Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-15 / 89. szám, szerda

a boti lam-m tw EflZQflSflCi fii szociális midnistHEK fő banyai

bb—ím mu i iMir’ira—————a——i

1981.

IV. 15,

(Folytatás a 6. oldalról)

kenthető a nem szocialista országoktól való függőség.

A kőolaj behozatalának magas fokú devizaigényessége szükségessé teszi, hogy az egész népgazdaságban hatékony intézkedéseket fogadjunk el a maximális megtakarítások elérésére a fűtőolajak, az üzemanyagok és más kőolajipari termékek fogyasztásában, beleértve a fáradtolaj összegyűjtésének tökéletesebb megszervezését.

Azzal összefüggésben, hogy hazánk tüzelőanyag energetikai mérlegében csökkenteni kell a kőolajfogyasztás részarányát, s 15 százalékra növelni vegyipari feldolgozázásának részarányát, elő kell készíteni Litvonovban a krakkoló egység építését. A népgazdaság minden ágazatában ki kell dolgoznunk és meg kell valósítanunk a kőolajipari termékek felhasználásának takarékossági programján Ezek felhasználását azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legjobban értékesülnek. A CSSZK-ban és az SZSZK-ban fokozatosan ki kell egészíteni a petrolkémiai termelőegységeket, s hatékonyabban ki kell használni az eddig megépített nyersanyagbázist.

A vegyi szálak gyártásában a választék bővítésére és a minőség javítására kell összpontosítani a figyelmet.

javítani kell az ipari trágyák és a mezőgazdasági vegyszerek minőségét és választékát

Oj kapacitásokat kell üzembe helyezni a műszakigumi- és a tömlőgyártásban, tovább kell bővíteni a szállítószalagok gyártását. A helyi gazdálkodási vállalatokban kifejező mértékben kell növelni a gumiabroncsok újrafutőztatá- sát, főleg a traktorok és a tehergépkocsik számára.

Komplex feltételeket kell teremteni a gyógyszeripari termetes dinamikus fejlesztéséhez és a gyártmányfejlesztéshez, ahol a termelést körülbelül 37 százalékkal kell növelni. Új univerzális üzemegységeket kell létesíteni n szintetikus gyógyszerek és a gyógyszeripari alapanyagok gyártásához. Ki kell szélesíteni a gyógyszeripar hazai nyersanyag-alapját, el kell mélyíteni a KST- országok közötti együttműködést és szakosítást a gyógyszeripari nyersanyagok, orvosságok, és az egészségügyi kellékek gyártásában. A gyógyszergyártás szükséglétéit és forrásait a minőség és a szerkezet szempontjából megfelelően összhangba kell hozni az egészségügy és a többi ágazat szükségleteivel. Feltételeket kell teremteni a behozatal és a kivitel passzív szaldójának felszámolásához.

5. Fafeldolgozó ipar

A faanyagok ésszerű kihasználásával

a feldolgozási hulladékot és a gallyfát is beleértve — a fafeldolgozó ipar termelését több mint negyed részéve] kell növelni. Erre jobban ki kell használni az ötödik- és a hatodik ötéves tervidőszakban felépített üj kapacitásokat. A nem fehérített cellulóz gyártását több mint 60 százalékkal, a faforgácslemezek gyártását 65—70 százalékkal, a farostlemezek gyártását pedig 15 százalékkal kell növelni, a felületi kezelési »s beleértve. Alapjában véve meg kell szüntetni a cellulóz és a faforgács lemezek behozatalát a nem szocialista országokból, növelni kell a fafeldolgozó ipar exportképességét és a nyersfa eddigi kivitelét fokozatosan magas szinten feldolgozott faipari termékekkel kell helyettesíteni.

A kivitel hatékonyságának növelése céljából fokozni kell a feldolgozás mértékét, a fűrészáru termelésben, javítani kell az exportált tűlevelű fűrészáru választékának minőségét, főleg szárítással és egységrakományok készítésével, növelni kell a belkereskedelem és a kivitel számára gyártott bútorok termelését és javítani azok minőségét.

Törekedni kell az új cellulózgyárak kapacitásai, valamint a faforgács- és farostlemezek gyártására szolgáló felújított gépsorok teljes kihasználására. Üzembe kell helyezni az új eellulózgyá- rakat Paskovban és Ružomberokban, az előbbi esetében a takarmányélesztő gyártását is beleértve.

6. Könnyűipar

A könnyűipar fejlesztését a termékek minőségének és műszaki színvonalának javítására, az intenzívebb gyártmány- fejlesztésre, valamint a hazai piac jobb ellátására kell összpontosítani új és luxustermékekből. A behozott nyers- anyagok árainak alakulására való tekintettel növelni kell a kivitelben az olyan termékek részarányát, amelyekben kifejezőbben értékesül az itthon végzett munka, s ehhez kell igazítani a termelés áruszerkezetét is.

