Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-15 / 89. szám, szerda

H mm mm

A CSSZSZK 1981-1915. EH GAZDASAGI ES SZOCIÁLIS KIODESENEK EB iRANV

1981.

IV. 15.

(Folytatás a 8. oldalrólJ

így ikell hozzájárulni a szocialista életmód formálásához is. A munka jellegében haladó változásokat ikell eszközölni. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a munkafegyelem és a munkafolyamat folyamatosságának javításához. Az életszínvonal alakulására vonatkozó elképzeléseket és formákat illetően hangsúlyt kell helyezni a termelőerők fejlesztésére gyakorolt aiktív hatásra, a társadalmi érdekek, valamint az egyéni és csoportérdekek összhangjának elmélyítésére. Ennek érdekében:

— növelni ikell az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága szerinti jutalmazás jelentőségét, mint szocialista társadalmunkban az elosztás alapelvét, egyúttal növelni kell azon személyek megfelelő életszínvonalát, akik nem vehetnek részt a munkafolyamatban;

— ki kell elégíteni a lakosság személyi szükségleteit, elsősorban a fogyasztás összetételének javításával; fokozni ikell a dogozók kezdeményezésének fejlesztésére, a munkatermelékenység növelésére hatást gyakorló tényezők hatékonyságát, s meg kell szilárdítani a szocialista életmódot. Bővíteni kell a kínálatot, elsősorban a jó minőségű, műszakilag tökéletesebb fogyasztási cikkekből, javítani kell a fizetett szolgáltatások minőségét és rugalmasságát;

— a társadalmi érdekekkel összhangban aktívabban kell befolyásolni a kereslet struktúrájának és a fogyasztás összetételének módosítását; e közben szavatolni kell az összhangot az ár-, a bér- és a szociálpolitika között; meg kell szilárdítani a kiskereskedelmi árak szabályozását, el kell mélyíteni az árak ellenőrzését;

— az eddigi ingyenes szolgáltatások megőrzése mellett tovább kell tökéletesíteni az egészségügyi és szociális ellátás rendszerét, az iskolarendszert, a kultúra, és testnevelés fejlesztéséről való gondoskodást;

— ezen a területen fokozni kell a társadalmi eszközök felhasználásának gazdaságosságát és javítani kell a munkaerő gazdaságos kihasználását;

— javítani kell az élet- és munkafeltételeket. A figyelmet elsősorban az észak-csehországi kerület bányavidékeire, a sokolovói járásra, az ostrava-kar- vinái központra és más ipari központokra kell összpontosítani;

— tovább kell javítani a lakásfeltételeiket, fejleszteni az üzlethálózatot, a fizetett és közszolgáltatásokat.

1. A bérek

Továbbra is számolni kell az átlagbérek arányos növekedésével, mint az anyagi ösztönzés és a munkatermelékenység növelésének jelentős és hatékony eszközével. A bérezésben következetesen érvényesíteni kell az érdemek elvét és el kell érni, hogy minden egyes szervezet és minden egyén helyzete, gazdálkodásuk eredményeitől függjön.

A bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelése és a bérek társadalmilag és gazdaságilag alátámasztott alakulásának biztosítására

— meg kell szilárdítani a béreszközök függőségét a társadalmi munkatermelékenység és általában a gazdálkodás hatékonyságának növekedésétől,

— fokozni kell a béreszközök kialakításának és elosztásának függőségét a termékek magas műszaki színvonalától, minőségétől és a külföldi értékesítés hatékonyságától,

— növelni kell a szervezetek és egyének felelősségét a társadalmi szükségletek kielégítéséért. A béreszközök kialakítását és elosztását függővé kell tenni a termelés, a szolgáltatások tervezett struktúrájának és minőségének megtartásától és a terv kötelező feladatainak tárgyi teljesítésétől.

Fokozott figyelmet kell szentelni a munkakollektíváknak az élőmunkamegtakarításban való érdekeltségének. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szervezetek a munkatermelékenység növelésében a nagyobb feladatok vállalásakor, elsősorban az abszolút munkaerőinegtakarítás útján megfelelően növelhessék az ehhez hozzájáruló dolgozók bérét.

Támogatni kell az alkotó, nagy teljesítményeket nyújtó, szakképzett dolgozókat. Erkölcsileg és anyagilag jobban kell értékelnünk elsősorban azokat a dolgozókat, akik a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a termékek használati tulajdonságainak, műszaki és gazdasági mutatóinak javításához. A bérek mozgó részét — a prémiumokat és jutalmakat — a tudományos-műszaki fejlődés, a termelés és a kivitel döntő fontosságú feladataira, a termékszerkezet felújítására, az élő és tárgyiasult munka megtakarítására kell összpontosítani.

Nagyobb mértékben kell bevezetni a teljesítménybért és érvényesíteni kell az akkordbért is. Szüntelenül tökéletesíteni és bővíteni kell a munkafogyasztási normákat, a nem termelési szférát is beleszámítva. Ezeket ki kell használni, mint a vállalaton belüli irányítás és a jutalmazás megbízható mércéjének fontos eszközeit. A bérezésben jobban kell érvényesíteni a munkaerőstabilizálást, a tartósan magas teljesítmények és a munkakezdeményezés szempontjait.

Meg kell követelni a szigorú termelési és bérfegyelmet. Korlátozni kell a fölösleges túlórákat. Fokozni kell a vezető személyes felelősségét a feladatok teljesítéséért. Az irányítás minden szintjén következetesen és hatékonyan ellenőrizni kell a bérpolitika elveinek érvényesítését.

2. A lakossági fogyasztás

Az életszínvonal döntő fontosságú szakaszának kell tekinteni a lakosság anyagi fogyasztásának fejlesztését a hazai piac keretében.

A kiskereskedelmi forgalom struktúrájában minőségi változásokat kell elérni a fogyasztási cikkek eladásának gyorsabb növelésével, az élelmiszerek eladásához viszonyítva. Az eddiginél többet kell a piacra juttatni a jelenleg hiánycikknek számító árufélékből. Elsősorban növelni kell a tartós fogyasztási cikkek és a használatukkal kapcsolatos eszközök vásárlását. A mindennapi választékhoz szükséges árufajták termelésében növelni kell a kiváló minőségű és a magas műszaki mutatókkal rendelkező árufajták részarányát. Jelentősebb előrehaladást kell elérni a termékszerkezet társadalmilag igényelt felújításában, főleg a gépipari termékeknél. Tovább kell növelni az olyan árufajták kínálatát, amelyek lehetővé teszik életünk kulturáltságának, elsősorban a lakáskultúrának emelését, a háztartási munkák megkönnyítését, a szabad idő aktív kihasználását. Minden árkategóriában biztosítani kell a megfelelő árukínálatot, de ugyanakkor ki kell elégíteni a divatcikkekkel, a jobb minőségű esztétikus és jobb használati tulajdonságokkal rendelkező árukkal szemben támasztott igényeket. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a mindennapi szükségleteket kielégítő árufajták rugalmas kínálatának és a kínálat gazdagításának.

Meg kell tartani az élelmiszerfogyasztás elért magas színvonalát, miközben bővíteni kell a közvetlenül háztartási fogyasztásra iparilag előkészített élelmiszerek termelését és árusítását. Növelni kell a jobb minőségű áruk részarányát és gazdagítani kell az élelmiszer-választékot.

További előrehaladást kell elérnünk a vendéglátói, az üzemi és az iskolai étkeztetés racionalizálásában. Növelni kell a mezőgazdasági termékek felvásárlását a kistermelőklől, s ezzel is hozzájárulni a hazai piac gazdagításához.

A termelésnek rugalmasabban kell reagálnia a hazai kereslet megváltozására, a kereskedelemnek hatékonyabban kell elosztania az árut a kiskereskedelmi hálózatban, el kell érni az árukészletek jobb kihasználását. Ezért javítani kell a piackutatást és általában a kereskedelem munkáját. Racionalizálnunk kell a nagykereskedelem tevékenységét. Tovább kell fejleszteni a kereskedelem anyagi-műszaki alapját, a kereskedelmi hálózat szakosításával párhuzamosan. Javítani kell az eladás kulturáltságát, meg kell teremteni a feltételeket a vásárlás meggyorsításához és megkönnyítéséhez, beleszámítva az eladási idő megfelelő meghatározását. Tovább kell javítani vidéken a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátói tevékenységét.

A fizetett szogáltatásokat az életmódban végbemenő változásoknak megfelelően kell fejleszteni, figyelembe véve a háztartások ellátottságát és az emelkedő életszínvonalat. Előnyben kell részesíteni a lakáskultúra színvonalának emelésével kapcsolatos szolgáltatások fejlesztését. Javítani kell a lakáskarbantartás és javítások minőségét, lehetővé kell tenni a lakosság számára a lakások korszerűsítését és az eddiginél nagyobb mértékben biztosítani a családi házak építésének kivitelezését és javítását. Javítani kell a tarlós fogyasztási cikkek, elsősorban az elektrotechnikai és elektronikus berendezések és a személygépkocsik javításának minőségét és rugalmasságát, beleszámítva az autószervizek szolgáltatásait, a gumiabroncsok újrafutózását. Le kell rövidíteni a szállítási határidőket és javítani kell a munka minőségét a mosodákban, a tisztítókban és a különböző javítóműhelyekben. Bővíteni kell a háztartásokban elvégzett szolgáltatások választékát. Tovább kell javítani a személy- szállítást, elsősorban a városokban, a munkahelyekre való szállítást, a lakosság kulturális és üdülési szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos szolgáltatásokat. A különböző iparos munkák iránti növekvő igényt a nemzeti bizottságok kis üzemeinek fejlesztésével is ki kell elégíteni.

A helyi gazdálkodási vállalatoknak és az ipari szövetkezeteknek 13—15

százalékkal kell növelniük a szolgáltatások és a lakosság számára végzett munkák mennyiségét. Tovább kell fejleszteni a cégszerű és kívánatos kiegészítő termelést a belkereskedelem számára, elsősorban a kínálat gazdagítása érdekében. Fokozott figyelmet kell szentelni az ilyen fogyasztási cikkek választéka felújításának és műszaki színvonalának. Gyorsabban kell bővíteni a lakosság közvetlen szükségleteit kielégítő szolgáltatásokat és munkákat. Ki kell egészíteni a nagyobb településeken a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások hálózatát és fokozatosan fejleszteni kell vidéken a mozgó begyűjtők hálózatát. A lakossági szolgáltatások terén nagyobb figyelmet kell szentelni az emberek igényeinek, úgy kell módosítani a nyitva tartási időket, hogy az jobban összhangban legyen szükségleteikkel.

Meg kell teremteni a feltételeket az idegenforgalom fejlesztéséhez, ahhoz, hogy jobban és hatékonyabban használjuk ki az összes elszállásolási, étkeztetési, fürdői és más létesítményt.

3. Gondoskodás a dolgozókról, a gyermekes családokról és az idősekről

A szakszervezetek részvételével javítani kell a vállalatok gondoskodását a munkafeltételek, a munkahelyi környezet és a munkavédelem javításáról. Csökkenteni kell az egészségre ártalmas munkahelyek számát, a nehéz és fárasztó munkafolyamatok részarányát, a rosszabb körülmények között végzett munka számát, elsősorban a fiatalok és a nők körében, s javítani kell a higiéniai és egészségügyi intézkedéseket, beleszámítva a munkavédelmi eszközökkel való ellátást is. Továbbra is a dolgozók szakképzettségének növelésére, annak teljes kihasználására kell törekedni. Figyelni kell a dolgozók munka- és társadalmi aktivitásának fokozására, a munkahelyeken az elvtársi kapcsolatok megszilárdítására.

A kulturális és szociális alapot tervszerűen és elsősorban olyan célokra és akciókra kell fordítani, amelyeken a dolgozók többsége részt vesz, ilyen a politikai-nevelő és oktató tevékenység, az üzemi étkeztetés, a dolgozók stabilizálása, a szabad idő célszerű kihasználása és a dolgozók üdültetése. Ezekből a forrásokból nagyobb mértékben kell jutalmazni azokat a dolgozókat, akik aktívan és kezdeményezően bekapcsolódnak a tervieladatok teljesítésébe és a második és a harmadik műszakban dolgoznak. A munkakollektívák szociális ellátásának lejlesztését tervszerűen kell irányítani a káderképzés, a személyzeti és szociális fejlesztés terve, valamint a kollektív szerződések révén. Intenzívebben kell támogatni a vállalatok és a nemzeti bizottságok eszközeinek célszerű, közös fel- használását.

A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi támogatásban, az idősek, a rokkantak és a betegek szociális ellátásában a szociális ellátás eddigi széles körű rendszeréből kell kiindulni, ezt a rendszert tovább érvényesíteni és a gazdasági lehetőségek szerint tovább tökéletesíteni.

El kell érni, hogy hároméves korig a gyerekek 22 százalékát tudjuk elhelyezni bölcsődékben, a 3—5 éveseknek pedig 88—90 százalékai az óvodákban. Az iskolai étkezdékben étkező tanulók számát tovább kell emelni, kb. 2,5 millióra. A nemzeti bizottságok által igazgatott szociális intézményekben legalább 7000-rel kell bővíteni a nyugdíjasok és a súlyosan beteg személyek rendelkezésre álló helyek számát.

Fejleszteni kell a bevált szociális szolgáltatásokat, elsősorban a házi szociális gondozást. Tökéletesíteni kell az egészségkárosult személyek rehabilitációját és rövid időn belül javítani kell a gyógyászati segédeszközök gyártásának helyzetét. Lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességű személyek részt vegyenek a társadalmi munkában és a termelési folyamatban is. Tovább kell javítani a lakosság nevelését, hogy mindenki helyesen értelmezze a szocialista család szerepét és feladatait, s megértően viszonyuljon a gyerekekhez és az idős állampolgárokhoz.

4. Lakások

Sokoldalúan javítani kell a lakosság lakáskörülményeit. Meg kell teremteni a szükséges műszaki-gazdasági, anyagi feltételeket és kapacitásokat a meglevő lakásállománnyal való jobb gazdálkodáshoz és a lakásépítés energetikai és beruházás igényességének csökkentéséhez. 1981—1985-ben 550 000 új lakás építését kell befejezni és a komplex lakásépítés keretében 40—50 ezer szocialista tulajdonban levő lakást kell korszerűsíteni. Támogatni kell a lakásoknak a lakók által elvégeztetett korszerűsítését. Nagy hangsúlyt kell helyezni a lakásállomány rendszeres és

Jó minőségű karbantartására és javítására. A lakásgazdálkodásban korlátozni kell a lakások eddigi aránytalanul nagyméretű felszámolását.

A lakásépítéssel hozzá kell járulni a munkaerő célszerű szétosztásához és stabilizálásához. Fokozni kell a lakosság részvételét a lakások építésében, a lakásszövetkezetek, ennek keretében a vállalati szövetkezetek révén. Továbbra is támogatjuk a családi házak építését, elsősorban a progresszív építkezési módszerek alkalmazásával; miközben az állami támogatással ezek építését az ipari központokba és központi községekbe kell összpontosítanunk.

Az eddiginél következetesebben kell ügyelni a lakótelepek komplex műszaki és kommunális ellátottságára, arra, hogy a lakótelepekhez elegendő kereskedelmi, egészségügyi és kulturális létesítmény, úthálózat és megfelelő közművesítés tartozzon. A lakásépítésben javítani kell a minőséget, s jobban kell megtartani a határidőket.

A közszolgáltatások fejlesztésével hozzá kell járulni a természet és a környezet védelméhez a városokban és a községekben. Külön figyelmet kell szentelni a városok tisztaságának, a háztartási hulladék elszállításának és hatékony fel- használásának, a városi úthálózat javításának, a zöldterületek bővítésének. A választási programokat, a „Z“-akciót a városok és községek fejlesztésére kell irányítani, s ennek megfelelően kell megszervezni a lakosság társadalmi munkáját.

5. Az egészségügyi ellátás, a művelődés és a kultúra

Az egészségügyi ellátás fejlett rendszerében tovább kell javítani a szolgáltatások minőségét, hangsúlyt helyezve a megelőzésre. Az összes termelő és nem termelő szervezetben meg kell szilárdítani a közegészségügyi fegyelmet. Javítani kell a járóbeteg-ellátás színvonalát, fejleszteni a rehabilitációt és fokozatosan megvalósítani a távlati társadalmi egészségügyi programokat. La kell rövidíteni a kivizsgálások és a kezelések előtti várakozási időt.

Javítani kell az egészségügy szervezési és irányítási rendszerét, elsősorban a szakmai irányítást és az irányítás egységét, az Egészségügyi Minisztériumoktól a nemzeti bizottságokon keresztül, egészen az egészségügyi intézetekig.

A rendelkezésünkre álló összegek, az anyagi-műszaki és a káderalap hatékony kihasználása érdekében racionalizálni kell az egészségügyi intézmények hálózatát. Az egészségügyi és a gazdasági-műszaki tevékenységet a legoptimálisabb területi egységekbe kell összpontosítani, ezzel is javítva a tulajdonképpeni egészségügyi ellátást a kórházakban és a rendelőkben is.

Az egészségügyi és gyógyfürdői ellátásban további 7—9 ezerrel kell növelni az ágyak és 4—5 ezerrel az orvosi helyek számát. Előnyben kell részesíteni az idős és idült betegek elhelyezésére alkalmas kapacitások bővítését. Biztosítani kell a gyógyszerrel és a szükséges egészségügyi anyagokkal való ellátást.

Meg kell gyorsítani a megkezdett építkezések befejezését. Gondoskodni kell az egészségügyi létesítmények rendszeres karbantartásáról és korszerűsítéséről.

Gondoskodni kell az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó állandó szakmai-politikai fejlődéséről úgy, hogy az egészségügyi dolgozók a szocialista erkölcsnek és etikának megfelelően viszonyuljanak a betegekhez.

Az oktatásügyben a fejlett szocialista társadalom és a tudományos-műszaki fejlődés szükségleteivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a fiatalok és a dolgozók művelődése és szakképzése színvonalának további emeléséhez. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tudományos világnézet, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelés elmélyítéséhez. Ennek érdekében javítani kell az iskolák és a Szocialista Ifjúsági Szövetség, v°lamint a többi társadalmi szervezet együttműködését.

Folytatni kell a csehszlovák oktatásinevelési rendszer további tökéletesíti* sét, meg ke!) teremteni a szükséges feltételeket, főleg az alap- és középiskolákban, a nagyobb népességű évfolyamok neveléséhez. 1983—1984-ben ba kell fejezni az alapiskola új értelmezésének bevezetését és fokozatosan meg kell valósítani a középiskolák tartalmi átépítését.

Az illetékes tárcáknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak külön figyelmet kell szentelniük a szaktanintézetek tartalmi és szervezeti átépítésének, a középfokú szaktanintézetek hálózata kialakításának, mivel ezek képezik az alapot a munkásosztály új nemzedéké-, nek neveléséhez.

(Folytatás a 10. oldalonl