Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám, péntek

Sikereik fiika

Munkahelyi légkör az érsekújvári (Nové Zámkyj Brašna ipari szövetkezetben

Messziről indultak, de sokra vitték

Keskeny, kanyargós út vezet az égbe kapaszkodó hegyek közt. A hegyoldalban szerényen bújnak meg az apró falvak. Köztük a hétszáz lakosú Gice (Hu- cin) is. Itt tanít már 25 éve Bencs Albert, a helyi pártalap- szervezet elnöke.

— Amikor idekerültem, nagyon sok házban még csak petróleumlámpa pislákolt. A falunak akkoriban egy kocsmán és élelmiszerüzleten kívül más, közellátást szolgáló üzlete 'nem volt. Az utak? Este tanácsos volt zseblámpával járni, ha az ember nem akarta, hogy gödörbe lépve kificamítsa a bokáját — em lékezik vissza Bencs Albert.

Mikics Árpád, a hnb elnöke sem gicei, ő 1964-ben került ide.

— Azelőtt Rozsnyón, a járási nemzeti bizottságon dolgoztam. Különben a szomszéd Lice a szülőfalum, ott lakom, onnan járok be mindennap Gicére.

— Hogyan került ide?

— Az akkori elnök megbetegedett. Engem küldtek ki helyettesíteni. Te a szomszéd faluból vagy, jól ismered Gicét is. Jobban boldogulsz majd ott, mint egy idegen, mondták a feletteseim. így ragadtam itt véglegesen — tárja szét a karját.

— ön hogyan emlékszik visz- sza az akkori Gicére?

— Még akkor is majdnem azok az állapotok uralkodtak itt, amelyeket már az igazgató elvtárs vázolt. Nem volt itt semmi, csak a panasz és a pénztelenség. A földművesszövetkezet is nagyon gyönge eredményeket mutatott fel. A nép bizalmatlan volt. Bár ismertek, de időbe tellett, amíg lassan befogadtak.

— Kevés volt itt a párttag Is, Igaz, annál nagyobb lelkesedéssel, kedvvel csináltunk mindent, ami a falu fejlődését szolgálta. Sokat töprengtünk azon, hogyan nyerjük meg a falu népét is a közügynek — ráncolta össze a homlokát a pártelnök.

— Emlékszem, amikor az első társadalmi munkát jártunk szervezni, mindenki csak hümmö- gött. Majd meglátjuk, mondogatták. Mi, kommunisták már jóval a munkakezdés előtt a munkahelyen voltunk. Láttuk az embereket, néztek ki az ablakokon, majd a kiskapuba állva figyelték, hogy rajtunk kívül jönnek-e mások is munkába. Egy óra múlva már száznál többen voltunk. Erre a napra ma is szívesen gondolok — mondja Mikics Árpád.

— És a folytatás?

— Voltak gondok, nehézségek, de azért mindig megtaláltuk a néppel a közös hangot. Tudtuk, hogy a kommunisták személyes példamutatásán sok múlik. S mi igyekeztünk mindig akképen cselekedni, hogy a kimondott szavunknak hitele legyen. Sokszor bekopogtam én és az iskolaigazgató is egy—egy házba, aztán hosszan elbeszélgettünk az emberekkel az időjárásról, a szövetkezet problémáiról, személyes gondjaikról, a világ helyzetéről. Sőt, ilyenkor mondták el azt is, hogy szerintük mit s hogyan kellene csinálnunk, mi kellene a falu népének. Ahogy telt az idő, úgy oldódod a bizalmatlanság légköre — vallja a hnb elnöke.

— Ez a bizalom ma is erős köztünk —r szól közbe a pártelnök. — Külön öröm számunkra, hogy itt, ahol hajdan két föld- birtokos is lakott, akik nemcsak a látástól vakulásig tartó robotot követelték meg a földjeiken dolgozó cselédektől, de még az alázatot, a hajlongást is. Ma ez a nép egyenes gerinccel, emelt fővel jár, s büszke arra, amit saját maga alkotott,

Bencs Albert egyébként soha nem volt tisztség híján. Ö látja el ma is a hnb titkári teendőit, elnöke a Nemzeti Front helyi szervezetének, irányítja a falu kulturális életét, tevékenykedik a CSEMADOK-ban, vezeti a párt- oktatást. S igyekszik mindenütt egész emberként helytállni. Munkájában az emberséges magatartást tette törvénnyé. Nemcsak önmagával, hanem másokkal szemben is igényes.