A könnyűipar termelését körülbelül 15 százalékkal kell növelni. Leggyorsabb ütemben az üvegszálak és az üveg- szövetek gyártását kell fejleszteni az elektronika és a textilipar számára.

Az üvegipar termelését elsősorban a

termelési felhasználásra szolgáló műszaki termékek fokozottabb mértékű és energiatakarékosabb gyártására kell irányítani. Az üveg, a porcelán, a finomkerámia és a bizsugyártásban rendkívüli figyelmet kell szentelni a termelési alap korszerűsítésének. Ezzel el kell érnünk a hazai nyersanyagok fokozottabb hasznosítását.

A pamutiparban növelni kell a finomfonal gyártás arányát. A kötöttárugyártást, a ruhaipart és. a bőrfeldolgozó ipart nagyobb mértékben kell irányítani a kiváló minőségű és a luxustermékek gyártására. A gyapjúfeldolgozó-ipar- ban elsősorban a bútorhuzatok és a szőnyegek gyártását kell fejleszteni, fő fejlesztési programként. Jobban ki kell elégíteni a lakosság szükségleteit cipőéi textilipari termékekből.

7. Építőanyag-ipar

Az építőanyagok gyártásának fejlesztésével fedezni kell a népgazdaság szükségleteit a kívánt választékban, miközben maximális takarékosságot kell elérnünk a tüzelőanyag és az energia fogyasztásában. Előnyben kell részesítem a kevésbé energiaigényes alapanyagok és termekek gyártását, amelyek ké- szíteseli ez kevesebb tüzelőanyag és fém szükséges., amelyek jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek s energia- megtakarítást tesznek lehetővé a belőlük épített objektumok használata so-* rán is. Növelni kell a pernye és a salak feldolgozását. Következetesen kell takarékoskodni a cementtel, s ésszerűen kell irányítani a felhasználását. Javítani kell a cement választékát és felhasználási normáit..

A szilikát épületelemek gyártására szolgáló üzemek felújításával és korszerűsítésével az állóeszközök jobb kihasználására kell törekedni. Progresz- szív technológiai eljárásokat kell alkalmazni, s korszerűsíteni kell a termelés szervezését. Növelni kell a befejezettség mértékét s komplex szerkezeti rendszereket és elemeket kell kifejleszteni az egyéni lakásépítéshez.

Minden kerületben és járásban folyamatosan és rugalmasan kell kielégíteni az építőipar és a lakosság szükségleteit az építőanyagok, a termékek és az alapanyagok növekvő használati értékű választékából. Fokozatosan növelni kell a mészanyagok szállítását Is a mező- gazdaság számára. Feltételeket ke-11 teremteni az épületek jobb minőségéhez, a maximálisan takarékos anyagfelhasználáshoz és a progresszív építőipari módszerek alkalmazásához. Az építőanyag-ipar termelési alapjának célszerű kihasználásává! le keli rövidíteni a szállítást távolságokat, » lényeges mér tékben korlátozni kell az egymással szembeni szállítási.

V. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése

A CSKP XV. kongresszusán előirányzott feladat — az önellátás fokozatos elérése, a szemesek termelésében és az önellátás mértékének további növelése az élelmiszerek termelésében —, a hetedik ötéves tervidőszakban is alapvető feladat marad. Az élelmiszerek termelését növekvő mértékben kell biztosítani. Hazai forrásokból, a mezőgazda- sági termelés hatékonyságának fokozása alapján. Ezeknek az igényes céloknak az elérésére intenzíven ki kell használni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum belső tartalékait, növelni kell a többi termelési ágazat részvételét és felelősségei az élelmiszeripari termelés biztosításában.

1. A mezőgazdasági termelésben folyatatni keli az egyes termelési szakaszok belterjesitését, a növénytermesztés kiemelt fejlesztése mellett. A természeti és gazdasági feltetelekkel összhangban tökéletesíteni kell a termelés elhelyezését, el kell mélyíteni a szakosítást és a koncentrációt. Erősíteni kell a mező- gazdasági irányító szervek, a mezőgazdasági vállalatok, a szakosított szolgáltató vállalatok és a termelőeszközöket szállító vállalatok felelősségét. Növelni kell a tudományos-kutatási alap részvételét e feladatok teljesítésében.

A mezőgazdasági vállalatokban meg kell gyorsítani a tudományos műszaki haladás kihasználását, következetesen és rugalmasan kell alkalmazni a gyakorlatban a tudományos kutatás bevált ismereteit, s nagyobb mértékben kell érvényesíteni az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait.

