Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-15 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 19HH985. EU GAZDASÁGI ES SZOClAUS FEILŰDÍSENEK íü IMÁI (Folytatás a 3. oldalról) nyitás mechanizmusában végrehajtandó változások előtérbe helyezik a gazdasági növekedés intenzív tényezőinek érvényesítését. Nagy igényeket támasztanak a terveik minőségével és összekapcsolásával szemben, nagyobbak az elvárások az önálló elszámolási rendszer érvényesítésével, a gazdasági ösztönzéssel és az irányítás színvonalának emelésével szemben; számítunk a kollektívák kezdeményezésére. Ä 6. ötéves tervidőszakban a gazdaság és a társadalom fejlesztésében elért eredmények, a termelőerők színvonala, a kihasználható tartalékok, a szocialista termelési viszonyok, dolgozóink képzettsége és tudása, aktív és kezdeményező bekapcsolódása a szocialista mun ka versenybe és a szocialista munkabrigádok mozgalmába, fontos előfeltétele az elkövetkező években szocialista társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése hatékonysága növelésének. !l. Az 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődés irányzata A fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala a 7. ötéves tervidőszakban is a CSKP gazdasága és szociális -programjának alapját jelenti. A párt politikájának fő célja a lényegesen nehezebb külső és belső feltételek között is az elért magas élet- színvonal és az ezzel kapcsolatos szociális biztonság megtartása a népgazdaságfejlesztésben elért eredményekkel Összhangban. E cél elérése azonban — több külső és belső okból eredően — rendkívül igényes feladat lesz. Feltétetlenül számolnunk kell főleg azzal, hogy sokkal nehezebben és drágábban tudjuk beszerezni a szükséges tüzelőanyagot és energiát, a kőolajat, a fémeket, az élelmiszert, a többi nyersanyagot és anyagot. Ez a belföldről és az importból származó termékeikre egyaránt érvényes. Különösen igényes feladat lesz az importált nemes tüzelőanyagok beszerzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása. Helyt kell állnunk a nyugati piacokon kialakult éles kon- kurrenciaharcban, meg kell felelnünk a külföldi vásárlók és a hazai fogyasztók fokozódó minőségi és műszak i sz í n vona 1 -igén ye i n ek, m ik őzben számolni kell a létszámnövekmény és a beruházási lehetőségeik lényeges csökkenésével. A 7. ötéves terv szándékainak megvalósítása ilyen körülményeik között megköveteli, hogy következetesen megvalósítsuk a hatékonyság és az összes munka minősége javításának irányvonalát, a hatékony szerkezeti változások irányvonalát, főleg a tudományos- műszaki fejlesztés meggyorsítása és eredményeinek maximális kihasználása révén, a CSSZSZK-nak a nemzetközi — főleg pedig a Szovjetunióval való — szocialista munkamegosztásban történő elmélyültebb bekapcsolódásával és a tervszerű irányítás tökéletesítésével a dolgozóik irányításba történő bekapcsolódásának növelése mellett. A gazdasági és szociális célok elérése megköveteli, hogy megteremtsük a nemzeti jövedelem 14—16 százalékos növelésének előfeltételeit. A nemzeti jövedelem növekedését 90—95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzük. Ennek érdekében szükségszerű: 1. a népgazdaság összes ágazatában jobban értékesíteni és ésszerűbben kihasználni az összes tüzelőanyagot és energiaanyagot, anyagot és nyersanyagot, valamint a meglevő állóalapokat és a munkaerőt. Eközben kiemelkedő figyelmet kell fordítani a termelés minősége és műszaki színvonala javítására, mert az anyagi eszközök és az emberi munka magasabb szintű értékesítésének ez a döntő előfeltétele. E szándék elérése érdekében következetesen érvényesíteni kell a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó intézkedéseket. E követelménnyel összhangban az 1981—1985-ös időszakban biztosítani kell a népgazdaságban a költségek további csökkentését és a termelőalapok rentabilitásának növelését a következőkkel: — a nyersanyag- és anyagfogyasztásban a megtakarítás erőteljes növelésével, a nyersanyagok és anyagok hatékonyabb kihasználásával és értékesítésével, hogy így maximálisan csökkenthessük a társadalmi termelés anyagigényességét. Biztosítsuk a társadalmi termelés további fejlesztését lényegesen kisebb hazai és importnyersanyag-, illetve energetikai