Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-18 / 92. szám, szombat
A CSKP XVI. kongresszusának vitája VLADIMÍR HAJKO elvtárs, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke Az embfrl társadalom fejlődésének általános törvényszerűségei, — ’különösen a szocialista társadalomban, — a tudományt és a belőle következő tudományos-mű szaki haladást elsődleges tényezővé emelik ki, amely kifejezően hat a társadalom további fejlődésére. Az elmúlt öt év alatt meggyőződtünk róla, hogy a tudománnyal, mint a tudományos-műszaki haladás forrásával céltudatosan, rugalmasan és hatékonyan dolgozni rendkívül igényes és bonyolult feladat. Éhben az irányban csak akkor érhetünk el haladást, ha a tudomány minden társadalmi funkcióját és azok jelentőségét megértjük, s ha helyes irányban fejlesztjük azokat. A tudomány megismerő, termelőeszközként ható, a társadalmi folyamatok és viszonyok Irányításához elméleti alapot teremtő, világnézeti és kulturális-nevelő szerepéről van szó. E oél elérése ma az egyik legfontosabb és legsürgetőbb politikai feladat. Ennek teljesítésében a felelősség és a munka nagy része hárul az állam kutatási-fejlesztési alapjára. Ennek a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia is részét képezi, amelyek a főiskolákkal együtt elsősorban az alapkutatás feladatainak teljesítését biztosítják, s a nemzetiközi tudományos élet vívmányait viszik át a mi kutatási alapunk és társadabnunk életébe. A világviszonylatban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jól működő alapkutatás rendszerint kedvezően hat a kutatási-fejlesztési alap további részeinek aktivitására és javítja munkájuk minőségét. Ezért az alapkutatás területe is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Olyan méretekben és minőségbon kell fejleszteni, hogy tevékenysége megalapozza az állam egész kutatási-fejlesztési alapjának hatékony munkáját. Az elmúlt években a Szlovák Tudományos Akadémián nagy igyekezetet fejtettünk ki ebben az irányban. Haladást értünk el például a kutatási kapacitások tömörítésében. Az egymáshoz közel álló tevékenységet folytató kisebb munkahelyek nagyobb egységekbe való összevonásával Akadémiánk önálló tudományos alakulatainak a száma az utóbbi három év alatt tizeneggyel csőikként. Ezzel kialakultak a feltételek a tudományos potenciál sokkal céltudatosabb és hatékonyabb kihasználásához, főleg az elektrofizikai kutatás, az alapanyag- és gépmechanikai kutatás, a vegyi kutatás, a fiziológiai tudományok és a biológiai-ökológiai tudományok területén. A tudományos kapacitások összevonását tovább folytatjuk, s ebben a főiskolákkal és az egyes reszortok munkahelyeivel is együttműködünk. E törekvések társadalmi hasznosságát bizonyítják az olyan művek, mint például A Szlovák Szocialista Köztársaság Atlasza, Szlovákia Enciklopédiája és mások. Az alapkutatás 7. ötéves tervidőszakra vonatkozó állami tervének előkészítésében a Szlovák Tervbizottsággal, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumával, valamint a többi reszorttal együttműködve Szlovákiában is jelentős haladást értünk el. Ebben nagyon pozitív szerepűik volt azoknak a szemináriumoknak, amelyekre az SZLKP KB első titkárának a kezdeményezésére az SZLKP Központi Bizottságának székházéban került sor, s amelyek a tudományos-műszaki haladás társadalmi szempontból legidőszerűbb kérdéseire irányultak. Az alapkutatás állami tervének kidolgozása során arra törekedtünk, hogy reális feltételek alakuljanak ki a tudományos kutatás vívmányainak érvényesítéséhez a társadalmi gyakorlatban. Az alapkutatás feladatait összesen 18 állami célterv tartalmazza, amelyek 'közül hat a Szlovák Tudományos Akadémia hatáskörébe tartozik. A céltervek új jellegéből az is következik, hogy megvalósításuk során valószínűleg bizonyos objektív és szubjektív jellegű akadályok is felmerülnek. Ezek leküzdése és az előirányzott cél elérése, vagyis a műszaki fejlesztésben és a termelés szakaszán bekövetkező realizálás nemcsak jelentős népgazdasági hasznot fog eredményezni, hanem minőségi változásokat Is eredményez a tudomány és a termelés közötti kapcsolatokban. Abban a munkánkban, amely arra irányul, hogy a tudomány termelőerőként érvényesüljön, a szovjet tudományos munkahelyek tapasztalataiból, főleg az Ukrajnai Tudományos Akadémia tapasztalataiból merítettünk indítékokat. Az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya határozatával összhangban Akadémiánk Műszaki Kibernetikai Intézetét tudományos-termelési egységgé szervezzük át, melynek keretében a Prešovi Fémipari Kutató- intézettel, valamint a Martini Nehézgépipari Művekkel együttműködve a gépiparban alkalmazott ipari robotok vezérlőrendszereinek kutatását, fejlesztését és kísérleti gyártását fogják végezni. A műszaki kibernetikai intézet Banská Bystrica-i részlegének kiépítése lehetővé teszi, hogy az ottani Számítástechnikai Művek közvetlenül átvehesse az intézet fejlesztési eredményeit, s azokat rövid időn belül felhasználhassa a szériagyártás előkészítéséhez. Hasonló szerepet tölt be a mikroelektronika területén az SZTA Elektro- fiziikai Kutatási Központja és a TESLA vállalat közös munkahelye is Piešťa- Tiyban. Az erők egyesítésével már sikerült elindítani a C MOS típusú, egy kilobites memóriáik gyártását. Feltételezhető, hogy a termelés terjedelme ennek az egyetlen elemnek a gyártásánál több tízmillió koronát ér el évente. Az említett közös munkahely, valamint az SZTA Elektrofizikai Kutatási Központja és az SZTA Vegyi Kutatási Központja bratislavai munkahelyeinek keretei között, szoros együttműködésben a Szlovák Műszaki Főiskolával, integráljuk és kiszélesítjük a mikroelektronika területének tudományos alapját, beleértve az egyes szupertiszta vegyi anyagok kutatását is erre a célra, hogy a pieš- fanyi TESLA vállalat közvetítésével elősegítsük ennek a progresszív ipari ágazatnak a fejlesztését. Martinban Akadémiánk Alapanyag- és Gépmechanikai intézetének és a Nehézgépipari Műveiknek van hasonló jellegű közös munkahelye, melynek tudományos programja jelenleg a gépek üzembiztonsagának és élettartamának növelésére irányul. Munkahelyeink egyes tudományos eredményeit a termelésben Js hasznosítják, főleg az illetékes termelési* gazdasági egységeikkel kötött szerződések keretei között, vagy a komplex racionalízációs brigádok közvetítésével. Az Akadémia Építészeti és Építőművészeti Intézete és az Épületelemgyárak termelési-gazdasági egység közötti együttműködésben javaslat született gázbetonból készített magasított falblokkok gyártására, amelyek az eddig használt építőanyagokhoz viszonyítva jelentős energiamegtakarítást tesznek lehetővé, s Skiilíöldről behozott alapanyagokat Is helyettesítenek. 1980-ban már legyártottak 102 000 köbméter gázbetonfalblokkot, s felhasználásúikkal az elmúlt évben 47 millió kilowattóra energiát takarítottak meg. Elektrotechnikai intézetünkben a kutatás eredményei a szupravezetés területén megalapozták a szupravezető anyagok gyártását a KABLO vállalatban, valamint a szupravezető mágnesek gyártását a Bratislavai Elektrotechnikai Művekben. Kémiai Intézetünk kutatási eredményeit a hloho* veci Slovakofarma vállalatban, a Bu- kóza Vranov nemzeti vállalatban és más helyeken is hasznosítják. Jelentős gazdasági hasznot eredményezett a vibrációs diagnosztikai módszer bevezetése is a Kelet-szlovákiai Vasmű me- leghengerdéjében. Az utóbbi annak a komplex racionalizációs brigádnak az érdeme, melynek tagjait a Vasmű dolgozói, valamint az alapanyagokkal és a gépmechanikai kutatással foglalkozó intézetünk munkatársai alkotják. Az elmúlt időszakban kimutatást készítettünk a Szlovák Tudományos Akadémia talaján keletkezett találmányok termelésben való hasznosításáról. Ezzel kapcsolatban megemlítek egy gazdasági szempontból érdekes példát. Kémiai intézetünk munkatársainak egyik találmánya alapján a Dolní Mé- cholupy-i Gyógyszergyárban 1961 óta gyártják a Feridextran készítményt háziállatok számára a vérszegénység megelőzésére és gyógyítására. A készítmény alkalmazásából eredő, 20 év alatt elért gazdasági hasznot az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Állategészségügyi igazgatósága csaknem 700 millió koronára becsülte az SZSZK területén, ami országos viszonylatban körülbelül kétmilliárd koronára tehető. A pozitív példák mellett azonban néha leküzdhetetlen akadályok is felmerülnek a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában. Már több éve nem sikerül például bevezetni az SZTA Virológiái Intézetében kifejlesztett egyes biopreparátumok gyártását, habár egyedülálló gyógyszerekről van szó, amelyek világszerte keresettek. Hasonló a helyzet egyes új technológiai eljárások bevezetésénél, amelyek népgazdasági szempontból hasznosak lennének, de nagy igényeket támasztanak a beruházásokkal szemben. Ezzel kapcsolatban egy friss példát említek. Akadémiánk kassai (Kosi te) Kohászati Kísérleti Intézetében a Kelet-szlovákiai Vasművel egylittműik öd- ve kifejlesztették a nagy szilárdságú, hegeszthető szerkezeti acélfajtákat, ami lehetővé tette, hogy a vállalatban elkezdjék e csúcsminőségű acélok gyártását. Ehhez azonban bizonyos beruházási eszközökre van szükség az acél kéntelenítésére. E beruházás megoldatlansága miatt későbbi időre kell halasztani a kutatási eredmény gyakorlati felhasználását. Ezek a kutatási eredmények az ország más kohászati üzemeiben Is érvényesíthetők, s lehetővé teszik a fém alapanyagok jelentősen jobb értékesítését. Ezért az újabb acélfajták gyártását minél hamarább el kellene kezdeni. Előtérbe kerül az a sürgős feladat Is, hogy tökéletesítsük a tudomány és az egész tudományoskutatási alap irányításának és fejlesztésének a mechanizmusát, s a társadalmi gyaikorlaüal megvalósuló kölcsönhatásait. Ebben az irányban figyelemreméltó Paton akadémikusnak, az Ukrajnai Tudományos Akadémia elnökének javaslata a Szovjetunió 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvtervezetéről folytatott vita keretében, hogy a tudományt az ipari ágazatok közé kell sorolni, s tevékenységéről és fejlesztéséről úgy kell gondoskodni, mint más jelentős ipari ágazatok eseiében. A szocializmus és a kommunizmus fejlesztéséért végzett munkát a Csehszlovák Tudományos Akadémiában és a Szlovák Tudományos Akadémiában a tudósok -legnemesebb küldetésének tartjuk az emberi társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszában. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy munkatársaink tudása, kezdeményező és alkotó munkája teljes mértékben Csehszlovákia Kommunista Pártjának a politikáját szolgálja a fejlett szocializmus építésében, s világviszonylatban is jelentősen hozzájáruljon a haladás és a bélke ügyéhez. Mindennapi kapcsolatban a dolgozókkal A XVI. pártkongresszus előkészítésének időszakában a vágsellyei ('Šaľa n/Váhom) Ľuslo vegyipari kombinát üzemi pártbizottsága egyik legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a vállalat terveiben kitűzött célok megvalósítása érdekében szilárdítsa a pártalapszervezetek akcióegységét, a kommunisták példamutatásával, jó szervezési módszerekkel növelje a dolgozók aktivitását. Egyébként meghonosodott eljárás nálunk, hogy minden nagyobb feladat megvalósítása előtt számba vesszük erőforrásainkat és súlyponti kérdésnek tekintjük a párttagok, a dolgozó kollektívák politikai nevelését. Ezt az eljárást nemcsak a kor szelleme sürgeti, hanem a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer érvényesítése egyenesen megköveteli. Hiszen már a korábbi években tudatosítottuk, hogy van mit tisztázni a gondolkodásban, de pártalapszervezeteink tennivalói sem kevesebbek a jó módszerek terjesztésében. A hetedik ötéves tervidőszak irányelveiből eredő feladatok teljesítése a korábbiaknál is nagyobb gondot hárít a kommunistákra, vállalatunk minden dolgozójára. A tervjavaslatból egyértelműen kitűnik, hogy a szűkösebb lehetőségeink miatt mindent el kell követnünk a rendelkezésünkre álló nyersanyagok, az energiahordozók nagyobb fokú hasznosítására. S ebben megbízható támaszaink a komplex ésszerűsítő és a szocialista munkabrigádok, amelyekben elsősorban a kommunisták vállalták a legfőbb szerepet. A vegyipari termelés bonyolult feltételek között megy végbe, és nagy segítséget nyújt feladataink megoldásában a minőségirányítás szaratovi rendszere, melynek alkalmazásában a kommunisták vezette szocialista munkabrigádok járnak elől példával. De elmondhatom ezt a feltaláló- és az újítómozgalomról, mely a Dús- lóban ugyancsak gazdag hagyományokra tekinthet vissza. Ezen a területen is a párttagok voltak az úttörők. Az a nézetem, hogy az ész- szerűsítő- és újítómozgalom továbbfejlesztését, az újért, a tudományos technikai haladásért harcoló embert pártalapszeröe- zeteinknek az eddiginél is jobban kell segíteniük. De ezt csak akkor tehetik, ha maguk is tisztában vannak az újért, a korszerűért folytatott küzdelem, népgazdasági, politikai jelentőségével. Alapszervezeteink munkaterületeiken feladatuk magaslatán teljesítik hivatásukat, mégsem nélkülözhetik az üzemi pártbizottság segítségét. Irányító tevékenységünket ezért úgy igyekszünk megszervezni, hogy minél többet tartózkodjunk a helyszínen, mert az üzemi pártbizottságnak elengedhetetlenül szüksége van azokra az ismeretekre, amelyeket egyrészt a bizottság kijelölt tagjaiy másrészt az alapszervezetekhez beosztott aktivisták az egyes gyárrészlegek- röl közvetítenek. Az évzáró taggyűléseken kívül a pártcsoportok előzetes értekezletein is.teljes számban vettünk részt. Erre alapozva állapíthattuk meg, hogy a csoportértekezle- teken rendszerint elevenebb vita folyt, mint az évzáró taggyűléseken. Igen hasznosak és gondolat- formálóak a szükebb közösségekben folyó viták. Mindennapi pártmunkánkban előforduló gondokra hívják fel a figyelmet, és megoldásukhoz is segítséget nyújtanak. Ezért az üzemi pártbizottság arra törekszik, hogy aktivizálja párt- csoportokat: ne csupán az évzárók előkészítésének Időszakában, hanem minden taggyűlés előtt bízzák meg őket a napirenden szereplő fontosabb kérdések megbeszélésével. ŠTEFAN VINCE, m Duslo üzemi pártbizottságának elnöke Premysl Vocásek, a Nymburg melletti Okfíneki Gép- és Traktor állomás fiatal dolgozója, mezőgazdasági gépjavító, tavaly óta par tünk tagjelölt je. Tizenkilenc éves, de máris a kombájnokhoz legjobban értő gépjavítók közé tartozik. A képen: Premysl Vocáspk (Jobboldalt) és Josef Kettner a kombájnok generál javítására kijelölt szerelőcsarnokban l Karéi Vlček felvétele — ČTKJ 19»l. IV. 18 4