Tökéletesíteni kell a tervezést és a vállalaton belüli szervezést, hatékonyabban kell érvényesíteni az önálló elszámolási rendszert, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltséget. Ehhez be kell fejezni a tervezés és az irányítás tökéletesített rendszerének kidolgozását és érvényesíteni kell azt a mezőgazdaságban.

A hetedik ötéves tervidőszakban a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva körülbelül 10 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ezen belül 14—16 százalékkal a növénytermesztést.

A növénytermesztésben teljes mérték* ben ki kell használni a termőtalajt, intenzivebbé kell tenni a védelmét, s rendszeresen kell növelni a talaj termőképességét. Törekedni kell a hozamok növelésére és stabilizálására minden terménynél, javítani kell a növények táp- anyagellátásának és védelmének a színvonalát, rendszeresen kell csökkenteni a veszteségeket a termelési folyamatokban, a termékek raktározásánál és fel- használásánál. • ,

Gondoskodni kell róla, hogy a gabonafélék átlagos évi termelése elérje a 11 millió tonnát, s a növekedés a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva megközelítőleg 9 százalékos legyen. Intézkedéseket kell foganatosítani a kukoricatermesztés növelésére. Biztosítani kell a gabonaalappal való gazdálkodás szigorú követelményeinek érvényesítését.

Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a tömeglakarmányok termelését, amit a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—14 százalékkal kell növelni. Ehhez gondoskodni kell elegendő jó minőségű vetőmagról, főleg az évelő takarmánynövények termesztésével, továbbá nagy teljesítményű betakarító gépekről is, íőieg a lejtős területek számára. A takarmánynövények kezelésénél és raktározásánál az energetikailag kevésbé igényes tartósítási eljárásokat kell érvényesíteni. A szarvasmarha tudományosan irányított takarmányozásánál szerzett ismeretek érvényesítésével a jelenlegi szinthez viszonyítva 10—15 százalékkal jobban kell kihasználni a megtermelt takarmányokat.

Növelni kell a gyümölcs- és a zöldségfélék, valamint a burgonya termesztését és felvásárlását, s fokozni kell a közvetlen szállítások volumenét a belső piacra. Az eddigieknél aktívabban kell támogatni a kistermelői termelést, részben saját ellátásukra, részben pedig a piac ellátására.

A technikai növények termesztésének növelésével és javításával ki kell bővíteni a feldolgozó íjjar nyersanyag alapját. Javítani kell a helyzetet a külkereskedelemhez való viszonyulásban. Az olajos magvak termesztését és felvásárlását a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint felével kell növelni. A cukorrépánál meg kell szüntetni a stagnálást a termelésben és a cukortartalom alakulásában. Ebben az irányban hatékony intézkedéseket kell foganatosítani és a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 12—15 százalékkal keli növelni a cukorrépa termesztését. A komló termesztését ötöd részével kell növelni.

Az állattenyésztés szerkezetét a reális takarmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni. A termelési növekményt elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, az állatok termelőképességének növelésével kell elérni. Az abraktakarmányra igényes termelést csak olyan mértékben ke!) fejleszteni, ahogy azt az ellátás lehetővé teszi. Az abraktakarmányok fogyasztásának csökkentésére jó minőségű takarmánykeverékeket kell készíteni. Gondoskodni kell az elfogadott fehérje-program teljesité- téséről, s fokozatosan meg kell valósítani az állattenyésztés biokemizőlási

programját. Növelni kel] az édesvízi halak termelését.

Gondoskodni kell a háziállatok tenyésztésének további fejlesztéséhez szükséges gazdasági feltételek kialakításáról a háztáji gazdaságokban s a kís- tenyésztőknél, egyrészt az önellátás bővítése céljából, másrészt pedig szerződéses hizlalásra, a piaci választék bővítése végett.

2. Az élelmiszeriparban 1985-ig tíz-tizenegy százalékkal kell növelni a termelést és körülbelül 12 százalékkal a belkereskedelmi szállításokat. Minden szakágazatban gondoskodni kell a nyersanyagok magas fokú hasznosításáról, beleértve a melléktermékeket. Hangsúlyt kell helyezni a minőség javítására és a gyártmányfejlesztésre, fokozni kell az élelmiszerek tartósságát és tápértékét a vitaminokkal és más adalékokkal való dúsítás által. Ki kell szélesíteni és javítani kel] a csecsemő- és a gyermektápszerek választékát. Fokozatosan csökkenteni kell a cukor termelési fogyasztását és be kell vezetni új diétás készítmények gyártását. Fejleszteni kell az integráció és a koope- rációs kapcsolatokat a feldolgozó ipar, a mezőgazdasági termelők és a kereskedelem között.

