Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-15 / 89. szám, szerda

A CSSZSZK 1981—1985. till GAZDASÁGI ES SZOCIÁLIS KftŰDESU FÖIRANYAI (Folytatás az 5. oldalról) emelt figyelmet kell fordítani az egyes fém fajtáikat elkülönítő berendezéseik építésére. A népgazdaságban meg kell gyorsítani a fémalap körforgás üte­mét. A n ye rsva s- te nine 1 ésb e n lavítani kell a technológiai eljárásokat, növelni kell a teljesítményeket, és csökken­teni a tüzelőanyag fajlagos fogyasztá­sát. Korszerűsítem kell a nagyolvasz­tók elegyadagolását,' azokat el kell látni automatizált számítástechnikai irányítással, fokozni ikell a nagyol­vasztón átmenő levegő hőmérsékletét, s javítani kell az elegy technológiai előkészítését. Az acélgyártásban a korszerű, taka­rékos eljárások fejlesztésére kell össz­pontosítani a figyelmet, amelyekkel jobban kihasználhatok az adalék­anyagok, s amelyeik lehetővé leszik az egyenletesebb és jobb minőségű termelést. Folytatni kell az oxigén- ikonverteres acélgyártás fejlesztését, a folyamatos acélöntés bevezetését, a nagyolvasztón ikívüil acélfinomítási el­járásokat, s növelni kell az elektro- acélgyártás intenzitását. A hengerelt anyagok gyártásában javítani kell a választékot, a közepes és a finom idomacélok, a fi noun le mezeik, a taka­rékosabb szerkezeti elemek, a hőke- zelt vastaglemezeik és az izotróp dina­mólemezek gyártásának a növelésével. Lényeges javulást keM elérni a kivi­telre gyártott hengerelt alapanyagok választékában, főleg azzal, hogy a legalacsonyabb feldolgozási fokozatú termékek kivitelét beszüntetjük. Fokozott figyelmet kell szentelni az acélgyártásban a fémelegyeik hatéko­nyabb kihasználásának.- A tolfumatos acélömtőművek építésével, a hem gaz­daságos és elavult hengerművek fel­számolásával, valamint az új nagy tel­jesítményű hengerművek üzembe he­lyezésével összhangban 1985 lg lénye­ges csökkenést kell elérni a fajlagos acélfelhasználásban, éspedig az egy ton­na hengerelt áru gyártásához szüksé­ge® acélmennyiséget 1980 hoz viszo­nyítva legalább 17 kilogrammal kell csökkenteni. A kohászati rmásodterniókeik gyártá­sában növelni kell a gépkocsiabron- csok és a szállítószalagok gyártásá­hoz használt acélszalag, a hegesztő- anyagok és a rugók termelését, éspe­dig a meglevő kapacitások lehető leg­hatékonyabb kihasználásával. Növelni kell a hegesztett acélhálóik gyártását. A színesfémeik fokozottabb kohá­szati hasznosítása érdekében be kell vezetni a félkész termékek folyamatos gyártási eljárásait, érvényesíteni kell a finomító és az új olvasztási eljárá­sokat. Ezzel feltételeket kell teremte- ni a magas fokú minőség eléréséhez és a fémfogyasztás csökkentéséhez. Fejleszteni kell továbbá a porkohá­sza ti eljárásokat. A mikroelektronikai alkatrészgyár­tás, valamint az új elektronikai és elektrotechnikai technológiai eljárások fejlesztése végett fokozni kell a spe­ciális alapanyagok és félkész termé­kek gyártását is ezek re a célokra. Feltételeiket ikell teremteni a mag­nezit- és a krómmagnezit termékeik hatékony és jó minőségű gyártásának növeléséhez. Fokozni kell az őrölt sa­lakok szállítását a mezőgazdaság szá­mára. Elő kell készíteni a Ziar nad Hronom-i alumíniumgyártással össze­függő ökológiai problémáik megoldá­sát. 3. Gépipar és elektrotechnika A gépipar és az elektrotechnika to­vábbra is a csehszlovák gazdaság fej­lesztési alapját fogja képezni, s ezeket kifejezőbben kell érvényesíteni a mű­szaki haladás elősegítésében a népgaz­daság minden ágazatában, A gépipari és az elektrotechnikai termelést 33—35 százalékkal, a munkatermelékenységet pedig 30—32 százalékkal kell növelni. A gépiparban és az elektrotechniká­ban arányosan kell fejleszteni a vég­termékek, az alkatrészek és az