Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-18 / 92. szám, szombat

Ha a városról van szó

választások előtt Losoncon (lucenec)

1981.

IV. 18.

Immár naponta használt kifejezéseink közé tartozik: lépést kell tartani a fejlődéssel. Ami életkörülményeink alakulásában, igényeink megváltozásában, jólétünk gyarapodásában végbement, egyenes következménye annak a kedvező ipari fejlődésnek, amely ma már nemcsak a nagy-, hanem a közép-, sőt a kisvárosainkra is jellemző. Losoncon (Lucenec) így tájékoztat erről a fejlődésről Miroslav Kuc, a városi nemzeti bizottság titkára:

— Pártunk kongresszusai, a kerületi, a járási, a városi és az üzemi pártkonferenciák pozitívan értékelték a Nemzeti Front választási program iának teljesítését. Az elmúlt választási időszakban elért eredmények mind városunkban, mind a hozzá csatolt részekben világosan beszélnek arról, hogy dolgozóink a párt vezetésével következetesen teljesítették a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokat. Eddig sosem tapasztalt mértékben fejlődött a város és környéke.

Beszélgetés közben iratcsomót vesz elő, s mielőtt belelapozna, megkérdezem:

— Mi jelzi leginkább a város fejlődését?

— A fejlődés mindenekelőtt a polgárok szükségleteinek kielégítésében nyilvánult meg. Vő" rosunk és környéke Szlovákia gazdasági életének egyik fontos részét képezi. Területe 52 négyzetkilométer, vagyis a közép-szlovákiai kerület középvárosai közé tartozik. Lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 26 411. A gazdaságilag tevékeny lakosok 79 százaléka az iparban dolgozik. Ez a szám Is jelzi a város ipa-* rának fejlettségét.

— Van-e a környéken nyersanyagforrás?

— Sajnos, a város környéke ásványi anyagokban szegény. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy csak a téglaégetés alapanyaga, az agyag fordul elő itt számottevő meny- nyiségben. Ezért a jövőben ezt az iparágat fejlesztjük tovább, s korszerűsítjük a már meglevő üzemeket.

Valószínűleg a nyomaték kedvéért hangsúlyozza:

— Az elmúlt választási időszakban 383 millió korona beruházással felépült a Csempegyár. Az 1977 elejétől kezdve teljes kapacitással üzemel a Tejipari üzem, befejeztük az új péküzem építését is. Apátfalun felújítottuk a Polana textilüzemet. A gyümölcs- és zöldségraktár építését is 1977-ben fejeztük be.

Változatos az a kép, amely a beszélgetés során kirajzolódik a város fejlődéséről. A Z-akció keretén belül is olyan létesítményeket hoztak létre, amelyek a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálják, összefüggnek a városi lakosság anyagi gyarapodásával, a szolgáltatások, a testnevelés, a közművelődés, a gyermekintézmények és az iskolahálózat fejlesztésével. Figyelmet érdemel, hogy Losoncon a szolgáltatásokra nincs panasz, öt év alatt a lakosság társadalmi munkában hárommillió ötszázezer órát dolgozott és több mint 43 millió korona értéket hozott létre. A városi nemzeti bizottság munkáját 96 képviselő segíti. Közülük Is elbeszélgettem néhánnyal, akiktől ilyen eredményekről hallottam:

— Több üzletet korszerűsítettünk, három teljes új bevásárló központot adtunk át. Épült egy 22 tantermes alapiskola. Az édesanyák nagy örömére a Május 1 téren és a második számú lakótelepen tízmillió korona értékben új bölcsődék és óvodák épültek. Folytatjuk a Prior Aruház építését, amely 65 millió koronás beruházást igényel. A Jirásek utcában pedig épül az új felüljáró 50 millió korona beruházással — sorolja nem kis büszkeséggel Brozman Ferencné, aki tíz éve 'képviselő és 1952-től párttag.

— ön melyik városrészt képviseli?

— A Jirásek utcában lakom már ötven éve, az az én választókörzetem, ahol mintegy kétezren lakunk. Személyesen ismerem választóimat, mindenki csak Rózsikénak szólít. Sokszor felkeresnek a lakásomon, vagy

az utcán állítanak meg ügyesbajos dolgaikkal az emberek, ígérni? Nem, azt nem szoktam soha. Mindig azt mondom, majd utánanézek, s ha tudok, segítek. Talán ezért bíznak bennem az emberek, mert még sohasem csaptam be őket, mindig személyesen ellenőrzőm, hogy x, vagy y kérelmét elintéztük e. A bizalom nagy erkölcsi érték, azzal nem szabad visszaélni.

— Minek örül a legjobban?

— Amikor az én gyermekeim kicsinyek voltak, még nem járhattak bölcsődébe, sem óvodába, ma már az én körzetemben minden gyerek számára van bölcsőde és óvoda. Négy unokám van, boldog a gyermekkoruk, s ezt meg kell őriznünk.

Nincs okunk kétségbe vonni e megállapítások igazát. Ezt erősítette meg Balla Péter alezredes véleménye is a közéleti tevékenységről. Ö is már több mint tíz éve képviselő, szintén 1952-től párttag, s 23 éve él Losoncon.

— Jóleső érzés, hogy a választók ugyanúgy megosztják velem örömüket és gondjaikat, mintha született losonci lennék. Gyakran felkeresnek a választók. Tanácsot, útbaigazítást és segítséget kérnek. Mint kommunista, azt tartom, hogy a választópolgárok ügyeivel olyan lelkiismeretesen kell foglalkozni, mint a saját problémáinkkal,

— A nemzeti bizottságon úgy tájékoztattak,, hogy ön a fiatalok neveléséért és az ideológiai munkáért felelős.

— Szívesen vállaltam ezt a két feladatkört, mert mind a kettő közel áll hozzám. Az ideológiai nevelés a képviselők mindennapi munkájának részévé vélt Ki kell emelnem egye* bek között a polgári ügyek testületének tevékenységét, mert roppant rugalmas, aktíváik ott dolgoznak a város minden üzemében és vállalatában.

— Milyen konkrét tevékenységet folytatnak?

— Például ők biztosítják a polgári esküvőhöz, a névadó ünnepségekhez szükséges zenét, vezetik a szertartások emlékkönyvét. Tevékenységük nyo- mán állandóan emelkedik a polgári szertartások színvonala, formáljuk a lakosság tudatát, s ezek az ünnepélyes szertartások elválaszthatatlan részévé váltak már a lakosság életének.

— És a fiatalok?

•— Ellentétben egyesek véleményével, én nyugodt lelkiismerettel kijelentem, hogy nagyszerű a mi fiatalságunk. Politikailag is elkötelezettek, jó hazafiak és Internacionalisták. Minden politikai előadáson telt ház vau. Nincs szinte egyetlen olyan társadaloriipolitikai, gazdasági feladat sem városunkban, amelybe a fiatalok ne kapcsolódnának be aktívan.

— Mi a meghatározó még az ideológiai nevelő munkában?

— Az ideológiai nevelés területén a nemzeti bizottság és a tömegszervezetek munkája a szocialista ember tulajdonságainak formálására, politikai, erkölcsi, szakmai és kulturális színvonalának emelésére irányul. Tevékenységük az elmúlt időszak alatt főleg azt célozta, hogy a párt vezető szerepét tovább szilárdítsuk, s minden szervünkben és tömegszervezetben fejlesszük a szocialista demokráciát.

Ha a városról van szó, érthető, hogy a képviselők szívhez szóló, meleg szavakkal beszélnek múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Balog Vilmosné pedagógus, 1976-tól képviselő, 24 éve tanít, tíz év óta a Losonci Magyar Tanítási Nyelvű Kilencéves Alapiskolában.

— Mit jelent önnek Losonc?

— A tíz év alatt úgy a szívemhez nőtt, mintha a szülővárosom lenne.

— Volt-e már képviselő máshol is?

— Síden több mint egy évtizedig tanítottam, ott voltam először képviselő.

—• Hol volt könnyebb képviselőnek lenni?

— Én ott is, itt is csak azt tettem, teszem, amit a szívem diktált: szolgálom a népet. Fontos, hogy az emberek érezzék: az ő érdekükben tevékenykedünk.

— Mit tesznek a pedagógusok a városért?

— ök a szellemi élet fáradhatatlan munkásai. Az elmúlt választási időszak alatt kulturális és társadalmi események egész sora követte egymást Színházi előadások, irodalmi esteik, hangversenyek zajlottak. Népszerű énekesek léptek fel városunkban, de több folklóregyüttes is szerepelt

Befejezésképpen hadd álljon Itt még Miroslav Kuč néhány gondolata a város jövőjét formáló legfontosabb feladatokról:

•— Városukban a Nemzeti Front programja az 1981—1985- ös Időszakban az SZLKP és a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött célok megvalósítására irányul. Arra törekszünk, hogy a dolgozók minden rétegének érdekét szem előtt tartva építsük tovább városunkat, megteremtsük további gazdasági és politikai fejlődésünk feltételeit, hogy megvalósítsuk a hetedik ötéves terv feladatait. Tudjuk, ezt csak úgy érhetjük el, ha biztosítjuk a párt szervek és szervezetek valamint a Nemzeti Front szervezeteinek egységét, vagyis céljaink elérése érdekében a párt vezetésével egye- a lakosság minden

sítfük

erejét.

TÖRÖK ELEMÉR

Engels Frigyes levele

A prágai Klement Gottwald Múzeum legújabb értéke

Többször is bebizonyosodott, hogy az irattárak régi megsárgult levelei között lapozgatni — nem hiábavaló fáradság. A múltat felidéző jegyzőkönyvek, krónikák és egyéb anyagok az ismert történelmi eseményeken kívül sokszor elfelejtett, vagy még ismeretlen tényeket is tartalmaznak.

Jó példa erre a Nový Jičín közelében levő Staré Hrady irattárában nemrégen felfedezett, 1893. szeptember 18-án, Berlinben kelt levél —• Engels Frigyes sajátkezűleg írt levele. A tudományos kommunizmus egyik megalapítója német nyelW., V’n

lista kongresszusának tanácskozásain, majd August Bebellel együtt meglátogatja Svájcban, az Osztrák-Magyar Monarchiában és Németországban élő rokonait és barátait.

Bécsi tartózkodása idején találkozott a cseh munkások képviselőivel is, akik a cseh nyelvre lefordított Kommunista Kiáltvány díszkötetes példányával kedveskedtek neki (a fordítás többi példányát — egyetlenegy kivételével — elkobozták). Ugyanakkor vette át a nagy forradalmár a prágai szociáldemokrata vezetők, illetve a Szociáldemokrata lap

—/J.

^ _ ,

Engels Frigyes levele bekezdő és bevezető részének fakszimiléje

vű írásában elnézést kér távolmaradásáért, amit ősziaitén sajnál, és megmagyarázza, miért nem tehetett eleget a prágai szociáldemokraták szíves meghívásának, akik a Szociáldemokrata újság szerkesztőségének meglátogatására invitálták.

Miről tanúskodik ez az értékes okirat? Mindenekelőtt Engels Frigyesnek a cseh mun- íkasimozga lommal fenn tartott

szoros kapcsolatáról a prágai szociáldemokratákhoz fűződő mély barátságáról.

Természetesen hosszabb időt vett igénybe, amíg a szakemberek minden kétséget Ipzáróan megállapították — bár a boríték az idők folyamán valószínűleg elveszett —, hogy a levél nem hamisítvány. Eredetiségét egyébként a történelmi események is megerősítik. 1893-ban ugyanis az akkor 73 éves Engels elhatározta, hogy személyesen vesz részt a II. Internaciomálé Zürichben megtartott 3. nemzetközi szociaszerkesztőségének a meghívását is, amelyre így válaszolt: „Átutazóban voltunk, s ezért városukat sajnos csupán érintettük .. .*

Ez 1893. szeptember 15 én történt Egyelőre nem sikerült megállapítani, melyik szállodában töltötte Engels az éjszakát Az azonban ismeretes, és erről levelében is említést tesz, hogy prágai tartózkodása egybeesett a haladó eseh ifjúság — az Omladina — mozgalmát kiváp tott rendkívüli állapot kihirdetésének időpontjával, de miután barátjával, dr. Rudolf Mayerrel találkozott, Prágát másnap, szeptember 16-án elhagyta.,

Engels levele tehát — és ezt az ellenőrzött történelmi események is bizonyítják — eredeti és a prágai Klement Gottwald Múzeum értékeit gyaj rapítja. Fénymásolatát a CSKP XVI. kongresszusa alkalmából a múzeumban megnyíló kiállításon mutatták be.

KARDOS MARTA

M

i sem természetesebb, minthogy a lakóhelyi közösségek választásokkal kapcsolatos gondjaival, problémáival az utcai pártszervezetek is foglalkoznak. A közéleti demokrácia fejlesztésében jelentős szerepe van az alapszervezeti vezetőségek irányító, szervező munkájának, alkalmazott módszereinek, a kommunisták felkészültségének, aktivitásának.