3 A mezőgazdasági élelmiszeri komplexum anyagi-műszaki alapjának fej-1 lesztésében a szállítások növekvő volu- mene mellett gondoskodni kell azok ma,-1 gas műszaki színvonaláról, és komplex jellegéről is. Az ipari trágyák szállítás sát 8—10 százalékkal kell növelni, növelni kell továbbá a mésztartalmú anyagok, a védő vegyszerek és biokémiai eszközök szállítását a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Lényegesen jobban kell kihasználni az is-* táliótrágyát.

A beruházások volumene a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban körülbelül a 6. ötéves tervidőszak szintjén marad. Folytatni kell az öntözőrendszerek intenzív építését, és a lecsapo- lási munkákat. További feltételeket kell teremteni a mezőgazdasági termelés belterjesítéséhez a kelet szlovákiai síkságon. A növénytermesztésben a beruházásokat a betakarítási, a raktározási és a feldolgozási veszteségek csökkentésére kell irányítani. Az állattenyésztésben az eszközöket elsősorban a a szarvasmarha-tenyésztés kapacitásainak bővítésére kell.fordítani. Az élelmiszeriparban a beruházásokkal elsősorban a nyersanyagok hatékonyabb fel- használását, és a közélelmezés minőségét javító szakágazatok termelését kell növelni, beleértve a hűtő- és a íagyasz- ió kapacitások fejlesztését. Ehhez a technológiái berendezések szállításával is meg kell teremteni a feltételeket.

A műszaki ellátottság javításáért a 7. ötéves tervidőszakban 10 000 célíeher- gépkocsit, 6,5 ezer rakodógépet és 35 ezer traktort kell a mezőgazdaságnak szállítani. Növelni kell a talajművelési eszközök, a vetőgépek és a takarmánynövények betakarítási gépeinek szál ti tását is. Gondoskodni kell a további szükségletek fedezéséről, főleg a pótalkatrészekről és a csomagoló anyagokról. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a mezőgazdasági termelési szolgáltai ásókat.

A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére fordított eszközöket maximális gazdaságossággal kell felhasználni. Jobban ki kell használni a gépeket és a berendezéseket, s javítani a karbantartási munkák színvonalát. Növelni keli a trágyafélék és a mezőgazdasági vegyszerek, a takarmányfélék és az üzemanyagok felhasználásának hatékonyságát.

VI. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás

Az erdőgazdaságban felteteleket kell teremteni az erdők termőképességének további növeléséhez, beleertve az erdők további funkcióit; használati fából 87 millió köbmétert kell szállítani. A feldolgozóiparral együttműködésben növelni kell a faalapú nyersanyagok általános kihasználását. Meg kell gyorsítani az erdőművelés nagyüzemi formáinak bevezetését. Fokozni kell a fiatal erdőkről való gondoskodást, növelni kell az erdők ellenállóképességét a természeti rendellenességekkel szemben.

Rendszeres figyelmet kell szentelni az erdők védelmének, főleg az ipari szennyezés korlátozásával. A levegő szenyezésével előidézett károk gyors felszámolásával gondoskodni keli a faanyag gazdaságos hasznosításáról és a a kitermelt területek felújításáról.

Az erdők termőképességével és egyéb funkcióival összhangban a 7. ötéves tervidőszakban mintegy 92 millió köbméter fát kell kitermelni.

A vízgazdálkodási ágazatban a felszíni és a föld alatti vízforrások fejlesztésével és védelmével gondoskodni

kell a lakosság, n mezőgazdaság és az ipar vízellátásáról. Árvízvédelmi rendezéseket keli végrehajtani az ilyen ve-* szélynek kitett folyókon, főleg a Morava déli szakaszán, továbbá az Odera, a Garam, az Ipoly és a Sajó mentén. A Magyar Népköztársasággal együttműködve folytatni kell a dunai vízművek éfütését. Folytatni kell továbbá a vízgazdálkodási építkezéseket az észak- csehországi barnaszénmedencében, valamint a tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztésével összefüggő további vízgazdálkodási létesítmények építését.

Ki kel] szélesíteni a vízvezeték- és a csatorna-hálózatot, növelni kell a közműves vízvezetékekből ellátott és a csatornázásra kapcsolt házakban élő lakosok részarányát. A karbantartás javítá* val csökkenteni kell a vezetékhálózatban előforduló vízveszteségeket. Érvényesíteni kell a vízzel való ésszerű gazdálkodás alapelveit.

Tisztítóberendezések építésével elsősorban a szennyezés legnagyobb forró* sait kelKfelszámolni.

(Folytatás a 8. oldalon/