alap­anyagok gyártási kapacitásait. A nyers- és az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhasználása érdekében gyorsabb ütemben kell ki­használni a műszaki fejlesztés eredmé­nyeit, növelni kell a gépipari termékek élettartamát és megbízhatóságát. A szakágazatokon belül megvalósított szerkezeti változtatásokkal, valamint az elavult gyártmányok magasabb színvo­nalú termékekkel való pótlásával, továb bá műszaki fejlesztés eredményeinek szélesebb körű alkalmazásával lénye­ges mértékben kell növelni a termékek használati értékét, javítani kell minő­ségüket, s növelni a termelés volume­nét is kevesebb szerkezeti anyag fel- használával és a munka magasabb fo­kú termelékenységével. Intenzíven kell növelni a kiváló minőségű részegysé­gek termelését, ami lehetővé teszi a evártási folyamatok automatizálásának és irányításának magas fokú ellátott­ságát. E döntő feladatok teljesítése érdeké­ben elkerülhetetlenül szükséges az elektrotechnikai ipar, főleg a mikro­elektronika és az automatizációs esz­közök gyártásának gyors fejlesztése. A népgazdaság minden ágazatában meg kell teremteni az elektrotechnika és a mikroelektronika gyorsabb ütemű alkalmazásának káder- és tárgyi felté­teleit. A gépipari és az elektrotechnikai ipar termelését úgy kell fejleszteni, hogy elsősorban a kiviteli feladatok teljesí­tése legyen biztosítva a szükséges mennyiségben és szerkezetben. Sokolda­lúan kell szervezni a termelő szerveze­tek és a külkereskedelmi szervezetek szoros együttműködését, a gépipari ter­melésben alkalmazkodni kell a külső piac igényeihez, s az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot kell teremteni a termelés és a külkereskedelem között. Törekedni kell a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztásban való részvéte­lünk elmélyítésére. Az igényes kiviteli feladatok teljesí­tése és a kivitel hatékonyságának a nö­velése a termelés és a külkereskede­lem közös feladata, amit elsősorban a kilogrammárak növelésével és az újra­termelési költségek csökkentésével kell elérni. Fokozni kell a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok, valamint a ku­tatóintézetek felelősségét, a kivitelre irányuló termékek és az alkatrészek termelési programjának előkészítésé­ben. Biztosítani kell a pótalkatrészek gyártását, s gondoskodni kell a gépek szervizeléséről és főjavításairól, bele­értve az ipari javítószolgálat fejleszté­sét. Még kell gyorsítani a gyártmány- fejlesztést, s egyúttal le kell rövidíteni a kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazásához szükséges időt. Jobb minőségben és szélesebb vá­lasztékban kell gondoskodni a lakos­ság ellátásáról gépipari és elektrotech­nikai fogyasztási cikkekből. A gépek és berendezések beruházási szállításai elsősorban a hatodik ötéves tervidőszakban megkezdett, valamint a hetedik ötéves tervidőszakban befeje­zésre kerülő építkezések szükségletei­nek fedezésére kell irányítani. A gépipari és az elektrotechnikai ter­melés fejlesztéséről elsősorban a meg­levő kapacitások és gyártóterületek jobb kihasználásával kell gondoskodni és az új munkaerőt elsősorban a mű­szakszám növelésére kell felhasználni. a) A nehézgépiparban gondoskodni kell azoknak a kiviteli kötelezettségek­nek a teljesítéséről, amelyek a szocia­lista országokkal kötött hosszú távú kereskedelmi szerződésekből erednek, s kifejezőbben kell érvényesülni a nem szocialista országok piacain, főleg komplett beruházási egységek szállítá­sával. A Csehszlovákiában megvalósuló építési programmal, valamint a KGST- országokkal szemben vállalt kötelezett­ségekkel összhangban gondoskodni kell a VVER 440 típusú atomerőművi beren­dezések szállításáról. A minőséggel szemben támasztott magas követelmé­nyek mellett a termelés hatékonyságát is növelni kell. Egyúttal feltételeket kell teremteni a nagyobb teljesítményű VVER 1000 típusú atomerőművek haté­kony gyártásához, minimális igényeket támasztva a társadalmi forrásokkal szemben. A szénjöveszlés céljaira, valamint a hő- és a vízi erőmüvek építésére szük­séges technológiai berendezések gyár­tásában javítani kell a műszaki paramé­tereket és a minőséget, amelyek rész­ben a hazai beruházások számára, rész­ben kivitelre készülnek. Gondoskodni kell a külszíni szénfejtésnél alkalmazott gépek- és berendezések maximális üzembiztonságáról, s biztosítani kell a szükséges pótalkatrészek szállítását. Jelentős haladást kell elérni a szén külszíni fejtésénél alkalmazott gép- és berendezések, valamint az erőmű blok­kok felújításának és fő javításainak biztosításában, s ezek pernyeleválasztó berendezésekkel való ellátásában. A magasabb műszaki színvonalú gépegy­ségek felhasználásával növelni kell az üzemeltetés megbízhatóságát és haté­konyságát. Fejleszteni kell a hengersorok auto­matikus irányítási rendszereinek a gyártását, el- kell mélyíteni a műszaki és a szervezési előkészítést, ennek az új szakágazatnak az intenzív fejleszté­séhez. Az üzemanyagforrások változásaival összefüggésben a gépipari termelés szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy az 1985 után következő években a vas- úti- és a városi közlekedésben bevezet­hessük a legkorszerűbb villamosjármű­vek használatát, s ezekből a külföldi piacok igényeit is kielégíthessük. Meg kell valósítani az erőátviteli be­rendezések tömeges gyártásának a programját, célszerű szakosítással fo­kozatosan meg kell szüntetni a források és a szükségletek közötti aránytalansá­gokat. Jobban ki kell elégíteni az igényeket az ipari szerelvényekből, szivattyúkból, légtechnikai berendezésekből, víztisztí­tó- és öntözőberendezésekből, s csök­kenteni kell a behozatalukkal szemben támasztott igényeket. Növelni kell a berendezések szállí­tásait a vegyipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar számára. Ezek gyártását más gépipari üzemekben is bővíteni kell, s így feltételeket kell teremteni e szállítások 1985 utáni növeléséhez. b) Az általános gépipar fejlesztésében kifejezőbben előtérbe kell helyezni a kiviteli feladatok teljesítését s jobb eredményeket kell elérni az exportter­mékek értékesítésében. Emellett be kell biztosítani a progresszív technoló­giai berendezések szállításait is a be­ruházásokhoz, s gondoskodni kell a gép­ipari fogyasztási cikkek gyártásfejlesz­téséről. Teljesíteni kell az állami célprogra­mokat, s meg kell valósítani a szüksé­ges szerkezeti változtatásokat. Nagyobb figyelmet kell szentelni a haladó tech­nológiai eljárások fejlesztésének, vala­mint a szakosításnak a fő egységek és az alkatrészek gyártásában. A műszaki és a gazdasági paraméterek javítása alapján növelni kell a termékek export képességét, s bővíteni kell a kiviteli termékek választékát. A döntő szakágazatokban elsősorban a következő feladatokat kell teljesíteni: a szerszámgépek és az alakító gépek gyártásában növelni kell az automati­zált gépek és géprendszerek gyártásá­nak az arányát, s nagyobb mértékben kell fejleszteni a célgépek és az auto­matizált gépsorok gyártását. Szélesebb mértékben kell kihasználni az elektro­nikai elemeket, s gyorsabb ütemben kell elsajátítani a CNC rendszerű, mikropro­cesszorokkal ellátott forgácsoló- és ala­kító gépek gyártását. Kiemelten kell fejleszteni a lemezalakító gépek, vala­mint a progresszív alakító automaták gyártását. Fejleszteni kell az ipari ro­botok és manipulátorok, valamint az anyagmozgató berendezések gyártását, s ki kell szélesíteni a szerszámok és a mérőeszközök szűk keresztmetszetű