Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-18 / 92. szám, szombat

Ha a városról van szó választások előtt Losoncon (lucenec) 1981. IV. 18. Immár naponta használt kife­jezéseink közé tartozik: lépést kell tartani a fejlődéssel. Ami életkörülményeink alakulásá­ban, igényeink megváltozásá­ban, jólétünk gyarapodásában végbement, egyenes következ­ménye annak a kedvező ipari fejlődésnek, amely ma már nem­csak a nagy-, hanem a közép-, sőt a kisvárosainkra is jellem­ző. Losoncon (Lucenec) így tá­jékoztat erről a fejlődésről Mi­roslav Kuc, a városi nemzeti bi­zottság titkára: — Pártunk kongresszusai, a kerületi, a járási, a városi és az üzemi pártkonferenciák pozi­tívan értékelték a Nemzeti Front választási program iának teljesítését. Az elmúlt választási időszakban elért eredmények mind városunkban, mind a hoz­zá csatolt részekben világosan beszélnek arról, hogy dolgozó­ink a párt vezetésével követke­zetesen teljesítették a CSKP XV. kongresszusán kitűzött felada­tokat. Eddig sosem tapasztalt mértékben fejlődött a város és környéke. Beszélgetés közben iratcsomót vesz elő, s mielőtt belelapozna, megkérdezem: — Mi jelzi leginkább a város fejlődését? — A fejlődés mindenekelőtt a polgárok szükségleteinek kie­légítésében nyilvánult meg. Vő" rosunk és környéke Szlovákia gazdasági életének egyik fon­tos részét képezi. Területe 52 négyzetkilométer, vagyis a kö­zép-szlovákiai kerület középvá­rosai közé tartozik. Lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 26 411. A gazda­ságilag tevékeny lakosok 79 százaléka az iparban dolgozik. Ez a szám Is jelzi a város ipa-* rának fejlettségét. — Van-e a környéken nyers­anyagforrás? — Sajnos, a város környéke ásványi anyagokban szegény. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy csak a tég­laégetés alapanyaga, az agyag fordul elő itt számottevő meny- nyiségben. Ezért a jövőben ezt az iparágat fejlesztjük tovább, s korszerűsítjük a már meglevő üzemeket. Valószínűleg a nyomaték ked­véért hangsúlyozza: — Az elmúlt választási idő­szakban 383 millió korona beru­házással felépült a Csempegyár. Az 1977 elejétől kezdve teljes kapacitással üzemel a Tejipari üzem, befejeztük az új péküzem építését is. Apátfalun felújítot­tuk a Polana textilüzemet. A gyümölcs- és zöldségraktár épí­tését is 1977-ben fejeztük be. Változatos az a kép, amely a beszélgetés során kirajzolódik a város fejlődéséről. A Z-akció keretén belül is olyan létesít­ményeket hoztak létre, amelyek a lakosság szükségleteinek kie­légítését szolgálják, összefügg­nek a városi lakosság anyagi gyarapodásával, a szolgáltatá­sok, a testnevelés, a közműve­lődés, a gyermekintézmények és az iskolahálózat fejlesztésével. Figyelmet érdemel, hogy Loson­con a szolgáltatásokra nincs panasz, öt év alatt a lakosság társadalmi munkában hárommil­lió ötszázezer órát dolgozott és több mint 43 millió korona érté­ket hozott létre. A városi nem­zeti bizottság munkáját 96 kép­viselő segíti. Közülük Is elbe­szélgettem néhánnyal, akiktől ilyen eredményekről hallottam: — Több üzletet korszerűsítet­tünk, három teljes új bevásárló központot adtunk át. Épült egy 22 tantermes alapiskola. Az édesanyák nagy örömére a Má­jus 1 téren és a második szá­mú lakótelepen tízmillió korona értékben új bölcsődék és óvo­dák épültek. Folytatjuk a Pri­or Aruház építését, amely 65 millió koronás beruházást igé­nyel. A Jirásek utcában pedig épül az új felüljáró 50 millió korona beruházással — sorolja nem kis büszkeséggel Brozman Ferencné, aki tíz éve 'képviselő és 1952-től párttag. — ön melyik városrészt kép­viseli? — A Jirásek utcában lakom már ötven éve, az az én válasz­tókörzetem, ahol mintegy két­ezren lakunk. Személyesen is­merem választóimat, mindenki csak Rózsikénak szólít. Sokszor felkeresnek a lakásomon, vagy az utcán állítanak meg ügyes­bajos dolgaikkal az emberek, ígérni? Nem, azt nem