— Én nemcsak pártelnök, de pedagógus Is vagyok ebben a faluban, s e két tisztség sok mindenre kötelez. Irányítok, nevelek és tanítok Is. Számomra megtiszteltetés a közügyét, a népet szolgálni. Nagy segítséget jelent a pártmunkában az, hogy a falu 32 kommunistája mindig elöl jár, példát mutat, lelkesedéssel vesz részt a közügyek intézésiben.

— Mirrs h legbüszkébbek a faluban?

•- Ezt nehéz lenne felsorolni. Kár, hogy nem filmeztük, se nem fényképeztük a 25 évvel tzelőtti Gicet, hogy a fiatalok js láthatnák, honnan indultak el apáink és hova értek.

— Mi épült azóta?

— Csak a legfontosabbakat említem. Ma már minden utcába aszfalt út vezet, a házak előtt járda van, este neonlámpák világítják meg az utcákat. Oj óvoda, üzlethálózat épült, helyben kaphatók a fontosabb ruházati és iparcikkek is. Van új egészségügyi központunk, központi vízhálózat, művelődési ház. A kétszáz lakóházból 50 új, a többit pedig újjáépítették. Csak az utóbbi választási időszakban több mint hárommillió korona értékű középület épült fel a faluban. Százezernél több munkaórát dolgozott le a lakosság a falu szépítéséért és fejlesztésé- séért. — sorolja nem kis büszkeséggel a hnb elnöke.

Imponáló magabiztossággal beszél a két elnök a tervekről is. Igaz, a tíz tervezett új akcióból nem hagyott mindent jóvá a járás.

— Ez nem szegte kedvünket, megértjük, hogy a jelenlegi helyzetben, nehéz energia- és egyéb gondokkal küzdve, mi is csak addig takarózhatunk, ameddig a takaró ér. Összefogással, saját erőnkből azonban sok mindent megvalósíthatunk majd a következő, új választási időszakban is. Én bízom a gicei nép erejében, munkaszeretetében. Szeretnénk például új kazánházat építeni az óvoda és a

hnb részére. Tervezzük a temető körülkerítését, a község csatornázását is. Az újjáépült kastélyban művelődési központot létesítünk. Klubot adunk az ifjúságnak, biztosítjuk a nyugdíjas, magányosan élő emberek számára a mindennapi főtt ételt és gondozást — vázolja a fontosabb teendőket a hnb elnöke.

— És a nemzeti bizottság munkájának javítása?

— Ezt a célt szolgálja majd egyebek között az is, hogy a következő választási időszakban a képviselők számát tizenhétről huszonegyre növeljük. így munkánk még hatékonyabbá válik.

— A nemzeti bizottságok munkájában továbbra is rendkívül fontos a párt politikájának és vezető szerepének megértetése s népszerűsítése a lakosság körében. Hogyan készülnek fel e feladatokra?

— Munkánkban eddig is nagy hangsúlyt fektettünk erre. Ezt az elért eredmények is jelzik. Persze van még mit tennünk nekünk is a lakosság és a nemzeti bizottság jobb együttműködéséért. Feltétlenül javítanunk kell a polgári ügyek testületének munkáját. Többet kell tennünk a propaganda- és agitációs munka javításáért. Hatékonyabbá kell tennünk a tömegpolitikai és nevelő munkát is, összekötni a konkrét feladatokkal. Már kidolgoztuk azt a tervet, melyet a legközelebbi nyilvános népgyűlésen ismertetünk majd a lakossággal. Persze az ő javaslataik alapján véglegesítjük csak a választási programot — mondja a pártelnök.

— Rögzítettük a tervben az ifjúság eszmei-politikai nevelését célzó feladatokat is — kapcsolódik újra a beszélgetésbe a hnb elnöke. — Természetesen nem akarjuk az ifjúságot kézen fogva vezetgetni. Azonban nevelésüket, világnézetük formálását nem bízhatjuk a véletlenre, nem tehetjük ki őket az ellenségés, eszméinktől idegen nézetek és ideológiák befolyásának.

— Tapasztalatból tudom, hogy a fiatalok bizalommal néznek ránk, s el is várják, hogy segítsünk nekik nézeteik kialakításában, gondolkodásuk formálásában. Gyakran beszélgetek velük, s állítom, hogy többségük képes pontosan megkülönböztetni, mi a jó és mi a rossz. Ezért van nevelőmunkánkban különös jelentősége a személyes példa- mutatásnak. Ezt főleg nekünk, kommunista vezetőknek kell mélyen tudatosítanunk. A példa- mutatásban, a fogyatékosságok elleni küzdelemben a kommunistáknak becsületbeli kötelességük elől járni — fogalmazza meg a lényeget a pártelnök.

Messziről indultunk, de sokra vittük — mondogatják ma sokan Gicén. Erről árulkodik a falu képe is. De nemcsak anyagiakban, hanem szellemiekben is sokat gazdagodott a község.

TŰRÖK ELEMÉR

l/éra Vacíkovát, a vimperki Sumavan vállalat igazgatóságának műszaki-gazdasági dolgozóját tavalyelőtt Prágában avatták közgazdasági mérnökké. Most, hogy itt ülünk egymással szemben, a főiskolai diplomát megelőző évekről, mozgalmi tevékenységről, a mai fiatalokról beszélgetünk. És természetesen, a parlamentben betöltött fontos tisztéről.

A fiatal kommunista így emlékezik képviselői tevékenységének kezdetére:

— Szülővárosomban, Zdíkov- ban (prachaticei járás J évekig voltam az ifjúsági szervezet elnöke. Az elmúlt választásokon a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába a járás képviseletében egy fiatal nőt kellett jelölni. így esett rám a választás.

Véra a parlament legfiatalabb képviselőnője. Idősebb kollégái gyakran élcelődnek vele emiatt, de azért mindannyian komolyan veszik szavát. Különösen az indulásnál rengeteget segítettek neki. Tanácsaikkal, tapasztalataikkal. S ez jól is jött, mert a megválasztást követő év nem volt épp a legkönnyebb: az újdonsült képviselő munkája mellett a Köz- gazdasági Főiskola 3. évfolya*

mát látogatta esti tagozaton. A munka, a tisztség, a tanulás — bizony jól kellett gazdálkodnia az idővel.

A Népi Kamara tervezési és költségvetési bizottságában dolgozik. Népgazdaságunk fejlesztéséhez pontos tervezés, anyagi ráfordítás szükséges — az ilyen jellegű kérdéseket pedig

az említett bizottság tárgyalja. Hasonlóképpen az egyéb kormányjavaslatokat és egyezményeket is. Az egyes javaslatokat a minisztériumok képviselőinek, rendszerint a miniszternek vagy helyetteseinek részvételével vitatják meg. ök indokolják az előterjesztett javaslatot, válaszolnak a választókerületek képviselőinek kérdéseire, észrevételeire.

— Néha heves vitákra, véleménycserékre kerül sor — árul el egy „kulisszatitkot" Véra Va- cíková —, de ezek egészséges szelleműek, hozzájárulnak a kérdések megvilágításához, a vitatott ügy helyes megértéséhez. Másrészt pedig ahhoz, hogy az ágazatok vezetői a képviselők révén megismerjék

a választókörzetek életét, gondjait.

— Egy képviselő életében fontos szerepe van mind a csoportos, mind az egyéni felméréseknek. Épp ezek kapcsán ismerik meg a képviselők behatóan a vállalatok, a népgazdaság egyes ágazatainak munkáját, az irányításban vagy a termelésben felmerülő nehézségeket, a dolgozók gondjait-bajait.

A bizottság és a legfelső törvényhozó szerv ülésein szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodva tér vissza Véra Va- cíková a választókörzetébe. A programon levő kérdésekről, új tervjavaslatokról tájékoztatja a Prachaticei Járási Nemzeti Bizottság plénumát, a helyi nemzeti bizottságokat, valamint más szerveket és szervezeteket.

Véra Vacíkovát a SZISZ képviseletében választották tisztségbe, természetes hát, hogy igyekszik segíteni a fiatalok észrevételeinek, gondjainak megoldásában. A SZISZ kerületi bizottságának tagja, a vim- perki ifjúsági szervezet aktivistája. A Szövetségi Gyűlés Népi

.Ha egy üzemről, vállalatról azt hallom, hogy kitűnő gazdasági eredményeket érnek el, azonnal elfog a kíváncsiság, hogyan sikerült. Sokféle választ kaphat az ember ami tei> mészetes is, hiszen a sikernek általában számtalan összetevője van. Ezt erősítette meg bennem egy nem régi látogatásom az érsekújvári Bro'sňa táskakészítő ipari szövetkezetben. A termelésben elért kiváló eredményeik egyik magyarázata: a szövetkezeiben kialakult jó emberi kapcsolatok. Ezt nem győzi eleget hangsúlyozni sem Štefan Szekan, a szövetkezet elnöke, sem Szuchan Károly, a 3fi tagú pártalapszervezet elnöke.

Rokkantak szövetkezetéről lévén szó, az egyéni alkalmazkodás elvét még jobban szem előtt kell tartani, mint másutt. Erre Katarína Ďuricová üzemvezető, a pártbizottság tagja hívja fel figyelmem. Persze azt is elmondja, hogy a szövetkezet tagjaira mindig lehet számítani, ha megfelelőképpen ismertetik velük a feladatokat. Lemaradni senki sem akar. Kivált, ha sürgős feladatot kell elvégezni. Ezt jól szemlélteti a szövetkezet világtalan tagjainak a példája, akik nagy készséggel vesznek részt a vagonok kirakásában.

A szövetkezetnek a naszvadi (Nesvady) és komjáti (Komja- tice) részleggel együtt 350 tagja van. A tagok 73 százaléka rokkant, A ü. ötéves terv hazai piacra gyártott árutermelési tervét 117,57, a kivitelre gyártott áruk termelési tervét pedig 106,31 százalékra teljesítette. Persze olykor nem kis gondok közepette. A tervteljesítésről a pártelnök így szól:

— Ahhoz, hogy tervünket mindig teljesítjük, az is hozzájárul, hogy szakmailag képezzük dolgozóinkat, s ezáltal magasabb fizetési osztályba lépnek és többet keresnek. Ha viszont többet keresnek, a tervet is jobban teljesítjük. A népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítéséhez szolgáló komplex intézkedések bevezetése nálunk nem okoz különösebb gondot, hiszen már körülbelül másfél éve elkezdtük az átmenetet az új bérezési rendszerre. Tartalékaink főleg a szervezésben vannak: a termelés előkészítésében, a gazdasági vezetők munkájának javításaiban. Nagy előny számunkra, hogy már fél évvel a sorozat termelésének megkezdése előtt tudjuk, mit . fogunk gyártani a külföldi megrendelőnek, a Szovjetuniónak.

A pártmunkában nagy gondot fordítanak a fiatalok megnyerésére. A SZISZ üzemi szervezete ugyan kisebb létszámú, mint régebben volt, de a szervezet amelynek elnöke Maczkó László, előbbre lépett a tagság minőségi javulásában.

Kamarájának említett bizottságában az ifjúsági csoport vezetője — itt a SZISZ KB, az Állami Tervbizottság és a szövetségi minisztérium képviselőjének jelenlétében megtárgyalják, hogy a Szövetségi Gyűlés, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervei milyen összegű anyagi segítséget nyújtanak az ifjúság neveléséhez. Bíráló szavak is elhangzanak itt a fiatalok egy részének címére, akik nem veszik ki részüket kellőképpen a népgazdasági feladatok teljesítéséből.

Minden fiatal igyekszik megtalálni helyét az életben. Vöra Vacíkovának ez sikerült. A Šu- mavanban — felettesei szerint — a legmegbízhatóbb dolgozók egyike, az ő érdeme az is, hogy városának ifjúsági szervezete a legjobbak közé küzdötte fel magát a járásban.

Mik a fiatal képviselőnő tervei a jövőt illetően? Idézzük szavait:

— Iskolai gondjaim megszűntek, így most többet foglalkozhatok választókörzetemmel, járhatok az emberek közé. Az ifjúságot sem hanyagolom el, s remélem, hogy egy kicsit több időm marad saját magam számára is.

