeti demokratikus forradalom. Ugyanakkor 16 hónap telt el azóta, hogy Afganisztánban át­vette a hatalmat az új párt- és állami vezetés, amely Babrak Karmallal az élen következete­sen megvalósítja az áprilisi for­radalom céljait. Az áprilisi forradalom még fiatal. Az elmúlt három év fo­lyamán súlyos próbákat kellett kiállnia. Hatalmas károkat oko­zott a pártnak és a népnek min­denekelőtt Hafizullah Amin bom­lasztó tevékenysége, barbár módszerei és a lakosság ellen foganatosított megtorló intézke­dései. Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaságnak védekez­nie kellett és kell az imperia­lista erők kívülről jövő agresz- sziójával szemben. Ezek az erők megkísérlik a haladó fejlődés megakadályozását az országban. Az áprilisi forradalom máso­dik szakaszának megkezdése után az egyik fő feladat volt, hogy visszaszerezzék a lakos­ság széles rétegeinek bizalmát. Babrak Karmai kormányának ez sikerült. Az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság alapel­veit rögzítő Kiáltvány biztosítja az állampolgárok széles körű demokratikus szabadságjogait. Azok az afgánok, akik elhagy­ták az országot, hazatérhetnek, és biztosított számukra a moz­gásszabadság és a kereső fog­lalkozás folytatásának szabad­sága. A parasztok tízezrei nem­csak földhöz jutottak, hanem széles körű segítséget is kapnak vetőmagok, műtrágya és gépek formájában. Megvalósul a föld­reform további szakasza. Intéz­kedéseket foganatosítottak az életszínvonal emelésére. A Kabul New Times c. napilap a múlt esztendőt a sikerek és a nehézségek éveként, az ápri­lisi forradalom ellenségeivel szembeni harc esztendejeként jellemezte. Eredményeket értek el mindenekelőtt az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt tag- állományának bővítésében és megszilárdításában, a párt egy­ségének erősítésében. Az ország gazdasága súlyos körülmények között indult fej-< lődésnek. Banditák diverziós ak< ciói ellenére azonban a nemzet ti jövedelmet a múlt év folya* mán négy százalékkal sikerült növelni, növekedett a gabona-< termelés, számos üzem túltelje­sítette a tervet, sikereket értek el a külkereskedelemben. Afganisztán a múlt évben foly* tatta erőfeszítéseit a jószomszé' di kapcsolatok helyreállítására, a világbéke erősítésére. Ezt nemcsak a kormánynak az Irán­nal és Pakisztánnal való kap­csolatok rendezésére vonatkozó javaslatokat tartalmazó, 1980. május 14-i nyilatkozata, hanem az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság más lépései és ja^ vaslatai is, a nemzetközi szerve­zetekben kifejtett tevékenysége igazolják. Afganisztán fejleszti kapcso* latait a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal. Babrak Karmai tavaly a Szovjetunióban tett látogatása alkalmával kije­lentette: Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja közötti szoros és testvéri kötelékek, az a nagy támogatás, amelyet a Szovjetunió nyújt forradalmunké­nak nemzetközi fórumokon, mindez a forradalmi folyamat fejlesztésére irányuló további munkára ösztönöz minket a sza­bad független Afganisztán dol­gos népe érdekében. (Cl Vietnami választások A NÉP KÖZÖS AKARATA: A SZOCIALISTA HAZA ÉPÍTÉSE ÉS VÉDELME (ČSTK) — A Vietnami Szo­cialista Köztársaságban vasár­nap általános választásokat tartottak. A vietnami tájékoz­tató eszközök az ország belpo­litikai életében rendkívül nagy jelentőségű eseményt úgy jel­lemzik, hogy az kifejezte a nép közös akaratát: a szocialista haza építését és védelmét. A Nhan Dán, a Quan Dói Nhan Dán és más lapok első oldalon közliik a legfelsőbb vietnami párt- és állami veze­tőik fényképeit, ahogy állam­polgári kötelességüket teljesí­tik. A lapok mindenekelőtt a magas részvételi arányt és az ünnepélyes hangulatot, vala­mint a lakosság lelkesedését: hangsúlyozzák. Az újságok rámutatnak, hogy a választások eredményesek voltak a Kínával határos észa­ki tartományokban is annak el­lenére, hogy a kínai fél a vá­lasztások megzavarása céljá-* ból széles körű rágalomkam­pányt Indított. A lázas fegyverkezés ellen Tömeges állásfoglalások világszerte a leszerelésért’ (ČSTK) — A hollandiai Gronin* genben katonai szakértők, tudó­sok, politikai és társadalmi szervezetek képviselői hétvégi kollokviumukon élesen bírálták az Egyesült Államokat és az Észak^atlanti Szövetség többi tagját a lázas fegyverkezés fo­kozása miatt. A tanácskozás résztvevői konkrét leszerelési lépéseiket követeltek, és felszó­lították a NATO-tagállamait, hogy hagyjanak fel a háborús politikával, és kezdjenek tárgya­lásokat a Szovjetunióval. „Az emberiség számára sem­mi sem fontosabb a békénél és semmi sem szörnyűbb a nukle­áris háborúnál. A földi élet ne­vében felszólítjuk az NSZK va­lamennyi polgárát, hogy egye­sítsek erőfeszítéseiket, és aka­dályozzák meg az új amerikai nukleáris rakéták elhelyezését az ország területén“ — hangsú­lyozta az a nyilatkozat, amelyet a nyugatnémet haladó politiku­sok és szervezetek kétnapos hamburgi fórumáról adtak ki. A felszólalók komoly aggodal­muknak és egyet nem értésük­nek adtak hangot az új ameri­kai kormány militarista irányvo­nalával kapcsolatban. A részt­vevők ezért felszólították a bonni kormányt, hogy vonja vissza a NATO rakétatelepítési határozatára vonatkozó bele- egyezését. • • • Mexikóvárosban tegnap az ENSZ és a mexikói kormány, szervezésében regionális lesze­relési szeminárium kezdődött, melynek célja: figyelmeztetni a latin-amerikai és a karibi orszá­gok kormányait a fegyverkezési versenyből adódó veszélyekre és a békéért, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért küzdő mozgalmak közös erőfeszítései­nek szükségességére. A szemi­náriumon a térség 14 állama kormányon kívüli szervezeténeik és tájékoztató eszközeinek kép­viselői — egyetemi tanárok, új« ságírók, Ifjúsági és szakszerve-» zeti vezetők, jogászok — vesz-* nek részt. L’Unitá-iinnepségek (ČSTK) — A szicíliai Palermó- ban vasárnap megkezdődött a ľ Uniténak, az Olasz Kommunis* ta Párt lapjának az idei első ha­gyományos ünnepsége. A kommunista sajtó ünnepsé­geit fokozatosan a többi tarto­mányban és azok városközpont­jaiban is megrendezik, majd az akció szeptember 5—20-a közö.tt csúcsosodik ki Torinóban, a 1* Unita országos fesztiváljának rendezvényein. (ČSTK) — A francia elnök­választás vasárnapi első for­dulója nagyobb meglepetések nélkül zajlott le, és május 10-én — csakúgy mint hét év­vel ezelőtt — Giscard d’Estaing és Francois Mitter­rand vív meg egymással. A francia belügyminisztérium tegnap a kora reggeli órák­ban hozta nyilvánosságra az első forduló eredményeit. Ezek szerint Giscard 28,03, Mitter­rand, a szocialista párt jelöltje 26,01, a gaullista Jacques Chi­rac 18,02 és a kommunista Georges Marchais 15,36 száza­lékát szerezte meg a leadott szavazatoknak. Meglepetésnek talán csak az számíthat, hogy Chirac és Marchais ekkora kü­lönbséggel maradt le az első két helyezett mögött. A ko­rábbi köz v élemén y- k u t a tá so k

Next

/
Oldalképek
Tartalom