erőforrásnövekménnyel, valamint a fogyasztásnak a jelenlegi szinten tartásával. Tegyük progresszívebbé a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagfogyasztási normákat, és — főleg az importált anyagoknál — megfelelő helyettesítéssel biztosítsuk a fogyasztás ésszerűbbé tételét. Jobban kell gazdálkodnunk a készleteikkel. Fokozottan használjuk ki a másodlagos nyersanyagokat, és tegyük hatékonyabbá az ilyen nyersanyagok hasznosításának irányítását. Rendikívüli erőfeszítéseket kell tenni a kőolaj és a földgáz gazdaságosabb kihasználására, hasznosítására és megtakarítására. Az 1981—1985-ös időszakban a népgazdaságban évenként átlagosan kétszázalékos megtakarítást kell elérni a tüzelőanyag- és energiafelhasználásban. A termelés számára a fémfelhasználásban évenként 4,5—5 százalékos megtakarítást írunk elő. Az említett anyag, nyersanyag és tüzelőanyag felhasználásának ésszerűsítésére kidolgozott állami célprogramokat következetesen le kell bontani, majd nagy gondot kell fordítani végrehajtásukra; — határozott fordulat elérésével az állóalap-hasznosításban, miközben elsőrendű figyelmet kell fordítani a kapacitás műszakszámnöveléssel, felújításokkal, progresszív korszerűsítéssel, az elavult és már nem hatékony termelő állóalapok kiselejtezésével történő jobb kihasználására. A beruházásokon a megkezdett akciók számának erőteljes csökkentésére, az építkezések gyorsabb ütemű befejezésére, az építési időtartam lerövidítésére és a tervezett termelési paraméterek minél rövidebb idő alatti elérésére kell összpontosítani. Csökkenteni kell az új, igényes és hosszú költségmegtérülési idejű nagyberuházások terjedelmét; — a termelés- és teljesítménynö- vekmén y m unka t errne 1 ék e ny ség-n övelés általi fedezése mértékének növelésével. A feldolgozó ágazatokban a termelés növelését lényegében új munkaerő-növekmény nélkül keJl biztosítani. Az építőiparban a munka struktúrájának megváltoztatása mellett is meg kell gyorsítani a munkatermelékenység növelését, amelynek erőteljesebben kell növekednie az összteljesítménynél. Ésszerűbben és hatékonyabban kell kihasználni a létszámnövelés erőforrásait és a munkatermelékenység-növelés tartalékait. Ezt elsősorban a termelés és a munka szervezésének tökéletesítésével, a munkaidő teljes kihasználásával, a termelési folyamatok komplex gépesítésével és automatizálásával, az elavult termelőberendezések korszerűsítésével és a célszerűtlen adminisztratív tevékenység korlátozásával érhetjük el. Fontos teendő a dolgozók képzettségi összetételének tökéletesítése, a magas fokú képzettség lényegesen jobb kihasználása a műszaki színvonal emeléséneik és a minőség javításának biztosítására, a technológiai folyamatok és a termelés- szervezés tökéletesítésére. 2. A termelésszerkezetet és a fejlesztés ütemét következetesen alá kell rendelni a népgazdaság hatékony fejlesztése szükségleteinek, és kiemelt feladatnak kell tekinteni az export- szállítások maximális növelését, az export-teljesítőképesség erősítését és a csehszlovák népgazdaság importigényességének csökkentését. 3. A termelésiben szerkezeti változtatásokra van szükség, amelyeknek elsősorban arra kell irányulniuk, hogy megteremtsük az exportra termelés maximális növelésének előfeltételeit. Ezt főleg a termékek minőségének javításával és műszaki színvonala emelésével valósítjuk meg. Támogatni kell az import csökkentését elősegítő termelés fejlesztését azokban a szakágazatokban, amelyek fejlesztéséhez a CSSZSZK-ban kedvező természeti és gazdasági adottságok vannak. Hatékonyabban kapcsoljuk be a csehszlovák népgazdaságot a nemzetközi munka- megosztásba, ezzel járuljunk hozzá a termelés műszaki színvonalának további emeléséhez, a munkatermelékenység növeléséhez, a nagyobb sorozatban és hatékonyabban történő termelés megvalósításához, valamint a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentéséhez. Jelentős feladat a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése, az e téren meglevő új lehetőségek elmélyültebb kiaknázása, a szocialista gazdasági integráció formáinak tökéletesítése és a csehszlovák népgazdaság szorosabb összekapcsolása a KGST- tagocszágok népgazdaságaival — elsősorban a Szovjetunióval. Nagy gondot kell fordítani a nemzetközi együttműködés progresszív formálnak — elsősorban a termelésszakosítás és a kooperáció — intenzívebb fejlesztésére és azoknak a feladatoknak a végrehajtására* smelyefc a sokoldalú Integrációs akciókra vonatkozó egyezményekből, a hosszú távú kereskedelmi szerződésekből és a kétoldalú gazdasági-együttmöködési egyezményekből erednek. A gazdasági életben, a tudományban és a technikában, illetve a többi szférában a kölcsönös előnyösség alapján folytatjuk a nem szocialista országokkal való együttműködést. 4. Az egységes csehszlovák népgazdaság fejlesztése kulcsfontosságú feladatainak teljesítése során a CSSZK és az SZSZK gazdaságának fejlesztésében a csehszlovák népgazdaság arányos fejlesztésének még hatékonyabbá tételére összpontosítsa törekvését. Eközben a természeti és gazdasági feltételeik maximális kihasználásából, az optimális erőforrásokból és lehetőségekből, főleg a termelési-műszaki bázis és a munkaerő-növekmény színvonalas hasznosítása követelményeiből induljunk ki. Ezen az alapon érjük el az SZSZK gazdasága dinamikusabb fejlődését és azt, hogy Szlovákia fokozottan részt vegyen az országos erőforrások létrehozásában. Ugyanakkor mindkét köztársaságban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kulcsfontosságú problémák megoldására az egységes csehszlovák népgazdaság további fejlesztése keretében, valamint az exportképesség és -hatékonyság növelésére. A legfontosabb ipari központokban, főleg az észak-csehországi és az észak-morvaországi kerület szénmedencéiben biztosítani kell a kijelölt termelési, jövesztési, illetve fejlesztési feladatok végrehajtását. 5. Tovább kell tökéletesíteni a tervszerű népgazdaságirányítást. Ez a további szociális és gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásának egyiik ,fő eszköze. A tervszerű népgazdaság-irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések megvalósításával és továbbfejlesztésével megteremtjük az erőteljesebb intenzív fejlesztés, a hatékonyság és az export- képesség növelésének előfeltételeit. III. A tudományos-műszaki haladás érvényesítése népgazdaságunkban A tudományos-műszaki haladás eredményeinek következetes gyakorlati alkalmazásával az irányítás minden szintjén lényegesen kell emelnünk a termelés műszaki-gazdasági színvonalát, és az egész csehszlovák népgazdaság hatékonyságát döntő mértékben kell növelni. 1- Az alapkutatás feladatai A csehszlovák tudomány feladata az új ismeretek gyarapítása és a világ új tudományos ismereteinek kihasználása a fejlett szocialista társadalom építése számára. A kutatási kapacitásokat a döntő fontosságú tudományosműszaki fejlesztési feladatokra összpontosítsuk, következetesebben használjuk ki a szocialista tudomány integrációja nyújtotta lehetőségeket, és következetesebben érvényesítsük a tudományos eredményeik gyakorlati alkalmazásának új, hatékonyabb formáit. Az egyes tudományos ágazatokban a következőkre irányítsuk a kutatást: a fizikai tudományágakban mélyítsük el az alapvető ismereteket az elektronika, a számítástechnika és gépipar anyagi, technológiai és alkatrészgyártási problémáinak megoldása céljából, valamint a hatékonyabb energiatermelés, -átalakítás és -felhasználás érdekében. Fejlesszük a matematikai módszereket és eszközöket, és azok kihasználását a társadalmi gyakorlatban. A Föld- és űrkutatási tudományágaikat a hazai ásványi nyersanyagbázis fejlesztésére, a kritikus feltételek közötti lelőhely-feltárás problémáinak megoldására, az ásváf nyi nyersanyagok dúsításának és kihasználásának tökéletesítésére irányítsuk. Szolgáltassunk alapadatokat a vízforrások feltárására, védelmére és területi kihasználására, a légköri változások előrejelzésiére, a környezetvédelmi és -formálási problémák megoldására. A műszaki tudományokban teremtsük meg a speciális fém- és összetett anyagok fejlesztésének feltételeit. Mélyítsük el az igényes energetikai berendezések szerkesztéséhez szükséges mechanikai rendszerek működésének kutatását. Nyújtsunk megfelelő alapismereteket az erősáramú technika, az irányító és automatizálási technika fejlesztéséhez, mégpedig a kibernetizálás és az elektronizálás fejlesztésével kapcsolatban. A kémiai tudományokban mélyítsük el az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretét. Szolgáltassunk