TÖTH ANDREJ

A fiatalok nevelését az öt pártcsoport is szem előtt tartja. A pártcsoportok a pártbizottságtól minden taggyűlés előtt megkapják a beszámolót, hogy a csoportok tagjai összejöveteleiken megbeszélhessék a megtárgyalásra váró kérdés seket.

Amikor azt kérdezem Szu« chan elvtárstől, mivel elégem dett és mivel nem a pártszervezet munkájában, fontosnak tartja megjegyezni: — Elégedetlen természetű vagyok. Meg kell azonban mondanom, hogy pártfeladatát mindenki teljesítette. Azt is, hogy sok dicséretet kapunk a felső pártszervtől az adminisztrációs munkák példás végzéséért, ami Öurica elvtársnő érdeme, aki jóllehet három gyermek anyja és a marxizmus—leninizmus esti egyetemének hallgatója, igen pontosan végzi munkáját. Amivel a legkevésbé lehetünk eíő- gedettek, az az, hogy a tag. gyűléseken kevés munkás szó-, lal fel.

Ez Ďuricová elvtársnőt is bosszantja, aki ezzel egészíti íki a pártelnök szavait:

— Tavaly az évzáró taggyűlésünkön elhatároztuk, hogy minden egyes taggyűlésen valakinek be kell számolnia pártfeladata teljesítéséről. így legalább azt elértük, hogy egyszer mindenki beszél a tagság előtt.

— Én tavaly szólaltam fel utoljára taggyűlésen — mondja Marta Bresková bőrdíszműves, aki két éve tagja a pártalap- szervezetnek. Nem túlságosam bőbeszédű, de a keze annál ügyesebben jár, amint a műbőrt szabja. Vonalzóval és éle$ késsel dolgozik. Közben rá-rá- pillant az asztalán levő táská- ra, amely mintadarab. — Ezt az anyagot nehéz szabni, mert vastag — magyarázza. — Tíz* ezer darab készül belőle. Arra kell vigyáznom, hogy a bőr széle ne szálazzon. Na meg arra, hogy kijöjjön az anyag, ból a tervezett mennyiség, Még sohasem történt megf hogy nem jött volna ki, de ha hibás az anyag, akkor nagyon ideges vagyok.

Meglepődöm, amikor megtu* doni, hogy a fiatal Marta Breš* ková három gyermek anyja, Meglepetésem akkor sem ki* sebb, amikor elárulja, hogy munkája mellett szakközépis* kólát végez. Munkapadja mö-. gött falitábla függ. Rajta ké-= peik.

— Ez a brigádunk — mutat az egyik csoportfelvételre. — Vezetője Kiss Judit. Ha gondjaink vannak, közösen oldjuk meg őket —- mondja Márta asszony. — Ha valaki megbe. tegszik közülünk, a többiek az ő munkáját is elvégzik. A falon egy kis vitrin is függ, $ benne a brjgád krónikája, melyből a legfrissebb események sem hiányoznak.

Tovább megyünk a műhely, ben, ahol mindenütt ügyes kezű asszonyok dolgoznak. Egy ajtón át abba a terembe jutunk, ahol meghibásodott, ki. selejtezett varrógépek tornyosulnak. Ez a karbantartók műhelye. Itt beszélgetek Nemrava Gusztávval, a pártszervezet egyik tagjával.

— Nekünk ezermestereknek kell lennünk — mondja. — Elképzelheti, milyen idegölő szakma hölgyeket azonnal kiszolgálni. Mert ha elromlik a gépük, azt akarják, hogy azonnal megjavítsuk.

Nemrava elvtárs munkáját, ötleteit szinte nélkülözhetetlennek tárták a szövetkezetben. Hogy valóban ezermester, azt az is bizonyítja, hogy egy kiselejtezett traktort rendbe hozott, szocialista gondozásba vette, s hetente kétszer elszállítja vele az üzemből a hulladékot. A karbantartók tavaly adtak be újítást is.

— Van egy másik újításunk is, ami sokkal hatékonyabb a tavalyinál. A varrógépek alkatrészének olajban való füröszté- sével elérjük, hogy a gépeket nem tkell napokon át tisztítani a ragasztótól. Ezt az újítást azért nem adtuk még be, mert több dokumentáció kell hozzá, így pénzt sem kaptunk érte. De néha a dicsérő szó is jólesik az embernek.

FÜLÖP IMRE

A képviselőnő