Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-15 / 89. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. április 15. SZERDA BRATISLAVA © XXXIV. ÉVFOLYAM * 89. szám Ára 50 fillér IRÁNYTŰ Szüntelenül hangsúlyozzuk, mennyire fontos tényezője elő­rehaladásunknak a párt vezető szerepének minden területen és vonatkozásban történő érvényesítése. Ezekben a napokban, amikor a szó legszorosabb értelmében milliók tanulmányoz- zák a XVI. pártkongresszuson jóváhagyott dokumentumokat, nagyon is erőteljesen kifejezésre jut, hogy mit jelent a vezető szerep érvényesítése a gyakorlatban. Azt jelenti, hogy pártünk — jelentős tudományos és gazdasági apparátusra támaszkod­va — felmérte az ország gazdaságának és társadalmunknak a helyzetét, majd kijelölte a legközelebbi öt évre szóló teen­dőket. Általánosságban így jut kifejezésre az a marxista—leninista alapelv. hogy a szocializmusban nem ösztönösen fejlődik a gaz­daság. hanem a folyamatokat a társadalmi élet e döntő jelen­tőségű szférájában tudatosan irányítjuk. A kongresszusi dokumentumokat méltán tekinthetjük irány­tűnek, amelyet a ,,hajóskapitányok“ — a gazdasági vehető és irányító dolgozók — eredményesen hasznosítanak. És szö­gezzük le mindjárt, hogy hasznosításuk közben sok tudásra van szükség, hiszen minden egyes „hajó“ — termelési-gazda­sági egység, vállalat, üzem — viszonylag önálló úton halad, és ez az út a mai gazdasági körülmények között, a jelenlegi világgazdasági helyzetben meglehetősen bonyolult. Nemcsak terjedelmét, hanem tartalmát is tekintve az egyik legjelentősebb kongresszusi dokumentum a hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezete, amelynek javaslatát az ország népe, minden kommunista és dolgozó már a kongresszust megelőző időszakban a kezébe ka­pott. Volt idő áttanulmányozására, s arra, hogy a benne fog­laltakkal kapcsolatban a kongresszusig ésszerű javaslatok, ész­revételek fogalmazódjanak meg a különböző irányítási szinte­ken és munkahelyeken. A kongresszus vitájában nagyon sok felszólaló fejezte ki véleményét a szóban forgó dokumentum­mal kapcsolatban, elsősorban egyetértését juttatta kifejezésre a gazdasági és szociális fejlesztés elkövetkező öt évre szóló irányaival. A termelő szférából érkező kongresszusi küldöttek felszóla­lásai is bizonyították, hogy dolgozóink, kommunistáink számá­ra világos: a 7. ötéves tervidőszakra kijelölt feladatok lénye­gesen nehezebbek az eddigieknél. Annál is inkább, mert — nagyon leegyszerűsítve — kevesebből többet kell kihoznunk.. Ezt fejezte ki Ľubomír Štrougal elvtárs is a pártkongresszuson az 1981—1985. évi feladatokkal összefüggésben: „A fő irányel­vek javaslatának az a jellemző vonása, hogy a nemzeti jövede­lem szükséges növekedését a termelési fogyasztás kisebb üte­mű növekedése közben kell elérnünk. Arra van tehát szükség, hogy az anyagi termelésben, az egész gazdálkodási szférában az eddiginél jobban hasznosítsunk minden erőforrást.“ A kongresszusi vitában felszólaló küldöttek részéről nagyon sok megfontolandó gondolat hangzott el, s nagyon sok konk­rét, követésre méltó példa a termelő ágazatokból, vállalatokból érkezők részéről azzal kapcsolatosan, hogy feltételeik közepet­te miként tesznek eleget az egyre szigorúbb követelmények­nek. s miben látják a jövő még nehezebb feladatai megvaló­sításának zálogát. Az ilyen jellegű felszólalások közös ^neve­tője volt, hogy kivétel nélkül tartalmazták az irányítás szín­vonalasabbá tételének követelményét csakúgy, mint a tudomá­nyos ismeretek és eredmények gyakorlati alkalmazása gyor­sabbá tételének, a progresszív termelő ágazatok gyorsabb üte­mű fejlesztésének szükségességét. E felszólalásokból azonban nem hiányoztak a bíráló észrevételek sem. Konkrétan — s nem csupán általánosságban — mutattak rá, hogy ebben vagy ab­ban a vállalatban, üzemben, termelési-gazdasági egységben mi az eredményesebb fejlődés kerékkötője. Sokan kanyarodtak vissza a nehézkes problémamegoldásokhoz, ahhoz, hogy meny­nyire káros, ha az adott munkahely mindennapi gondjait, fel­adatait csak felületesen ismerő ember irányít. Márpedig aki irányít, az nem hozhat érdembeli döntést a további teendők­kel kapcsolatban, ha nem ismeri megvalósításuk feltételeit. Érvényes ez a megállapítás a hazánk gazdasági és szociális fejlődése legújabb ötéves programjával kapcsolatosan is. Eze­ket is