megfelelő adatokat az igényelt tulajdonságú új anyagok előkészítéséhez és az új, a hagyományostól eltérő technológiai folyamatok ki- fejlesztéséhez, különös tekintettel a hulladéknélküli gyártást, a nyersanyag- és energia takarékosságot, valamint a környezetvédelmet elősegítő technológiai eljárások kidolgozására. A biológiában mélyítsük el azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik az élő organizmusok funkciójába történő ésszerű beavatkozásokat. Több alapadatot kell szolgáltatni az alkalmazott molekula- és genetikai kutatás és az alkalmazott biológiai, illetve a biokatalízis fermentáción és a biokatalízisen alapuló eljárások számára. További biológiailag aktív anyagokat készítsünk elő egészségügyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari 'kihasználásra. A ibiológiai-mezőgazdasági, erdészeti és ökológiai tudományágakat az organizmusok fejlődése törvényszerűségeinek megismerésére kell össztönöz- ni, továbbá a talaj termőképességének fokozására és a talajvédelem növelésére, a civilizációs folyamatnak a bioszféra erőforrásaira történő hatásai megismerésére, valamint a környezetvédelmi és -formálási módszerek töké létesítéséhez szükséges alapadatok megszerzésére kell irányítani kutatásaikat. Mélyítsük el a növényi és állati szervezetek produkciós képességét befolyásoló tényezők ismeretét, s járuljunk hozzá e szervezetek betegség és kártevők elleni védelméhez, valamint az egyéb nem kívánatos külső hatások elleni védelméhez. A biológiai-orvostudományokban mér lyítsük el az emberi szervezet fejlődési mechanizmusainak ismeretét, és azt, hogy a civilizációs fejlődés feltételei közepette miként hat rá a környezet. Szolgáltassunk megfelelő alapadatokat a súlyos betegségek megelőzése, diagnosztizálása és gyógyítása tökéletesítéséhez. A társadalomtudományokban a többi szocialista országgal szorosan együttműködve elemezzük a hazánkban és a világban végbemenő társadalmi jelenségeket. Különösen nagy figyelmet szenteljünk az objektív társadalmi- gazdasági törvényszerűségek jobb megismerésének az alkotó marxista—leni- nista elvek alapján. Teremtsük meg a párt programtevékenysége fejlesztéséhez szükséges feltételeket, miközben figyelmünket a társadalmunk további gazdasági és szociális fejlesztésének döntő fontosságú feladataira összpontosítjuk. 2. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatai Az irányítás minden szintjén szerves kapcsolatot kell teremteni a műszaki fejlesztés terve és a népgazdasági terv többi része, főleg a termelési terv, a műszikai-tervezési munkák terve, va* lamint az állóeszközök újratermelési i terve között. Az eddiginél jobban kell gondoskodni arról, hogy a termelésű gazdasági egységek és a vállalatok öt. éves tervei a műszaki fejlesztés tervé*, nek és a fejlesztési eredmények gya. Ikorlati alkalmazásának a feladataiból induljanak ki. A műszaki fejlesztés irányítását a kutatási és fejlesztési eredrpények hatékonyabb felhasználására, valamint a vásárolt licencek hatékonyabb kihasz- nálására kell összpontosítani. A termelési és az állóeszközök újratermelési terveiben az irányítás minden szintjén helyezzük előnybe a kutatási és fejlesztési eredmények, a tudomá- nyos-műszaki együttműködésből származó eredmények és a licencek ki. használását. A gyártás kezdetétől számítva sokkal gyorsabban kell elérni az új termékeik gyártásának volumenét, s egyúttal meg kell szüntetni a műszakilag elavult termékek gyártását. Kifejezőbb 'mértékben kell növelni az új termékek, az 1. minőségi osztályba tartozó termékek és a legjobb műszaki-gazdasági paraméterű termékek részarányát a termelés teljes volumenében. Az új termékek gyártásánál és az új technológiai eljárások bevezetésénél előnyben kell részesíteni & m»-ifnfilis beruházási és devizaigén, akciókat, valamint az olyan akciók.,., amelyek a legkedvezőbb feltételeket biztosítják a termelés mennyiségi és minőségi szempontjából szükséges fordulat elérésé hez, s a világpiacon való érvényesüléshez. A kutatási és fejlesztési munkákat 1981. elsősorban a következő feladatok megoldására kell irányítani. •— olyan új termékek és technológiai eljárások kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a tüzelőanyagok és az (Folytatás az 5. oldalon) IV. 15.
