Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-22 / 94. szám, szerda
LENIN TANÍTÁSA A PÁRTRÓL Előkészületek a választásokra A kommunisták példamutatása A kiindulópont — a kongresszuson kitűzött program 111 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Ez alkalomból közüljük František Havlíöeknek a Tribunában megjelent cikkét. A szocialista forradalom pártja A sürgető történelmi feladatokra való tekintettel a munkásosztálynak merőben más típusú pártra volt szüksége, mint amilyen a szociáldemokrata párt volt. Egy ilyen párt létrehozásának szentelte Lenin minden erejét. Az opportunizmus és a revizinonizmus ellen folytatott harcban nemcsak megvédte a tudományos kommunizmus megalapítóinak a forradalmi munkáspártról kidolgozott elméletét, hanem egyúttal elemezte a nemzetközi és az orosz munkásmozgalom tapasztalatait. Ennek alapján meghatározta a párt mint forradalmi, oszt álig - öntudatos szervezet feladatait. E szervezet tevékenységének alapja a leghaladóbb elmélet és a demokratikus centralizmus. A Mi a teendő? című művében és más munkáiban meghatározta az új típusú marxista—leninista párt elméleti, program, szervezési és taktikai alapjait. A lenini eszmék logikájából három következtetés vonható le: 1. csupán egy új típusú marxista párttal az élen képes a munkásosztály történelmi feladatának megvalósítására; 2. az ilyen párt az ideológiai, politikai és szervezeti alapelvek egységére épül; 3. az új típusú pártnak meg kell valósítania a szocialista forradalmat, a proletariátus diktatúráját, a kommunista társadalom építését. A kommunista párt lenini alapjai Lenin nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy pontosan meg kell szabni a párt osztályjellegét, s ezt határozottan alapszabályzatba és programba kell foglalni. A marxista—leninista párt a munkásosztály pártjaként a többi dolgozó réteg érdekeit is kifejezi, s rétegek tagjai közül soraiba tömöríti azokat, akik a munkásosztály álláspontjával egyetértenek. Ezt a lenini alapelvel érvényesítik a kommunista pártok a kommunizmusért vívott küzdelem minden szakaszában, tehát a fejlett szocialista társadalom építése során is. Az SZKP XXV. kongresszusán L. I. Brezsnyev kijelentette: „A fejlett szocializmus feltételei között, amikor a kommunista párt az egész nép pártjává lett, semmiképpen sem veszíti el osztály jelentőségét. Az SZKP mindig a munkásosztály pártja volt és az is-marad.“ Osztályjelleg A munkáspárt osztályjellegét nemcsak szociális összetétele, hanem ideolóigája, céljai, stratégiája és taktikája, politikai tevékenysége is meghatározza. A munkáspárt természetesen nagyrészt a munkásokat tömöríti — mondotta Lenin a Komin- tern második kongresszusán a brit munkáspárt jellegéről folyó vitában. „Az viszont, hogy a párt valóban politikai munkáspárt-e vagy sem, nemcsak attól függ, hogy munkásokból tevődik-e össze, hanem attól is, ki áll az élén, milyen tevékenységet fejt ki és milyen a politikai taktikája.“ A munkásosztály pártja természetesen nem becsüli le a munkások mindennapi követelményeiért vívott harcának jelentőségét a kapitalizmusban, ezt a harcot a demokráciáért és a szocializmusért folytatott forradalmi küzdelemnek veti alá. A pártnak, mint a munkásosztály öntudatos képviselőjének állandóan szem előtt kell tartania e harc általános és alapvető érdekeit. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a centralizmus elve érvényesítésének. „A központi bizottság ereje és hatalma, a párt szilárdsága és tisztasága — ez a lényeg“ — mondotta. A pártszervezet a munkásosztály erőit egyesíti, a dolgozók ösztönös mozgalmának öntudatos és szervezett jelleget ad, szavatolja a munkásosztály vezető szerepét. A proletariátus — írta Lenin Egy lépés előre, két lépés hátra című művében — azáltal válhat és válik is legyőzhetetlen erővé, hogy a marxista elveken alapuló eszmei egységét a szervezet materiális egysége is szilárdítja. Az első következetes forradalmi párt A proletárforradalmak korszakának első következetes forradalmi marxista pártja a Lenin vezette bolsevik párt volt. Ennek megalapítása új korszakot nyitott nemcsak az orosz, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalomban is. A proletariátus a történelem folyamán először egyesült elméletileg felfegyverzelt, politikailag edzett, szervezetileg egységes, a proletár tömegekkel szoros kapcsolatban álló párttá, olyan párttá, amely Oroszország proletariátusát a parasztsággal szövetségben képes volt elvezetni az Októberi Forradalom győzelméhez, a