Zselízen (Želiezovce), a 4-es számú utcai pártszervezet elnöke, Juhász József elvtárs erről így vélekedik:

— Mi arra törekszünk, hogy ebben az időszakban a választókörzeti gyűlések nyílt, őszinte légkörében reális tények, érvek megvitatása útján alakuljon ki a helyi politika.

Gazdag és tanulságos tapasztalataira hivatkozva — hiszen veterán pártharcosként, nyugdíjasként elnöke az alapszervezetnek — magyarázza, hogy az így szervezett gyűlések segítik az érdemi vita kibontakozását, a negatív jelenségek feltárását, és a lakosokat is arra serkenti, hogy az esetleges hibák megszüntetéséért, a választási program teljesítéséért következetesen, együttes erővel küzdjenek.

A pártvezetőség másik tagja, Gubrica Sándor elvtárs, aki szintén veterán pártharcos,

Kopogtatni kell

nyugdíjas, azonban úgy mosolyog, mintha másként vélekedne. Persze nyomban megnyugtat:

— Egyetértek — mondja —, így is lesz. Nem szabad azonban túlbecsülni erőnket, főleg ha a nyilvános gyűlések megszervezéséről van szó. Ezért javasoltam a legutóbbi vezetőségi megbeszélésen reálisan felmérni a helyzetet, és csak azután napirendre tűzni a lakosok meghívásának, valamint mozgósításának kérdését.

A felméréskor kitűnt, hogy 52 tagja van az alapszervezetnek, átlagos életkoruk 61 év, a tagok közül 7 súlyos beteg, akiknek csak az esetleges megjelenésével számíthatnak, a tisztségviselőkön kívül 12 tag pártfeladatot kapott, különféle tömegszervezetek vezetőségi tagjaként.

— Kopogtatni is kell ám minden lakás ajtaján — magyarázza tovább Gubrica elvtárs —, mert az sem lényegtelen, hogy hányán vesznek részt egy-egy (kérdés eldöntésének vitájában. És akit meghívnak az agitátorok, tájékozott legyen már akkor, amikor eljön.

Az alapszervezetnek hat agitátora van. Tevékenységüket a

könyvtárban működő, 2. számú agitációs központi irányítja, melynek Jana Beňíková elvtársnő a vezetője.

— Vele közösen beszéltük meg a teendőket — tájékoztat Juhász elvtárs —, és megállapítottuk, hogy ha a választókörzetben hatékony agitációs munkát akarunk kifejteni, legalább tíz agitációs pár számára kell elkészíteni a beosztást. Akkor minden párra jut egy utca.

A legutóbbi taggyűlésen négyen önként jelentkeztek, hogy a választásokra készülve, szívesen bekapcsolódnak az agí- tációs tevékenységig. Csak azt kérték, hogy tekintettel korukra — mivel mind a négyen nyugdíjasok —, a beosztásnál vegyék figyelembe: előnyösebb lesz, ha saját utcájukban működhetnek.

— És a további tíz agitátor?

Erre a kérdésre Gubrica elvtárs az Alapszabályzat I. fejezetének 2. pontja egyik mondatát idézve válaszolt:

. — A párttag kötelessége, hogy aktívan részt vállaljon alapszervezetének tevékenységében, lakhelyén pedig a párt- politikai és a közéleti munkában.

Persze hangsúlyozza a lakhelyén szót, ami annyit jelent, hogy a regisztrált tagok közül szervezték be a további tíz agitátort.

— Arra azonban ügyeltünk —- magyarázza —hogy ez ne legyen formális. Mi ketten személyesen mentünk el az üzemekbe, az ottani pártelnökkel, az érdekeltekkel külön-külön megbeszéltük, hogy miről van szó. Elvtársi segítséget kértünk, és csak ezután tűztük napirendre a lakosok meghívásának, mozgósításának kérdését.

A helyi politika kialakításában ilyen módon már adottak a közéleti demokrácia fejlesztésének feltételei, hiszen a lakosokat idejébeh tájékoztatni fogják a választókörzeti gyűlések időpontjáról, helyéről és programjáról. Az agitációs központ útmutatása szerint, az utcai pártalapszervezet vezetőségének kezdeményezésére minden lakás ajtaján kopogtatni fognak az agitátorok, akik majd élőszóval is közvetítik az üzenetet: „Jöjjenek el, vitassuk meg a javaslatokat, közös gondjainkat, problémáinkat!“

És, ugye, szíves hívásra, pártunk szavára figyelni fognak ... Csak persze előbb kopogtatni is kell.

HAJDÜ ANDRÄS