szoktam soha. Mindig azt mondom, majd utánanézek, s ha tudok, segítek. Talán ezért bíznak bennem az emberek, mert még sohasem csaptam be őket, mindig szemé­lyesen ellenőrzőm, hogy x, vagy y kérelmét elintéztük e. A biza­lom nagy erkölcsi érték, azzal nem szabad visszaélni. — Minek örül a legjobban? — Amikor az én gyermekeim kicsinyek voltak, még nem jár­hattak bölcsődébe, sem óvodá­ba, ma már az én körzetemben minden gyerek számára van bölcsőde és óvoda. Négy uno­kám van, boldog a gyermekko­ruk, s ezt meg kell őriznünk. Nincs okunk kétségbe vonni e megállapítások igazát. Ezt erősítette meg Balla Péter alez­redes véleménye is a közéleti tevékenységről. Ö is már több mint tíz éve képviselő, szintén 1952-től párttag, s 23 éve él Lo­soncon. — Jóleső érzés, hogy a vá­lasztók ugyanúgy megosztják velem örömüket és gondjaikat, mintha született losonci lennék. Gyakran felkeresnek a válasz­tók. Tanácsot, útbaigazítást és segítséget kérnek. Mint kommu­nista, azt tartom, hogy a vá­lasztópolgárok ügyeivel olyan lelkiismeretesen kell foglalkoz­ni, mint a saját problémáinkkal, — A nemzeti bizottságon úgy tájékoztattak,, hogy ön a fiata­lok neveléséért és az ideológiai munkáért felelős. — Szívesen vállaltam ezt a két feladatkört, mert mind a kettő közel áll hozzám. Az ideo­lógiai nevelés a képviselők mindennapi munkájának részé­vé vélt Ki kell emelnem egye* bek között a polgári ügyek tes­tületének tevékenységét, mert roppant rugalmas, aktíváik ott dolgoznak a város minden üze­mében és vállalatában. — Milyen konkrét tevékeny­séget folytatnak? — Például ők biztosítják a polgári esküvőhöz, a névadó ünnepségekhez szükséges ze­nét, vezetik a szertartások em­lékkönyvét. Tevékenységük nyo- mán állandóan emelkedik a polgári szertartások színvona­la, formáljuk a lakosság tuda­tát, s ezek az ünnepélyes szer­tartások elválaszthatatlan ré­szévé váltak már a lakosság életének. — És a fiatalok? •— Ellentétben egyesek véle­ményével, én nyugodt lelkiisme­rettel kijelentem, hogy nagy­szerű a mi fiatalságunk. Politi­kailag is elkötelezettek, jó haza­fiak és Internacionalisták. Min­den politikai előadáson telt ház vau. Nincs szinte egyetlen olyan társadaloriipolitikai, gaz­dasági feladat sem városunk­ban, amelybe a fiatalok ne kap­csolódnának be aktívan. — Mi a meghatározó még az ideológiai nevelő munkában? — Az ideológiai nevelés terü­letén a nemzeti bizottság és a tömegszervezetek munkája a szocialista ember tulajdonságai­nak formálására, politikai, er­kölcsi, szakmai és kulturális színvonalának emelésére irá­nyul. Tevékenységük az elmúlt időszak alatt főleg azt célozta, hogy a párt vezető szerepét tovább szilárdítsuk, s minden szervünkben és tömegszervezet­ben fejlesszük a szocialista de­mokráciát. Ha a városról van szó, ért­hető, hogy a képviselők szív­hez szóló, meleg szavakkal be­szélnek múltjáról, jelenéről, jö­vőjéről. Balog Vilmosné peda­gógus, 1976-tól képviselő, 24 éve tanít, tíz év óta a Losonci Magyar Tanítási Nyelvű Ki­lencéves Alapiskolában. — Mit jelent önnek Losonc? — A tíz év alatt úgy a szí­vemhez nőtt, mintha a szülő­városom lenne. — Volt-e már képviselő más­hol is? — Síden több mint egy év­tizedig tanítottam, ott voltam először képviselő. —• Hol volt könnyebb kép­viselőnek lenni? — Én ott is, itt is csak azt tettem, teszem, amit a szívem diktált: szolgálom a népet. Fontos, hogy az emberek érez­zék: az ő érdekükben tevé­kenykedünk. — Mit tesznek a pedagógu­sok a városért? — ök a szellemi élet fá­radhatatlan munkásai. Az el­múlt választási időszak alatt kulturális és társadalmi esemé­nyek egész sora követte egy­mást Színházi előadások, iro­dalmi esteik, hangversenyek zajlottak. Népszerű énekesek léptek fel városunkban, de több folklóregyüttes is szere­pelt Befejezésképpen hadd álljon Itt még Miroslav Kuč néhány gondolata a város jövőjét for­máló legfontosabb feladatok­ról: •— Városukban a Nemzeti Front programja az 1981—1985- ös Időszakban az SZLKP és a CSKP XVI. kongresszusán ki­tűzött célok megvalósítására irányul. Arra törekszünk, hogy a dolgozók minden rétegének érdekét szem előtt tartva épít­sük tovább városunkat, meg­teremtsük további gazdasági és politikai fejlődésünk feltételeit, hogy megvalósítsuk a hetedik ötéves terv feladatait. Tudjuk, ezt csak úgy érhetjük el, ha biztosítjuk a párt szervek és szervezetek valamint a Nemzeti Front szervezeteinek egységét, vagyis céljaink elérése érdeké­ben a párt vezetésével egye- a lakosság minden sítfük erejét. TÖRÖK ELEMÉR Engels Frigyes levele A prágai Klement Gottwald Múzeum legújabb értéke Többször is bebizonyosodott, hogy az irattárak régi meg­sárgult levelei között lapoz­gatni — nem hiábavaló fárad­ság. A múltat felidéző jegyző­könyvek, krónikák és egyéb anyagok az ismert történelmi eseményeken kívül sokszor el­felejtett, vagy még ismeretlen tényeket is tartalmaznak. Jó példa erre a Nový Jičín közelében levő Staré Hrady irattárában nemrégen felfede­zett, 1893. szeptember 18-án, Berlinben kelt levél —• Engels Frigyes sajátkezűleg írt levele. A tudományos kommunizmus egyik megalapítója német nyel­W., V’n lista kongresszusának tanácsko­zásain, majd August Bebellel együtt meglátogatja Svájcban, az Osztrák-Magyar Monarchiá­ban és Németországban élő ro­konait és barátait. Bécsi tartózkodása idején ta­lálkozott a cseh munkások képviselőivel is, akik a cseh nyelvre lefordított Kommunista Kiáltvány díszkötetes példá­nyával kedveskedtek neki (a fordítás többi példányát — egyetlenegy kivételével — el­kobozták). Ugyanakkor vette át a nagy forradalmár a prá­gai szociáldemokrata vezetők, illetve a Szociáldemokrata lap —/J. ^ _ , Engels Frigyes levele bekezdő és bevezető részének fakszimiléje vű írásában elnézést kér tá­volmaradásáért, amit ősziaitén sajnál, és megmagyarázza, mi­ért nem tehetett eleget a prá­gai szociáldemokraták szíves meghívásának, akik a Szociál­demokrata újság szerkesztősé­gének meglátogatására invitál­ták. Miről tanúskodik ez az érté­kes okirat? Mindenekelőtt En­gels Frigyesnek a cseh mun- íkasimozga lommal fenn tartott szoros kapcsolatáról a prágai szociáldemokratákhoz fűződő mély barátságáról. Természetesen hosszabb időt vett igénybe, amíg a szakembe­rek minden kétséget Ipzáróan megállapították — bár a borí­ték az idők folyamán valószí­nűleg elveszett —, hogy a le­vél nem hamisítvány. Eredeti­ségét egyébként a történelmi események is megerősítik. 1893-ban ugyanis az akkor 73 éves Engels elhatározta, hogy személyesen vesz részt a II. Internaciomálé Zürichben meg­tartott 3. nemzetközi szocia­szerkesztőségének a meghívá­sát is, amelyre így válaszolt: „Átutazóban voltunk, s ezért városukat sajnos csupán érin­tettük .. .* Ez 1893. szeptember 15 én történt Egyelőre nem sikerült megállapítani, melyik szállodá­ban töltötte Engels az éjszakát Az azonban ismeretes, és erről levelében is említést tesz, hogy prágai tartózkodása egybeesett a haladó eseh ifjúság — az Omladina — mozgalmát kiváp tott rendkívüli állapot kihirde­tésének időpontjával, de mi­után barátjával, dr. Rudolf Mayerrel találkozott, Prágát másnap, szeptember 16-án el­hagyta., Engels levele tehát — és ezt az ellenőrzött történelmi események is bizonyítják — eredeti és a prágai Klement Gottwald Múzeum értékeit gyaj rapítja. Fénymásolatát a CSKP XVI. kongresszusa alkalmából a múzeumban megnyíló kiállí­táson mutatták be. KARDOS MARTA M i sem természetesebb, minthogy a lakóhelyi közösségek választásokkal kap­csolatos gondjaival, problémái­val az utcai pártszervezetek is foglalkoznak. A közéleti de­mokrácia fejlesztésében jelen­tős szerepe van az alapszerve­zeti vezetőségek irányító, szer­vező munkájának, alkalmazott módszereinek, a kommunisták felkészültségének, aktivitásá­nak. Zselízen (Želiezovce), a 4-es számú utcai pártszervezet el­nöke, Juhász József elvtárs er­ről így vélekedik: — Mi arra törekszünk, hogy ebben az időszakban a válasz­tókörzeti gyűlések nyílt, őszin­te légkörében reális tények, érvek megvitatása útján ala­kuljon ki a helyi politika. Gazdag és tanulságos tapasz­talataira hivatkozva — hiszen veterán pártharcosként, nyug­díjasként elnöke az alapszer­vezetnek — magyarázza, hogy az így szervezett gyűlések se­gítik az érdemi vita kibonta­kozását, a negatív jelenségek feltárását, és a lakosokat is arra serkenti, hogy az esetle­ges hibák megszüntetéséért, a választási program teljesítésé­ért következetesen, együttes erővel küzdjenek. A pártvezetőség másik tagja, Gubrica Sándor elvtárs, aki szintén veterán pártharcos, Kopogtatni kell nyugdíjas, azonban úgy moso­lyog, mintha másként véleked­ne. Persze nyomban megnyug­tat: — Egyetértek — mondja —, így is lesz. Nem szabad azon­ban túlbecsülni erőnket, főleg ha a nyilvános gyűlések meg­szervezéséről van szó. Ezért ja­vasoltam a legutóbbi vezetősé­gi megbeszélésen reálisan fel­mérni a helyzetet, és csak az­után napirendre tűzni a lako­sok meghívásának, valamint mozgósításának kérdését. A felméréskor kitűnt, hogy 52 tagja van az alapszervezet­nek, átlagos életkoruk 61 év, a tagok közül 7 súlyos beteg, akiknek csak az esetleges meg­jelenésével számíthatnak, a tisztségviselőkön kívül 12 tag pártfeladatot kapott, különféle tömegszervezetek vezetőségi tagjaként. — Kopogtatni is kell ám minden lakás ajtaján — ma­gyarázza tovább Gubrica elv­társ —, mert az sem lényegte­len, hogy hányán vesznek részt egy-egy (kérdés eldöntésének vitájában. És akit meghívnak az agitátorok, tájékozott le­gyen már akkor, amikor eljön. Az alapszervezetnek hat agi­tátora van. Tevékenységüket a könyvtárban működő, 2. számú agitációs központi irányítja, melynek Jana Beňíková elv­társnő a vezetője. — Vele közösen beszéltük meg a teendőket — tájékoztat Juhász elvtárs —, és megálla­pítottuk, hogy ha a választó­körzetben hatékony agitációs munkát akarunk kifejteni, leg­alább tíz agitációs pár számára kell elkészíteni a beosztást. Akkor minden párra jut egy utca. A legutóbbi taggyűlésen né­gyen önként jelentkeztek, hogy a választásokra készülve, szí­vesen bekapcsolódnak az agí- tációs tevékenységig. Csak azt kérték, hogy tekintettel koruk­ra — mivel mind a négyen nyugdíjasok —, a beosztásnál vegyék figyelembe: előnyösebb lesz, ha saját utcájukban mű­ködhetnek. — És a további tíz agitátor? Erre a kérdésre Gubrica elv­társ az Alapszabályzat I. fe­jezetének 2. pontja egyik mon­datát idézve válaszolt: . — A párttag kötelessége, hogy aktívan részt vállaljon alapszervezetének tevékenysé­gében, lakhelyén pedig a párt- politikai és a közéleti mun­kában. Persze hangsúlyozza a lak­helyén szót, ami annyit jelent, hogy a regisztrált tagok közül szervezték be a további tíz agi­tátort. — Arra azonban ügyeltünk —- magyarázza —hogy ez ne legyen formális. Mi ketten sze­mélyesen mentünk el az üze­mekbe, az ottani pártelnökkel, az érdekeltekkel külön-külön megbeszéltük, hogy miről van szó. Elvtársi segítséget kér­tünk, és csak ezután tűztük napirendre a lakosok meghívá­sának, mozgósításának kérdé­sét. A helyi politika kialakításá­ban ilyen módon már adottak a közéleti demokrácia fejlesz­tésének feltételei, hiszen a la­kosokat idejébeh tájékoztatni fogják a választókörzeti gyűlé­sek időpontjáról, helyéről és programjáról. Az agitációs köz­pont útmutatása szerint, az ut­cai pártalapszervezet vezetősé­gének kezdeményezésére min­den lakás ajtaján kopogtatni fognak az agitátorok, akik majd élőszóval is közvetítik az üzenetet: „Jöjjenek el, vitassuk meg a javaslatokat, közös gondjainkat, problémáinkat!“ És, ugye, szíves hívásra, pár­tunk szavára figyelni fog­nak ... Csak persze előbb ko­pogtatni is kell. HAJDÜ ANDRÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom