Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-17 / 91. szám, péntek

A CSKP XVI. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) A pártkongresszust minden kommunis­ta és tagjelölt konkrét munkahelyi tettekkel köszönti. Arra törekszünk, hogy a kommunisták mindenütt élen Járjanak a példamutatásban. Jól bevált az a gyakorlat, hogy a dolgozók időn­ként találkoznak a legkiválóbb dolgo­tokkal, azokkal, akik jó munkájukért állami kitüntetést kaptak. Jelentős volt a Kasejoviceí Efsz-ben dolgozó kommunisták kezdeményezé­se, amellyel Husák elvtárs kladnói be­szédére reagáltak, és igényes felada­tokat vállaltak a szemestakarmány- megtakarításában és a tömegtakar- mány-termelésben. A kerület mezőgaz­dasági üzemeiben dolgozó kommunis­tákat arra köteleztük, hogy aktívan reagáljanak erre a felhívásra. Ha a mezőgazdasági dolgozók következete­sek lesznek a mozgalom érvényesítésé­ben, csak a tejtermelésben 21 7D0 tonna szemes takarmányt takaríthatnak meg. Továbbfejlesztjük a párt és a kom­munisták nagyszabású aktivitását, mert tisztában vagyunk azzal, hogy elsősor­ban a kommunisták felelősek társa­dalmunk fejlődéséért. Természetes, hogy munkánkban nem- csak sikerek születtek. Tudjuk, hogy a párt gazdaságpolitikai terveit, a nép- gazdasági hatékonyság növelésére irá­nyuló törekvéseket csak részben való­sítottuk meg. A kongresszust megelő­ző időszakot ezért arra használtuk fel, hogy mindenütt megértsék, új szemlé­let érvényesítésével kell hozzáfognunk a feladatok végrehajtásához, a népgaz­daság intenzív fejlesztéséhez. A kerü­leti pártbizottság úgy értékeli az e téren elért eredményeket, hogy a ha­tékonyság és a minőség fejlesztésére irányuló törekvés lényegét, a párt stra­tégiai irányvonalát a kommunisták megértették. A kerületi pártkonferencia kifejezés­re juttatta, hogy teljes mértékben tá­mogatjuk A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányait. Örömmel értesültünk arról, hogy főleg azokat az ágazatokat fej­lesztjük gyors ütemben, amelyek hazai nyersanyagbázisra épülnek. Kerületünk­ben ez különösen fontos tényező. A XV. kongresszus határozata értelmé­ben be kellett fejeznünk a Horni Bŕí- ze-i Csempegyár rekonstrukcióját. E munkában a komplex racionalizációs brigádok, az alkotó módon dolgozó műszaki dolgozók és munkások aktivi­tásának eredményeként nagyon jó eredményeket értünk el. A csempegyár­tást 42 százalékkal, a munkatermelé­kenységet 89 százalékkal, a nyereséget pedig 300 százalékkal növeltük, miköz­ben a relatív munkaerő-megtakarítás elérte a 420 főt. Az energiaigényessé­get is jelentősen csökkentettük. Kiszá­mítottuk, hogy új beruházással három­szorosa lett volna a költség. Ezzel is rá szeretnék mutatni arra, hogy na­gyon helyesnek tartjuk a Központi Bi­zottság álláspontját, amelynek értelmé­ben új beruházások helyett nagyobb súlyt kell helyeznünk a rekonstrukció­ra, és a meglevő termelési bázis kor­szerűsítésére. Ezt helyes irányvonalnak tekintem. Ezzel kapcsolatban úgy vé­lem, hogy az illetékes központi szer­veknek nagyobb figyelmet kellene for­dítaniuk a használati porcelán gyártá­sának felfuttatására. Jelenlegi terme­lési bázisunk a belső piac igényeit csak nem egész 50 százalékra tudja kielé­gíteni. Ugyanakkor a porcelán a kül­földi piacokon is keresett cikk. Jelen­leg 20 400 tonna használati porcelánt gyártunk. A loketi üzem rekonstrukció­jával további 1230 tonnával növelhető ez a mennyiség. Ezzel azonban még mindig nem oldjuk meg teljesen a bel­kereskedelmi ellátás problémáit. Jogos derűlátással tekintünk az el­következő időszak feladataira. Kerüle­tünk dolgozói lelkiismeretes munkával bizonyítják, hogy pozitívan viszonyul­nak a CSKP politikájához. Büszkék lehetünk arra, hogy kerüle­tünk fontos szerepet tölt be hazánk védelmi rendszerében. A csehszlovák néphadsereg, a határőrség, a Nemzet- biztonsági Testület és a népi milícia tagjai jól felkészültek a hazafias és internacionalista kötelességeik teljesí­tésére. Tudatosítjuk, hogy nagy feladatok hárulnak ránk. Igényes határozatot fogadtunk el a kerületi pártkonferen­cián, és igényes feladatokat tűz ki a XVI. pártkongresszus is. Tevékenysé­günkhöz a szovjet kommunisták mun­kájából merítünk példát, abból a küz­deni akarásukból, amelyet legnehezebb feladataik teljesítése során tanúsítanak. Lenin pártjának tapasztalataiból merí­tünk erőt, a Szovjetuniónak pedig há­lásak vagyunk azért, hogy békében él­hetünk, s azért a segítségért, amely­ben szocialista társadalmunk építése során részesülünk. MARTA VLAČIHOVÁ elvtársnő, szlovák oktatási miniszterhelyettes A CSKP Köz­ponti Bizottsá­gának beszámo­lója és a 7. öt­éves tervidő­szakra előirány­zott gazdasági és szociális program az em­ber jólétéről va­ló sokoldalú gondoskodást, kedvező Jelenét és boldog jövő­jét tartja leg­fontosabb szem­pontjának. Ebben jelentős szerepe van a párt oktatáspolitikájának is, melyet megfontoltan váltunk valóra hazánkban. A bratislavai városi párt- szervezet figyelmének előterében is ez áll. E program jelentősen hozzájárul nemcsak a szlovák főváros lakossága műveltségének rohamos fejlődéséhez, hanem kedvező visszhangra talált Szlovákia-szerte. Bár pártunk fennállása óta az ifjú­ság nevelésének és művelődésének rendszeres figyelmet szentelt, ennek el­lenére teljes felelősséggel megállapít­hatjuk: az utóbbi 10—12 évben az ok­tatásügy fejlődése és e területről való gondoskodás olyan méreteket öltött, mely történelmünkben példátlan. A múltban az oktatásügy kérdéseivel — főleg a tartalmi kérdésekkel — még sohasem foglalkoztak olyan alaposan, precízen, megfontoltan, az összefüggé­sek figyelembe vételével, tapasztalata­ink és a külföldi tapasztalatok követ­kezetes kihasználásával, mint pártunk XIV. és XV. kongresszusa után. Ez csak azért volt lehetséges, mert pártunk tel­jes egészében tudatosítja az oktatás­ügy szerepét, a népgazdaság fejlődésé­re és a társadalmi életre gyakorolt be­folyását és gondoskodik arról, hogy az oktatás társadalmi feladatának szünte­lenül eleget tehessen. A dokumentumok, valamint a párt és állami tisztségviselők beszédeikben szüntelenül hangsúlyozzák, hogy az ifjú nemzedékről való gondoskodás egyet jelent a párt és a társadalom jövőjéről való gondoskodással. Mi, akik az oktatásügy terén dolgozunk, naponta meggyőződhetünk arról, hogy a pártvezetőség eme elvet szem előtt tartva abból indul ki, hogy az okta­tásügy a politikai és gazdasági rend­szer kiemelt ágazata, mely társadalmi szerepét csak akkor töltheti be, ha ki­dolgozzuk hosszú távú programját. Oktatásügyünknek van ilyen prog­ramja. A párt vezetésével és társadal­munk támogatásával már öt éve sike­res megvalósításán munkálkodunk. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Gustáv Husák elvtárs által előterjesz­tett beszámoló elismeréssel szól róla. Ez a hosszú táv program a fejlett szocialista társadalom építésének szük­ségleteiből Indul ki, figyelembe veszi a gazdasági feltételeket és valamennyi oktatási dolgozó elé világos eszmei és pedagógiai célokat tűz ki. Konkrét fel­adatokat támaszt a mával és a követ­kező évekkel szemben. Az emberek al­kotó aktivizálódását és kezdeményező készségük kibontakozását teszi lehető­vé. E nagyszabású program megvaló­sítása természetesen számos nehézsé­get, gyakran bonyolult kérdéseket is felszínre hoz, melyeket felül kell vizs­gálni és szükséges megoldani. A peda­gógusok, a szülők, a közvélemény ész­revételei, a pártértekezleteken elhang­zott bírálatok különféle nézeteket tük­röznek. Az emberek többsége teljes mértékben támogatja programunkat és megvalósításának módját. Egynémely észrevétel azonban olyan jellegű, hogy komolyan el kell róla gondolkoznunk. Sok közülük azonban azt mutatja, hogy egyesek nem értették meg e program céljait és feladatait. Ilyen kérdések hangzanak el: Az Iskolák, különöskép­pen a közép- és főiskolák, lépést tar­tanak-e a tudomány és technika fejlő­désével? Nem hanyagoljuk-e el a fizi­kai munkára nevelést? A szakmunkás­fiatalok nevelésében nem becsüljük-e túl az elméleti képzés szerepét? Nem feledkeztünk-e meg a kézügyességről, a szakmai fortélyról? A tanulók és diákok a jövőben már nem lesznek túl­terhelve? A tananyagban nincsenek fe­lesleges részek? Lesz a Jövőben elég eszközünk az új oktatási tervezet cél­jainak eléréséhez? Az oktatásügy felelős dolgozói ép­pen ezekkel a kérdésekkel foglalkoz­nak. Közülük egynémely megoldása fo­lyamatban van, egynémelyet közvéle­ményünkkel meg kell ismertetni és ve­lük kapcsolatban hatékony intézkedé­seket kell tenni. E folyamatban a leg­megbízhatóbb üt az irányelvek és ha­tározatok, valamint a gyakorlat és a társadalmi szükségletek szüntelen kon- frontálása. Az oktatási szervek ezért a jövőben is örömmel fogadják az isko­lák, a munkahelyek észrevételeit, ja­vaslatait. A Gustáv Husák elvtárs által előter­jesztett beszámoló igazolta a nevelési utak és módszerek helyességét. És nemcsak azt. Igazolta azt is, hogy hosszú távú programot nem elég csu­pán kidolgozni, párthatározatokkal alá­támasztani, hanem arra kell töreked­ni, hogy elsősorban a pedagógusok megértsék és elfogadják azt. A kong­resszus a következő évekre is felada­tul adja, hogy az ifjúság művelődésé­nek és életre való felkészítésének el­választhatatlan része az ifjú tudatá­ért, szemléletéért, magatartásáért ví­vott céltudatos és megfontolt küzde­lem. Szem előtt tartjuk az ismert leni­ni tézist, miszerint a kommunizmus si­keres építésének nemcsak az anyagi- műszaki bázis létrehozása, hanem a társadalmi viszonyok megváltoztatása, tehát az új embertípus kialakítása is előfeltétele. Ismeretes, hogy a szocializmus építé­sének időszakában új törvényszerűsé­gek érvényesülnek. Ezek nem csupán a termelésben és a gazdaságban, hanem a nevelés terén is érvényesülnek. Ezek egyike a társadalmi szervezetek jelen­tőségének és befolyásának szerepe a fiatalok nevelésében. Ezért feladataink és céljaink valóra váltásához elvárjuk a termelő ágazatok, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek, a tömegtájékoz­tató eszközök, a művészeti szövetségek, a tudományos akadémia kutatóintéze­teinek segítségét. Megelégedéssel álla­píthatom meg, hogy az oktatási szer­vek e téren is megértéssel találkoz­nak. Szükséges azonban, hogy a ter­melő ágazatok nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a szakmunkásfiata­lok nevelésébe, az alapiskolákban és gimnáziumokban folyó munkára neve­lés feltételeinek kialakításába. Az iskolák és a szülői munkaközös­ségek kommunistáinak megkülönbözte- tet figyelmet kell fordítaniuk a világ­nézeti nevelésre, és a kétvágányúság megszüntetésére kell törekedni. A fia­talok tudatáért folytatott küzdelemben a sokoldalú, harmonikus személyiség kialakítását helyezzük előtérbe. A mi feltételeink között is érvényes az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott elv, miszerint a kommunistáktól nagyon sok függ. A marxizmus—leninizmus helyes­ségét az elmúlt évtizedek igazolták. És feladatunk, hogy e gazdaságot átadjuk fiataljainknak. VLADIMÍR MYNÁŔ elvtárs, az opavai Ostroj igazgatója A Központi Bi­zottság beszá­molója amelyet Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő, a gépipar mun­káját is érté­keli. Rámutat arra, hogyan kell befolyásol­ni a gépipar to­vábbfejleszté­sét, hogy sike­rei még kiemel­kedőbbek legye­nek. Egész életemben a gépiparban dol­gozom, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétől kezdve a vezető gaz­dasági tisztség betöltéséig. Saját konkrét tapasztalataim alapján akarok rámutatni, hogyan kell gyors ütemben fejleszteni a gépipari termelést, dina­mikusan megvalósítani a műszaki fej­lesztést a konkrét gyakorlatban. Or­szágunknak fejlett gépipara van és kü­lönösen most, amikor külső negatív hatások érik a gépipari termelés hely­zetét, szükséges, hogy a gépipar dina­mikus fejlesztése nagyarányú műszaki haladásra és termékfelújításra támasz­kodjon. A párt Központi Bizottságának 1974. évi ülése meghatározta a műszaki fej­lesztés fő irányait, és a XV. pártkong­resszus felhívta a figyelmet e határo­zatok teljesítésének fontosságára. Ter­mészetesen most még intenzívebben kell mozgósítani azokat a tartalékokat, amelyek elősegítik a termékfelújítás folyamatának meggyorsítását és a nép- gazdasági szükségletek kielégítését. Az alábbiakban megemlítek néhány pozitív példát a termékfejlesztés és a műszaki fejlesztés területéről, ezeket a sikereket a bányagépeket gyártó Ostroj vállalat érte el. A hatodik öt­éves tervidőszakban néhány termékünk elérte az európai színvonalat. Köztük a DVP 11 típusú dúcolást egy év le­forgása alatt fejlesztettük ki. Ez a dú­colás nagymértékben növeli a bánya­munkák biztonságát, s a még másfél méterig terjedő szénrétegek nehéz bá­nyászati feltételei között is csökkenti a munkaigényességet. A bányakombáj­nok gyártása terén is jelentős műszaki haladást értünk el. Kifejlesztettük a berendezések irányítását meghajtó új rendszert, amely pótolja az eddigi, gyakran meghibásodott hidraulikus tengelyeket. A tirisztor vezérlésű új rendszer megbízhatóbb és hosszabb az élettartama. Lehetővé teszi a teljesen automata irányítást, valamint a bánya­kombájn munkájának programszerű ve­zérlését. Ez a rendszer egyedülálló a világon, és első ízben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Bányavállalatnál próbáltuk ki Priznlca elvtárs munkacsoportjával. A kollektíva 1,6 méter vastagságú szén­rétegben napi 1600 tonnás teljesít­ményt ért el. A berendezés továbbfej­lesztett válfaját az Antonín Zápotocký Bányavállalatnál indítja be Kovács elv­társ munkacsoportja. Az egyre rosszabbodó bányászati és geológiai feltételek ellensúlyozására saját kutatásunk és fejlesztésünk ered­ményei alapján réselőgépeket gyártunk. Ezek individuális és mechanikus dúco­lással is működtethetők, táwezérlésű- ek, kiváló teljesítményt érnek el, nö­velik a biztonságot és a bányászmunka kulturáltságát. E gép gyártása jelentős mennyiségű deviza megtakarítását teszi lehetővé, mert korábban ezeket a tő­kés országokból kellett behozni. E gé­pek felhasználása terén a legjobb ered­ményeket a Staŕíč, a Paskov és a Győ­zelmes Február bányaüzemek érték el. Hogy a kutatást és a fejlesztést kö­zelebb hozzuk a termeléshez, érvénye­sítjük azt az elvet, hogy a kombájnt, a réselőgépet és a mozgó dúcolást a kutató indítja be a bányában. Törő­dünk azzal is, hogy az új termékhez szükséges anyagok és alkatrészeik kap­hatók legyenek a hazai piacon. Meg­történik azonban, hogy a termék be­vezetése után az újítók tovább dol­goznak fejlesztésén, ami a kutatás és a termelési gyakorlat szorosabb ^ egy ü 11 műk öd ésének sz ü k ségességé re utal. Vannak problémák és kérdéseik, amelyekben döntést kell hozni a mű­szaki fejlesztés hatékonyságának nö­velése végett. Mindenekelőtt törvény­be kellene Iktatni azt az elvet, hogy a minisztériumok, a konszernek, a trösztök és a vállalatok felelősek le­gyenek a népgazdaság szükségletei­nek fedezéséért azon termékfajtákból, amelyekért gesztorként amúgy Is fe­lelősek. Ha a népgazdaság szükségle­teit a belföldi kapacitások nem fede­zik, az illetékes minisztérium köteles­sége, hogy gondoskodjon az importról. A helyzet az, hogy a gesztorokat nem kötelezik megfelelően kötelességeik teljesítésére, a népgazdasági szükség­letek kielégítésére. Tudatában vagvok annak, hogy népgazdaságunkban a beruházási lehetőségek korlátozódtak, de nagy és gyorsan mozgósítható tar­talékot jelent a műszaki fejlesztés, az alkalmazott kutatás és a termékfej­lesztés. Mindenekelőtt meg kell vál­toztatni egyes technikusok és szak­emberek gondolkodásmódját, és meg kell győzni őket arról, hogy intenzí­vebb munkával többet kell adniuk a társadalomnak. A szocialista értelmi­ség kötelessége, hogy a munkásosz­tályt szolgálja. Fontos feladat, hogy élen járjon a műszaki fejlesztésben. Sok szó esik a gépipar problémái­nak bonyolultságáról. Ezeken a bonyo­lult problémákon segíthetünk, ha fo­kozzuk a KGST keretében folyó mű­szaki fejlesztés adta lehetőségek ki­használását. Példaként megemlíthetem, mennyire hasznos együttműködést fej­tünk ki a szovjet kutatókkal olyan bányaekék kifejlesztése terén, ame­lyek alkalmasak a Donyec-medence és az ostrava-karvinál kőszénmedence szénkészleteinek kitermelésére. Meg­győződésem, hogy ez az együttműkö­dés még tovább fejleszthető. Befejeztük vállalatunk korszerűsíté­se és lntenzifikálása lehetőségeinek tanulmányozását. Felhasználtuk a gép­ipari technológia legújabb Ismereteit. A korszerűsítést követően vállalatunk képes lesz bányagépekkel ellátni ha­zánk minden szénmedencéjét. Ehhez persze szükség van arra, hogy a dől- gőzök megértsék munkájuk politikai és gazdasági jelentőségét, s kezdemé- nyezően váltsák valóra feladataikat. Biztosítani akarom a Központi Bízott- lg81 ságot arról, hogy mi, az Ostroj vál­lalatnál dolgozó kommunisták politl- IV. 17. fcai felelősséggel törekszünk arra, hogy a bányászókiunk nagy teljesít- ményű és megbízható gépeket szállít- sunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom