Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-15 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 1981—1985. fi/l GAZDASÁGI ES SZOCiAUS FUÖDESENEK FŰ IRÁNYAI 1981. IV. 15. [Folytatás a 4. oldalról) energia, a fémek valamint a többi nyers- és alapanyag nagyobb kihozatal ú és takarékosabb felhasználását. — jelentős szerkezeti változások végrehajtására főleg az elektronika és különösen a mikroelektronika fejlesztésének gyorsítására, ami az automatizálás alapját képezi az iparban, a közlekedésben, a távközlésben, a mezőgazdaságban és további területeken, továbbá a gépgyártás háttéripari szakágazatainak, főleg a hidraulika gyorsított ütemű fejlesztésére, — a petrolkémiai végtermékek hatékony gyártására, a magas műszaki színvonalú vegyipar fejlesztésére, főleg a speciális polimerek, a gumi és mű- anyagipari vegyszerek, festő- és mázolóanyagok, mezőgazdasági vegyszerek és csomagolóanyagok gyártására, — mindennemű másodlagos nyersanyag intenzívebb kihasználására, valamint a nem hagyomámyos és másodlagos energetikai erőforrások jobb kihasználására, — a termékek, főleg a gépek, a berendezések, valamint a gépipari fogyasztási cikkek használati értékének, élettartamának növelésére, a gyártmányfejlesztés meggyorsítására, s olyan haladó műszaki-gazdasági paraméterek elérésére, amelyek lehetővé teszik világpiaci érvényesülésüket, — a bányatechnikai gépeik és berendezések megbízhatóságának és teljesítményének művelésére, — a termelési folyamatok, gépsorok és gyártó részlegek magasabb fokú gépesítésére, automatizálására és ro- botosítására, a fizikailag megterhelő munka részarányának további csökkentésére, a gépek és a berendezések, a laboratóriumok és az ellenőrző műszertechnika intenzívebb kihasználására, az irányítási rendszerek kihasználására a technológiai folyamatok: vezérlésére az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a távközlésijén és a mezőgazdaságban, — az anyagmozgatás gépesített és automatizált módszereinek szélesebb körű elterjesztésére, beleértve az ipari robotok és manipulátorok alkalmazását, — a raktárgazdálkodás ésszerűsítésének progresszív megoldására, a tipizált és egységes csomagolórendszerek elterjesztésére, — a hatékony nagyüzemi technológiai eljárások fejlesztésére, a mező- gazdaságban a nemesítésre és a bio- kemizálásra a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán, az erdőgazdaság és a- vízgazdálkodás ésszerűsítésére, a környezetről való gondoskodás fokozására, — a diagnózis-megállapítás, a gyógykezelés és a megelőzés új módszereinek a bevezetésére, a legfontosabb betegségeknél, valamint újabb hatékony gyógyszerek gyártásának a bevezetésére. Növeljük a kutatási és fejlesztési bázis tevékenységének hatékonyságát; a kutatási munkahelyeket nagyobb mértékben tegyük érdekeltté munka- eredményeik gyakorlati megvalósításában. A kutatási és fejlesztési alap erőit és eszközeit a legjelentősebb feladatodra kell összpontosítani, elsősorban a műszaki fejlesztés állami tervére, hogy lényegesen lerövidüljön az új megoldásokra fordított idő, s így meggyorsuljon a kutatás—fejlesztés— termelés—felhasználás egész körfolyamata. Idejében meg kell teremteni a feltételeiket a kutatási és fejlesztési eredmények érvényesítéséhez a termelésben és a társadalmi gyakorlat más területein, s így lényeges mértékben le kell rövidíteni a megoldás befejezése és a gyakorlati alkalmazás elkezdése közötti időt. Le kell állítani azokat a kutatási és fejlesztési munkákat, amelyeknél távlatilag sincsenek biztosítva a feltételek az eredmények kielégítő gyakorlati érvényesítéséhez. Erősíteni kell a kutatási-termelési egységekként fejlesztett kiemelt kutató- intézetek termelési és műszaki-tervezési, valamint konstrukciós kapacitásait. Erősítsük meg a kapcsolatokat az alap- és az alkalmazott kutatás között, fokozzuk a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák és a kutatóintézetek munkahelyeinek az együttműködését a szakágazatok központi szerveivel és a vállalal kutatási munkahelyekkel. A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben elsősorban azoknak a problémáknak a megoldására kell Irányítani a figyelmet, ahol a (kutatási és fejlesztési munkák befejezése után termelési kooperációra, illetve termelési szakosításra kerül sor, továbbá a tudományosműszaki együttműködés magasabb formáira, vagyis a szerződéses együttműködésre és a iközös kutatási kollektíváik kialakítására. A lioencek vásárlását elsősorban az állami célprogramok biztosítására, a jelentős gyártmányfejlesztési feladatok gyors megoldására, valamint azon termékek gyártásának elsajátítására kell összpontosítani, amelyek használati tulajdonsága magas műszaki színvonalú. Sokoldalúan kell fejleszteni az újítók és a feltalálók mozgalmát, mint a tudományos-műszaki fejlesztés elválaszthatatlan részét. Arra kell törekedni, hogy növekedjen a találmányok, a felfedezések és az újítási javaslatok érvényesítésével gyártott termékek, illetve az általuk tökéletesített technológiai folyamatok részaránya. A szabványok képzését a nyers- és az alapanyagok, valamint a termékek műszaki-gazdasági paramétereinek optimalizálására kell irányítani; törekedjünk a szabványok maximális egységesítésére főleg a KGST keretében. Szilárdítsuk a technológiai folyamatok értékelésének objektivitását és a pontosság hitelesítését a metrológia fejlesztésével. Ki kell szélesíteni a minőség kötelező értékelését az állami minőségvizsgáló intézetek által a népgazdasági szempontból jelentős termékek további csoportjaira, összhangban a bel- és a külkereskedelem szükségleteivel. A minőség értékelését maximális mértékben a termelés előkészítő szakaszában kell elvégezni. IV. Az ipar fejlesztése Az ipari termelésnek döntő szerepe lesz a népgazdaság további fejlődésének és hatékonysága növelésének biztosításában. Teljes volumenét az 1.980- tól 1985-ig terjedő időszakban 18—20 százalékkal kell növelni. Az anyagi költségek csökkentésével kell elérni a saját teljesítmény volumenének növekedését! Az ipari termelés fejlesztésében elsődleges figyelmet kell szentelni a termelés szerkezeti felépítésének és a termékek felhasználási irányzatainak, főleg a kiviteli szállítások 32—35 százalékos növelésének, éspedig az ipari termékek minőségének és műszaki színvonalának maximális javítása mellett. Az iparban legalább 17—19 százalékkal ikell növelni a munkatermelékenységet, s a termelés növekményének több mint a 90 százalékát a munkatermelékenység növeléséből kell fedezni. Ezt a termelés és a munkafolyamatok szervezésével és tökéletesítésével, a termelőeszközök jobb kihasználásával és fejlesztésével, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, és a szocialista munkaverseny fejlesztésével kell elérni. Az új munkaerőlset elsősorban a műszakszám növelésére kell összpontosítani azokban az üzemekben, amelyek kiviteli feladatokat teljesítenek, s amelyekben csökkentik a termelés import-, energia- és nyersanyagigényességét, valamint az új termelési kapacitásokban, főleg a kiemelt termelési szakágazatokban. Az ipari termelés szerkezetében továbbra is erősíteni kell a gépipar szerepét, az elektrotechnikai ipar és az olyan alkatrészgyártó szakágazatok további fejlesztésével, amelyek kihatással vannak a gépipari termékek műszaki színvonalára és minőségére. Az elektrotechnikai ipar anyagi alapjának kiemelt bővítésével feltételeket kell teremteni a népgazdaság exportképességének és hatékonyságának növeléséhez. Fordítsuk a figyelmet a saját nyersanyagainkat hasznosító ágazatok fejlesztésére. A termelés és a gyártmányszerkezet fejlesztésében, valamint a tüzelőanyagok, az energia és a fémek fogyasztásának ésszerűsítésében kitűzött legfontosabb feladatok teljesítését az állami célprogramokban ikell biztosítani. A tervben meg kell határozni az ész- szerűsítési programok beruházási kereteit. Az ipar egyes ágazataiban a következő legfontosabb feladatokat kell biztosítani: 1. Tüzelőanyagok és energia A tüzelőanyag-energetikai források minimális növekedése mellett ezen a területen a gazdaságpolitika alapvető feladata a népgazdaság energiaigényességének csökkentése. A kiegyensúlyozott tüzelőanyag-energetikai mérleg elérésére, valamint a nemzeti jövedelem további növelése érdekében a 7. ötéves tervidőszakban kb. 12 millió tonna kőszénegyenértéknek megfelelő relatív megtakarítást kell elérni. Az állami célprogrammal összhangban a tüzelőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítésében rendkívüli figyelmet kell szentelni azoknak az intézkedéseknek, amelyek az energiatakarékos technológiai eljárások bevezetésére, az új, nem hagyományos és a másodlagos