proletárdiktatúra uralomra jutásához, a szocializmushoz. A bolsevizmus megteremtette és megvédte az új típusú párt elméleti, politikai és szervezeti alapjait, példaképpé vált azon pártok számára, amelyek a történelmi feltételeknek és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, alkotó módon fejlesztik tovább a marxizmus—leninizmus alapelveit. A munkásmozgalom jelenét egybekapcsolja annak jövőjével, határozottan harcol a kommunista mozgalomban fellépő opportunista irányzatok ellen, ideológiája, szervezeti felépítése és politikai tevékenysége jellegénél fogva internacionalista. Az SZKP külpolitikai irányvonala kedvező belső feltételeket teremt a Szovjetunióban a kommunista építéshez, a szocialista világrendszer további szilárdításához, támogatja a kapitalista országok munkás- mozgalmát és a nemzeti felszabadító mozgalmakat, ellenáll az imperializmus támadó politikájának, a béke és a nemzetek biztonságának megszilárdítására törekszik. A győzelem előfeltétele A világ forradalmi folyamata fejlődése során szerzett tapasztalatok tudományos elemzése arra enged következtetni, hogy a marxista—leninista párt, mint a társadalmi fejlődés vezető ereje elengedhetetlen feltétele a szocialista forradalom győzelmének, a proletárdiktatúra uralomra jutásának, a szocializmus és :a kommunizmus építésének. A kommunista párt társadalmi vezető szerepét a következő tényezők teszik lehetővé és biztosítják: A kommunista pártnak olyan hatalmas fegyvere van, mint amilyen a marxista—leninista elmélet. A párt nemcsak ismeri ezt az elméletet, hanem a gyakorlatban alkotó módon továbbfejleszti és érvényesíti, felfegy- verzi vele a dolgozó tömegeket, abból a tényből kiindulva, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat. A kommunista párt a leghaladóbb és leg áldozatkészebb munkásokat és dolgozókat tömöríti soraiban. Tagjai révén — akik egyben a társadalmi szervezetek, a képviselő testületek és a kormányszervek tagjai és tisztségviselői is — valósítja meg a kommunista párt vezető szerepét a tömegek körében, az államban, társadalmi életünk minden szakaszán. A jelenlegi körülmények között ja CSKP nagy figyelmet szentel a szocializmus fejlesztésének az élet minden szakaszán, s teszi ezt a fejlett szocialista társadalom kiépítése érdekében. Az eljövendő kommunista rendszer képét nem szakítja el az építésével együtt járó nehézségektől sem. Hangsúlyozza, hogy a kommunistáknak a tömegek élén le kell győzniük a haladást akadályozó nehézségeket, megnyerni a dolgozók bizalmát, tovább erősíteni a pártnak a dolgozók körében gyakorolt eszmei-politikai hatását. A lenini típusú kommunista pártok abból az alapelvből indulnak ki, hogy a párt vezető szerepét nem elég csupán hangoztatni; a gyakorlati tevékenységet úgy kell végezni, hogy a munkásosztály és a többi dolgozó minden szervezete lássa és beismerje, hogy a kommunisták valóban mindenben az élen állnak. Ahhoz, hogy a párt mint élcsapat kifejezze és megvalósítsa a tömegek helyesen értelmezett érdekeit, tevékenységét éppen a tömegek között kell kifejtenie, közülük a legjobbakat kell megnyernie és lépten- nyomon meggyőződnie és gondoskodnia arról, hogy sikerül-e megőriznie és megtartania a tömegekkel való élő kapcsolatát. így neveli a párt a tömegeket: válik érdekei kifejezőjévé, szervezi őket, irányítja a dolgozók öntudatos tevékenységét, egyre szilárdítja a tömegekkel való kapcsolatát, nyeri meg a fiatal nemzedék tagjait is, hogy azok egyre magasabbra emeljék a szocializmus élenjáróinak zászlaját. Nem egészen két hónap múlva befejeződik a képviselőtestületek 1976—1981. évi megbízatási időszaka. Az új választásokat a CSKP KB javaslatára a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága június elejére tűzte ki. Most erre a jelentős eseményre készül az ország népe. A teendők nem csekélyek. Felelősségteljes magatartást követelnek meg — elsősorban a kommunistáktól. Mindezt tudatosítják is a légii leíékesebbek: a nemzeti bizottságok dolgozói és képviselői gondosan készülődnek a választásokra. Bizonyította ezt az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának közelmúltban megtartott plenáris ülése is, mely jóváhagyta az ez évi képviselő- testületi választások párton belüli irányelveit, valamint az ezzel kapcsolatos politikai-szervezési intézkedéseket. A választások közös ügyünk. Országot, népet mozgósító, fontos politikai aktus. A fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában általa jut teljes mértékben érvényre a dolgozó nép szuverenitása. Ugyanakkor, és ez is igen-igen fontos, lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy bekapcsolódjanak a szocialista állam irányításába és igazgatásába. Ezért a választások előkészítése élén a kommunistáknak kell állniuk. Ezeket a gondolatokat Magyarics Vince, a járási párt- bizottság vezető titkára emelte ki bevezető beszédében, s az ülésen felszólaló elvtársak is alátámasztották őket. A választások sikere az előkészületektől függ. Ehhez a feltételek ebben a járásban — a pártbizottság szerint — teljes mértékben adottak. Nyugodt, békés építőmunka folyik. A járás kommunistái és pár- tonkíviili lakosai a választási időszak alatt szinte naponta meggyőződtek arról, hogy társadalmunk céljai helyesek voltak. Kifejezték érdekeiket és szükségleteiket. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a választási programokban foglalt feladatokat járási viszonylatban lényegében teljesítették. — Ebben a járás kommunistáinak aktív, példamutató munkáján kívül —- mondotta Magyarics Vince elvtárs — nagy része van főleg a nemzeti bizottságok képviselőinek és dolgozóinak. E szervek kommunistái és a járás összes lakosa feladataik és kötelességeik teljesítése során a CSKP XV. kongresszusának határozataiból, a járási pártkonferencia határozataiból, valamint a hatodik ötéves tervnek a Nemzeti Front választási programjában rögzített feladataiból indultak ki. A beszámolót Miklós István elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke terjesztette elő. Megállapította, hogy a képviselő-testületek munkája szép eredményeket hozott s jelentős mértékben gazdagította a járás dolgozóinak életét. Elmélyült a szocialista demokrácia s szilárdabb lett az emberek biztonságérzete. — A nemzeti bizottságok tevékenységének fő célja — mondotta Miklós elvtárs — az emberek szükségleteinek jobb kielégítése volt. Ezért munkánkban a hangsúlyt a városok és falvak további fejlesztésére, a lakásépítésre s az egészséges környezet kialakítására helyeztük. Persze — nem minden és nem mindenütt sikerült. Ami azonban nem valósult meg a mostani választási időszakban, miért ne sikerülne a következőben? Ehhez azonban feltétlenül javítani kell az irányítást, fel kell számolni a formalizmust, bürokratizmust, a nemtörődömséget és más hasonló visszásságokat. — Ezért sok függ majd — mondotta a jnb elnöke — a kommunista képviselők és a lakosság jó együttműködésétől. Es persze, attól, hogyan állítjuk össze a választási programokat s hogyan szervezzük és folytatjuk le magát a választásokat A járásban közel 1500 képviselőt kell megválasztani. Ez a megtisztelő feladat mintegy 64 ezer választóra vár. Ennek szervezését és irányítását — a pártszervek vezetésével — 4000 ember végzi. Mint azt Zoltán Bohuš elvtárs, a Nemzeti Front járási bizottságának elnöke mondotta, a munka az irányelveknek megfelelően folyik. — A fő feladat az — mondotta Bohuš elvtárs —, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a Nemzeti Front képviselőjelöltjeinek kiválasztására. A jelöltek javaslásában az osztály- politikát szempont a mérvadó. Figyelmünk elsősorban a munkásokra és a földművesekre, a fiatalokra, és azokra irányul, akik becsülik és értékelik a képviselői megbízatást, akik ebben a tisztségben már beváltak. A döntő a szocializmus ügye iránti odaadásuk, erkölcsi magatartásuk. Nyílt kommunista hozzáállás jellemezte a plénum ülést. S éppen ez a biztosítéka annak, hogy a választások előkészítése és megtartása a járásban a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött program megvalósításának jegyében fog lezajlani. A járási pártbizottság megállapította: a választási előkészületek jó ütemben folynak. A járás, a városok és a falvak politikai légköre kedvező. A múlthoz viszonyítva nagyobb a lakosság munka és közéleti aktivitása. Az élen mindenütt a pártalapszervezetek, a kommunisták állnak, de aktivizálták a Nemzeti Front tömegszervezeteinek tagjait s a pár- tonkívíilieket is. Az ülés végén Magyarics Vince elvtárs kiemelte, hogy a választási előkészületek során a kommunistáknak érvényt kell szerezniük annak az elvnek, hogy a választási programok alapja a 'kongresszuson kitűzött program. Ügyelniük kell arra, hogy a programok konkrétak legyenek; nem engedhető meg, hogy üres frázisokat, ígéreteket tartalmazzanak. — Ez megengedhetetlen, mert politikánkra, jelenünkre s jövőnkre mondunk igent június első napjaiban — hangsúlyozta a vezető titkár. KEZES JÓZSEF Lenin és Nagyezsda Krupszkaja otthonukban (Az APN felvétele) V. I. Lenin 1920-ban
