Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-15 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 1981-1985. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI Ä hetvenes évek a stabilitás és a békés fejlesztés, a gyümölcsöző építőmunka korszakaként kerülnek be hazánk szocialista építésének történetébe. A fejlett szocialista társadalom építésének a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott, majd a XV. kongresszuson továbbfejlesztett fő irányvonal lett a szilárd alapja. Megszilárdult a szocialista rendszer, a dolgozó nép hatalma, megerősödött a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és az értelmiségiek szövetsége, elmélyült nemzeteink és nemzetiségeink, az egész csehszlovák nép egysége. Szilárdult a Szovjetunióhoz és az összes testvéri szocialista országhoz fűződő barátságunk. A CSSZSZK szilárd alkotóeleme a szocialista közösségnek és a nemzetközi forradalmi mozgalomnak, a társadalmi haladásért és a világbékéért folyó küzdelemnek. Dolgozó népünk — áldozatos munkájának és nagyfokú, aktivitásának köszönhetően — a CSKP vezetésével jelentős sikereket ért el. Tovább növekedett hazánk gazdasági ereje, szilárdultak a szocialista termelési viszonyok, emelkedett az anyagi és a kulturális színvonal, erősödött a lakosság szociális biztonsága. Szilárdult országunk védelmi képessége. Közben számos akadályt és nehézséget küzdöttünk le, mivel a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokat az eredetileg feltételezettnél sokkal bonyolultabb gazdasági feltételek között teljesítettük. Ugyanakkor nem mindig és nem mindig idejében sikerült megakadályoznunk a kedvezőtlen hatások érvényesülését. Eredményeinknek köszönhetően jó alapot teremtettünk ahhoz, hogy társadalmunk a nyolcvanas években sokoldalúan fejlődhessen. A CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az eredményekhez kapcsolódnak, figyelembe veszik, hogy igényesebb belső és külső feltételek között dolgozunk. A fejlődés fő irányát, — a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalával összhangban — a 7. ötéves terv alapvető céljai és végrehajtásának útjai fejezik ki. 1981. IV. 15. Ä párt XV. kongresszusán kitűzött alapvető gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésében bonyolult feltételek közepette is jelentős eredményeket értünk el. Habár a gazdasági fejlődés dinamikája egészében véve lassúbb volt a 6. ötéves tervben feltételezettnél, fejlődött az anyagi-műszaki bázis, folyamatosan növekedett a társadalmi termelés. A nemzeti jövedelem 20 százalékkal növekedett, és növekményét csaknem 90 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fedezte. A 6. ötéves terv céljaival összhangban az SZSZK-ban gyorsabban növekedett az erőforrások képzése, mint a CSSZK- ban. Az ipari termelés 24,7 százalékkal, az építőipari termelés 24,9 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9%-kai növekedett az 5. ötéves tervhez viszonyítva. Jelentős termelésszerkezeti változásokat hajtottunk végre. Az 5. ötéves tervidőszak utolsó évéhez viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedett az állőalapok értéke. Elmélyültebbé vált a CSSZSZK részvétele a nemzetközi munkamegosztásban; főképpen a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával növekedett gazdasági együttműködésünk. A kétségbevonhatatlan pozitív eredmények ellenére azonban nem teljesítettük teljes mértékben a tervben kitűzött feladatainkat. Nem kielégítő a tudományos-műszaki haladás eredményeinek érvényesítése, a tüzelőanyag, energia, nyersanyag és anyag, az állóeszközök kihasználása és a munkaerő fel- használása. Továbbra is fogyatékosságok mutatkoztak az anyagi-műszaki ellátásban a szállítások fajtáiban és folyamatosságában. A társadalmi termelés növekedésével összhangban tovább emelkedett a lakosság életszínvonala. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók havi átlagbére {efsz-dolgozók nélkül) 2643 korona, 14,7 százalékkal több, mint 1975-ben. A szövetkezeti földművesek összehasonlítható tiszta jövedelme a 6. ötéves tervidőszakban 20 százalékkal növekedett és megközelítően elérte a népgazdaság többi ágazatában dolgozók jövedelmének színvonalát. Az egy személyre eső fogyasztással kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy az összes alapvető élelmiszer, a ruházati cikkek és a széles körben használt háztartási cikkek fogyasztásában olyan színvonalat értünk el, amely kiállja az összehasonlítást a világ iparilag fejlett országaival. A kiskereskedelmi forgalom 20,2 százalékkal, az élelmiszer- forgalom 19 százalékkal növekedett. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás 84,6 kilogrammra növekedett. Az ipari cikkek forgalmában 21,2 százalékos növekedést értünk el. Magas színvonalra emelkedett a háztartások mosógéppel, rádió- és televízióskészülékekkel való ellátottsága. Míg az ötéves tervidőszak kezdetén 10 lakosra jutott egy gépkocsi, 1980-ban már kb. minden 7. lakrs- nak személyautója volt. Az ingyenes szolgáltatások, szociális juttatások révén 1980-ban átlagosan 8900 koronát fordított társadalmunk minden állampolgárára. 1670 koronával többet, mint 1975-ben. A szociális biztosítási juttatások teljes összege 1980-ig 35 százalékkal növekedett. Hazánk a családról, a gyermekekről és az idősebb, már munkaképtelen állampolgárokról való gondoskodásban nemzetközi viszonylatban az élenjáró államok közé tartozik. Kiterjesztettük az idős és egyedül élő állampolgárok számára nyújtott gondozás rendszerét. A szak- szervezetek részvételével emelkedett a vállalati szociális gondoskodás színvonala; növekedett az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma; a szakszervezeti üdültetésekben évenként több mint 3,4 millió személy vesz részt. A 6. ötéves tervidőszakban a kulturális és szociális alapból több mint 25 milliárd koronát folyósítottak a dolgozókról való gondoskodásra. Emelkedett a lakáskultúra színvonala; 647 000 új, korszerű lakásba költöztek be a lakók, ami kb. 32 000-rel több, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az ötéves tervidőszakban ezer lakosra számítva átlagos 8,7 lakást építettünk évente. A CSSZSZK e szempontból is a világ élenjáró országai közé tartozik. A felépített lakások teljes 90 százaléka sorolható I. kategóriába, és a nagyipa- rilag épített lakások 50 százaléka három és több szobás. Nem sikerült egyes új lakótelepeken lényegesebben előrelépni a komplex járulékos létesítmények építésében és a közműfejlesztésben. Aránytalanul sok lakást bontottak le. Az ískolaügyi, kulturális és egészség- ügyi fejlesztésben teljesítettük és több szakaszon túl is teljesítettük a feladatokat. Az egészségügyi rendszer 1980 végén 190,4 ezer kórházi és egyéb intézményi ággyal rendelkezett, ezen belül a kórházi ágyak száma 119 ezer. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1975- től 1980-ig 366-ról 315-re csökkent. Emelkedett a lakosság műveltségi színvonala. Tökéletesítettük iskolarendszerünket. Emelkedett az óvodás- és is- koláskorúakról való gondoskodás színvonala. A 3—5 éves gyermekeknek kb. 83- százaléka jár óvodába; a tervezett növekményt ezen a szakaszon több mint 100 ezerrel túlteljesítettük. Az iskolai étkeztetést igénybe vevők száma több mint 2,3 millió; ezt a tervet 15 százalékkal túlteljesítettük. A községek és városok fejlesztéséhez jelentősen hozzájárult a választási programok teljesítése, ezen belül a „Z“- akcióban végrehajtott fejlesztés is. Lényegesen növekedtek a hazai és a külföldi üdülési lehetőségek. Az utóbbi években évenként több mint 10 millió állampolgárunk járt külföldön. A 6. ötéves tervidőszakban tovább növekedett az ipar erőforrásképzési részaránya, megnőtt a mezőgazdaság fejlesztésében betöltött szerepe. Az ipari termelésben fontos szerkezeti változta- tásokra került sor. Leggyorsabban a gépipar fejlődött — 38,5 százalékkal; a fafeldolgozó ipar 33,3, a vegyipar pedig 29,8 százalékos növekedést ért el. Nagy figyelmet fordítottunk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésére. A szén- és lignitjövesz- tés 7,6 százalékkal növekedett; elérte a 123 millió tonnát. Nem sikerült azonban leküzdeni a kedvezőtlen helyzetet az észak-csehországi szémmeden- cében. A feltáró munkálatok (késnek, a nagy bányagépek üzemzavarai és elégtelen kihasználása következtében. A villanyenergia-termelés 22,6 százalékkal növekedett; a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében elérte a 72,7 milliárd kWó-t. A kohászatban kiépítettük a speciális acélgyártás fejlesztésének termelési alapját. A gépiparban és az elektrotechnikai iparban gyorsan fejlődtek egyes műszakilag igényes gépipari szakágazatok, pl. az atomerőműberen- dezés-gyártás, a félvezetős gyengeáramú technika, valamint a műanyag- és kaucsukfeldolgozó gépek gyártása. A népgazdaságban — a petrolkémiai ipar fejlesztése alapján — megnövekedett a vegyipar szerepe. A közszükségleti iparban kiemelt ütemben fejlődött a hazai nyersanyagot feldolgozó ágazatok termelése. A feldolgozóipar azonban nem kielégítően igazította hozzá termelési struktúráját és termékeinek minőségét a népgazdaság és a lakosság igényeihez. A gépipar nem tudott teljesen hozzáidomulni a világpiac igényes feliételeihez, és nem teljesítette export- feladatait. Noha az 1976—1980-as Időszak lkát esztendejében kedvezőtlen volt az időjárás, 9 százalékkal növeltük a mező- gazdasági termelést. Ezen belül az állattenyésztési termelés 11, a növény- termesztés pedig 6,7 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakban a gabonatermesztés 7,6 százalékkal,, a vágóállat-termelés és a tejtermelés 13 százalékkal gyarapodott. Ezeket az eredményeket a további anyagi befektetéseknek köszönhetően érte el a mezőgazdaság. 1980-ban hektáronként 254,3 (kilogramm tiszta tápanyagot juttathattak a talajba, takarmánykeverékből 7,8 millió tonnát készítettek és szállítottak a termelőknek. Az ötéves tervidőszakban 76 milliárd koronát fektettünk be a mező- gazdaságba; ebből csaknem 34 milliárd koronát gépek és berendezések vásárlására fordítottunk. A mezőgazdasági termelés növeléséhez jelentősen hozzájárult a tudományos-műszaki fejlesztés, a koncentráció, a szakosítás és a termelésintegráció elért szintje. Noha a nyersanyag-beszerzés a 6. ötéves tervidőszakban nehézségekbe ütközött, élelmiszeriparunk 19 százalékkal növelte a termelést, az árualapokban való szállítást pedig 25 százalékkal. A termelésben és az árualap gyarapításában növekedett az értékesebb élelmiszerek részaránya. A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése közti összhang hiánya, a betakarításban a kedvezőtlen időjárás okozta kilengések következménye szükségessé tette, hogy viszonylag drágán és terven kívül gabonát és takarmányt importáljunk, mindenekelőtt azért, hogy biztosíthassuk a magas színvonalú húsfogyasztás kielégítését. Nem sikerült megállítanunk a mezőgazdasági földterület lemorzsolódását. Tovább korszerűsítettük a közlekedési eszközök állományát. A vasút teljesen megszüntette a gőzmozdonyok használatát, 327 kilométer vonalszakaszt villamosítottunk, 215 kilométer vonalszakaszon pedig automatizált rendszereket szereltünk fel. Prágában üzembe helyezték a főpályaudvar csarnokát, a metró további szakaszait; átadták a Prága—Bratislava közötti autópályát. Tovább folytatódott a prágai vasúti csomópont átépítése, valamint a szlovákiai déli vasúti fővonal építése. Habár a közlekedés a 6. ötéves tervidőszakban kielégítette a népgazdaság igényeit, nem sikerült teljes mértékben leküzdeni a fogyatékosságokat az áru- és személyforgalom folyamatosságában és minőségében, valamint a szállítások munkamegosztásában. Az ötéves tervidőszakban a népgazdaságba 716 milliárd koronát fektettünk be, miközben gyorsabban növekedett a beruházások aktív része — a gépekre, a berendezésekre fordított összeg részaránya. Jelentős anyagi eszközöket fordítottunk a tüzelőanyag- energetikai bázis fejlesztésére. Az üzembehelyezett új bányák évi kapacitása mintegy 15 millió tonna szén. Ezek a bányák többnyire a kimerült szénbányákat pótolják. Ojabb 4300 MW villanyerőművi (kapacitással gyarapodott energiatermelésünk, ebből két, egyenként 440 MW-os egység a Jas- lovské Bohunice-i Atomerőműben van. Az acélcső-gyártás kapacitását 245 ezer tonnával gyarapítottuk és Jelentős termelési létesítményeket helyeztünk üzembe a vegy- és a gépiparban is. Intenzíven folytattuk Prága, a CSSZSZK fővárosa, Bratislava, az SZSZK fővárosa és az észak-csehországi kerület fejlesztését. A Szovjetunióban részt vettünk a gázvezeték építésében. Ugyanakkor a befejezetlen építkezések számának csökkentését és az építés átlagos időtartamának lerövidítését Illetően nem sikerült elérnünk a kitűzött célokat. — Az átadásra tervezett új fontos kapacitások 30 százalékát nem sikerült határidőre üzembehelyezni. Tovább folytatódott az építőmunkák iparszerűvé fejlesztése és előrehaladtunk az erőforrásoknak az állami terv kiemelt feladatai teljesítésére való összpontosításában. Az építőipari munkák szerikezete azonban nem felelt meg teljes mértékben a beruházások igényeinek és nem biztosította az építkezések gyorsabb befejezését. A termelésben nem Javult az állóeszközök kihasználása, nem volt megfelelő a gépeknél a munkahelyek kihasználása. Az elhasználódott állóeszközök kiselejtezése a 6. ötéves tervidőszak egyetlen évében sem volt összhangban a tervvel. Gyarapodott a kutatási és fejlesztési bázis, elmélyültebbé vált a kutatás és a termelés összekapcsolása. A műszaki színvonal emelésében elért eredmények főleg abban nyilvánultak meg, hogy csökkent az 1 kWó előállítására eső fajlagos tüzelőanyagfogyasztás, hogy megnövekedett az oxi- génkonverterek acélgyártás mennyisége, növekedett az orsónélküll gépeken gyártott pamutfonal és a korszerű technológiával, valamint géprendszerekkel, magas fokú gépesítéssel és automatizálással előállított gépipari termékek részaránya. Bővült a Szovjetunióval és a többi KGST-tagállammal való tudományosműszaki együttműködés. Növekedett a közösen megoldott feladatok száma, kétszeresére emelkedett a kölcsönösen átadott tervdokumentációk száma. A népgazdaságfejlesztés intenzívebbé tételének fontos tényezője volt a feltaláló- és újítómozgalom, amely a dolgozók kezdeményezésén alapszik. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményei és a lehetőségek kihasználása azonban még nem felelt meg teljesen a népgazdaság igényeinek. Nem sikerült lényegesen lerövidíteni a kutatás—fejlesztés—termelés—fel- használás ciklust, és jelentős lehetőségeink vannak még termékeink műszaki színvonala és minősége javításában. Az a körülmény, hogy a gyártmányfejlesztés és a műszaki színvonal, illetve a minőség javítása nem volt megfelelő, elsősorban népgazdaságunk exportképességét csökkentette; ez okozta azt, hogy — főleg a gépiparban — nem teljesítettük a kiviteli feladatokat. A 6. ötéves tervidőszakban elmélyült a csehszlovák népgazdaság részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. Teljes külkereskedelmi forgalmunJk (ösz- szehasonlítható árakban) megközelítően 30 százalékkal növekedett. Bővült a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk. A csehszlovák népgazdaságnak a nemzetközi m4 kamegosztásba való bekapcsolásához nagyban hozzájárult a szocialista gazdasági Integráció komplex programja megvalósításában való részvételünk és az, hogy hazánk részt vesz a KGST-tagországok együtt- működése távlati célprogramjainak kidolgozásában és végrehajtásában. Sikeresen teljesítettük a ránk háruló kötelezettségeket, amelyek a Szovjetunióban épülő vasérckitermelő, illetve -dúsító és vasöntvénygyártó üzemek, a Kijembajevszki Azbesztcement Kombinát, a Szovjetunióból az MNK-ba Irányuló 750 kW-os távvezeték, főleg pedig a Szövetség Gázvezeték közös építésével függenek össze. Ezek a közös akciók már a 6. ötéves tervidőszakban megnyilvánultak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba irányuló szállításokban. A sikeres kétoldalú együttműködés újabb példája a CSSZSZK és a Szovjetunió atomerőműépítési együttműködése, illetve a CSSZSZK és az NDK polefingyártási együttműködése. A szocialista országokkal megvalósuló árucsere-forgalom a 6. éves tervidőszak végén 65,5 százalékát tette ki hazánk egész külkereskedelmi forgalmának. A Szovjetunió hazánkba irányuló kőolaj-, földgáz- és egyéb alapvetően fontos nyersanyag-szállításai, gép- és berendezésszállításai népgazdaságunk számára lehetővé teszik a további fejlődést. Ugyanakkor a Szovjetunióval való együttműködés biztosítja feldolgozó iparunk termékeinek folyamatos értékesítését. A CSSZSZK és a Szovjetunió között a termelésszakosítás és a kooperáció távlati programjával kapcsolatos egyezmény megkötése fontos feltétele kölcsönös gazdasági kapcsolataink hatékonysága további növelésének. A nem szocialista országokkal Is bővítettük gazdasági kapcsolatainkat. A kapitalista gazdaság válságjelenségeinek elmélyülése ellenére tovább növekedett az ezekkel az országokkal lebonyolított kereskedelmi forgalom. A CSKP XV. kongresszusán megfogalmazott Igényekkel összhangban kidolgoztuk és a 6. ötéves tervidőszak végén részben már realizáltuk is a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerének néhány kiválasztott termelési-gazdasági egységben történő alkalmazásával győződtünk meg az irányítási rendszer legfontosabb minőségi vonatkozásairól. A jóváhagyott komplex intézkedéseket már a 7. ötéves terv javaslatának, az 1981-es állami terv javaslatának előkészítése folyamán érvényesítettük. A termelés rendszerében és az Irá(Folytatás a 4. oldalon) I. A gazdasági és a szociális fejlődés a CSKP XV. kongresszusa után