energiaforrások kihasználására, valamint a jobb minőségű, energiatakarékos termékek gyártási részarányának növelésére Irányulnak. Az energiaigényesség csökkentéséről az állóalapok jobb kihasználásával, a gazdaság anyagigényességének mérséklésével, valamint a termelésen kívüli takarékosság fokozásával is gondoskodni kell. E feladatok teljesítéséhez meg kuli teremteni a szükséges feltételeket az anyagi-műszaki alapban is, főleg a gépiparban. ' * A villamos energia és a hő termelésében a szenet és az atomüzemanyagot kell tekinteni a fő forrásnak. A kutatásban és a fejlesztésben meg kell oldani a kevésbé értékes szénfajták hasznosításának problémáját. A rendelkezésre álló kőolajak, amelyek további növelésére nem számíthatunk, elsősorban vegyipari termelésre és a motorizálás szükségleteinek fedezésére kell felhasználni; a földgáz forrásait elsősorban technológiai célokra kell felhasználni. A villamos energia és a hő termelésében gyorsabb ütemben kell csökkenteni a kőolajtermékek fogyasztását. Következetesen ügyeljünk arra, hogy az egész tüzelőanyag-energetikai komplexumban a minimálisra csökkenjenek a tüzelőanyagjövesztés és az energiatermelés beruházási szükségletei, s hogy minél gazdaságosabban érvényesüljenek az ésszerűsítési intézkedések. 1985-ben 99—100 millió tonna barnaszenet és lignitet, valamint 27—28 millió tonna kőszenet kell jöveszteni. A kőszén jövesztésénél elsősorban a kiváló minőségű, főleg a kokszolható szénfajták kitermelését kell növelni. Dolgozzuk ki az ostravai szénmedence lelőhelyeinek távlati kiaknázási programját. Teremtsük meg a feltételeket a mélyművelésű bányatechnika szállításához. Az osztályozott szénnel elsősorban a lakossági szükségleteket kell kielégíteni. A többi fogyasztónál csökkenteni kell ennek a fogyasztását, s törmelékszénnel kell helyettesíteni. Az üzemi energetikában és a kommunális lakásgazdálkodásban a kazánokat fokozatosan hozzá kell alakítani a rendelkezésre álló szén minőségéhez. Ehhez a gépiparban is meg kell teremteni a feltételeket. A külszíni bányákban, főleg az észak-csehországi bar- oaszénmedencében meg kell állítani a fedőréteg-eltakarítási munkák kedvezőtlen fejlődését. Biztosítsuk a megbízható nagygépek szállítását; újítsuk- fel és fejlesszük tovább a technológiai egységeket úgy, hogy növekedjen a nagygépek teljesítménye, hogy folyamatos és üzembiztos legyen a kotró- és szállítóberendezések munkája. Oj jövesztési kapacitásokat kell létesíteni elsősorban az új nyitások meggyorsításával a Vršany, a Most, a Merkúr, a Brezno, a Csehszlovák Hadsereg, a Šverma és a Chabafovioe Bányában. A szükséges mértékben meg kell valósítani a szénjövesztés fejlesztésével kapcsolatos beruházási akciókat, így a komplex lakásépítési programot Is. Következetesebben- rekulti- váljuk a devasztált földterületeket, tegyük termőbbé a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott földterületeket, valamint az erdő- és vízgazdálkodás számára adott területeket. Maximális mértékben meg kell gyorsítani a Maxim Gorkij Nagybánya fejlesztését. Intenzívebbé kell tenni a jö- vesztést a sokolovói medence nyugati részének bányáiban. Korszerűsítsük a szénipari gépek karbantartását és növeljük teljesítményüket. A széniparban fontos társadalmi feladat a bányászok munkafeltételeinek és életkörülményeinek a javítása. Főleg a munkavédelemről kell fokozottabb mértékben gondoskodni, s további intézkedéseket kell foganatosítani a bér- és a szociálpolitika, valamint az egészségügyi ellátás terén, s a lakásépítés szakaszán; ezzel a munkaerő-toborzás feltételeit is javítani kell a bányászok számára. A kokszgyártásban gondoskodni kell a kokszolóberendezések építéséről és felújításáról az elöregedő kapacitások pótlására, mind a tüzelőanyag-gazdálkodás szakaszán, mind pedig a kohászaiban. A kevésbé értékes szénből történő kokszgyártás növekedése érdekében be kell vezetni a szénadag előkészítésének progresszív technológiai eljárásait. A gáziparban meg kell teremteni a földgáz behozatal további növelésének előfeltételeit — a Konzorcium tranzit- gázvezeték építésével. Növelni kell a gázvezeték-rendszer megbízhatóságát, és folytatni a fűtésre felhasználható gáz föld alatti tárolóinak építését. A morva kerületekben és Szlovákia egyes részeiben meg kell gyorsítani a földgáz- és kőolaj-kutatási munkákat, nagyon mély furatok végzésével. A cél: a kitermelhető készletek növelése. Az energiatermelésben 1985-ben el kell érni a 80—83 milliárd kW6 villamos energia termelését. Ebből 15 milliárd kWó-t az atomerőművekben kell előállítani. A Szovjetunióval való együttműködéssel biztosítsuk az atomenergetikai komplexum fejlesztését. Üzembe kell helyeznünk a jaslovsíké Bohuntoe-i és a dukovanyi atomerőművet, és újabb atomerőművek építését kell előkészíteni. Lényegesen javítani kell az egész tervezési folyamatot, a beruházások előkészítését és kivitelezését, le kell egyszerűsíteni a műszaki dokumentáció készítését, az építkezéseken Intenzívebbé kell tenni az ütemterveket, összpontosítani kell a tervező, építő és szerelő kapacitásokat és tökéletesíteni kell az építkezések Irányítását. Egyúttal a kapcsolódó kohászati, gépipari, műszeripari és építőipari ágazatok termelésének céltudatos fejlesztésére kell törekedni — mégpedig mind a hazai, mind pedig a külföldi igények kielégítése céljából. A villanyerőművi berendezéseken innovációs és generáljavításokat, valamint felújítási munkákat kell elvégezni üzemképességük növelése érdekében. Ésszerűsítsük a villanyerőművek és a fűtőművek üzemeltetését. 1985-ben a hőerőművekben el kell érni, hogy 1 kWó villamos energia előállításához 373 gramm köszénegyenértékű üzemanyagot használjunk fel. A Tušimice II. villanyerőműben készítsük elő és kezdjük meg a kéntelenítő berendezés építését. Mivel az ország tüzelőanyag-energetikai mérlegében növekszik a villamos áram szerepe, törekedjünk az áramve- zeték-hálózat felújítására és korszerűsítésére, megteremtve ezáltal a zavartalan áramellátás feltételeit. Tovább szilárdítsuk a csehszlovák villanyenergetikai-rendszer összekapcsolását a KGST-tagországok Ilyen rendszereivel. Biztosítsuk a csehszlovák részvételt a szovjetunióbeli hmel- nyickiji atomerőmű építésében. Az elsődleges energetikai erőforrások tervezett megtakarításainak érdekében, továbbá a tervezett élőmunka-megtakarítás érdekében gyorsítsuk meg a központi hőkészlet-gazdálkodási program megvalósítását és ezt a programot a barnaszén-bázison fejlesszük. Kiemelt figyelmet szenteljünk a kombinált villamosenergia- és hőtermelési eljárásoknak, és ezzel összefüggésben valósítsuk meg a kondenzációs vlllanyerő- művek és fűtőművek rekonstrukcióját, valamint az elsődleges tüzelőanyagok pótlására Irányuló programot. Javítsuk az ágazati és a területi tervezés közötti összhangot, főleg a beruházások összpontosításával. Használjuk ki a nem hagyományos energetikai erőforrásokat, az ipari központokban pedig fokozatosan építsük fel a hulladékégetőket. 2. Kohászat és fémfelhasználás Alapjában véve abból kell kiindulni, hogy a fémtermelés elért szintje lényegében változatlan marad. A gazdaság minden szakaszában lényegesen kell javítani a fémfelhasználást, hogy a 7. ötéves tervidőszakban évi átlagban 4,5—5 százalékos relatív megtakarítást érjünk el. Következetesen javítani kell a nyersanyagok, valamint a vasból és a színes fémekből készített alapanyagok fogyasztási normáit. Gyorsított ütemben kell előkészíteni és megvalósítani a műszaki tervezésben, a gépszerkesztésben és a technológiai folyamatokban azokat a programváltoztatásokat, amelyek biztosítják a vaskohászati alapanyagok és a színesfémek progresszív felhasználási normáinak megtartását, valamint az állami ésszerűsítési célprogramban előirányzott fémmegtakarítások elérését. Figyelmet kell szentelni a geológiai kutatásnak és a hazai érejövesz- tés fejlesztésének. A népgazdaság minden egyes ágazatában további Intézkedésekre van szükség a színesfém lényegesen takarékosabb felhasználásához, elsősorban a gépiparban és az építőiparban. Az építőiparban főleg az alumíniumkohászati termékeket kell helyettesíteni más alapanyagokkal. Lényegesen kell javítani a termékek minőségét és választékát, növelni kell a nemesacélok, a hatékony gyártási eljárások és termékek részarányát. Csökkenteni kell a kohászati ciklusban a fémfelhasználást, s következetesebben kell felhasználni a fémhulladékokat. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a fémhulladékok gyűjtésének, kezelésének és teljes kihasználásának, beleértve a háztartási fémhulladékokat. Az ezzel fog1 lalkozó üzemek fejlesztése során kí(Folytatás a 6. oldalonJ