vá­lasztékának a gyártását is. A textilgyártásban gondoskodni kell a nagyobb sebességű orsónélküli fonó­gépek gyártásáról, valamint a több szin­tű szövőgépek további fejlesztéséről és gyártásuk bevezetéséről. Növelni kell a bőripari gépek technológiai paraméte­reit, be kell vezetni az automatizált elő­készítés szalagszerű rendszerét, ami az anyagfogyasztás és a munkaerő-szük­séglet csökkentéséhez vezet. A cipőipari gépeknél a műbőrfestő gépek, a programvezérlésű alapanyag­vágó gépek, a kétfázisú és automatikus feszítőgépek, a ragasztógépek és a nagy teljesítményű ipari varrógépek kutatá­sára, fejlesztésére és gyártására kell összpontosítani a figyelmet. A nyomdaipari gépeknél a termelés szerkezetét a számjegyvezérlésű, sok­színű ofset-gépek és papírvágó gépek fejlesztésére kell irányítani. A hidraulikus elemek gyártását a je­lenlegi színvonal kétszeresére kell emel­ni. Emellett kifejezően kell növelni azok műszaki színvonalát, megbízhatóságát és élettartamát. Lényeges mértékben kell növelni a mezőgazdasági gépek gyártását. Nagy teljesítményű gépeket kell gyártani, fő­leg a rakodási munkák, a talajelőkészí­tés és a vetés, a takarmányfélék ter­mesztése és begyűjtése számára, bele­értve a hegyaljai körzeteket, továbbá a kapásnövények, a gyümölcs- és a zöld­ségfélék termesztése számára. Növelni kell továbbá a speciális erdei traktorok gyártását. Mindezt további gépipari ka­pacitások kihasználásával, valamint a nem gépipari reszortokkal megvalósuló célszerű kooperációval is biztosítani kell. Gondoskodni kell a III. egységesített sorozathoz és fokozatosan a IV. egysé­gesített sorozathoz tartozó traktorok gyártásának elkezdéséről. Javítani kell a traktorok tartozékainak műszaki szín­vonalát és ki kell szélesíteni a gyártá­sukat. Kifejezően kell növelni a pótal­katrészek gyártását, javítva azok minő­ségét és választékát, az üzemeltetés és a javítószolgálat szükségleteinek teljes fedezéséhez. Az építő- és az útépítő gépek gyártá­sában meg kell oldani az építőipari munkák optimális gépesítését, s lehető­vé kell tenni, hogy ez a termelés na­gyobb mértékben érvényesüljön a kül­földi piacokon. A gépkocsiíparban kiemelten kell fej­leszteni a Tatra tehergépkocsik gyártá­sát. Növelni kell az egyes változatok, a pótkocsik és a felépítmények gyártá­sát, beleértve a mezőgazdaság szükség­leteinek kielégítését. Meg kell oldani a személyautó-gyártás koncepcióját. A robbanómotorok új típusainak fejleszté­sében és szerkesztésében az üzemanyag­fogyasztás maximális csökkentésére kell törekedni. A gépkocsigyártás bizto­sításához, valamint a karbantartás és a javítások pótalkatrész-szükségleteinek fedezéséhez gyorsabb ütemben kell fej­leszteni a tartozékok gyártását, s kife­jezőbben kell kihasználni a progresszív elektronikai elemeket. Meg kell oldani a pótalkatrészek hiányának hosszú idft óta tartó problémáját. A gépipari fogyasztási cikkek gyártá­sában gondoskodni kell a lakosság jobb ellátásáról. Növelni kell a hiánycikkek termelését, s a szélesebb körű gyárt­mányfejlesztés alapján nagyobb mérték­ben kell kielégíteni a fogyasztók nö­vekvő igényeit. A műszaki színvonal emeléséről elsősorban az energiataka- rékosság szempontjából, s az elektroni­kai és szabályozó elemek fokozol!.>bb kihasználásával kell gondoskodni. c) Az elektrotechnikai iparban meg kell gyorsítani a termelési kapacitások fejlesztését, maximális mértékben ki kell használni a tudományos fejlesztési potenciált és a szocialista országokkal folytatott együttműködést. A termelés 45—50 százalékos növelésével feltétele­ket kell teremteni a népgazdaság elekt­ronizálásához. Az elektronika és külö­nösen a mikroelektronika kiemelt fejlesztésév. 1 rendszeresen kell növel­ni a termékek használati értekét, töké­letesíteni kell a technológiai folyama­tokat a népgazdaság döntő ágazataiban és szakágazataiban. Ezzel meg kell gyorsítani a munkatermelékenység no- veléséf^és csökkenteni kell az enérgia és az alapanyagok fogyasztását. Az elektrotechnikai ipar fontos feladata, hogy feltételeket teremtsen a gépipari és más termékek export-képességének növeléséhez és a behozatalukkal szem­ben támasztott igények csökkentéséhez. Ehhez sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni a nemzetközi munkameg­osztást, főleg a szocialista gazdasági in­tegráció keretében megvalósuló együtt­működést. Gondoskodni kell az elektrotechnikai, az elektronikai, az optoelektronika! es főleg a mikroelektronikai alkatrészek gyártásának csaknem háromszoros nö­veléséről. Be kell vezetni és kj kell szé­lesíteni a bipoláris és az unipoláris in­tegrált áramkörök, valamint a mikro­processzorok gyártását, korszerű tech­nológiai berendezések kihasználásával, beleértve az elektronlitografiat. felté­teleket kell teremteni az automatizált irányítási rendszerek bevezetéséhez, fő­leg a szerszámgépek, az alakító gépek és a textilipari gépek területén. Az automatizációs technikában fej­leszteni kell a bemeneti egységek, a szervomotorok, a kijelző elemek, a hő­mérő, a vezérlő, a szabályozó, a merő és az ellenőrző műszaki berendezések gyártását az atomenergetika, a kohá­szát és a vegyipar számára. Fejleszteni kell a beruházási elektro­nikát, a mérőműszerek, a vizsgálóberen­dezések, a laboratóriumi es az egesz- ségügyi műszaki felszerelés gyártását. Gondoskodni kell a szükséges periferi­kus és programozási berendezesekkel ellátott korszerű számítástechnikai rend­szerek szállításőról, különösen a tech­nológiai folyamatok vezérléséhez. Az elektronikus számítógépek és a távköz­lési berendezések gyártását a KGST or­szágok egyes rendszereivel összhangban kell fejleszteni. Az erősáramú elektrotechnikában gondoskodni kell a beruházási sžállítá sok biztosításáról, főleg az atomener­getikai és a tüzelőnyag energetikai program számára, valamint a korszerű gépipari termékek meghajtásához. A belkereskedelem számára ki kell szélesíteni a magas műszaki gazdasági paraméterekkel rendelkező elektrotech­nikai fogyasztási cikkek felújított vá­lasztékát, főleg a színes lévé készülé­kek, a magnetofonok, a gramofonok a rádiókészülékek, és más termékek terü­letén. 4. Vegyipar és gyógyszeripar A vegyipari termelést távlatilag a nyersanyagok és az energetikai fórra - sok lényegesen nagyobb fokú kihaszná­lása irányában kell fejleszteni, éspedig a műszaki és technológiai szempontból igényesebb és több szakképzett munkát igénylő gyártási eljárások gyors növe­lésével. Ezen az alapon, valamint a nemzetközi munkamegoszlás és a KGST- országokkal, főleg a Szovjetunióval megvnlósuló integráció intenzitásának növelésével, csökkenteni kell ezek be­hozatalát a nem szocialista országok­ból. A termelés és a fogyasztás szaka­szán olyan szerkezetet kell kialakítani, hogy lényeges mértékben javuljon az ágazat helyzete a nem szocialisla orszá­gokkal folytatott külkereskedelemben. A vegyipari termelés volumenét 1985 ig legalább 12 százalékkal kell növelni A vegyipari termelés fejlesztését a magasabb minőségű, színvonalú szak­ágazatokra, főleg a tiszta vegyi anya­gok, a szerves festékek, a polimerada lékok, a gyógyszerek, a biotényezók és a felületkezelő alapanyagok gyártására kell Összpontosítani. Előnyben kell ré­szesíteni azokat a termelési szakágaza­tokat, ahol feltételezhető a saját kuta­tási-fejlesztési alap eredményeinek ki­használása, s ahol a nyersanyag beho­zatal tekintetében minimálisra rsök­(Folytatás a 7. oldalon}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom