Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-15 / 89. szám, szerda
fi CSSZSZK 1981—«85. Etfl GflZDflSŔEI ES SZOCIÁLIS FtlLŰDíStNtK FIS IBAMVfll (Folytatás a 9. oldalról) A tanulmányi ágazatok fejlesztését alá kell vetni a távlati társadalmi szükségleteknek és ezért előnyben kell részesíteni a műszaki ágazatokat, valamint azokat, amelyek szakképzett munkásokat készítenek elő, s meg kell szilárdítani a szakmai készségek elsajátítását. A felsőoktatási intézmények fejlesztését és struktúráját, a tanulmányok tartalmát és formáit összhangba kell hozni a gazdaság és a tudományos-műszaki fejlesztés távlati szükségleteivel, előnybe kell helyezni a műszaki ágazatok tanulmányozását. Meg kell teremteni a feltételeket a főiskolák tudományos-kutató tevékenységéhez és e tevékenység hatékonyságának növeléséhez. Az oktatásügyi dolgozók állományának racionálisabb kihasználására irányuló hathatós intézkedésekkel meg kell teremteni a káder- és anyagi feltételeket a nevelésben és az oktatásban előttünk álló feladatok teljesítéséhez. Az oktatás anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a figyelmet az új oktatási-nevelési, elszállásolási és étkeztetési kapacitások létesítésének kevésbé igényes formáira kell fordítani, így a korszerűsítésre, a meglevő épületek bővítésére, illetve rekonstrukciójára. Biztosítani kell a szocialista kultúra és művészet sokoldalú fejlesztését, a széles tömegek általi megismerését, ami az egyik feltétele szocialista társadalmunk további fejlődésének. Minden területen — a művészi alkotó tevékenységtől és kulturális nevelőmunkától, egészen a munka kulturáltságáig, a szocialista erkölcs és szocialista életmód formálásáig — az esztétikai nevelés sokoldalú fejlesztésével kell támogatni ezt a folyamatot. Támogatni kell az olyan művészi alkotásokat, amelyek kifejezik korunk alapvető kérdéseit. A társadalom fejlődésének lehetőségeivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a kultúra anyagi alapjában — az eddigi létesítmények következetes kihasználása mellett — az állami forrásokból, Valamint a gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervezetek alapjaiból, a kultúra jelentős társadalmi funkcióinak betöltéséhez. Külön figyelmet kell szentelni a tájékoztató eszközök hatékonysága növelésének. Tovább kell javítani a feltételeket a testnevelés és a sport, a turisztika és az üdültetés tömeges fejlődéséhez. További sportvezetőket, szervezőket és edzőket kell képezni és jobban ki kell használni a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervezetek, az iskolák és a nemzeti bizottságok létesítményeit. Tovább kell fejleszteni a lakosság széles rétegeit szolgáló turisztikai létesítményeket. Támogatni kel! a lakosság sokrétű érdeklődési körének megfelelő, szabad időben végzett tevékenységét. 6. Az életkörnyezet A környezetvédelmet és a környezet javítását a lakosság életszínvonala fontos területének kell tekinteni. Arra kell törekednünk, hogy megőrizzük országunk természeti gazdagságát és szépségét. Intézkedéseket kell hoznunk a levegő szennyezettségének csökkentésére, elsősorban az ipari szennyezés korlátozására, a felszíni és föld alatti vizek tisztaságának megőrzésére és a föld védelmére. Komplexen kell védeni a környezetet, korlátozva a termelési folyamatoknak a környezetre gyakorolt negatív hatását, főleg azokban a központokban, amelyekben a termelési és bányászati tevékenység összpontosul. A beruházások célszerű és hatékony kihasználásával a városokban és vidéken is javítani kell a környezetet. Az ipari, építőipali és mezőgazdasági vállalatokban, a szolgáltató vállalatokban a dolgozók széles körű részvételével javítani kell a munkafeltételeket. A környezetvédelemben és -szépítésben következetesen meg kell tartani a normákat és előírásokat, ezek megtartását szigorúan ellenőrizni kell és határozottan küzdeni kell minden olyan jelenség ellen, ami rontja környezetünket. XII. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése Minden szinten jelentősen növelni kell a tervező és irányító tevékenység hatékonyságát, következetesen törekedve a CSKP alapvető gazdaságpolitikai stratégiai irányvonalának megvalósítására, a csehszlovák gazdaság intenzi- fikálására, hatékonyságának és export- képességének növelésére. A gyakorlatban érvényesíteni kell a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésére hozott határozatát, meg kell ismerni és meg kell valósítani a kidolgozott komplex intézkedéseket. Ennek során az ágazatok és a szervezetek jellege szerint következetesen alkalmazni kell a tervmutatók differenciálásának elvét. Az irányítás minden szintjén döntő figyelmet kell szentelni a tervezés tökéletesítésének, ami a társadalmi hatékonyság és a népgazdasági eredmények növelésének fő eszköze. A tervezés hatékonyságát elsősorban a tudományosműszaki fejlesztés komplex elsajátításával és megvalósításával, valamint a célprogramok teljesítésével kell növelni. Tökéletesíteni kell a területi tervezést. A terveknek az irányítás minden szintjén ki kell fejezniük a tudományos-műszaki haladás hozzájárulását, s ezt kell alapvető kritériumnak tekinteni a terv kidolgozásakor, teljesítése ellenőrzésekor és értékelésekor, valamint az irányító dolgozók, a kollektívák és az egyének any«e; zésében. A beruházások területén komplexen kell megoldani a fogyasztás, a készletek, a kapacitások és a teljesítmények normáinak, a műszaki-gazdasági mutatóknak problémakörét. Ezeket rendszeresen időszerűsíteni kell és ki kell használni a tervezésben. Minden normának rugalmasan tükröznie kell a tudományos-műszaki fejlődés progresszív eredményeit, a legjobb termelési-gazda: sági egységek, vállalatok és efsz-ek gazdálkodásának színvonalát, hogy így necsak a terv megalapozásának és mérlegegyensúlyának eszközeivé, hanem egyben a tervalkotás progresszív mércéivé is váljanak. Következetesen meg kell valósítani az intézkedéseket az anyagi erőforrásokkal való gazdálkodásban; meg kell szilárdítani az anyagi mérlegkészítés rendszerét, tovább kell bővíteni a behozatali-értékesítési geszciók rendszerét. Növelni kell a gazdasági szerződések hatékonyságát, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a fe- gvelem megtartásával kapcsolatos felelősséget. A népgazdaságban meg kell teremteni az anyagi források szervezésének, irányításának és egyeztetésének egységes rendszerét, amely az ellátási és értékesítési utak ésszerűsítésére, a készletek legmegfelelőbb szétosztására, az összes anyagi forrással való gazdálkodás magas színvonalára irányul. Ész- szerűsíteni kell a raktárgazdálkodást. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a beruházási folyamat tervezésének és irányításának tökéletesítésére. Fokozni kell a beruházók, a tervezők és a kivitelezők gazdasági felelősségét a folyamat hatékonyságáért. Egyszerűsíteni és tökéletesíteni kell a beruházási folyamat résztvevőinek kapcsolatait szabályozó előírásokat. Ezzel kell hozzájárulni a beruházások előkészítésének és megvalósításának javításához. A tervekben, a pénzgazdálkodásban és az anyagi ösztönzés rendszerében jelentős előnyben kell részesíteni az építkezések befejezését, az állóalapok felhasználását, korszerűsítését és rekonstrukcióját. Figyelmet kell fordítani az irányítási rendszer tökéletesítésére a nemzeti bizottságok gazdálkodása, a szolgáltatások, a belkereskedelem területén és az egész nem termelési szférában. A terv kidolgozása és megvalósítása folyamatában rendszeresen növelni kell az önálló elszámolás módszereinek hatékonyságát. Növelni kell a termelésigazdasági egységek és a vállalatok önálló elszámolási felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás eredményeiért, a további hatékony fejlődés feltételeinek megteremtéséért. A terv minőségi feladatai, valamint az érdekeltséget fokozó anyagi ösztönzés eszközei közti, az önálló elszámolásra épülő összefüggéseket céltudatosan érvényesíteni kell a progresszív tervjavaslatokban, főleg az anyag jobb értékesítése, az anyagi és a pénzforrásokkal való jobb gazdálkodás, az önköltség csökkentése, az élőmunka magas fokú hatékonysága, a gépek és a készletek kihasználása érdekében. Rendkívüli figyelmet kell fordítani az önálló elszámolási módszerek kidolgozására és érvényesítésére a vállalaton belüli irányításban. A bérrendszerben következetesen érvényesíteni kell a hatékonyság növelésével és a minőség Javításával kapcsolatos konkrét feladatok teljesítése során szerzett érdemeket. Bírságolni kell a rossz minőségű munkát, a pazarlást és a gazdálkodás más nem kívánatos jelenségeit. A vezető dolgozók, a kollektívák és az egyének anyagi ösztönzését egybe kell kapcsolni elsősorban a hatékonyság és a minőség konkrét megnevezett feladatait kifejező mutatókkal. A pénz- és a hiteleszközöket aktívan fel kell használni a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálásá- ra, s a tervek megvalósítása során a pénzügyi, valutáris és költségvetési egyensúly megszilárdítására. Folyamatosan időszerűsíteni kell a nagykereskedelmi árakat, függőviszonyban a behozatali és a hazai termelési költségek reális alakulásától, miközben szüntelen nyomást kell gyakorolni a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag jobb, hatásosabb fogyasztási fel- használására. Tökéletesíteni kell a műszaki színvonal, a minőség, az új termékek és hazai és külföldi piacokon való jobb értékesítése árösztönzését. Ösztönözni kell az export növelését, főleg jobb külföldi értékesítési árak elérését. Szigorítani kell a kritériumokat a termelők árak általi előnyben részesítésében és sújtá- sában. Biztosítani kell az elért kiviteli -árak szüntelen egybevetését a külföldi piacok összehasonlító termékeinek áraival. Tökéletesíteni kell a szervező és az irányító munka színvonalát és hatékonyságát. Az irányítás szervezését és a népgazdaság termelési-műszaki alapjának elrendezését a fejlesztés meghatározott tárgyi feladataival, a tervszerű irányítás további tökéletesítésének követelményeivel összhangban kell fejleszteni. Be kell fejezni a tárcák és a termelési-gazdasági egységek irányítása komplex fejlesztési programjainak kidolgozását. Ésszerűen kell meghatározni a feladatokat s ezzel összhangban az irányító láncszemek jogkörét és a felelősségét. Növelni kell felelősségüket az idejében hozott, színvonalas döntésekért, s a társadalmat szolgáló eredményekért. Az irányító munka módszereit és eszközeit úgy kell szabályozni, hogy a termelési-gazdasági egységek a vállalati gazdálkodás szférájában betöltsék az Irányítás alapvető láncszemének funkcióját. Ki kell küszöbölni a termelési-műszaki és a kutatási alap szervezési szétforgácsoltságát. Célszerűen nagyobb egységekbe kell összevonni a kisebb üzemeket és vállalatokat, s ezáltal támogatni a termelés szakosításának és összpontosításának fokozását, az álló alapok és a munkaerő jobb kihasználását. Teljesen ki kell építeni a minőség irányításának rendszerét. Rendszeresen ki kell küszöbölni az irányítás aránytalan ügyintézési igényességét, ésszerűsíteni kell a kapcsolatokat és a munkaeljárásokat, javítani kell az irányító munka módszereit és stílusát. Csökkenteni kell az irányító és az igazgatási apparátus költségeit. Racionalizálni kell a gazdaságjogi szabályok kidolgozását, főleg következetesebb, tárgyszerű összehangolásuk útján. A szervező- és a számítótechnika alkalmazásával, az irányítás automatizálásával, az irányítás automatizált rendszerei megteremtésével, növelni kell az irányító munka hatékonyságát. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tervezési számítások automatizált rendszere létrehozásának, amely az irányítás minden szintjén megteremti a tervezési folyamat tökéletesítésének előfeltételeit. A káder-, személyzeti és szociális fejlesztés terveiben biztosítani ikell a tervező és az irányító munka színvonalának emelését és hatékonyságának növelését. Az irányítás minden szintjén fokozni kell az ellenőrző tevékenységet. Szavatolni kell rendszerességét, egybehan- goltságát és a figyelmet összpontosítani kell az irányítás egyes szintjeinek döntő fontosságú feladataira. Az ellenőrzést következetesebben ikell orientálni a fogyatékosságok megelőzésére, a társadalmi esziközök gazdaságosabb felhasználására, a hatékonyság növelése feladatainak teljesítésére, a terv-, a pénzügyi, a bér-, az ár- és a devizafegyelem megtartására. Konkrét döntés seket kell hozni és ellenőrizni kell teljesítésüket. El kell mélyíteni a dolgozók részvételét a gazdaság tervszerű irányításában. Fejleszteni kell a politikai, a szervező és a nevelő munkát. Jobban kell gondoskodni a munkakollektívákról, el kell mélyíteni szociális fejlődésük tervezését. Meg kell teremteni a sokoldalú feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek a tervek kimunkálásában, megvalósításában, értékelésében és teljesítésük ellenőrzésében. Biztosítani kell, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok számára meghatározott feladatokat, minőségi kritériumokat é.s a bérezési szabályokat lebontsák a vállalaton belüli alakulatokra, a munkakollektívákra és az egyénekre. Olyan mutatókat kell alkalmazni, amelyek a legjobban és a legközérthetőbben fejezik ki konkrét hozzájárulásukat a szervezet tervének teljesítéséhez. Ezen az alapon kell kifejleszteni az előzetes vállalati tervezést, amelynek célja az állami ötéves terv minőségi feladatainak túlteljesítése, a termelés és a szolgáltatások további tökéletesítése. Ennek érdekében fejleszteni kell a kollektívák és az egyének, főleg pedig a komplex racionalizációs brigádok, a szocialista munkabrigádok, az élenjáró munkások, műszaki dolgozók, közgazdászok, újítók és feltalálók széles körű kezdeményezését. A munkakollektívákban következetesen és rend-1 szeresen ellenőrizni és értékelni kell a terveket és a kötelezettségvállalások teljesítését, általánosítani kell a tapasztalatokat és terjeszteni a haladó munkamódszereket. A CSSZSZK 7. ötéves tervidőszakban való gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányai meghatározzák a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. Sikeres teljesítésük ezért megkívánja, hogy a 7. ötéves terv alapvető céljainak és feladatainak megvalósítása során minden állami és gazdasági szerv jelentősen emelje az irányító munka színvonalát. Elsősorban következetesen orientálódnia kell a munka hatékonyságának és minőségének javítására, az exportképesség növelése és a csehszlovák gazdaság importigénye csökkentése előfeltételeinek megteremtésére, a tudományos-* műszaki fejlődés progresszív eredményeinek gyors felhasználásra és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésére. A további gazdasági fejlődés igényes programja egységes és céltudatos eljárást követel meg a gazdaságpolitika alapvető problémáinak megoldásában és fő céljainak elérésében. A kommunistáktól — akiknek példát kell mutatniuk a kitűzött feladatok teljesítésében— magas fokú aktivitást és elkötelezettséget követel meg. A dolgozók széles rétegeinek kezdeményezését és aktivitását, valamint a szocialista verseny fejlesztését a gazdasági fejlődés kitűzött céljainak és feladatainak teljesítésére kell irányítani. Jelentős feladat hárul ebben a nemzeti bizottságokra, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomra, a Szocialista Ifjúsági Szövetségre, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságra, valamint a Nemzeti Front többi társadalmi szervére és szervezetére. A kitűzött célok sikeres elérése nélkülözhetetlen feltétele a csehszlovák népgazdaság további fellendülésének, a társadalom sokoldalú fejlődésének, s az egész szocialista világredszer megszilárdításának is. Písekben 1975- ben kezdték meg a Jitex vállalat új kötö- részlegének építését. A légkondicionáló berendezéssel ellátott új csarnokot 1980 szeptemberében helyezték üzembe. Hat régi épületből ide helyezték át a kötő- és csévézőgépeket, a szövőszékeket. A beruházás összege 180 millió korona, 3, 7 év alatt törül majd meg. Felvételünkön Jirina Dvofáko- vá a kötőgépet kezeli (Jaroslav Sybek felvétele — CSTK) 4BSS JOpiS Mm •- ''2 jpfis i •■-.-a. . H * > r Xifr V i 1981. IV. 15 10