meg kell ismerniük a gazdasági vezetőknek és az irá­nyító dolgozóknak minden szinten, hogy megfelelően bonthas­sák le azokat a saját feltételeikre, s hogy megfelelő összhan­got teremthessenek az országos feladatok és a vállalati teen­dők között. Azt mondottuk, hogy minden egyes termelési-gazdasági egy­ség, vállalat, üzem viszonylag önálló úton halad az azonos cél felé. Az önálló út pedig azt is jelenti, hogy a gazdasági veze­tőknek önállóan kell irányítaniuk és cselekedniük, persze, az általános érvényű országos dokumentumok, feladatok szelle­mében. Egyetlen gazdasági vezető sem várhatja el, hogy a fel­sőbb szervek oldják meg helyette az általa irányított vállalat problémáit. De nemcsak a problémamegoldásban kell önállóan cselekednie a gazdasági vezetőnek, hanem az üzem, a vállalat tevékenységének eredményesebbé, hatékonyabbá tételében is. Önállóan kell döntenie a vállalat fejlesztését, a termékszerke­zet alakítását, a gyártmányfejlesztést illetően — s erre ösztön­zik őt a komplex intézkedések is. Ahhoz azonban, hogy e kö­vetelményeknek a gazdasági vezető eleget tehessen, azt is tud­nia kell: szakágazata területén mi történik a világban. A lé­péstartáshoz tájékozott, magas szakmai és politikai képzettsé­gű emberekre van szükség. Csak felkészültebb gazdasági irá­nyítókkal és vezetőkkel valósítható meg a gazdasági élet/és a társadalmi élet tudatos irányítása. Csak felkészülten tarha­tunk lépést a fejlett ipari országokkal, csak így zárkózhatunk fel egyre több termékünkkel a nemzetközi élvonalba. Az iránytű használata, vagyis a gazdasági és szociális fej­lesztés fő irányainak megvalósítása — ahogy azt Gustáv Hu­sák elvtárs is mondotta kongresszusi zárszavában — „ ... nagy felelősségérzetet, figyelmet, alkotó hozzáállást, kezdeménye­zést, kitartást követel meg az egész pártban, a társadalmi élet minden szakaszán“. PÄKOZDI GERTROD nemzetközi gazdasági A brno lí$eňi Zetor vállalat korszerűsítése keretében nemrég át­adták az új szerelőcsarnokot. Ez évi 32 500 traktor gyártását teszi lehetővé. A Z 5011, 6011 és 7011 tökéletesített traktortípusok elérik a világszínvonalat. Kifejlesztésük során 15 csehszlovákiai talál­mányt használtak fel. A képen: Mojmír Ondrášek és Josef Hrázský munka közben (Vít Koreák felvétele — CTK) kérdéseiről tanácskoztak ÍČSTK] — Ülést tartott teg­nap Prágában a nemzetközi gazdasági és tudományos-mű* szaki együttműködés tanácsa Rudolf Rohlfóek szövetségi mi­niszterelnök-helyettes vezetésé­vel. A tanács megtárgyalta a KGST-tagországok által a kő-' olaj- és a földgázkitermelés geológiai és geofizikai problé­máinak megoldása terén kifej­tendő tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyez­mény tárgyalási javaslatát. Fog­lalkozott a továbbiakban a szo­cialista országokkal az idei év* ben lebonyolítandó árucsere­forgalom kérdéseivel. Az új feladatokhoz mért igyekezettel Dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja XVL kongresszusáról (TudósítóinktólI — Pártunk XVI. kongresszusának tanács kozása után országszerte az elhangzott beszámolók, fel- szólalások részletes elemzésének, a dokumentumok alapos tanulmányozásának napfait éljük. A mindenütt nyomon kö­vethető nagy érdeklődés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kongresszus munkája, valamint az ott elfogadott határozat tok következetes teljesítése hazánkban nemcsak a pán.ta­gok, hanem a párton kívüli dolgozók széles körének ügye is. Megkérdezett olvasóink így vélekednek erről. Kiérdemelt bizalom (hring József, a Gömöralmá- gyi (Gemerský Jablonec} Helyi Nemzietí Bizottság elnöke: — Nagy figyelemmel követ­tem a XVI. kongresszus kül­dötteinek munkáját. Meggyő­ződésem, hogy a kommunistáik (képviselői társadalmi haladá­sunk eredményeinek és prob­lémáinak alapos ismeretében reálisan és mélyrehatóan ele­mezték az elmúlt fél évtized­ben végzett országépítő mun­kát, s átgondoltan jelölteik meg a (következő öt évre szóló feladatokat. Mivel vidékünkön a földművelés az uralkodó ágazat, jól megjegyeztem azo­kat a gondolatokat is, amelye­ket Gustáv Husák elvtárs, Ľu­bomír Štrougal elvtárs és a vi­tában felszólalt küldöttek a szocialista nagyüzemi mező- gazdasági termelés fejleszté­sével kapcsolatban fejtettek ki. Községünk lakosságának nagy része a jól gazdálkodó helyi Május 9. Egységes Földműves- szövetkezetben dolgozik. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy mai jólétünket, boldog életün­ket mindenekelőtt a helyes pártpolitikának köszönhetjük. A hetvenes években újabb ki­magasló sikereket értünk el a kommunista párt vezetésével. A CSKP Központi Bizottsága tehát joggal élvezi a széles néptömegek teljes bizalmát. A gömöralmágyl polgárok ezt jó munkával juttatják kifejezésre. A két legutóbbi pártkongresz- szus között eltelt időszakban összesen 4 millió 199 ezer ko­rona értékű új, közhasznú lé­tesítményekkel lettünk gazda gabbak, s ebben nem kis ré­sze volt a társadalmi munká­nak. Utakat, járdáikat építet­tünk, leraktuk az új művelő­dési otthon alapjait, vízvezeté két szereltünk, valamint fel­újítottuk a villamos hálózatot és a hangos bemondóberende­zéseket. Most is nagy munká­ban vagyunk. Többek között korszerű sportközpontot épí tünk. A kongresszusi munka­verseny keretében a küldöttek tanácskozását megelőző héten 117 polgárunk, köztük 38 fia­tal dogozó jelentkezett újabb társadalmi munkára. Az ápri­lis 4-i kommunista szombaton pedig már 463-an serényked­tünk a községfejLesztés és a környezetszépítés érdekében. A kongresszus tiszteletére hat nap alatt összesen 3714 órát dolgoztunk és 43140 korona értéket alkottunk. Becsülettel teljesítjük a kongresszusi ha­tározatból ránk vonatkozó fel­adatokat is. —ly— Becsületes munkával Kurucz László olvasztár, a Kelet-szlováikiaí Vasmű dolgo­zója: — Megkülönböztetett figye­lemmel kísértem pártunk XVI* kongresszusának tanácskozá­sát, s büszkeséggel tölt el en­gem is, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű csaknem 24 ezres kol­lektívájának egyik tagját, hogy a kongresszust beszámoló, a vitában felszólaló több elvtárs, elismeréssel említette üzemünk népgazdasági jelentőségét, kol­lektívánk eddigi munkájának eredményeit. Szóba kerültek azok a problémák is, melyek rendezésénél a felsőbb szer­vek segítségére is szükség van, A kongresszusi vitában Va­sil Paöuta elvtárs, vállalati pártbizottságunk elnöke tolmá­csolta mindannyiunk állás­pontját, amikor kijelentette, hogy a Vasmű minden dolgo­zója, a pártszervezetekben te­vékenykedő több mint négy és fél ezer kommunista becsüle­tes munkával, elkötelezett helytállással támogatja pár­tunk politikáját. Mi, kommunisták teljes mér­cékben meggyőződhettünk ar­ról, hogy a CSKP XVI. komg­(Folytatás a 2. oldalonf Mai számunkban: A CSSZSZK 1981—1985. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FÖ IRÄNYAI BEFEJEZŐDÖTT A VITA AZ NSZEP X. KONGRESSZUSÁN A népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit Willi Stoph terjesztette elő (ČSTK) — Berlinben tegnap vitával folytatódott a Német Szocialista Egységpárt X. kong­resszusa. A délelőtti tanácsko­zást Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára vezette. A vitában elsőként Günter Görlich, az NDK írószö­vetsége berlini kerületi vezető­ségének elnöke kért szót. Hang­súlyozta, hogy az NSZEP kultu­rális politikája döntő befolyást gyakorolt az ország irodalmi és művészeti alkotásaira és a párt politikai irányvonalának elvá­laszthatatlan része. Günter Mittag ezt követően bejelentette, hogy az NSZEP KB és a Központi Revíziós Bizott­ság beszámolójával kapcsolatos vitában eddig 29 delegátus sző* lalt fel. A vita lezárását köve­tően a kongresszus résztvevői jóváhagyták az NSZEP KB Irányvonalát és tevékenységét a legutóbbi kongresszus óta el­telt Időszakban. A határozat többek között leszögezi, hogy a beszámolóban foglalt feladatok valamennyi „ pártalapszervezet, az álltami szervek és társadalmi tömegszervezetek kommunistái számára az egységes tevékeny­ség irányvonalát jelentik. A 1 résztvevők ugyancsak egyhan- gúlag jóváhagyták a központi revíziós bizottság jelentését. Ezt követően Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke ismer­(Folytatás a 2. oldalon/ Andrej Gromiko fogadta a francia nagykövetet (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap Moszkvában saját kérésére fo­gadta Henri Froment-Meurice francia nagykövetet. A diplo­mata a szovjet külügyminszter- nek átnyújtotta Giscard d'Estaing francia elnöknek Leo­nyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökéhez Inté­zett személyes üzenetét. A találkozó során a ^cét poli­tikus áttekintett a két orszá­got érintő több nemzetközi kér­dést Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom